II. évfolyam. 6. szám 2001. május., ISSN 1404-7780

•[vissza]

Göteborgi Lap
I. évfolyam, 2. szám 2001 / 2.


VÁLASZ EGY GÖTEBORGI TÁMOGATÓNKNAK

A nehézségek meg nem értésből fakadnak. A Göteborgi Lapot a többivel együtt különállónak gondoltam. Egybe boronálásukra csak azért lenne szükség, hogy legalább a dél-svédországiak tudjanak egymásról. Ugyanis ez lehet a jövő. Kevesen vagyunk, ezért valamiféleképpen össze kell, hogy tartozzunk. A világhálón megjelenő Magyar Liget ezt célozza. Előbb-utóbb ezt minden gondolkodó ember belátja.

     A Magyar Liget nem akar a mások babérjaival dicsekedni. Én csupán szerkesztői gyakorlatomat ajánlom fel, hogy valamennyire is színvonalas lapot készítsünk. És ezt önzetlenül teszem, ugyanakkor pedig lehetőséget teremtek arra, hogy minden város magyarsága maga használja a maga szükségleteire a lapból eredő esetleges anyagi hasznot.
Ezért arra kérem, hogy írja meg a beszámolót, küldjön nekem tevékenységi terveikből, hiszen az nem lehet titkos, és ha lehet a szervezetek címét, telefonszámát, mert elképzelhető, hogy például egy malmői magyar kapcsolatba szeretne lépni az ottani magyarokkal, bizonyára ezt nem tagadják meg senkitől. Készítsünk egyelőre egy oldalnyi tájékoztatásra alkalmas anyagot, az efféle nyilvánosságot mindenütt megköszönni szokták, nem hiszem, hogy valakinek is ártanánk vele.

A városok külön lapjai mellett a Magyar Liget irodalmi -, lélekgondozói -, képzőművészeti -, színházi -, nő-, gyerek-, orvosi tanácsok -, nyelvápolási -, sport -, viccgyűjtő - stb. oldalai is összekötnek bennünket, hiszen egyetlen városi magyar szervezet lapszerkesztője sem képes ezeket a rovatokat egyedül rendszeresíteni.

Nem magyarázom - a lapot az igény teremti. Ha úgy érzi, hogy van és egyre inkább lesz erre igény, kérem, cselekedjünk. Később bizonyára oldódik majd az emberek kételye, nem keresnek majd egymásban ellenséget, hanem közösen teszik, azt, amit csak közösen lehetnek: anyanyelvüket, magyarságukat őrzik. Üdvözli: a szerkesztő.




Mindenki születésnapja!

Szépen terített asztalok, ízletes harapnivaló, hatalmas torta - csillagszóróval felszerelt gőzmozdony, négy vagon kíséretében - s mindez mesterien felépítve csokoládé roládokból, cukorkából, s megannyi finom édességből. A tortán nagybetűs felirat: Minden gyerek születésnapja. Ezzel a meglepetéssel fogadta Szalay Erika a Tavaszi szél gyerekcsoportot április harmadik vasárnapján. S ezzel még nem ért véget a meglepetések sorozata, következett: a zene, tánc, édességcsomag- halászat, rengeteg színes lufi. Most az áprilisiban született gyermekek kaptak ajándékcsomagot. Mert Erika gondoskodik arról, hogy minden gyerek ötletes ajándékot kapjon születésének hónapjában. Köszönjük Erika! Köszönet a szülőknek is akik gondoskodó szeretetével hatvan gyerekkel működik anyanyelvi csoportunk. Közülük sokan minden vasárnapon találkoznak.

A Tavaszi Szél

avagy a Göteborgi magyar gyerekek Moulavi Márti a Tavaszi szél gyerekcsopor kitalálója, szervezője és vezetője, kérésemre így mesél önmagáról és életünkről: - Szabadkán születtem. Apukám, testvérem, és sok kedves jó ismerősöm is ott él. (Anyukám sajnos néhány évvel ezelőtt távozott az élők sorából) Minden évben haza látogatok. Örömmel tölt el, amikor gyerekeim sűrűn emlegetik, hogy mikor megyünk ismét a nagyapihoz, mert nagyon szeretnek Szabadkán lenni! Tavaly két hónapot töltöttünk otthon. Az idén sajnos lemondunk az útról, noha a gyerekek ezt nem nagyon akarják hallani. Ők még abban reménykednek, hogy megindulunk Szabadka irányába...

