I. évfolyam 2004/4. www.kul-vilag.hu

A mexikói migráció okai és néhány következménye

Pólyi Csaba

A szerző közgazdász, diplomata, a Pécsi Tudományegyetem végzős PhD hallgatója. Posztgraduális tanulmányokat folytatott biztonságpolitikai (G. C. Marshall European Center for Security Studies, Garmisch) és európai ismeretekből (Ecole Nationale d'Administration), valamint nemzetközi kapcsolatokból (Instituto Matías Romero de Estudios Diplomaticos, México). Több, mint 20 éve foglalkozik Latin-Amerikával, tanulmányai jelentek meg a mexikói politikai rendszer fejlődéséről, a mexikói-amerikai viszonyról, valamint az EU - Latin-Amerika kapcsolatokról. A Geopolitikai Tanács Alapítvány Kuratóriumának tagja.

A jelen szöveg szerzői jogi védelem alatt áll. Kiadja:

http://alapitvany.kul-vilag.hu

http://www.nato-kozpont.hu

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

Pólyi Csaba A mexikói migráció okai és néhány következménye

A legális és illegális migráció a globális világ egyik jellemzőjévé vált az elmúlt évtizedekben. Az egypólusú világ vezető hatalma, az Amerikai Egyesült Államok és déli szomszédja, a Mexikói Egyesült Államok között lévő 3 152 km hosszú határ a háromoldalú (Kanada is részese) szabadkereskedelmi megállapodás 1994-es életbe lépése óta a világ egyik legforgalmasabb határa lett. Az USA-ban a legutóbbi (2000) népszámlálás szerint mintegy 39-40 millió hispán/latin származású ember él, aminek közel 2/3-a mexikói származásúnak vallja magát.

A világ legjelentősebb emigrációjának gyökerei részben történelmiek (XIX. századi területvesztés), nagyobb részben azonban gazdasági és szociális természetűek. A mexikóiak beáramlása gazdasági szükségszerűség, de kezdi megváltoztatni az ország etnikai összetételét annak politikai következményeivel együtt. Mexikóban pedig a hazautalások révén enyhíti a nyomort, csökkenti a szociális feszültségeket, de a szavazati jog felvetésével veszélyes vizekre csábíthatja a mexikói politikai pártokat.

A XXI. század egyik nagy kihívása a nemzetközi migrációs folyamatok kezelése, ami nemcsak a befogadó országokban, hane m kibocsátó nemzetek esetében is komoly problémákat vet fel. A fejlett országok elöregedő társadalma és munkaerő-hiánya erős szívóhatást fejt ki a fejlődő világ munkapiacára, ahonnan a belső megélhetési nehézségek, esetleg véres polgárháborúk miatt sokmilliós embertömeg keresi a menekülés útját. A globális világban a nemzetközi versenyképességüket fenntartani kívánó nagyvállalatok, kutatóintézetek és tanácsadó cégek által finanszírozott legális bevándorlás ennek a nagy mozgásnak csak egy kicsi és szabályozott szelete (már ami a munkavállalói vízumokat, tartózkodási és letelepedési engedélyeket illeti). Az illegális migráció nemcsak a szervezett bűnözés (embercsempészet) és az adott fogadó országnak okozott pénzügyi kiadások miatt került az elmúlt években az érdeklődés homlokterébe, hanem a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem okán is.

Mexikó abban a "szerencsés" helyzetben van, hogy a nemzetközi migráció kérdésében annak mindhárom vonatkozásában érintett: egyszerre kibocsátó, tranzit útvonal és befogadó ország. Lakói évszázadok óta mozognak, s az Amerikai Egyesült Államokkal a XIX. század második felében kialakult 3152 km hosszú szárazföldi határa1 mentén a legális és illegális határforgalom egyre jelentősebb. A két ország között meglévő társadalmi-gazdasági fejlettségi

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

- 1-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

szintkülönbség miatt jelenleg kb. 25 millió, magát mexikói származásúnak valló ember él az USA-ban, s ebből megközelítőleg 9 millió fő illegálisan tartózkodik ott. Az elmúlt évtizedekben, a gazdasági és politikai válságok miatt Közép- és Dél-Amerikából induló s az USA-ba tartó migráció fő útvonala szintén Mexikón keresztül vezet. Ugyanakkor a közép -amerikai államokhoz viszonyított fejlettsége, belpolitikai stabilitása miatt évtizedek óta egyben célországa is a nyomor és a polgárháborúk el ől menekülőknek.

