EU

KUTATÁS ÉS TECHNOLÓGIAFEJLESZTÉS

HÍRLEVÉL ePLUSZ

 

 

BME OMIKK                                                                                            2003. április

 

http://www.info.omikk.hu/

(az EU KTF HÍRLEVÉL-lel megegyező weboldalon)

 

 

 

 

TARTALOM

 

 

Gyorshírek

G1. Pályázati felhívás tagjelölt országok részére

G2. A Közös Kutatóközpont pályázati felhívása

G3. Pályázati felhívás kutatási témák javaslatára  a Tudomány és társadalom alprogram területén

G4. Biotechnológia 2003 Magyarország

G5. Konferencia az európai innovációról

G6. Egyezmény az Európai Közösségi szabadalomról

G7. Akcióterv a kutatási kiadások 3%-os szintjének elérésére

G8. e-Egészségügyi konferencia és szeminárium

G9. Hydrotechnológiai bróker rendezvény

G10. e-Kormányzati konferenciára készül Olaszország

G11. Szerződés-modell a 6. KP új eszközeihez

G12. IST projekt az EU bővítéséért

G13. A Versenyképességi Tanács megvitatta a vállalkozási akciótervet

G14. Az európai kis- és középvállalkozásokat segítő megfigyelőállomás  2002. évi jelentései

G15. Megjelent a Bizottság „WATER FOR LIFE” c. jelentése

G16. Az Európai Bizottság ajánlásokat fogadott el az új elektronikus kommunikációs keretekre vonatkozóan

G17. A CORDIS elindította új tematikus szolgáltatását  az "élettudományok és egészségügy" szakterületen

G18. A CORDIS elindította új tematikus szolgáltatását  az "állampolgárok és a kormányzat" témakörben

G19. A CORDIS gyorsan és könnyen áttekinthető tájékoztatást ad a 6. KP-ről

 

 

EGYÉB INFORMÁCIÓK

 

E1. Társult tagjelölt országok számára kiírt pályázati felhívások

E2. A Közös Kutatóközpont pályázati felhívása

E3. Felhívás kutatási témák javaslatára a Tudomány és társadalom alprogram területén

E4. Nemzeti Fejlesztési Terv

E5. Új európai innovációs politika

E6. A gazdasági és technológiai tájékozottság és tájékozódási képesség magasabb szintre emelése

E7. Az eEurópa "komoly siker"

E8. Az internet használata a közép- és kelet-európai (KKE) országokban

E9. Információs és kommunikációs technológiával (ICT) a rokkant és fogyatékkal élő emberek helyzetének javításáért

E10. EU projekt hidrogén üzemanyag-szivattyúk felállítására gépjármű töltőállomásoknál

E11. Az EU és az USA közös kutatási projektekkel lép fel az éghajlat-változás ellen

E12. Innovatív gyógyszerek Európa egészségügyének javítására

E13. Közösségi szabadalom

E14. A brüsszeli HunOR Iroda márciusi vegyes hírei

 

 


 

GYORSHÍREK               

 

 

G1. Pályázati felhívás tagjelölt országok részére

Az Európai Bizottság 6 pályázati felhívást tett közzé társult tagjelölt országok részére specifikus támogatási akciókra történő pályázatok benyújtására.

A pályázatok benyújtási határideje: 2003. 06. 26.

A támogatási összeg 9 millió euró.

Az általános felhívás alapján a következő területeken lehet pályázni:

·         Nemzeti Kapcsolattartó Pontok (NCP-s) hálózat,

·         Egyedi akciók KKV-k részére,

·         Magas színvonalú kutató központok hálózata,

·         Információs rendezvények szervezése,

Az öt specifikus felhívás a következő prioritásokkal kapcsolatos:

·         Nanotechnológia és nanotudományok,

·         Aeronautika és űrkutatás,

·         Élelmiszerminőség és biztonság,

·         Fenntartható fejlődés, globális változás és ökoszisztémák,

·         Polgárok és kormányzás a tudásalapú társadalomban.

A felhívás teljes szövege megtalálható: Official Journal, C 79., 02.04. 2003.

A pályázati felhívással kapcsolatos részletes információ az Egyéb információk rovatban az E1. sor­szám alatt található.

 

*

G2. A Közös Kutatóközpont pályázati felhívása

munkaértekezleteken való részvételre és álláshelyek betöltésére

 

Forrás: a pályázat teljes szövege, valamint a pályázat elkészítéséhez nélkülözhetetlen információk csak az alábbi JRC honlapon találhatók meg:

 

http://www.jrc.cec.eu.int/enlargement/action2003

A JRC bővítési stratégiája részeként közzétett felhívás célja fokozott együttműködés kialakítása azokkal az intézetekkel, kutatókkal és szakértőkkel, akik a társult országokban az EU joganyag nemzeti átvételével foglalkoznak. A pályázat a nemzeti szervezetek hálózatépítését, valamint a tudományos és szakmai alkalmazott-állomány növekvő mobilitását eszközként alkalmazva kíván hozzájárulni az ERA megvalósításához. E célból a JRC összesen 72 munkaértekezletet, tanfolyamot és 62 ideiglenes álláslehetőséget hirdetett meg a 2003-as évre.

 

További felvilágosítást ad az OM K+F HÁT Kutatás-fejlesztési Nemzetközi Főosztályán:

 

Kissné Marjay Márta - JRC összekötő

Tel: 484 2586

E-mail: marta.kiss@om.hu

 

A pályázati felhívással kapcsolatos részletes információ az Egyéb információk rovatban az E2. sorszám alatt található.

 

*

G3. Pályázati felhívás kutatási témák javaslatára
a
Tudomány és társadalom alprogram területén

Forrás: Official Journal of the European Communities 2003/S 64-055505 (2003. április 1.)

 

Beadási határidő: 2003. június 2., 17.00

 

A felhívás az érdekelt kutatók teljes körének módot ad arra, hogy a Tudomány és társadalom kutatási terület későbbi pályázati felhívásainak tartalmát befolyásolja, illetve pontosítsa. A felhívás az összes potenciális pályázó számára lehetővé teszi témajavaslatok benyújtását a későbbi pályázati felhívások, illetve a munkaprogramok előkészítésének megkönnyítése érdekében. A 6. Keretprogram során pályá­zatot benyújtani kívánó konzorciumok számára azonban természetesen nem kötelező a témajavaslati felhívásban részt venni. A Tudomány és társadalom területen már megjelent, valamint az előkészítés alatt álló pályázati felhívásokat a jelenlegi témajavaslati felhívás semmilyen módon nem befolyásolja, a témajavaslatok gondos áttanulmányozását követően levont tanulságok hatása csak a 2004-es pá­lyázatokban lesz érezhető.

 

A témajavaslatok elkészítését segítő dokumentumok (útmutató, helpdesk elektronikus levélcímei és egyéb segítségek), valamint a pályázáshoz szükséges összes anyag a következő internetes honlapon férhetők hozzá:

http://www.cordis.lu/eoi/science-society

 

A pályázati felhívással kapcsolatos részletes információ az Egyéb információk rovatban az E3. sorszám alatt található.

 

*

G4. Biotechnológia 2003 Magyarország

Budapesti Kongresszusi Központ

2003. április 30.

Az Oktatási Minisztérium a fenti időpontban és helyszínen konferenciát szervez, amelyen bemutatásra kerülnek a Műszaki Fejlesztési Alapprogram Célelőirányzatából támogatott biotechnológiai szerző­dések eredményei. A konferencia célja, hogy közérthetően mutassa meg a társadalom legszélesebb rétegeinek a biotechnológiai kutatás-fejlesztés hazai lehetőségeit, a valós kézzelfogható eredményeket. A konferenciához kapcsolódó poszterkiállításon minden leszerződött téma bemutatásra kerül, míg egyes cégek, illetve intézetek külön standokon is bemutatják a megszületett termékeiket, szolgálta­tásaikat.

A konferenciával kapcsolatban további információ szerezhető be a www.biotechnology.hu című honlapon, amely a rendezvényt követően is tovább fog működni, fórumot, adatbázist biztosítva minda­zok számára, akik nyomon kívánják követni a hazai biotechnológiai kutatások fejlődését.

 

*

G5. Konferencia az európai innovációról

A SEGERA projekt konzorcium tagjai rendezik az "Innováció Európában: dinamika, intézmények és értékek" című konferenciát a dániai Roskilde-ben, 2003. május 8-án és 9-én. A tanácskozás napi­rendjén kiemelten szerepelnek azok az esettanulmányok, amelyek az európai innováció dinami­káját demonstrálják pl. több ország részvételével folyó munkával és összehasonlító vizsgálatokkal, valamint országos tapasztalatokkal. Hét kulcstémában tárgyalják az európai innovációs tevékeny­ségeket:

·       innovációs rendszerek, intézmények és értékek Európában;

·       tudásdinamika és együttműködés;

·       szellemi tulajdonjogok;

·       a magánszféra által nyújtott finanszírozás, továbbá az állami és magánszféra együttműködése az innováció előmozdítása érdekében;

·       kockázati társadalom és a tudomány irányítása;

·       innováció a versenyképességért és kohézióért;

·       információs társadalom.

További információ: http://www.segera.ruc.dk/

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19728

 

*

G6. Egyezmény az Európai Közösségi szabadalomról

Az EU Versenyképességi Tanácsa 2003. márc. 3-án, a görög elnökség kompromisszumos javaslatát figyelembe véve egyezségre jutott a közösségi szabadalom intézményének elfogadásáról. Ebben az egyezményben kifej­tik a közösségi szabadalom jogállását, a leírás nyelveit, a költségeket, a nemzeti szabadalmi hivatalok szerepét és a díjak felosztását.

A Közösségi szabdalom megalkotásáról 1975 óta folynak a tárgyalások, amikor az Európai Közösség tagországai aláírták a közösségi szabadalom "Luxemburgi Konvencióját". Ilyen szabadalom létreho­zását a Bizottság, a Tanács és a kutatói közösség egyaránt szükségesnek véli, hogy elkerüljék a tag­országok különböző szabadalmi eljárási folyamatai következtében kialakuló versenyt, és biztosítva legyen az áruknak a szabadalmak által védett szabad mozgása. Az egyezmény értelmében a szaba­dalmi bejelentés dokumentumait az Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) három hivatalos nyelvének, az angol, a francia, vagy a német nyelv egyikén kell benyújtani. A bejelentést azonban ezektől eltérő nyelveken is be lehet nyújtani, ha fordítást is mellékelnek hozzá. A fordítási díjat a rendszer fizeti. Ha a szabadalmat engedélyezték, a szabadalmasnak kell benyújtania a fordítást a Közösség valamennyi hivatalos nyelvén.