Évekkel ezelőtt többször is elhangzott magyar jó ismerősök körében, hogy jó volna ha a magyar gyerekek valahogy összejönnének , de ahogyan ez lenni szokott, senki sem vállalkozott a szervezésre. Több szülő panaszolta, hogy a gyerekei nem tudnak magyarul játszani és amikor meglátogatják nagyszüleiket döbbenve felkiáltanak - Jé, mami! Itt a gyerekek is tudnak magyarul!) Természetemnél fogva én nem szoktam hamar feladni a dolgokat , s azon törtem a fejem, hogy ha 2-3 ember megossza egymás között a munkát, talán könnyen működtethetjük a gyerekcsoportot. Szabadkán tanár voltam, közgazdasági végzettséggel középiskolásokkal foglalkoztam. Ezért csak a szervezést vállalhattam. Sikerült találnom óvónőt (addig nem tudtam, hogy annyi pedagógiai végzettségű magyar lakik Göteborgan), és hét évvel ezelőtt beindulhatott az óvodások szombat délelőttönkénti összejövetele.



Két csoport alakult, a kisebb- és nagyobb gyerekek csoportja, de a diafilm vetítés és uzsonna eszegetés közben valamint különböző ünnepekkor egy rakáson voltak. Eleinte nehéz volt magyar nyelvű mesekönyveket, diafilmeket és más egyebet beszerezni, de ahogy terjedt az ovi jó híre, úgy jöttek egyre többen az önkéntes adományokkal: könyvek, a játékok, sőt egy egész bábszínházra való bábut is kaptunk. Meseolvasás, énekek, közös játékok volt a fő cél, és az, hogy a gyerekek megismerkedjenek.

Miközben az ovisokból iskolások lettek, megmaradt a csoport iránti lelkesedés. A hagyományos anyanyelvi oktatás sajnos nem vonzotta őket. Játszani, kikapcsolódni szerettek volna, de az ovi kereteit már túlnőtték. Szerencsére ezt a gordiuszi csomót is megoldottuk: a régi magyar hagyományokhoz híven egyszerűbb idényjellegű színjátszással, a betlehemi játékok énekbetétekkel fűszerezett színpadi változata által. A magyar szokások iránt nőtt az érdeklődés, így kapóra jött, hogy a farsangi ünnepeket, a nemzeti ünnepeinket, az anyák napját és más ünnepi alkalmakat versmondással, játékos jelenetekkel rendeztük meg, és ilyenformán sikerült batyujukba becsúsztatnunk a magyar nyelv cselekvő használatát. Szókincsük így játékosan bővült, feledésbe merült mulatságos hagyományainkból is meríthettek. Főfoglalkozásként magyar táncokat tanulnak. A göteborgi márciusi ünnepeken úgy ropják gyermekeink, hogy csak úgy remeg a pódium alattuk! Sikerük valóságos szereplési lázat keltett úgy az ovisok és a sulisok körében. Szerepeltek nemzetközi rendezvényeken, mint például a nagy svéd turisztikai kiállításon, a göteborgi nemzetközi fesztiválokon is.

Svédországban valamikor szervezett volt az anyanyelvi oktatás. Minden gyereknek jogában van tanulni anyanyelvén (illetve a család nyelvén) is, és így majd minden iskolában és óvodában tantárgyként létezett anyanyelven folyó oktatás, de ahogy egyre többet faragnak le az anyagi hozzájárulásokból a tanügyben, ma már talán csupán három iskolában szerepel magyar anyanyelvi oktatás az órarendben. Ezért továbbra is szükséges mindnyájunk közös és önfeláldozó munkája.
Gyermekeinkért tesszük.

László Patricia



felelős szerkesztő: Tar Károly, webmaster: Kormos László.,
HUNSOR - Magyar Liget - All Rights Reserved - 2001., A.D.