A jelen tanulmány célja az, hogy egyrészt röviden elemezze Mexikó vonatkozásában ennek a bonyolult helyzetnek a legfontosabb társadalom-földrajzi összetevőit (demográfiai folyamatok, gazdasági fejlődés, szegénység, stb.), majd ezek alapján rámutasson azokra a következményekre, amelyek egyre jelentősebb odafigyelést igényelnek: migráció és terrorizmus, a vendégmunkások pénzügyi hazautalásai és annak társad almi következményei, a latin szavazatok növekvő súlya az USA-ban, a külföldön élő mexikóiak szavazati jogának kérdése, stb.

A tanulmány az első részében a mexikói kivándorlás hazai okait tekinti át (demográfiai robbanás, gazdasági helyzet alakulása, a szegénység az elmúlt évszázad utolsó évtizedeiben). Ezt követően bemutatja az USA-ba irányuló migráció tendenciáit napjainkig. A mexikói -amerikai kétoldalú kapcsolatok egyik legbonyolultabb elemének, a migrációnak számos következménye van mindkét országra nézve, ezek közül kiemelkedik a mexikói vendégmunkások hazautalt pénzösszegeinek pozitív hatása a mexikói szegénység csökkenésére. A Mexikóból és Latin-Amerikából évtizedek óta zajló nagy létszámú migráció Egyesült Államokbeli következményei részben pozitívak (pótolja a hiányzó munkaerőt, hozzájárul az amerikai versenyképesség fenntartásához), ugyanakkor "latinizálja" az USA déli részét (Sámuel P. Huntington értékelése szerint rombolja az amerikai kultúrát2), és az állampolgárság megszerzésén keresztül (valamint a lényeg esen magasabb népszaporulatukkal) megnövelte az un. latin szavazatok jelentőségét az amerikai elnökválasztásra is.

A migráció mint világjelenség

A Newsweek c. folyóirat 2004. január 19-i számában terjedelmes tanulmányt közölt "A migráció gazdasága" címmel, kiemelve, hogy a "hősként" vagy "bűnözőként" kezelt emigránsok egyre jelentősebb politikai kérdéssé váltak az egyes országok bel- és külpolitikájában az egész világon.3 A fejlett világ gazdaságaiban tapasztalható munkaerőkereslet (részben az elöregedő társadalmak hiányzó fiatal generációinak pótlására, részben pedig a jóléti társadalmak tagjai által nem preferált munkakörök betöltésére) önmagában is

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-2-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

gerjeszti a migrációs folyamatot a kapitalizmus általános alaptétele, a kereslet és kínálat törvénye alapján. Nem kevésbé fontos elem azonban a feji ődő világ "munkaerő-túltermelése", amely a stagnáló vagy romokban heverő nemzetgazdaság miatt a belső piacon nem talál lehetőséget, és a szegénység elől menekülve keres megélhetést a világ fejlettebb részén.

Ez a migrációs folyamat nem régióspecifikus, hanem megfigyelhet ő és érzékelhető valamennyi kontinensen. A globális világ egyik jellemzője, hogy nemcsak a képzetlen munkaerő iránt van kereslet, hanem gyakorlatilag minden munkakörben jelentkezhetnek az adott ország állampolgárai által nem preferált igények. A nemzetállamok által bevezetett szigorú határvédelmi (a belső munkaerőpiac érdekében) rendszabályok azonban nem tudják útját állni az illegális bevándorlásnak, s nincs ez másként az amerikai -mexikói határon sem. Világviszonylatban a 2000-es kimutatások szerint mintegy 175 millió embert érintett a nemzetközi migráció, s az is teljesen nyilvánvaló, hogy többségük a fejlett világ országai felé igyekezett.

Forrás: Internatinal Migration Report, United Nations, New York, 2002 Megjegyzés: a: Európa, Észak-Amerika, Ausztrália, Új -Zéland és Japán

b: Afrika, Ázsia (Japán nélkül), Latin -Amerika és a Karib térség, Melanézia, Mikronézia és Polinézia

A migráció annyiban változik, hogy a relatív fejlettség is indokolhatja a szomszédos országok esetében is nagyobb népcsoportok, vagy egyes szakmák képvisel őinek mozgását. Az adatok szerint Latin-Amerikában 1990 és 2000 között csökkent a kivándorlás üteme, míg a mexikói emigráció elemzésénél pontosan ellentétes irányú fejlődést tapasztalhatunk, amely jelenségek mögött komoly politikai változások húzódtak meg.

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-3-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

A 90-es évek a hidegháború végét jelentették Latin-Amerikában is, amely a két világrendszer közötti küzdelem egyik színtere volt. A latin -amerikai gerillamozgalmak megfékezésére katonai diktatúrák kerültek hatalomra számos országban, s ez a polgárháborús időszak jelentős migrációs folyamatokat indított el a 70-es években. A nemzetközi viszonyok változása a térségben a demokrácia újjászületését hozta, a közép -amerikai térségben pedig a véres polgárháborúk nemzetközi közvetítéssel (Contadora - csoport) történő megoldását. A demokratikus választások megtartása és politikai szabadságjogokhoz való visszatérés ebben az évtizedben "visszaszívta" a korábbi emigráció egy részét is.