Az EPO a Közösségi szabadalmak adminisztrációjában központi szerepet játszik, beleértve a beje­lentés vizsgálatát és a szabadalom engedélyezését. A nemzeti szabadalmi hivatalok szerepe a poten­ciális szabadalmasok segítése tanácsadással, az EPO-nak benyújtott előzetes bejelentések kezelése és a szabadalmi információk terjesztése lesz. Ezen kívül az EPO részére szabadalomkutatást is végez­hetnek, ha megtartják a nemzeti szabadalmi hivatal szükséges kritikus tömegét. A miniszterek mege­gyez­tek egységes bíróság létesítésében, amely felelősséget visel az egységes joggyakorlat kialakí­tásáért.

Forrás: http://www.cordis.lu/news,

A témáról részletesebb információ található az Egyéb információk rovatban az E13. sorszám alatt.

 

*

G7. Akcióterv a kutatási kiadások 3%-os szintjének elérésére

A Versenyképességi Tanács miniszterei akcióterv készítésére hívták fel a Bizottságot annak érde­kében, hogy a kutatási kiadások 2010-re érjék el a GDP 3%-át. Az akcióterv tartalmazza a tagországok nemzeti jellegének megfelelő szakpolitikai szempontokat és ösztönzőket, valamint cél­ként jelöli meg a magánvállalkozások bátorítását arra, hogy minél többet fektessenek kutatási és fejlesztési tevékeny­ségekbe.

A miniszterek hangsúlyozták, hogy különös figyelmet kell fordítani a kis- és közepes vállalkozások részvételére a kutatásban és innovációban. Ezek keretében elő kell mozdítani a K+F eredmények terjesztését és a kereskedelembe való bevonását, továbbá az egyetemekkel az együttműködést és új technológia-alapú cégek létesítését.

További információ: http://ue.eu.int/pressData/en/intm/74752.pdf

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RN 19816

 

*

G8. e-Egészségügyi konferencia és szeminárium

A lengyelországi Krakkóban 2003. június 5-én és 6-án kerül sor az "e-Egészségügy a közös Euró­pában" című konferenciára és műhelytanácskozásra. A rendezvényen a jelenlegi elektronikus egész­ségügyi alkalmazások műszaki és nem műszaki vonatkozásait vitatják meg. Különös figyelmet fordí­tanak a szeminárium munkaülésein az e-egészségvédelem fejlődésére az átalakuló gazdaságú orszá­gokban. Az eseményt az 5. KP keretében támogatott Információs Társadalom Technológiái (IST) pro­jekt PRO-ACCESS kezdeményezése részeként rendezik meg, amely a modern elveknek az egész­ségügyi tele­matikában való átvételével foglalkozik a szovjet utódállamokban. A rendezvényt az Euró­pai Bizottság, valamint a krakkói távgyógyászati központ, az akadémiai számítóközpont és a lengyel bányászati és metallurgiai egyetem szervezi.

További információ: http://www.pro-access.org/conference/index.html 

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19719

 

*

G9. Hydrotechnológiai bróker rendezvény

2003. június 5–6. Torino (Olaszország)

 

A rendezvény lehetőséget kíván nyújtani a helyi, a nemzeti és a külföldi vállalatoknak arra, hogy kicseréljék ismereteiket és tapasztalataikat az ipari vizek környezetbarát és gazdaságos kezelése és újrafelhasználása terén.

További információ: Maria Raffaelli Tel: +39 011 5716323, Fax: +39 011 5716324

E-mail:m.raffaelli@to.camcom.it

 

*

G10. e-Kormányzati konferenciára készül Olaszország

Kétnapos elektronikus kormányzati konferenciát rendeznek 2003. július 7-8-án Como városában, az olasz kormány és az Európai Bizottság szervezésében.

A konferencia – amelyet Silvio Berlusconi miniszterelnök nyit majd meg – lesz az országban az első komoly európai rendezvény az olasz EU-elnökség ideje alatt (2003. július 1. – december 31.)

Az eEurope 2005 akciótervet is napirendre tűzik majd a konferencián.

A konferenciával párhuzamosan megrendezik a legjobb nemzeti e-government projektek vetélkedését is, a rendezvényen bemutatásra kerülnek a legjobb kezdeményezések.

Források:

http://www.agenziaitalia.it/

http://www.kablenet.com/

*

G11. Szerződés-modell a 6. KP új eszközeihez

Az EU Kutatási Főigazgatósága jóváhagyta a 6. KP új eszközeire vonatkozó szerződés-modellek tervezetét. A szerződés-modell tervezete a szabványos szerződési modellen túl kitér a Bizottság és a projekt-konzorcium kapcsolataira, a projekt ütemezésére, a jelentésekre és a finanszírozás kérdéseire.

CORDIS Express 2003. 03. 28, http://www.cordis.lu/express/home.html .

*

G12. IST projekt az EU bővítéséért

Az új Információs Társadalmi Távközlési (IST) projekttől azt várják, hogy jelentős hatással lesz az Európai Unió bővítésének programjára 2003 első felében. A Délkelet-Európai Kutatási és Oktatási Hálózat (SEEREN) projekt célja regionális kutatási hálózat fejlesztése a Délkelet-Európai régió kutatási és akadémiai közösségeinek támogatására azért, hogy a régió legtöbb országát Európa más régióitól elválasztó digitális szakadékot sikerüljön felszámolni. A projekt további célja a régió újjászervezéséhez és stabilizálásához való hozzájárulás, és az EU bővítési folyamatának előkészítése a görög elnökség (2003 első fele) idején. A projekt keretében a következő országok kutatási és oktatási hálózatainak összefogására kerül sor: a korábbi Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, Románia, Bulgária, Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Magyarország. A projekt 1,3 millió euró támogatást kap az 5. KP IST programja keretében. Különös figyelmet fordítanak az új hálózat integrálására a meglévő páneurópai hálózattal, a Gigabit Európai Akadémiai Hálózattal (GEANT).

További információ: http://www.seeren.org/, vagy http://www.grnet.gr

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19692

*

G13. A Versenyképességi Tanács megvitatta a vállalkozási akciótervet

A Versenyképességi Tanács 2003. márc. 3-i ülésén a miniszterek egyhangúan üdvözölték a Bizottság által bemutatott "Vállalkozások Európában" c. tanulmányt, és a Kisvállalkozások Európai Kartáját. A miniszterek részleteiben megtárgyalták azokat a területeket is, amelyeken a Bizottságnak és a tag­államoknak jobban hozzá kell járulniuk a vállalkozások és a KKV-k szükséges összhangjának meg­teremtéséhez.

Atzo Nicolai, az európai ügyek holland államtitkára szerint a projekt rövid és hosszú távú intézke­désekre bontható, ezért minden évben különböző célokat tűzhetnek ki. Az első évben pl. a vállalko­zások adminisztratív terheivel vagy a jogi kötelezettségek költségeivel foglalkozhat a Tanács. Mary Hartney, a vállalkozások, a kereskedelem és a foglalkoztatottság ír miniszterasszonya hangsúlyozta a múlt tapasztalatainak jobb megértését, különösen az üzleti kudarcokra való tekintettel. A kisvállal­kozások túlélési esélyeinek növelésére a tagállamoknak a versenyszféra, az oktatási szféra és egyéb területek közötti jobb együttműködés megteremtésében vezető szerepet kell játszaniuk, pl. úgy, hogy összekapcsolják a tőkét az ötletekkel, összeházasítják az innovációt a vállalkozási kedvvel.

Erkki Liikanen, a vállalkozási és információs társadalmi ügyekért felelős főbiztosa összefoglalójában megállapította, hogy "a Bizottság készen áll az akcióterv javaslatának benyújtására, amint a nyilvános konzultációk befejeződnek".

További információ: http://europa.eu.int/comm/enterprise/entrepreneurship/index.htm

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RN 19817

*

G14. Az európai kis- és középvállalkozásokat segítő megfigyelőállomás
2002
. évi jelentései

A kis- és középvállalkozások (KKV-k) megfigyelőállomását 1992-ben alapították azzal a céllal, hogy figyelje meg és monitorozza a KKV-k teljesítményét, és lássa el a politikai döntéshozókat, kutatókat és magukat a KKV-kat a munkanélküliség szintjére, a termelésre és a versenyképességre vonatkozó kulcsadatokkal. A megfigyelőállomás négy új jelentést publikált, amelyek 2002. évi kutatási eredmé­nyeiket teszik közzé.

A Vállalkozási Főigazgatóság webhelyén elérhető jelentések a következő területeken szolgáltatnak 2002. évi adatokat:

·       Európai üzleti demográfia.

·       Csúcstechnológiai KKV-k Európában.

·       Munkaerő toborzása; a KKV-k adminisztratív terhei Európában.

·       A 2002. évi felmérés legfontosabb adatai.

A statisztikai adatokból kitűnik, hogy jelenleg mintegy 200 millió KKV működik Európa 19 orszá­gában. 93%-uk mikrovállalkozás, 6%-uk kisvállalkozás, 1%-uk közepes vállalkozás. A megfigyelő­állomás jelentésében szereplő országok a következők: 15 EU tagállam, továbbá Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc.

További információ: http://europa.eu.int/enterprise/enterprise_policy/analysis/observatory.htm

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19742

*

G15. Megjelent a Bizottság „WATER FOR LIFE” c. jelentése

A Bizottság elnökének előszavával megjelent jelentést a f. év március 16–23. között A világ vízügyi fóruma c. rendezvényen mutatták be (Kyoto, Japán).

A jelentés elemzi azokat a tényezőket amelyek a vízre, valamint a víznek a környezetre, az élelmiszer termelésre, az egészségre, a klímára vonatkoznak.

A jelentés áttekintést ad az EU által támogatott valamennyi projektre is.

További információ: http://europa.Eu.int/comm/research/water-initiative/index en.html

http://www.cordis.lu/news, 2003. 03. 31.

*

G16. Az Európai Bizottság ajánlásokat fogadott el az új elektronikus kommunikációs keretekre vonatkozóan

A kommunikációs keretprogram felvázolja azokat a szabályokat, amelyeket a hálózati operátoroknak és szolgáltatóknak követniük kell, amikor más operátorokkal, szolgáltatókkal és felhasználókkal működnek együtt. A nemzeti szabályozási testületek hatáskörébe tartozik a keretprogram megvalósí­tása, amelynek szabályai 2003 júliusában lépnek hatályba.