Az Amerikai Egyesült Államokba irányuló mexikói emigráció jellemzői

A két ország között a szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA) 1994-es aláírása óta évente több, mint 200 millió határátlépést regisztrálnak. A földrajzi közelség, a lényeges fejlettségbeli szintkülönbség és az egyre növekvő gazdasági integrálódás is erősíti a migrációs folyamatot. Jóllehet eltérő nagyságrendben, de a migráció kétirányú, mivel megközelítőleg félmillió amerikai állampolgár tartózkodik állandó jelleggel Mexikóban (els ősorban nyugdíjasok és amerikai cégek alkalmazottai), mexikói becslések szerint az számuk elérheti az egymillió főt is. Létszámuk miatt a novemberi elnökválasztási kampány keretében mind a demokraták, mind a republikánusok kampányirodát nyitottak Mexikóvárosban az itt él ők szavazatainak megszerzésére.4

Az USA-ba irányuló mexikói kivándorlás nagyon bonyolult folyamat, amelynek egyik eleme a hosszú időszakra visszatekintő történelmi motiváció (az 1847-ben elvesztett területek). Az évtizedek során, a határ mindkét oldalán kialakult strukturális gyökereket Róbert D. Putnam, a Harvard Egyeteme tanára, "társadalmi tőkének" (social capital)5 nevezi. Szerinte ez a jelenség, a két társadalom között kiépült rendkívül szoros és széleskör ű kapcsolati hálón keresztül, önmaga is gerjeszti a kétirányú migrációt.

Mindezt csak tovább erősítette a kétoldalú kereskedelmi forgalom megsokszorozódása az elmúlt 10 év alatt, ami minőségileg új helyzetet teremtett a két ország integrálódása szempontjából. Elég egy pillantást vetni a mexikói külkereskedelem -fejlesztési bank adataira6: 2003-ban Mexikó 146,8 milliárd USD értékben exportált az USA -ba, ahonnan 105,7 milliárd USD import mellett 41,1 milliárd kereskedelmi többletet ért el. A fentiek mellett az illegális migráció kérdése állandó feszültségekkel terhelt eleme lett a kétoldalú kapcsolatoknak, ami az elmúlt évtizedben - különösen pedig a szeptember 11-i terrorcselekmények miatt - ez

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-4-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

neuralgikus ponttá vált. A mexikói migráció 95 %-a az Egyesült Államokba irányul, a fennmaradó 5 % Kanada és az Európai Unió (elsősorban Spanyolország) között oszlik meg.

A legnyilvánvalóbb magyarázat szerint a mexikói kivándorlás els ősorban gazdasági indíttatású, amely az alábbiak szerint magyarázható:

a mexikói népesség növekedése, különös tekintettel a munkaképes korú lakoss ág arányának dinamikus emelkedésére;

a mexikói gazdaság munkahelyteremtő képességének gyengélkedése; a mexikói munkabérek alacsony szintje;

a mezőgazdasági foglalkoztatottak munkanélkülisége, hitelek hiánya;

a városi munkanélküliség emelkedése; a szegénység és a nyomor.

Vizsgáljuk meg közelebbről is, hogy ezek a fent említett tényezők hogyan alakultak Mexikóban az elmúlt évtizedek során, s ebből világosabb képet alkothatunk a mexikói migráció mozgatórugóiról.

A mexikói demográfiai robbanás és következményei

Mexikó jelenleg a világ 11. legnépesebb országa, amelynek lakossága a legutóbbi hivatalos statisztikák szerint 2004 júliusában elérte a 105 millió főt, a várható átlagéletkor meghaladja 75 évet.7 Ez hatalmas népességrobbanás, ha figyelembe vesszük, hogy 1930-ban még alig 17 millió főt regisztráltak, 36 éves átlagéletkorral. A dinamikus növekedés alapja a magas születési arányszám és a javuló orvosi ellátás miatt lecsökkent halálozási arányszám jelentős eltérése.

A gyermekvállalási hajlandóság az iskolázottsági szint növekedésével, a jobb egészségügyi helyzettel és a fogamzásgátló módszerek elterjedésével fokozatosan csökkent. (Jelenleg a statisztikai adatok szerint a szexuális életet folytató fogamzásképes korú n ők 70 %-a használ valamilyen fogamzásgátló módszert.)8 A mexikói nők reprodukciós arányszáma 1960-ban 7,4 gyerek (a vidéki nők esetében) és 5,0 (a városi nők esetében), ami fokozatosan lecsökken 1990-re 4,8 és 2,9 gyerekre. Az országos átlag 2000-ben már csak 2,4 gyerek/nő, mint azt a következő táblázat is mutatja.