A legújabb ajánlások 18 piacot jelölnek meg az elektronikus kommunikációs szektorban, ahol az új  szabályozás alkalmazása indokolt. Az országos szabályokat hozó hatóságoktól elvárják, hogy vala­mennyi piac adatait használják fel saját piaci elemzésük elkészítéséhez. Erkki Liikanen, a vállalkozási és információs társadalmi ügyekért felelős főbiztosa szerint az üzenet, amelyet a piacnak szeretnének eljuttatni, kifejezi azt az óhajt, hogy a nemzeti hatóságok kezdjék el a szabályozók csökkentési folyamatát, és növeljék a hálózatok és hálózati technológiák beruházásait a gazdasági bizonytalanság idején. Liikanen úr kiemelte az új keretek előnyeit abban, hogy stabil és kiszámítható szabályozási környezetet teremtenek. A főbiztos felhívta az ipar illetékeseit arra, hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a távközlési platformok szabványainak meghatározására, és a digitális TV kölcsönös üzemeltethetőségének megteremtésére.

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19716

*

G17. A CORDIS elindította új tematikus szolgáltatását
az
"élettudományok és egészségügy" szakterületen

Az Európai Bizottság kutatási és fejlesztési információs szolgálata, a CORDIS, témára orientált szol­gáltatásokat teljesít a korszerű genomikával, biotechnológiával és betegség-megelőzéssel foglal­kozó kutatási tevékenységek segítésére. Az új szolgáltatás a 6. Keretprogram (6. KP) portáljának része­ként hozzáférést biztosít valamennyi releváns információhoz, beleértve az elérés útmutatóit, a téma­körök híreit és a közeljövőben rendezendő eseményeket, valamint közvetlen csatolókat a kutatások pénz­ügyi támogatási lehetőségeinek igénybe vételét megkönnyítő alkalmazásokhoz. A projekt támo­gatására szánt összeg előreláthatólag 2,255 millió euró.

A szolgáltatás használói egyszerű módon férhetnek hozzá az aktuális dokumentumokhoz és a speciális pályázati felhívásokhoz, megállapíthatják a támogatást, megkereshetik a potenciális partnereket, bön­gészhetnek a korábbi projektekben és tanulmányozhatják a publikációkat. A szolgáltatás idejében felhívja a figyelmet a tervezett aktivitásokra és újonnan támogatott projektekre, amint az információk elérhetők lesznek.

További információk: http://www.cordis.lu/lifescihealth/home.html

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19822

*

G18. A CORDIS elindította új tematikus szolgáltatását
az
"állampolgárok és a kormányzat" témakörben

A CORDIS a fenti témakörben témára orientált információszolgáltatást indított. Az ezen a szakterü­leten végrehajtott projektek célja az európai kutatás mozgósítása a közgazdasági, politikai és társa­dalomtudományi területeken. Ezzel a tudásalapú társadalom kibontakozását kívánja segíteni, valamint új formákat kíván teremteni az állampolgárok és az intézmények közötti kapcsolatrendszerben.

Az új szolgáltatás a 6. Keretprogram portáljának részeként hozzáférést biztosít valamennyi releváns információhoz, beleértve az elérés útmutatóit, a témakörök híreit és a közeljövőben rende­zendő eseményeit, valamint közvetlen csatolókat a kutatások pénzügyi támogatási lehetőségeinek igénybe vételét megkönnyítő alkalmazásokhoz. A projektre 225 millió euró támogatást szánnak. A szolgáltatás használói egyszerű módon férhetnek hozzá az aktuális dokumentumokhoz és a speciális pályázati felhívásokhoz, megállapíthatják a támogatást, megkereshetik a potenciális partnereket, bön­gészhetnek a korábbi projektekben és tanulmányozhatják a publikációkat. A szolgáltatás idejében tájékoztatást nyújt a szakterület várható eseményeiről és a finanszírozott projektekről, amint az ezekre vonatkozó információk elérhetők lesznek.

További információ: http://www.cordis.lu/citizens

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19821

*

G19. A CORDIS gyorsan és könnyen áttekinthető tájékoztatást ad a 6. KP-ről

Mindazon szervezetek, amelyek érdekeltek a 6. KP-ban való részvételben „egy pillantás alatt” tájé­kozódhatnak a 6. KP célkitűzéseiről, a részvételre jogosult szervezetekről, a nemzetközi dimenzióval kapcsolatos részletekről és a pályázati rendszerről. Ez a gyorsan áttekinthető weboldal ideális első lépés mindazok számára, akik először informálódnak a Keretprogrammal kapcsolatban. Az új weblap kiegészíti a „What is 6. KP” (Mi a 6. KP?) c. fejezetet, amely a kutatási tevékenységekkel, a hagyomá­nyos és új eszközökkel és a költségvetés részleteivel foglalkozik.

A CORDIS 6. KP-val foglalkozó weblapjai útbaigazítást és hozzáférést biztosítanak a részvétel szem­pontjából fontos valamennyi dokumentumhoz és eszközhöz. A potenciális résztvevők jobb kiszol­gá­lása érdekében további fejlesztéseket terveznek.

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19798

EGYÉB INFORMÁCIÓK   

E1. Társult tagjelölt országok számára kiírt pályázati felhívások

Az EU 6. Keretprogram pályázati felhívása

Első specifikus program - Az Európai Kutatási Térség integrációja és megerősítése

A pályázati felhívás 2003. április 2-án jelent meg.

Forrás: Official Journal of the European Communities C 79/7-10 (02.04.2003)

A hivatalos közlönyben történő megjelentetésen túlmenően a pályázati felhívások a CORDIS (Community Research and Development Information Service) információs rendszeren is hozzáfér­hetők a 6. Keretprogram honlapján.

Eredeti cím: Calls for proposals for indirect RTD actions under the specific programme for research, technological development and demonstrations: 'Integrating and strengthening the European Research Area'

Magyarország a 6. Keretprogramban társult tagjelölt országnak (ACC - associated candidate country) számít, amely gyakorlatilag azt jelenti, hogy az Európai Unió jelenlegi tagállamaival minden szempontból azonos elbánásban részesül.

A pályázati felhívásban kizárólag a pályázati felhívásban, illetve az alább található Mellékletben részletezett kutatási területeken lehet pályázni. Az összes alább részletezett pályázati felhívásra kizá­rólag specifikus támogató akcióval (SSA) lehet pályázni. Ennél a pályázati eszköznél a minimálisan előírt részvevők száma 1 jogi személyiség.

Az Európai Bizottság a pályázók számára Pályázati útmutatót (Guide for Proposers) tesz közzé. A Pályázati útmutató, a munkaprogram, illetve a pályázati felhívásokkal kapcsolatos információ a követ­kező címen kérhető, illetve tölthető le:

European Commission

The FP6 Information Desk

Directorate General RTD

B-1049 Brussels

Internet address: http://www.cordis.lu/fp6

A pályázatok készítésére az ígéretek szerint rövidesen valóban hozzáférhetővé váló elektronikus pályázatbenyújtó szoftvert (Electronic Proposal Submission System, EPSS) ajánlják. A pályázatok benyújtására mindenesetre addig is elsősorban az elektronikus formátumot ajánlják (CD-ROM vagy hagyományos floppy lemez), de a pályázatok kizárólag nyomtatott formában történő eljuttatása is lehetséges. Az elektronikus formában benyújtott pályázatokhoz minden esetben csatolni kell ugyanabban a borítékban a pályázat nyomtatott verzióját is!

Minden pályázatnak tartalmaznia kell a megfelelően kitöltött A és B részeket. Az elektronikus formában elkészített pályázatok formátuma kizárólag portable document format (.pdf) és rich text format (.rtf) lehet. A feltételeknek nem megfelelő vagy számítógépes vírust tartalmazó pályázatokat kizárják. A pályázatokat a CORDIS honlapon később elindítandó szolgáltatás segítségével on-line is be lehet nyújtani, az így eljuttatott pályázatokra is vonatkoznak az elektronikus formára vonatkozó előírások. A pályázatokat nem lehet elektronikus levélben vagy faxon benyújtani.

1. Általános felhívás

A pályázat neve: Specific support actions for Associated Candidate Countries

Pályázati azonosító: FP6-2003-ACC-SSA-General

A pályázatok beadási határideje: 2003. június 26. 17 óra

A közösségi hozzájárulás tervezett mértéke: 9 millió euró

A pályázati felhívásban kizárólag a munkaprogram – a pályázati felhívásban megjelölt – fejezeteiben foglalt tevékenységgel lehet részt venni. A pályázati felhívás a munkaprogram D mellékletére, azon belül a D.1 fejezetre hivatkozik, amely a pályázati felhívás honlapján teljes terjedelmében hozzá­férhető. Összefoglalónk 3. mellékletében található mindaz, ami a munkaprogram D mellékletéből erre vonatkozik.

A kijelölt tevékenységi területek (a 6. KP tematikus prioritásai):

Ÿ Élettudományok, génkutatás és biotechnológia az egészségért;

Ÿ Információs társadalmi technológiák;

Ÿ Nanotechnológia és nanotudományok, tudásalapú többfunkciós anyagok, valamint új termelési eljá­rások és berendezések;

Ÿ Aeronautika és űrkutatás;

Ÿ Élelmiszerminőség és -biztonság;

Ÿ Fenntartható energiarendszerek, Fenntartható felszíni közlekedés, Globális változás és öko­rend­sze­rek;

Ÿ Állampolgárok és kormányzat a tudásalapú társadalomban.

A felhívásra sikeresen pályázó konzorciumok számára a konzorciumi szerződés nem kötelező, de ajánlott.

A pályázatok bírálatát egy lépcsőben végzik el, a bírálat során nem lesz anonim értékelési rész. Az értékelés eredménye a pályázatok benyújtását követő 2 hónap múlva várható. Ennek megfelelően az első szerződések a beadási határidőt követő 6 hónap múlva léphetnek hatályba.

Az akár elektronikus, akár nyomtatott formában elkészített pályázatokat postai küldeményként vagy gyorsposta szolgálattal a következő címre kell eljuttatni:

'FP6 - Research Proposals'

(Call Identifier: FP6-2003- ACC-SSA-General)

European Commission

B-1049 Brussels

A pályázatot személyesen vagy megbízotton keresztül is el lehet juttatni az alábbi címre:

'FP6 - Research Proposals'

(Call Identifier: FP6-2003- ACC-SSA-General)

European Commission

Rue de Genève/Genèvestraat, 1

B-1140 Brussels

A pályázatnak a beadás módjától függetlenül a megadott beadási határnapokon 17 óráig kell Brüsszel­be érnie. A beadási határidő után érkezett pályázatokat nem értékelik.

A pályázáshoz szükséges összes anyag a

http://fp6.cordis.lu/fp6/call_details.cfm?CALL_ID=63

címen érhető el.

2. Kutatási területenkénti  specifikus felhívás

A pályázat neve: Targeted specific support actions for Associated Candidate Countries

Pályázati azonosító (a kutatási terület függvényében):

A Nanotechnológia és nanotudományok, tudásalapú többfunkciós anyagok, valamint új termelési eljárások és berendezések program esetén: FP6-2003-ACC-SSA-NMP

Az Aeronautika és űrkutatás program esetén: FP6-2003-ACC-SSA-Aero-Space

Az Élelmiszerminőség és -biztonság program esetén: FP6-2003-ACC-SSA-Food

A 6. tematikus prioritás első tématerülete, a Fenntartható energiarendszerek program esetén:

FP6-2003-ACC-SSA-Energy

A 6. tematikus prioritás második tématerülete, Fenntartható felszíni közlekedés program esetén:

FP6-2003-ACC-SSA-Transport

A pályázatok beadási határideje: 2003. június 26. 17 óra

A közösségi hozzájárulás tervezett mértéke: 4 millió euró, de az egyes kutatási területeken legfeljebb 1 millió euró

A pályázati felhívásban kizárólag a munkaprogram – a pályázati felhívásban megjelölt – fejezeteiben foglalt tevékenységgel lehet részt venni. A pályázati felhívás a munkaprogram D mellékletére, azon belül a D.2 fejezetre hivatkozik, amely a pályázati felhívás honlapján található. Összefoglalónk 3. mellékletében a munkaprogram D mellékletének kivonatát mutatjuk be.

A felhívásra sikeresen pályázó konzorciumok számára a konzorciumi szerződés nem kötelező, de ajánlott.

A pályázatok bírálatát egy lépcsőben végzik el, a bírálat során nem lesz anonim értékelési rész. Az értékelés eredménye a pályázatok benyújtását követő 2 hónap múlva várható. Ennek megfelelően az első szerződések a beadási határidőt követő 6 hónap múlva léphetnek hatályba.

Az akár elektronikus, akár nyomtatott formában elkészített pályázatokat postai küldeményként vagy gyorsposta szolgálattal a következő címre kell eljuttatni:

'FP6 - Research Proposals'

(Call Identifier: a kutatási terület függvényében)

European Commission

B-1049 Brussels

A pályázatot személyesen vagy megbízotton keresztül is el lehet juttatni az alábbi címre:

'FP6 - Research Proposals'

(Call Identifier: a kutatási terület függvényében)

European Commission

Rue de Genève/Genèvestraat, 1

B-1140 Brussels

A pályázatnak a beadás módjától függetlenül a megadott beadási határnapokon 17 óráig kell Brüsszelbe érnie. A beadási határidő után érkezett pályázatokat nem értékelik.

A pályázáshoz szükséges összes anyag a kutatási területtől függően a következő címeken érhető el:

A Nanotechnológia és nanotudományok, tudásalapú többfunkciós anyagok, valamint új termelési eljárások és berendezések program esetén:

http://fp6.cordis.lu/fp6/call_details.cfm?CALL_ID=64

Az Aeronautika és űrkutatás program esetén:

http://fp6.cordis.lu/fp6/call_details.cfm?CALL_ID=65

Az Élelmiszerminőség és -biztonság program esetén:

http://fp6.cordis.lu/fp6/call_details.cfm?CALL_ID=66

A 6. tematikus prioritás első tématerülete, a Fenntartható energiarendszerek program esetén

http://fp6.cordis.lu/fp6/call_details.cfm?CALL_ID=67

A 6. tematikus prioritás második tématerülete, Fenntartható felszíni közlekedés program esetén

http://fp6.cordis.lu/fp6/call_details.cfm?CALL_ID=68

3. A munkaprogram D melléklete

A munkaprogram D mellékletének célja, hogy a tematikus prioritási területeken megkönnyítse és ösztönözze a társult tagjelölt országok intézményeinek a keretprogramban való részvételét. E cél elérése érdekében a következő tevékenységi formákat irányozták elő: részvétel információs, képzési és az általános ismereteket fokozó tevékenységekben; a társult tagjelölt országok képességeinek népsze­rűsítése; az itteni kutatók konferencia részvételének és pályázat készítésének támogatása; a tagálla­mokban és a társult tagjelölt országokban található kiemelkedő színvonalú kutatóközpontok hálóza­tainak létrehozása és megerősítése; a társult tagjelölt országok KKV-inek támogatása a sikere­sebb részvétel érdekében; specifikus területekre vonatkozó KTF rendszerek és ágazatpolitikák értéke­lése; egy adott területen aktív kutatási intézmények feltérképezése; valamint valamely specifikus terü­letre vo­nat­kozó kutatási ágazatpolitika kialakítására és a kutatási rendszer megszervezésére irá­nyuló előre­tekintő tanulmányokkal.

A tevékenység két része az D.1 fejezetben részletezett általános, illetve a D.2 fejezetben részletezett célzott pályázati felhívás.

3.1 A munkaprogram D.1 fejezete

Az általános felhívásban egy vagy több intézményt választanak ki, amely a következő feladatokat látja el:

·         hálózatba szervezi a nemzeti kapcsolati személyeket;

·         különféle akciókat hajt végre a KKV-k számára;

·         hálózatba szervezi a kiemelkedő színvonalú kutatóközpontokat;

·         információs eseményeket szervez.

A nemzeti kapcsolati személyek hálózatba szervezésének célja, hogy mindazokat a szereplőket, akik valamilyen módon részt vesznek a 6. Keretprogrammal kapcsolatos információk terjesztésében (nem­zeti kapcsolati személyek, kutatóintézetek kapcsolati irodái, bizottságok tagjai, stb.) virtuális hálózatba vonja össze az információ hatékonyabb terjesztése érdekében. Az akció keretei között lehetőség nyílik találkozók szervezésére a tagállamoknál bevált megoldások cseréje érdekében, valamint segítség­nyúj­tásra is a pályázatot készítő kutatók számára.

A KKV-k érdekében végrehajtott akciók célja, hogy megkönnyítse a KKV-k részvételét a Keretprog­ram tematikus prioritásaiban, ezért a kiválasztott intézményeknek a következő feladatokat kell ellát­niuk:

·         segítik a KKV-ket a kutatási igényeikhez legjobban illeszkedő tematikus prioritás és pá­lyá­zati forma kiválasztásában;

·         tanácsot nyújtanak az adminisztratív eljárásokról és a szerződéses kérdések terén (a kon­zorciumi részvevők szerepe és felelőssége, költségek, a szerződő felek jogai és kötele­zettségei, stb.);

·         segítik a KKV-ket a megfelelő partnerek felkutatásában;

·         technikai segítséget nyújtanak a pályázatok elkészítése során, főleg a koordinátori szerepet választó, illetve az integrált projektekben és kiválósági hálózatokban aktív részvételt vál­laló KKV-k számára;

·         tanácsot adnak a KKV-k számára a Keretprogramban részt venni kívánó KKV csopor­tosulások létrehozásához.

A közösségi hozzájárulás mértéke előre nincs megszabva, az adott országból érkező elfogadható KKV pályázatok száma szabja meg, de KKV pályázatonként legfeljebb 5000 euró lehet.

A tudományos hálózatok szervezésével megbízott intézmény egy tudományos területen hálózatba szervezi a kiemelkedő színvonalú kutatóközpontokat és támogatja a hálózat működtetését. A hálózat­építés célja, hogy

·         a társult tagjelölt országokban mobilizálja az emberi és anyagi erőforrásokat egy adott tudományterületen;

·         terjessze a tudományos információt és a kutatások eredményeit;

·         jelentős mértékben megkönnyítse a hasonló tudományos profilú központok közti kommu­nikációt.

A finanszírozott tevékenységek: a 6. KP tematikus prioritásaihoz kapcsolódó tudományterületek mű­ve­lőinek találkozója tevékenységük összehangolása érdekében, eredmények és személyzet cseréje (látogatások és kutatási tevékenység a partner-laboratóriumban).

Végül a 6. KP munkaprogramjainak és a pályázati felhívások tartalmának bemutatására éves nemzeti információs eseményeket  lehet szervezni.

3.1 A munkaprogram D.2 fejezete

A célzott pályázati felhívás célja specifikus akciók finanszírozása a következő tematikus prioritások területén:

·         Nanotechnológia és nanotudományok, tudásalapú többfunkciós anyagok, valamint új ter­me­lési eljárások és berendezések;

·         Aeronautika és űrkutatás;

·         Élelmiszerminőség és -biztonság;

·         Fenntartható energiarendszerek;

·         Fenntartható felszíni közlekedés;

Az Élettudományok, génkutatás és biotechnológia az egészségért program, valamint a 6. tematikus prioritás harmadik alprogramja (Globális változás és ökorendszerek) még az idei év során külön akciót indít.

A következő tevékenységet lehet végezni:

·         konferenciák szervezése a társult tagjelölt országokban, a társult tagjelölt országok és a tagállamok kutatóinak részvételével;

·         tapasztalatcserére és kapcsolatépítésre irányuló események és szemináriumok, ahol az adott ország kutatói találkoznak az adott területen aktív, a többi társult tagjelölt országból és a tagállamokból származó kutatókkal annak reményében, hogy később integrált projekt­re vagy kiválósági hálózatra irányuló pályázatot nyújtanak be;

·         Értékelés: egy adott kutatási területre vonatkozó ágazatpolitika értékelése, tanulmányok készítése az adott területen bevezetendő kutatási ágazatpolitika hasznos elemeinek definiá­lása érde­kében;

·         független értékelések egy-egy területen;

·         a tagjelölt országok kutatóit és kutatási intézeteit tartalmazó részletes adatbázis létrehozása a partnerkeresés megkönnyítésére.

[HunOR Iroda, Brüsszel]

*

E2. A Közös Kutatóközpont pályázati felhívása

Az EU Közös Kutatóközpontja (Joint Research Centre - JRC) 2003. március 12-én pályázati felhívást tett közzé. A közzétett anyag olyan elemeket is tartalmaz, amelyekre a csatlakozó államok kormányzati szervei tehetnek jelölést, vagyis ezekre tulajdonképpen nem lehet közvetlenül pályázni. Jelen beszámoló nagyrészt Kissné Marjay Márta, a területért felelős nemzeti kapcsolati személy által készített összefoglalóra épül.