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-5-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

2. sz. táblázat: A mexikói nők szülési rátája 1960-2000

Forrás: Országos Népességi Tanács (Consejo Nációnál de Población) www.conapo.gob.mx

A mexikói demográfiai robbanás érzékelésekor a hatóságok határozott lépéseket tettek a folyamatok mederben tartása érdekében. Az országos tervezés el ősegítésére 1974-ben létrehozták az Országos Népességi Intézetet, és annak irányítására a több minisztérium és főhatóság által delegált tagokból álló Országos Népességi Tanácsot.9 A hatásos kormányzati felvilágosító intézkedéseknek köszönhetően az 1970-es csúcs után a népességnövekedés mérséklődő ütemben folyt, oly módon, hogy a lakosság éves növekedési üteme 1950 -ben 2,9 %, 1970-ben 3,3 %, 1985-re 2,6 százalék volt. Egészen 2000-ig kellett várni, hogy a növekedés csak 1,7 %-os legyen.

Az Országos Statisztikai Intézet, az INEGI adatai az elmúlt évtizedek népszámlásairól (lásd az 1. sz. mellékletben) jól mutatják, hogy 1930 és 1970 között a 15 év alatti korosztály létszáma 3,5-szeresére nőtt (6,5 millióról 22,3 millióra), s ezzel az összlakosságon belüli aránya megemelkedett (39 % helyett 46 %). Ugyanezen időszak alatt a 15 és 64 év közötti munkaképes korú felnőtt lakosság száma csak két és félszeresére (9,6 millióról 24,1 millióra) változott, ami maga után vonta az összlakosságon belül elfoglalt arányának csökkenését (58 % helyett csak 50 %).

A demográfiai robbanás egyik következménye az lett, hogy megn őtt az eltartottak száma (a fiatalok és idősek), így 100 dolgozóra a korábbi 72,9 helyett 1970-ben már 99,7 eltartott jutott. A másik figyelmet érdemlő változás, hogy ugrásszerűen növekedett a munkaképes korú korosztályok létszáma. A 80-as évektől évente 1,3-1,4 millió fiatal lépett munkavállalói korba, akiket a munkaerőpiac nem volt képes felszívni. Nagy részük az informális gazdaságban keresett megélhetést, jelent ős részük viszont az emigrációt, az USA-ba történő legális vagy illegális kivándorlást választotta. Napjainkra Mexikó már a demográfiai átmenet időszakában található, ahol még lényegesen növekszik a munkaképes korú lakosság (az előrejelzések szerint a következő 10 évben még évi 1,2-1,1 millió, s ez csak 2015 után esik 1 millió alá), de már megjelennek az elöregedés jelei is.

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-6-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

Politikai és gazdasági változások 1970-2004

A 70-es és 80-as évek tulajdonképpen gazdaságpolitikai korszakhatárt jelentenek Mexikóban. A II. világháború után kiegyensúlyozott növekedést hozó importhelyettesít ő iparosítás tartalékai kimerültek, és ezt a helyzetet csak súlyosbították a Luis Echeverria (1970-76) és Jósé Lopez Portillo (1977-1982) elnökök időszakában elkövetett gazdaságpolitikai tévedések. Az utóbbi által a mexikói kőolajexportra alapozott külpolitikai szerepvállalás végül az 1982-es pénzügyi válságba torkollott. A gazdaság általános gyengélkedése azonban nem tudta kitermelni a szükséges új munkahelyeket, s a fiatal korosztályokat a sz űkös oktatási infrastruktúra is sújtotta. Nem csoda ezek után, hogy feszült társadalmi -gazdasági átalakulás kezelését a merevvé vált, kvázi egypárti politikai struktúra nem volt képes kezelni. Mexikóban ugyanis az 1910-es szociális forradalomból kinövő új politikai rendszert az 1929-ben létrehozott forradalmi párt testesítette meg, amely többszöri névváltoztatássá 1 (napjainkban Intézményes Forradalmi Párt, PRI) egészen 2000 -ig irányította az országot.

A rugalmatlan politikai körülmények következményei viszonylag kevéssé ismertek, a nemzetközi közvélemény is csak az elmúlt néhány évben szerzett tudomást róluk. A Tienanmen téri vérengzések előtt majd 20 évvel a mexikói kormány hasonló problémákkal szembesült, és azokra hasonló választ is adott. Az 1968-as mexikóvárosi olimpia előtt október 2-án Tlatelolcon, a Három kultúra terén belelövetett a tiltakozó egyetemisták t ömegébe, majd 1970. június 10-én paramilitáris csoportokat vetett be a békés tüntet ők megfékezésére.10

Az új gazdaságpolitikai korszakot a politikus elnököket felváltó technokrata kormányok indították el. Az olajexportra épített, rövid élet ű, aktív harmadik utas nemzetközi szerepvállalást az 1982-es adósságválság zárta le. Ezt követően Miguel de la Madrid (1982-88), és főleg Carlos Salinas de Gortari (1988-94) elnöksége alatt elindult a külgazdasági nyitásra, a szabadkereskedelmi megállapodásokra, a privatizációra és az állam önkorlátozására épülő un. neoliberális gazdaságpolitikai szakasz.