Forrás: a pályázat teljes szövege, valamint a pályázat elkészítéséhez nélkülözhetetlen információk csak az alábbi JRC honlapon találhatók meg

http://www.jrc.cec.eu.int/enlargement/action2003

Eredeti cím: Call for expression of interest for Visiting Scientists/Detached National Experts and Workshops with focus on Candidate Countries - Action 2003

A pályázat leadási ideje: 2003. június 16. 12 óra

A Közös Kutatóközpont az Európai Unió saját kutatóintézete, amely 5 különböző tagállam területén 7 intézetet foglal magában. A JRC célkitűzése a fogyasztó-orientált tudományos és technikai háttér biztosítása a közösségi politikák előkészítése, kifejlesztése, megvalósítása és figyelemmel követése során.

A JRC hat tudományterületen saját kutatásokat is folytat, melyek a következők: környezet és fenn­tarthatóság; élelmiszeripari, vegyi termékek és egészség; nukleáris biztonság és biztonsági garanciák; referencia anyagok és mérések; az állampolgárok biztonsága, csalások és hamisítások megakadá­lyozása; jövőbe tekintő tanulmányok és technológiai előrejelzés.

Az Európai Unió bővítési politikájának elősegítése érdekében a JRC támogatja a csatlakozó államok integrációját az Európai Kutatási Térségbe. Az 5. Keretprogramhoz csatlakozott 13 tagjelölt államot kiemelt prioritással kezeli. Ezek Bulgária, Csehország, Ciprus, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Málta, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Törökország.

A JRC bővítési stratégiája részeként közzétett felhívás célja fokozott együttműködés kialakítása azokkal az intézetekkel, kutatókkal és szakértőkkel, akik a társult országokban az EU joganyag nemzeti átvételével foglalkoznak. A pályázat a nemzeti szervezetek hálózatépítését, valamint a tudo­mányos és szakmai alkalmazott-állomány növekvő mobilitását eszközként alkalmazva kíván hozzájárulni az ERA megvalósításához. E célból a JRC összesen 72 munkaértekezletet, tanfolyamot és 62 ideiglenes álláslehetőséget hirdetett meg a 2003-as évre.

A munkaértekezletek és betölthető álláslehetőségek teljes listája a JRC honlapján érhető el:

http://www.jrc.cec.eu.int/enlargement/action2003/list.htm

1. Munkaértekezletek és tanfolyamok

A munkaértekezletek célkitűzése az EU ágazati politikáinak megvalósítását alátámasztó tudományos és technikai eljárások bemutatása a csatlakozó államok felelős szerveinek, valamint a tagjelölt államokban jelenleg alkalmazott eljárások megismerése.

Az intézményi kapcsolatok és a korlátozott kapacitások miatt a munkaértekezletek résztvevőit a nem­ze­ti kapcsolati személyek és az EU Missziók együttműködésével a csatlakozó államok illetékes minisztériumai fogják kijelölni. Ennek megfelelően ebben az aktivitási formában pályázat nem nyújt­ható be.

2. Kihelyezett nemzeti szakértők és vendégkutatók fogadása

A kihelyezett nemzeti képviselők és vendégkutatók számára meghirdetett rövid-, (3 hónap) és közép­távú (egy év) együttműködési lehetőségekre pályázatot lehet beadni a megfelelő JRC kutató­intézethez. A pályázat végrehajtását a tagjelölt országok EU Missziói és az EU Bizottság érintett Főigazgatóságai támogatják és ellenőrzik.

A vendégkutatókra vonatkozó pályázati űrlap a következő linken tölthető le:

http://www.jrc.cec.eu.int/enlargement/action2003/application-form-vs.doc

Kihelyezett nemzeti szakértő minden nemzeti és nemzetközi hivatalnok, illetve magáncégnél alkalmazott személy lehet. (A pályázásból érdekellentétre való hivatkozással ki vannak zárva azok, akik szakértőként részt vesznek a csatlakozási tárgyalásokon!). A kihelyezett nemzeti szakértő kiküldetése alatt továbbra is a nemzetközi, nemzeti, regionális vagy helyi kormányzat, vagy a magán­társaság fizetett alkalmazottja marad.

A kihelyezett nemzeti szakértőkre vonatkozó pályázati űrlap a következő linken tölthető le:

http://www.jrc.cec.eu.int/enlargement/action2003/application-form-dne.doc

A megfelelően kitöltött, a fenti honlapokról letölthető pályázati űrlaphoz önéletrajzot is csatolni kell. A pályázónak csak a későbbiekben kell bemutatnia a foglalkoztató intézmény vezetőjének ajánló­levelét. A pályázat értékelésének eredményéről 2003 szeptemberéig mindenkit tájékoztatnak.

További felvilágosítást ad az OM K+F HÁT Kutatás-fejlesztési Nemzetközi Főosztályán:

Kissné Marjay Márta - JRC összekötő, tel: 484 2586, e-mail: marta.kiss@om.hu

*

E3. Felhívás kutatási témák javaslatára a Tudomány és társadalom alprogram területén

Forrás: Official Journal of the European Communities 2003/S 64-055505 (2003. április 1.)

Eredeti cím: Invitation to submit expressions of interest in the field Science and Society - An opportunity to help implement the specific programme 'Structuring the European Research Area', part of the sixth framework programme for research and technological development

Benyújtási határidő: 2002. június 2., 17.00

Az Európai Bizottság a 6. Keretprogram tartalmi előkészítése során idáig is széles körű konzultációt folytatott a szakmai közösségekkel. A 2002. márciusában közzétett témajavaslati felhívás (Call for Expression of Interest) csak a 6. Keretprogram első specifikus programjának (az Európai Kutatási Térség integrációja és erősítése) tematikus prioritásaira, valamint a nukleáris kutatásokra terjedt ki, így a második specifikus program (az Európai Kutatási Térség strukturálása) részét képező Tudomány és Társadalom nem szerepelt a kijelölt témák között.

Ezt a hiányt pótolja a jelenlegi témajavaslati felhívás, amely az érdekelt  kutatók teljes körének módot ad arra, hogy a Tudomány és Társadalom kutatási terület későbbi pályázati felhívásainak tartalmát befolyásolja, illetve pontosítsa. A felhívás az összes potenciális pályázó számára lehetővé teszi témajavaslatok benyújtását a későbbi pályázati felhívások, illetve a munkaprogramok  előkészítésének megkönnyítése érdekében. A 6. Keretprogram során pályázatot benyújtani kívánó konzorciumok szá­má­ra azonban természetesen nem kötelező a témajavaslati felhívásban részt venni. Természetesen a Tudomány és Társadalom területen már megjelent, valamint az előkészítés alatt álló pályázati felhí­vásokat a jelenlegi témajavaslati felhívás semmilyen módon nem befolyásolja, a témajavaslatok gondos áttanulmányozását követően levont tanulságok hatása csak a 2004-es pályázatokban lesz érez­hető.

A témajavaslatok elkészítését segítő dokumentumok (útmutató, helpdesk elektronikus levélcímei és egyéb segítségek), valamint a pályázáshoz szükséges összes anyag a következő internetes honlapon férhetők hozzá:

http://www.cordis.lu/eoi/science-society

Tekintettel arra, hogy a beszámoló írásának idején a fenti honlap még nem volt elérhető, közzétételéig az érdeklődők számára a következő honlap felkeresését ajánljuk:

http://fp6.cordis.lu/fp6/eoi_details.cfm?CALL_ID=62

A benyújtás módja: A témajavaslatot kizárólag az erre a célra közzétett on-line pályázati űrlapok kitöltésével lehet elküldeni.

A témajavaslatokat az Európai Bizottság külső szakértők bevonásával fogja értékelni.

Az értékelés eredményeiről jelentést fognak közzétenni. Ez a nyilvános jelentés lesz a pályázók felé a fő visszajelzés, ill. a Bizottság ennek ajánlásai nyomán fogalmazza meg az új pályázati felhívások prioritásait.

A másik visszajelzés az, hogy a témajavaslatok nyilvános részét és a pályázók adatait (ha a javas­lattevő nem ellenzi) az interneten hozzáférhetővé kívánják tenni. Ennek célja az, hogy ösztönzőleg hasson új tagok bevonására, ill. az adott koncepció kitágítására, ill. egyes esetekben azonos, vagy hasonló tématerületeken az erők egyesítésére.

A témajavaslatok értékelésénél az egyes témakörökkel kapcsolatban tett javaslatokat nem a tudo­mányos kiválóság szempontjából fogják értékelni, és hangsúlyozni kívánják, hogy a jelen felhívás nem a leendő konzorciumok kiválasztásának első lépése! Az értékelés alapja a megvalósításra való alkalmasság ill. a szakmai szempontból való relevancia.

A témajavaslati felhívás kimenetele egyik félre sem jelent további kötelezettséget. Az Európai Bizottságot nem köti a tekintetben, mi legyen az egyes tematikus prioritások munkaprogramjának tartalma, ill. a kiadandó pályázati felhívások témája, ill. milyen módon fogalmazzák meg az egyes pályázati felhívásokat. Erről kizárólag a Programbizottság dönthet. Egyes, az értékelők által ígére­tesnek ítélt témaköröket későbbi felhívásokra is tartalékolhatnak. Ilyen módon kívánják bizto­sítani az egyes felhívások erőteljes fókuszáltságát, ennek következtében azt várják, hogy a túlpályázás csök­kenni fog.

A pályázók számára sincs természetesen semmiféle garancia, hogy az általuk javasolt témák beke­rülnek a munkaprogram(ok) ill. az első pályázati felhívás(ok) témái közé, de esélyeik növelésére mégis ez látszik az egyetlen lehetséges útnak.

További információ férhető hozzá a következő honlapon: http://fp6.cordis.lu/eoi/ss/eoi-faq.htm, illetve az érdeklődők elküldhetik kérdéseiket a következő elektronikus levélcímre:

rtd-sciencesociety@cec.eu.int

[HunOR Iroda – Brüsszel]

*

E4. Nemzeti Fejlesztési Terv

A kormány elkészítette és az EU Bizottságának benyújtotta a Nemzeti fejlesztési Tervet (NFT), amelynek elfogadása előfeltétele annak, hogy Magyarország részesüljön az ún. Strukturális Alapokból. Az NFT öt ún. operatív programot tartalmaz. A „Gazdasági Versenyképesség Operatív Program” keretében négy prioritás alapján az Európai Regionális Fejlesztési Alap lesz a társfinanszírozó. A szóban forgó prioritások a következők:

1. Befektetés-ösztönzés

2. Kis- és középvállalkozások fejlesztése

3. Kutatás-fejlesztés és innováció

4. Információs társadalom- és gazdaságfejlesztés

A Kutatás-fejlesztés és innováció, valamint az Információs társadalom és gazdaságfejlesztés c. feje­zetek szövegét alább közöljük:

1.3. KUTATÁS-FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ

A hosszú távú gazdasági versenyképesség és a fenntartható növekedés biztosításához jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó termékek, szolgáltatások és technológiák kifejlesztése szükséges. Ennek érdekében fokozni kell a kutatás-fejlesztési ráfordításokat, és erősíteni kell a K+F célú együttmű­ködéseket. Az erőforrásokat a nemzetgazdaságilag fontos területeken összpontosítani szükséges, amely lehetővé teszi új eredmények létrehozását és gazdasági hasznosítását. Kiemelten kezelendők például a jelenkori kihívásokra választ adó generikus technológiák területei (információs és kommu­nikációs technológiák, biotechnológia és új anyagok technológiája), valamint új eljárások, termékek és szolgáltatások fejlesztése. Az Európai Kutatási Térséghez csak hatékony kutatás-fejlesztési tevékeny­séggel és korszerű K+F kapacitásokkal lehet eredményesen csatlakozni. Ennek érdekében szükséges a közfinanszírozású és non-profit kutatóhelyek (például egyetemek, akadémiai kutatóintézetek és alapít­ványok) viszonylag elmaradott kutatási infrastruktúrájának korszerűsítése. Erősíteni kell az egyetemek és a vállalatok közötti komplex együttműködést közös kooperációs kutatóközpontok létrehozásával. A nemzetgazdaság versenyképességének erősítéséhez javítani kell a vállalatok, elsősorban a KKV-k innovációs képességét és kapacitásait. Ösztönözni kell őket a K+F munka végzésére vagy megren­delésére, illetve a tudás- és technológiatranszfer folyamatokban való részvételre. Kiemelten kell támogatni az induló és tudás- és technológia-intenzív vállalkozások (spin-off) létrehozását és megerő­sítését. A vállalati szektor K+F tevékenységét közvetlenül segíti a meglévő kutatóhelyek fejlesztése, illetve új kutatóhelyek létesítése, az ehhez kapcsolódó beruházások és infrastruktúrafejlesztések támo­gatása.

1.4. INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Az információs és tudásalapú társadalom fejlesztése elsősorban a hatékonyságra gyakorolt pozitív hatással növeli a versenyképességet, ami tovább gyorsítja a technológiai fejlődést. Megváltoznak a munkavégzés formái, és az új típusú – képzett munkaerőt igénylő – szolgáltatások terjedése növeli a munkahelyek számát, az értéklánc létrehozása mentén a magasabb értékű és minőségű termékek és szolgáltatások előállítását segíti. A nemzetközi gazdasági és kulturális versenyben való helytálláshoz elengedhetetlen az új szolgáltatásokat, és az azokat közvetítő magas minőségű és gyors szélessávú infrastruktúra fejlesztése, a felhasználást támogató programok megvalósítása. Az elmaradott, a fejlő­dési centrumoktól távol eső területeken a piacnak nem profitábilis az ilyen típusú infrastruktúra kiépítése, noha ezek fejlődését alapvetően befolyásolná meglétük, ezért itt állami szerepvállalásra van szükség. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának, az általuk elérhető gazda­sági-gazdálkodási, piaci, marketing ismereteknek, információknak, adatoknak nagy szerepük van valamennyi iparág jövőbeni versenyképességében. Ennek keretében az e-gazdaság és e-kereskedelem, az infrastruktúra, az e-közigazgatás, a szolgáltatások, az alkalmazások, valamint a tartalom fejlesz­tésével összefüggő beruházásokra összpontosít. Az elektronikus gazdaság kiépüléséhez nélkülöz­he­tetlen a korszerű gazdálkodási, termelési és tevékenységi viszonyok kialakítása, a hatékony tudásme­nedzsment fejlődésének ösztönzése, támogatása. Állami eszközökkel ösztönözni kell tehát a könnyen elérhető információs hálózatok kiépülését, a web-technológia alkalmazását, az aktív, naprakész, a gazdálkodás számára releváns információk tudatos, eredményes használatát a teljes gazdálkodási fo­lya­matban. Az e-gazdaság egyik perspektivikus területe világszerte az intelligens és dinamikus elekt­ronikus kereskedelem, vagyis a minőségi, sokoldalú fogyasztó-centrikus kereskedelmi tevékenység. Az e-kereskedelem fejlesztéséhez szükséges támogatások segítik elő a fogyasztók számának növe­kedését, s azt, hogy biztonságosnak tartsák, bizalommal vegyék igénybe vásárlásaikhoz és pénzügyi műveleteikhez az elektronikus formát. A vállalkozások a rendelkezésükre álló naprakész, üzleti ismereteket nyújtó digitális tartalom felhasználásával tudják kihasználni az internet nyújtotta lehető­ségeket. Magyarország jelenleg nem rendelkezik elegendő digitális tartalommal a vállalatok és a lakosság igényeinek kielégítéséhez. Megfelelő mennyiségű és széles körben hozzáférhető hálózati tartalom, adatok és ismeretek, a digitális tudásbázis teremti meg az IT technológia használatának vonzerejét a vállalkozások és a lakosság számára egyaránt. Az információs társadalom, az e-gazdaság kiépülésének tehát nélkülözhetetlen eleme a digitális üzleti, tudományos és kulturális tartalom meg­léte. A digitális tartalom iparág fejlesztését elősegítő állami támogatás a tartalom előállítását segítő szoftverek, a magyar és idegen nyelvű üzleti, tudományos, kulturális tartalom kialakítására, a forgal­mazás, elosztás szerveződésére irányul. A fejlett digitális tartalom iparág a nyitott magyar gazdaság versenyképességének nélkülözhetetlen eleme, különösen az EU egységes szabadpiacán.

Az e-közigazgatás bevezetése a szolgáltató állam kiépülésének nélkülözhetetlen eleme, melynek idő- és költségtakarékos használatával a piaci szereplő és a közigazgatási intézmény egyaránt nyer. E fejlesztés révén a közigazgatás – a legnagyobb digitális adatvagyonnal rendelkező, begyűjtő, kezelő és szolgáltatóként – egyben hozzájárul az IT-piac növeléséhez, hatékonyabbá tételéhez. Gyors, hatékony ügyintézéssel megkönnyíti új üzleti tevékenységek indítását, a piaci szereplők ügyintézési tevékenységét (adó-, vámügyek, engedélyek beszerzése, stb.), ezzel növelve a hatékonyságukat. A kényelmes, elektronikus közigazgatási ügyintézés ösztönözheti a lakosságot az IT használat elsajá­títására, s így ügyfélként, fogyasztóként, sőt partnerként egyre többen jelennek meg, bővítve a gazda­ságot, a piaci lehetőségeket, s a képzett humán erőforrást egyaránt. A Gazdasági Versenyképesség OP intézkedései szoros kapcsolatban állnak a többi OP fejlesztéseivel, mint pl.: külső infrastruktúra-fejlesztéssel; az esélyegyenlőség eléréséhez szükséges képzéssel, átképzéssel, továbbképzéssel; az IT készségek fejlesztésével; a regionális megközelítésű intézkedésekkel; valamint a mezőgazdaság fej­lesztésével.

Állami feladat a szabályozás olyan típusú fejlesztése, ami csökkenti a vállalatok bürokráciával szem­beni terheit. Az állami szerepvállalás az e-közigazgatási szolgáltatások kiépítésén túl az azt megala­pozó és a piac számára kedvező jogszabályi feltételekkel is hozzájárul a gazdasági versenyképesség növeléséhez.

*

E5. Új európai innovációs politika

Az Európai Bizottság 2003. márc. 11-én közleményt adott ki az innovációs politikáról, amelynek teljes szövege a CORDIS focus 217. számában jelent meg. Márc. 13-án sajtókonferenciát rendeztek ebben a témában, és dokumentumot adtak ki. Ebben az európai innovációs politika új megvilágításban került a nyilvánosság elé, amely koordinációs keretet kíván biztosítani a tagállamok között. Egyben felhívja az EU egyéb politikai döntéshozóit a kapcsolódó részletkérdések innovációbarát kezelésére, a növekedés és a verseny­képesség elősegítése érdekében. A közlemény négy fő szempontja:

·       Kölcsönhatás az EU egyéb szakpolitikáival.

·       Innováció és az unió bővítése.

·       Kölcsönös tanulás nemzeti szinten.

·       Vezető piacok az innovatív termékek bevezetésében.

További információ: http://www.cordis.lu/innovations-smes/src/polcy.htm

*

E6. A gazdasági és technológiai tájékozottság és tájékozódási képesség magasabb szintre emelése

6. KP pályázati felhívás a KKV-k részvételének előmozdítására

Az Európai Bizottság által a fenti címen kiadott felhívás elsősorban a kis- és közepes vállalkozások (KKV-k), vagy KKV-k csoportjainak részvételére szólít fel a 6. Keretprogramban. Ezen belül is az integrált projektekre és a kiválósági hálózatokra koncentrál. A célkitűzés pl. az alábbiak teljesítésével valósítható meg:

·       hasonló innovációs igényű KKV-k, KKV-k csoportjai vagy klaszterei létrehozásának elősegítése;

·       a KKV-k közötti transzregionális együttműködés javítása;

·       ipari inkubátorok hálózati együttműködésének előmozdítása.

A pályázat teljes költségvetése 200 000 és 2 millió euró között van. A pályázati dokumentumok beadásának határideje: 2003. április 29.

A pályázat teljes szövege az alábbi URL-en található: http://fp6.cordis.lu/fp6/call_details.cfm?CALL_ID=59

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RN 19810

*

E7. Az eEurópa "komoly siker"

Az Európai Bizottság által elfogadott zárójelentés szerint az EU-ban az online hozzá­férés általános és lehetőség szerint gyors bevezetésére indított „eEurópa 2002 Akcióterv” komoly sikerként értékelhető. A 2002 Akcióterv idején az online hozzáféréssel rendelkező európai állam­polgárok száma több mint kétszeresére növekedett, és szinte valamennyi iskola és üzleti vállal­kozás eléri az internetet.