A belpolitikában ez az ellenzéki pártok megerősödésének időszaka, mivel az 1977-es első pártpolitikai reform lehetővé teszi parlamenti szerepvállalásukat. A Carlos Salinas de Gortari elnökjelöltségét övező éles összeütközések az állampárt, a PRI szakadásához, s a Demokratikus Forradalmi Párt (PRD) megalakításához vezettek. Az 1940 -es évektől meglévő konzervatív Népi Akció Pártja (PAN) és a PRI mellé 1989 -tői felsorakozott a PRD, s ez a hárompárti dominancia jellemzi azóta is a mexikói politikai életet. n

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-7-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

A mexikói vidéki lakosság területi elhelyezkedése

A demográfiai növekedés elsősorban a vidéki lakosság helyzetét súlyosbította, mivel a gazdasági nehézségek elsősorban az ő munkahelyeiket tizedelték meg. A folyamat együtt járt egy nagyon gyors urbanizációval, de ennek ellenére a fejlett országok arányait jóval meghaladó agrárnépesség maradt fenn Mexikóban. Az 1995-ös adatok szerint még több, mint 23 millióan éltek a 2 500 főt meg nem haladó mintegy 195 623 kistelepülésen. A települések durván fele városi vonzáskörzetben (a táblázatban rövidítve VVK), V4 -e közlekedési utak mellett (KÚM) van, de mintegy 7,4 millió lakos teljesen elzárt, szinte megközelíthetetlen és infrastruk turálisan ellátatlan településeken él (lásd 2. sz. melléklet).

Érdemes megfigyelni, hogy a tudatos és tervezett településfejlesztési politika gyengeségei miatt Mexikóban mintegy 94 ezer olyan egy-két lakásos település van, ami a mi tanya-rendszerünket idézi. Ez az a települési forma, amelynek ellátása villannyal, ivóvízzel és szennyvíz-csatornával meghaladja még a legfejlettebb országok állami költségvetésének lehetőségeit is.

A mexikói vidéki lakosságot nagyon gyakran az indián lakosság szinonimájaként használja mind a hazai, mind a nemzetközi szakiroda lom. A kettő között jelentős átfedések vannak, de nem teljesen ugyanazt jelentik. Az ország teljes indián lakossága az 1995 -ös népszámlálási adatok szerint 6,9 millió fő (a teljes lakosság 9 %-a), az Országos Indiánügyi Intézet és más független források az indiánok tényleges számát 10-12 millió főre teszik12, amelynek jó egyharmada csak a saját törzsi nyelvét beszéli13. Az indián lakosság túlnyomó többsége a déli államokban él, mintegy 18 %-a pedig városi települések lakója lett az elmúlt évtizedekben. (Ez elsősorban azt jelenti, hogy az indiánok lakóhelyéül szolgáló adott municipio - a régi magyar járásnak megfelelő közigazgatási egység - az elmúlt időszakokban városiasodott, ám az indiánok azon belül megtartották elzárkózásukat). Az 1980 -as népszámlálás szerint többségükre még mindig nem jellemző a helyváltoztatás, hiszen a teljes indián lakosság alig 10 %-a található máshol, mint ami az etnikum történelmi lakóhelye Mexikóban. Ez a magyarázat arra a jelenségre is, hogy az USA -ban időszaki munkát vállaló indiánok minden évben visszatérnek lakóhelyükre.

Jóllehet az első Nemzeti Indián Intézetet még 1948 decemberében hozta létre Miguel Aleman elnök, az elmúlt fél évszázad alatt még mindig nem rendez ődött megnyugtatóan az indián-kérdés Mexikóban. Az ősi hagyományok és az 1910-es mexikói szociális forradalom ötvözetéből született ejido (nem nevesített, így hitel felvételére sem alkalmas földtulajdon -

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-8-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

forma) segíti ugyan a hagyományőrzést, de nehezíti a vidékfejlesztést. Carlos Salinas de Gortari elnöksége alatt 1992-ben módosították az erre vonatkozó 27. alkotmánycikkelyt, s azóta jelentős részben szétválasztották a közös és a nevesített földtulajdont, de még mindig nagy az ellenállás az indián közösségek részéről. A földtulajdonlás egyébként máig nem megnyugtatóan megoldott Mexikóban (még mindig működik a szövetségi Agrárreform Minisztérium), az elmúlt 4-5 évben legalább 200 halálos áldozata volt a szomszédos faluközösségek rendezetlen határvitáinak.

A nemzetközi változások és az emberi jogok általános elterjedésével régi-új elemként vetődik fel az indiánok egyéni és kollektív jogai tiszteletben tartásának kérdése. Mexikóban éppen a kritikus pillanatban, 1994. január 1 -jén, vagyis az USA-val és Kanadával aláírt szabadkereskedelmi megállapodás (NAFTA) életbe lépésének n apján tört ki Chiapas szövetségi államban az indián felkelés (a Nemzeti Felszabadítás Zapatista Hadserege - EZLN).

A nemzetközi közvéleményre való tekintettel a kormány a konfliktus megoldásának tárgyalásos útját választotta, s a rendezés eredményeként 19 96-ban egy megállapodás született. Az abban lefektetett elvek azonban a mai napig nem öltöttek törvényi formát, a legutóbbi indiántörvény-módosítás (2001. augusztus 14.) továbbra sem biztosítja az indián közösségek által követelt autonómiát. Következésképpen a fegyveres felkelők is ott vannak a Lacandona őserdőben, és az ellenőrzésük alatt álló területen igyekeznek megvalósítani a közigazgatás általuk elképzelt változatát az éberen őrködő, de be nem avatkozó hadsereg szeme láttára.14

A felgyorsult urbanizáció

A demográfiai robbanás és a gazdasági folyamatok hatására a mexikói városhálózat ugrásszerű fejlődést produkált {3 sz. melléklet). Az 1970-90 közötti időszakban a városok lakossága átlagban 4%-t nőtt évente, de voltak olyan városok, ahol a növekedés a 7%-t is elérte. A kihívások nemcsak a lakásépítések, az oktatási intézmények és egészségügyi létesítmények megsokszorozását igényelték, hanem a közlekedési infrastruktúra fejlesztését és a városok ellátásához szükséges logisztikai rendszerek megteremtését is. Az ország földrajzi adottságai miatt gyéren kiépül vasúthálózat nem volt képes dinamizálni a gazdaságot, helyette a szállításban fokozatosan a közúti közlekedési hálózat vette át a szerepet, illetve a Csendes óceán és a Mexikói öböl felőli partszakaszokon a tengeri szállítás. A turizmus fellendülése hozzájárult a kulturális - építészeti elemek, az indián történelmi emlékek és a koloniális városok értékeinek megőrzéséhez.

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-9-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

Az ország fővárosának, Mexikóváros lakosságának növekedése 8,6 millióról (1970) 17, 9 millióra (2000), annak minden infrastrukturális kényszerével és környezetromboló következményeivel együtt, komoly megpróbáltatást jelentett a városvezetés számára. Mexikóváros mellett az ország középső és északi részén elhelyezkedő két nagyváros (Guadalajara és Monterrey) terjeszkedett 3 millió fölé.

A vidéki lakosság városokba történő áramlásával megjelent a tömeges városi szegénység jelensége is, amelynek kezelése más típusú megközelítést igényelt. A városi szegénység sokkal láthatóbbá tette az ország elmaradottságát, gyökértelensége pedig a megélhetési bűnözés melegágya volt.15 Az iparhoz és a szolgáltatásokhoz kötődő munkahelyek, a szegénység növekedése vagy csökkenése szempontjából, érzékenyen reagáltak a gazdasági és pénzügyi válságra (pl. az 1994-95 közötti a peso-válság hatására az ország nyomorszinten elő lakóinak száma megemelkedett 21 % helyett 37 %-ra). A nagyvárosok peremkerületeiben és városi vonzáskörzetében megjelenő, elsősorban a belső migrációból táplálkozó folyamat minden helyi önigazgatásnak kemény kihívásokat jelent. A pauperizáció pedig értelemszer űen az elmúlt években az USA-ba irányuló mexikói emigráció második fontos mozgatórugóját jelentette a vidéki szegény, jelentős részében indián lakosság kivándorlása mellett.

A mexikói városi hálózat a 2000-es népszámlálás alapján 364 olyan településből állt, amelynek lakossága meghaladta a 15 ezer főt (ebből 8 megapolisznak és 10 metropolisznak tekinthető). A teljes lakosság (97,5 millió fő) 64,8 %-a lakott városokban az ezredfordulón, miközben az összes városlakó (63,2 millió) 57,9 %-a a 18 legnagyobb településen zsúfolódott össze. Még ennél is megdöbbentőbb, hogy három város és konglomerációja (Mexikóváros, Monterrey és Guadalajara) adják a teljes városlakók 39,2 % -át, nem akármilyen logisztikai feladat elé állítva az üzemeltető önkormányzatokat. A lakosság ilyen koncentrációja sem politikai, sem gazdasági értelemben nem tekinthető egészséges jelenségnek. Ezek a demográfiai és urbanizációs folyamatok, illetve a nemzetgazdaság válságokkal tarkít ott lassú növekedése értelemszerűen vezetett a szegénységi küszöb alatt élő lakosság számának növekedéséhez.