Az eEurópa 2002 Akciótervet az Európai Tanács Feira-ban, Portugáliában 2000-ben tartott ülésén határozták el. A terv 64 célt tűzött ki, amelyek túlnyomó többségét 2002 végére meg is valósították. A kezdeményezés fő sikere az internethez való csatlakozások gyors növekedése. 2002-ben az európaiak több mint fele rendszeres internet-használó lett, és az iskolák és vállalkozások 91%-a online kap­csolattal rendelkezett. Az információs infrastruktúra, az e-kormányzat, az e-kereskedelem és az infor­mációs-kommunikációs technológia ismereteinek fejlesztésére mintegy 10 milliárd eurót fordí­tottak az Akcióterv folyamán.

A következő Akcióterv, az „eEurópa 2005” fő célkitűzései között szerepel az interaktív közszol­gál­tatások online elérhetővé tételének folytatása, az internet-használatban a különböző csoportok és ré­giók között  még meglévő rések eltüntetése, a nagysebességű szélessávú kapcsolatok támogatása, és az információtechnológia és e-üzleti tranzakciók használatának bővítése az európai kis- és közepes vál­lalkozások körében. Az eEurópa 2005 Akciótervet az Európai Parlament február 12-i ülésén nagy szavazattöbbséggel elfogadta.

A teljes jelentés elérhető az alábbi URL-en:

http://europa.eu.int/information_society/eeuropa/news_library/documents/acte_eEuropa_2002_en.doc

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19715

*

E8. Az internet használata a közép- és kelet-európai (KKE) országokban

Egy új piaci elemzés szerint az internet használata a KKE országokban lassan utoléri a nyugati or­szágok internet-használatát. A régióban az internetet legalább havonta egyszer használó populáció várhatóan 2003-ban eléri a l7%-ot, és 2006-ban a 27%-ot. A növekedés elsősorban a munkahelyeken és az iskolákban látványos. Észtországban és Szlovéniában használják az internetet a legrendsze­re­sebben, és ezekben az országokban a használat mértéke összemérhető a nyugat-európai országokéval. Ennek az az oka, hogy ezekben az országokban a kormányok intézkedéseket hoztak az internet is­kolákban és nyilvánosan elérhető állomásokon való használatának megkönnyítésére, és a verseny­szféra erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy a felhasználók könnyebben férhessenek hozzá az internethez.

Az internet növekvő előretörése az e-kereskedelem elterjedéséhez is vezet a régióban. Egy előrejelzés szerint az e-kereskedelem összkiadásai a KKE országokban 2003-ban eléri a 4,1 milliárd eurót, ami­nek 90%-a business–business (B2B) tranzakciókból származik. Az e-kereskedelem legnépszerűbb a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Lengyelországban, amely országok együttesen ennek a piac­nak 90%-át teszik ki.

További információ: http://www.idc.com

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19749

*

E9. Információs és kommunikációs technológiával (ICT) a rokkant és fogyatékkal élő emberek helyzetének javításáért

Az Európai Bizottság vállalkozási és információs társadalmi ügyekért felelős főbiztosa, Erkki Liikanen örömmel üdvözölte azt a kezdeményezést, hogy február 12-én munkacsoportot hoztak létre annak előmozdítására, hogy a rokkant és fogyatékkal élő emberek könnyebben hozzáférjenek az információs társadalom ICT szolgáltatásaihoz. A munkacsoportban résztvevő nemzetközi szakembe­rek feladata a hozzáférés monitorozása és javítása lesz. Az Európai Unióban élő mintegy 37 millió rokkant és fogyatékos polgár és az egyre növekvő számú idős polgárok számára az információ­technológia és az online állami szolgáltatások igénybe vételének terjedése rendkívüli előnyökkel jár. A munkacsoport létrehozatalát az motiválta, hogy ezek a csoportok az ICT által támasztott technikai akadályok miatt esetleg kimaradnának az új szolgáltatások előnyeiből. A csoport feladata lesz az is, hogy növelje a különféle hátrányokkal küszködő emberek nehézségeinek a társadalomban történő tudatosítását.

További információ: http://europa.eu.int/information_society/topics/citizens/accessibilty/index_en.htp

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19740

*

E10. EU projekt hidrogén üzemanyag-szivattyúk felállítására gépjármű töltőállomásoknál

Az Európai Bizottság három, egy éves támogatott projektet indít hidrogén üzemanyagkutak létesí­tésére benzinkutaknál. A hidrogén üzemanyagkutakat összekapcsolják az adott ország földgázellátó háló­zatával. A projekt, amelyet kezdeményezője, a Warwick egyetem (Anglia) után elnevezett Warwick technológiai csoport vezet, 1,62 millió euró támogatást kap. A hidrogén üzemanyaggal mű­kö­dő gépjárművek széles körű elterjedésének egyik fő akadálya az, hogyan lássák el üzemanyaggal a járművek fűtőelemcelláit. Az ipari folyamatok képesek hidrogén nagy tömegű előállítására föld­gázból, de ezeket a technológiákat nem lehet alkalmazni a töltőállomásokon szokásos méretekben. A megfe­lelő költséghatékonyság elérésére a folyamatot automatizálásra, távirányításra és kis helyen való üzemeltetésre kell alkalmassá tenni. A csoport úgy véli, hogy a problémát sikerült megoldaniuk, és az új hőcserélő technológia, a nyomás és a hő reaktorbeli kombinációja, és az új kompakt bevonatos kémiai reaktorokat hasznosító infrastruktúra alkalmas a töltőállomások szintjén való alkalmazásra.

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19723

*

E11. Az EU és az USA közös kutatási projektekkel lép fel az éghajlat-változás ellen

Az első "USA–EU közös konferencia az éghajlat-változás tudományos és technológiai kutatásáról" c. rendezvény keretében a két fél ismertette az éghajlat-kutatás hat területén indítandó projektekkel kapcsolatos terveit. A kétoldalú tanácskozásra Washingtonban került sor 2003. február 5-én és 6-án. A küldöttek az alábbi szakterületen kezdeményeztek közös kutatási projekteket: szénciklus kutatása, az aeroszolok és az éghajlat kölcsönhatásai, visszacsatolás és éghajlat-érzékenység, integrált megfigyelő rendszerek és adatok, szénbefogás és tárolás, valamint a hidrogén technológiája és infrastruktúrája. Ezeken a területeken belül speciális kutatási kezdeményezéseket határoztak meg az aeroszolok felhőkre kifejtett hatásainak vizsgálatára, az éghajlat és a vízciklus összefüggéseinek vizsgálatára erre érzékeny régiókban (pl. a mediterrán országokban), valamint az integrált megfigyelő rendszerek közös fejlesztésére. További tárgyalásokra szólították fel a résztvevőket az egyéb, nem üvegházi gázokat emittáló energiaforrások tárgykörében, mint pl. a nukleáris és a megújuló energiaforrások tekinte­tében.

További információ: http://www.state.gov/r/pa/prs/2003/17493.htm

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19724

*

E12. Innovatív gyógyszerek Európa egészségügyének javítására

Egy nemrégiben közzétett tanulmány az európai egészségügy javítását célzó új gyógyszerekkel fog­lalkozik. A Gyógyszeripar és Gyógyszer-társulások Európai Szövetsége (EFPIA) által készített tanul­mányból kiderül az innovatív gyógyszerek hatásának esetenként tapasztalt félreismerése és gyógy­szerek téves alkalmazása az EU tagállamaiban. A tanulmány kimutatja, hogy miközben 20 vizs­gált betegségre már kaphatók az új hatásos gyógyszerek, vannak betegek, akik elavult gyógyszereket szednek ezekre a betegségekre, amelyek kevésbé hatásosak és komoly mellékhatásaik vannak. Némely esetekben a betegek semmiféle kezelésben sem részesültek. A tanulmány szerzője arra a következ­tetésre jut, hogy innovatív gyógyszerek fejlesztésével és bevezetésével az egészségvédelmi rendszerek költséghatékonysága javul: a nagyobb beruházás a betegek hosszabb élettartamában térül meg. Ehhez mind a betegek, mind az egészségügyi szakemberek jobb tájékozottságára van szükség.

További információ: http://www.gm.wiso.uni-erlangen.de/

Forrás: http://www.cordis.lu/news, RCN 19684

*

E13. Közösségi szabadalom

Forrás: CORDIS News, 2003. március 4., RCN=19815

Press Release (provisional version), 2490th Council meeting - Competitiveness; 2003. március 3.

A 2003. március 3-án rendezett tanácsülésen (Versenyképességi Tanács) a tagállamok – mintegy 28 év várakozás után – végül megállapodtak a közösségi szabadalom létrehozásának részleteiben.

A megállapodás felvázolja a közösségi szabadalom jogrendszerét, a használt nyelveket, a költségeket, a nemzeti szabadalmi hivatalok szerepét, valamint az illetékek megosztását.

Közösségi szabadalmi bejelentést egyaránt lehet tenni az Európai Szabadalmi Hivatalnál, illetve a nemzeti szabadalmi hivataloknál. A megállapodás értelmében a szabadalmi bejelentéseket az Európai Szabadalmi Hivatal (European Patent Office – EPO) három hivatalos nyelvének (angol, német és francia) egyikén kell benyújtani. (A közösségi szabadalommal kapcsolatos viták egyik fő kérdése éppen a nyelvhasználat volt.) Külön kérésre az egyik hivatalos nyelvre való fordítás csatolásával a szabadalom beterjeszthető a nem-hivatalos nyelvek egyikén is. (A fordítás költségeit a rendszer viseli.)

A szabadalom megadásakor az igénypontokat a másik két hivatalos EPO nyelvre is le kell fordítani. A szabadalom bejegyzését követően a tulajdonos felelős a szabadalmi igénypontoknak az összes hiva­talos közösségi nyelvre történő fordításáért, kivéve azon nyelveket, amelyekre való fordításról az adott ország lemond. (A dokumentumhoz fűzött értelmezés szerint a fordításoknak belátható időn – 2 éven – belül kell elkészülnie. A szabadalom természetesen a fordítások elkészülte előtt is már oltalmat él­vez.) A teljes dokumentum helyett csupán az igénypontokat kell tehát lefordítani, amelyek terje­delmét tulajdonképpen a bejelentők határozzák meg. A fordítási munkák ilyen csökkentésétől jelentős (átla­gosan kb. 50%-os) költségmegtakarítást remélnek.