A mexikói szegénység jellemzői

A hivatalos statisztikai adatok16 szerint 2000-ben a lakosság 53,9 %-a kevesebb, mint két minimálbérnek megfelelő jövedelmet kapott (a minimálbér17 jelenleg a három területi zónára osztott országban napi 45 és 50 peso, azaz napi 4-5 USD - között mozog), s a 28,5 %-a nem fejezte be az általános iskola 6 osztályát.

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

- 10-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

Forrás: http://www.sre.gob.mx/mexico/general/mapamexl. htm

A 31 szövetségi államból és a Szövetségi Kerületből (Distrito Federal) álló Mexikói Egyesült Államok területén a szegénységi jellemzők alapján az egyes szövetségi államok különböző csoportokba sorolhatók.18

a./ A legelmaradottabb, magas fokú hátrányos helyz étben lévők csoportjába 4 szövetségi állam tartozik: Chiapas, Guerrero, Veracruzés Hidalgo. Együttes lakosságuk száma 19,6 millió fő, ami az ország népességének a 20 %-t jelenti. Ha nem is automatizmus, de erős korreláció áll fenn az indián lakosság aránya és az adott szövetségi állam elmaradottsága között.

Lássuk mit jelent Chiapas szövetségi állam esetében a halmozottan hátrányos helyzet a szegénységi mutatók szerint:

az állam 15 éven felüli lakosságának 23 %-a analfabéta, és 50 %-a nem fejezte be a 6

osztályos általános iskolát;

a lakosság 1/5-e szennyvízcsatorna és WC-nélküli, 40 %-a pedig föld lakásban lakik;

az emberek V4-e nem rendelkezik vezetékes ivóvízzel;

a lakosság 61 %-a 5 ezer főnél kisebb, a közlekedéstől elzárt és elmaradott

településeken lakik;

a foglalkoztatottak 76 %-a kevesebb, mint 2 minimálbérnek megfelel ő jövedelmet kap.

Oaxaca, Guerrero és Veracruz adatai valamivel jobbak, de az országos átlag alattiak. Valamennyi államban az analfabéták száma meghaladja a 15 éven felüli lakosság 15 % -át, 30-40

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

- 11 -

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

százalékuk nem fejezte be az általános iskolát, és a lakosság nagy része elzárt vidéki kistelepüléseken és rossz lakáskörülmények között él.

b./ A jelentősen elmaradott államok második csoportjába 9 szövetségi állam tartozik: San Luis Potosi, Puebla, Campeche, Tabasco, Michoacan, Yucatan, Zacatecas, Guanajuato és Nayarit. Együttes lakosságuk 22,5 millió fő, ami az ország népességének 23 %-a.

Jellemző vonásuk, hogy a mutatók többségét tekintve általában az el őző csoportnál egy fokozattal jobb helyzetben vannak. Az analfabétizmus pl. 8-15 % között van, és 32-40% nem fejezte be az általános iskolát. Lakáskörülményeik valamivel jobbak, de itt sem ritka a vezetékes víz hiánya (Tabasco és San Luis Potosi esetében 26 és 21 %-os a lefedettség). Zacatecas és Tabasco lakosságának 55 -56 %-a elzárt kis településeken lakik, Yucatan esetében pedig a dolgozók 68 %-a 2 minimálbér alatti jövedelmet kap (országos átlag 51 %). c./ A közepesen elmaradottak csoportjába 6 szövetségi állam található: Quintana Roo, Sinaloa, Durango, Tlaxcala, Morelos és Querétaro. Összlakosságuk 8,8 millió, az ország népességének 9 %-a.

Jellemzőjük, hogy pl. az analfabetizmus az országos átlag (9,5 %) közelében mozog, az általános iskolát be nem bejezettek aránya 2 -3 százalékkal az országos átlag (28 %) fölött, míg a kistelepülések aránya az országos (31 %) szint közelében van.

d./ A kevéssé elmaradott fokozatnál 8 szövetségi államot találunk: Tamaulipas, Sonora, Chihuahua, Baja California Sur, Estado de Mexico19, Colima, Jalisco és Aguascalientes. Az államban összesen 29,3 millió ember él, ami az ország népességének 30 százaléka.. Jelent ős elem, hogy egyedül Estado de Mexico 13 millió lakossal bír, miközben Baja California Sur (424 ezer) és Colima (543 ezer) félmillió körüli népességgel rendelkezik.