Az Európai Szabadalmi Hivatal központi szerepet játszik a közösségi szabadalmak adminiszt­ráci­ójában, kizárólagos felelősséget visel a kérelmek elbírálásában és megítélésében. A nemzeti szaba­dalmi hivatalok tanácsadást nyújtanak a potenciális kérelmezőknek, továbbítják a kérelmeket az EPO felé, terjesztik a szabadalmakhoz kapcsolódó információkat, valamint tanácsaikkal segítik a KKV-ket. Azok a nemzeti szabadalmi hivatalok, amelyek a hivatalos nyelvek egyikén dolgoznak és az EPO-val történő együttműködésben tapasztalatra tettek szert, folytathatnak keresési, ujdonság­vizs­gálati munkákat is az EPO számára. Amennyiben a szűkös kapacitások miatt a közösségi szabadalmak feldolgozása során nehézségek merülnek fel, más nemzeti szabadalmi hivatalok is bekapcsolódhatnak a keresési munkába.

A miniszterek döntése az egységes jogalkalmazást, a magas színvonalú munka biztosítását, valamint az alacsony költségeket tűzte ki célul.

Ennek keretében a szabadalmi ügyekben felelős bíróságok jogköréről is döntöttek.

Az Európai Bíróság (European Court of Justice) kizárólagos illetékességgel rendelkezik a következő területeken:

- megsemmisítési eljárások;

- szabadalombitorlás;

- szabadalom használatához kapcsolódó eljárások;

- a szabadalmi bejegyzés elleni felszólalásokhoz kapcsolódó eljárások.

A közösségi szabadalmak pereit a Közösségi Szabadalmi Bíróság (Community Patent Court – CPC) folytatja le, amelyet legkésőbb 2010-ig kell létrehozni Luxembourgban. A Közösségi Szabadalmi Bíróság az Európai Közösség Elsőfokú Bíróságának lesz része. A CPC létrehozásáig minden tagállam a nemzeti bíróságok segítségével látja el ezt a feladatot.

A CPC bíráit határozott időre választják meg a Tanács egyhangú szavazással meghozott döntése alapján. A CPC három bírából álló kamarákra bomlik. A CPC eljárásainak nyelvét a vádlott székhe­lyének országa határozza meg, de a felek kérésére más nyelvet is lehet alkalmazni a CPC jóvá­hagyásával. A CPC döntéseivel szemben az Európai Közösség Elsőfokú Bíróságához lehet felleb­bezni.

Az első új eljárással bejegyzendő közösségi szabadalmakat 2006-2007-re várják. A szabadalmi eljárás díja egységes lesz, ezen a Európai Szabadalmi Hivatal és a nemzeti szabadalmi hivatalok fele-fele arányban osztoznak. Az egyes országok hivatalai közötti elosztás arányairól később döntenek.

Az első közösségi szabadalom bejegyzését követő 5 év múlva az Európai Bizottság jelentést készít a rendszer működéséről (különös tekintettel a minőségi kérdésekre, a rendszer koherenciájára, a döntésekhez szükséges időre, valamint a befektetők költségeire).

A közösségi szabadalomra vonatkozó teljes sajtóközlemény a következő honlapon olvasható: http://ue.eu.int/pressData/en/intm/74752.pdf

[HunOR Iroda – Brüsszel]

*

E14. A brüsszeli HunOR Iroda márciusi vegyes hírei

A jelenlegi összefoglaló a CORDIS információs rendszeren megjelent alábbi hírek alapján készült:

1. Az elektronikus pályázat benyújtási rendszer (EPSS) megkezdte működését

2. A CORDIS-on frissítették az 5. KP-beli projektek menedzsmentjéhez szükséges gyakorlati útmu­tatót

3. A 2003. évi tudományos és technológiai indikátorok nyilvános bemutatója

1. Az elektronikus pályázat benyújtási rendszer (EPSS) megkezdte működését

Forrás: CORDIS News, 2003. március 19., RCN=19937

Az elektronikus pályázat benyújtási rendszer (electronic proposal submission system – EPSS) egyes pályázatok esetében elérhetővé vált a kutatók számára. Az új elektronikus rendszer felváltja az 5. KP-ban használt ProTool rendszert. Az EPSS legfontosabb előnye a ProTool-lal szemben hogy nincs szükség elektronikus aláírás alkalmazására.

Az EPSS segítségével jelenleg csak a következő öt felhívásra lehet eljuttatni a pályázatot: FP6-2002-Aero-1, FP6-2002-Aero-2, FP6-2002-LIFESCIHEALTH, FP6-2002-TREN-1, FP6-2002-Space-1, de a tervek szerint rövidesen az összes pályázatot be lehet nyújtani ilyen módon.

Az EPSS részét képező elektronikus pályázatkészítési szoftver (electronic proposal preparation tool - EPT) megkönnyíti a pályázati űrlapok kitöltését. A szoftverben számos felhasználóbarát megoldás található, például ugyanannak az információnak az automatikus átmásolása, a szoftver könnyen frissíthető, illetve azonnal tájékoztatja a pályázót a hiányzó információkról és megkönnyíti a pénzügyi információk és számítások elkészítését.

Az EPSS segítségével a pályázatok online benyújtásához a felhasználónak előzetesen regisztrálni kell magát, hogy belépési jogosultságot és jelszót kapjon. Biztonsági okokból a belépési jogosultságot és a jelszót hagyományos postai küldeményben juttatják el a regisztráció során koordinátorként megjelölt személy számára. Tekintettel a lehetséges késedelmekre, a koordinátoroknak jelentősen a pályázati beadási határidő előtt regisztrálniuk kell a projektet. Amennyiben a pályázat benyújtásának határideje vészesen közeledik és a koordinátorhoz továbbra sem érkezett meg a belépési jogosultság és a hozzá tartozó jelszó, akkor a pályázatot továbbra is érdemesebb postai úton eljuttatni a Bizottsághoz.

Az EPSS-szel kapcsolatban felmerült problémákkal az erre a célra létrehozott információs szolgálatot kell megkeresni:

EPSS Helpdesk, e-mail: support@epss-fp6.org, telefon: +32-2-2333760

Az EPSS az alábbi honlapon férhető hozzá: http://fp6.cordis.lu/fp6/subprop.cfm

2. A CORDIS-on frissítették az 5. KP-beli projektek menedzsmentjéhez szükséges gyakorlati útmutatót

Forrás: CORDIS News, 2003. március 10., RCN=19875

Az 5. KP ugyan véget ért, de számos finanszírozott projekt még évekig eltart. A szerződő konzor­ciumok tájékoztatása érdekében a CORDIS információs rendszeren közzétettek egy honlapot a gyakori kérdések számára, amely részletes információkkal szolgál a szerződési feltételekről, például a részvé­teli szabályok, a költségvetés transzferálása, a költségek megosztása és az alvállalkozói szerző­dések kérdésében. A témákat az 5. KP információs vonalára érkezett problémák tapasztalatai alapján állí­tották össze.

Hamarosan további részletek is a honlapra kerülnek a szellemi tulajdonjogokról és a szerződés-változtatásról.

A honlap pontos címe: www.cordis.lu/fp5/management/help/faq.htm

3. Sajtótájékoztató a 2003. évi tudományos és technológiai indikátorokról

Forrás: CORDIS News, 2003. március 18., RCN=19925

A 2003. március 17-én rendezett eseményen Phillipe Busquin, a Kutatási Főigazgatóság főbiztosa beszélt a most publikált jelentés eredményei alapján levonható konklúziókról. Idén a hangsúly az európai kutatásba történő befektetések és a kutatás teljesítményének mérésén volt. Az idei jelentés a harmadik a sorban, ez egyes évek TéT indikátorait mindig a megelőző év folyamán egy szakértői bizottság javaslata alapján választják ki.

Az indikátorok segítségével össze lehet vetni Európa és fő versenytársai helyzetét, a trendek alapján pedig politika-orientált következtetéseket lehet levonni. Az ágazatpolitikai döntéshozóknak minden­képpen szükségük van egy közös és objektív összehasonlításra alkalmas adatbázisra az eredményes politikai dialógushoz.

A jelentés alapján a kutatás-fejlesztésben a humán erőforrás Európa egyik legfontosabb erőssége. Az Európai Unió több tudományos vagy technológiai egyetemi végzettségű emberrel rendelkezik az Egyesült Államokhoz és Japánhoz képest (sorrendben 2.14, 2, illetve 1 millió TéT egyetemi végzett­ség). Ugyanakkor az európai TéT oktatásban jelentős visszaesés tapasztalható, mivel egyre kevesebb fiatal választja ezt a pályát és a nemzetközi agyelszívás mértéke is fokozódik. A tanulmány becslése szerint a doktori fokozattal rendelkező európaiak közel 75%-a szívesebben marad az Egyesült Álla­mokban tanulmányaik elvégzését követően. Az Európai Uniónak ezért versenyképesebbé kell tennie az európai karrierlehetőségeket. Erre irányulnak a 6. Keretprogram megnövelt mobilitási forrásai is.

További fontos tényező az akadémiai és az ipari szektor együttműködésének erősítése. 1999-ben az európai üzleti szektor az egyetemi kutatási kiadások 7%-át finanszírozta (USA: 6.3%, Japán: 2.3%). A kutatási eredmények sikeres üzleti alkalmazása érdekében ennek az együttműködésnek tovább kell erősödnie.

A kutatási eredmények üzleti felhasználása rendkívül sikeres a gyógyszeripar, de túlságosan gyenge a számítástechnikai és elektronikai ipar területén. Európa high tech kereskedelmi deficitje Busquin úr szerint ennek a jelenségnek köszönhető. Busquin úr kihangsúlyozta annak fontosságát, hogy Európa a bio- és nanotechnológiai forradalom élharcosa legyen. A jelentés szerint a biotechnológia területén Európa tudományos teljesítménye jelentős, de a vállalkozások kevésbé képesek piacra lépni új termé­kekkel, illetve szabadalmaztatni új termékeket.

A célkitűzések elérése érdekében mindenképpen szükség van a K+F befektetések növelésére, mivel az eredmények szerint az EU és az Egyesült Államok közti különbség egyre szélesedik. A különbség nagyrészt a privát szektor alacsony hozzájárulásának köszönhető, ezért a kormányzatok szerepe na­gyon fontos a megfelelő üzleti környezet megteremtésében. A jelentésben felvázolt előrejelzések szerint amennyiben a nemzeti és regionális K+F és innovációs politikák nem változnak meg jelen­tősen, akkor az Európai Unió a 3%-os célt nem éri el, és az Egyesült Államokhoz képest még jelen­tősebb lesz a különbség.

A teljes jelentés csak megrendelés útján férhető hozzá, egy összefoglaló azonban letölthető az alábbi honlapról: www.cordis.lu/rtd2002/indicators

[HunOR Iroda – Brüsszel]