Jellemzőjük, hogy szinte minden mutatójuk meghaladja az országos átlagot, ebb ől talán csak Aguascalientes lóg ki a rossz lakáskörülmények alapján.

e./ Az alig elmaradott szövetségi államok négyen vannak: Cuahuila, Baja California, Nuevo León és a Distrito Federal. Lakosságuk összesen 17,2 millió fő, ami az ország népességének 18 százaléka (a Distrito Federal 8,5 millió lakossal rendelkezik, ami nem azonos Mexikóváros konglomeráció ma már 20 milliót meghaladó népességével).

Érdemleges adat, hogy az általános iskolát be nem fejezettek aránya a Distrito Federal esetében 12 %, Nuevo León 16 %, Couhuila 19% és Nuevo León 20 % (az országos átlag 28 %).

A CONAPO (Országos Népességi Tanács) az 1990 és 2000 közötti változások alapján azt emelte ki, hogy 4 szövetségi állam mutatói (Guerrero, Campeche, Nayarit és Baja California Sur) romlottak az összehasonlítási alapnak tekintett Distrito Federal-hoz viszonyítva. A másik

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

- 12-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

oldalról pedig 6 szövetségi állam (Nuevo León, Couhuila, Aguascalientes, Baja California, Queretaro, Tamaulipas) lényegesen javította (25-50 % közötti fejlődési arányban) mutatóit.

A Világbank az idén júliusban hozta nyilvánosságra a mexikói szegénységr ől készített tanulmányát,20 amely pozitív fejleményekről számolt be. A vidéki szegénység felszámolásában lényeges előrelépést jelent például az, hogy 1992-2002 között az említett régiók elektromos árammal való ellátottsága (63 % helyett 90 %-ra), az ivóvízhez való hozzájutás (38 % helyett 58 %-ra), és a lakások fürdőszobával való ellátottsága (22 %-helyett 26 %-ra) jelentősen javult.

A tanulmány megállapította, hogy a nyomorszinten él ő lakosság számára súlyos csapást jelentett az 1994-95-ös pénzügyi összeomlás, mivel ennek következtében arányuk az összlakosságon belül jelentősen megnőtt (1994-ben 21 %, 1996-ban 37 %), majd onnan 2002-re visszatért az eredeti szint alá (20 %). A világbanki szakért ők szerint ebben komoly szerepet játszott a kormányzat tudatos szociálpolitikája (OPORTUNIDADES = lehet ősegek), ami a térségben egyedülálló módon monitorozza az eredményeket, és a támogatást a kiskorúak esetében iskolába járáshoz köti. A tanulmány azt is hozz áteszi, hogy ez az eredmény bizonyára elképzelhetetlen lett volna a mexikói vendégmunkások egyre növekv ő hazautalása nélkül (lásd később).

Az USA-ba irányuló mexikói emigráció adatai

A két ország közötti migrációs mozgásoknak komoly történelmi okai és el őzményei vannak. Mint az már korábban említésre került, a mexikói területek fele a XIX. század során áldozatul esett az amerikai telepesek étvágyának és a Monroe -doktrína által fémjelzett térhódításnak.21 Az USA déli államaiban ennek megfelelően Texas függetlenedése és a többi állam megvásárlása után jelentős létszámú spanyol ajkú lakos maradt.

3. sz. táblázat: Az USA-ban legálisan élő mexikói származásúak 1900-2002 között (millió fő)

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

- 13-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

Forrás: Az 1900 - 1990 adatok Rodolfo Corona Vázquez Rodolfo számításai, El Colegio de la Frontéra Norte, 1992 A 2000 - 2002 adatok a CONAPO számításai az intézet és a Bureau of Census, Current Population Survey (CPS)

Supplement 2000, 2001, 2002 alapján .

Megjegyzés: a, A magát mexikói származásúnak valló legális és illegális latin összesen, b, Az USA -ban tartózkodó mexikói születésű, túlnyomó többségében illegális bevándorló, c, Első generációs: legálisas tartózkodó, aki már nem Mexikóban született, de valamelyik szül ő mexikói születésű volt. d, Második és ezt követő generációk, akik amerikai állampolgárok, sem ők, sem a szülők nem mexikói születésűek, de mexikói származásúaknak vallják magukat.

A táblázatból egyértelműen látható, hogy már 1900-ban mintegy 463 ezer magát mexikóinak valló lakosa volt az USA-nak, s ekkor ennek kevesebb, mint egyharmada volt mexikói születésű bevándorolt. A növekedés a következő évtizedekben is jelentős, 20 év alatt számuk megháromszorozódott, és 1920-ban már 1,2 millió főt jelentett. A növekedés az 1929-33-as gazdasági világválság alatt sem szünetelt, csak lassult, bár ekkor komoly er őszakos kitelepítésekre került sor.22 A migrációt jelző mexikói születésűek aránya itt már kicsit több mint egyharmad. Az is kiolvasható az adatokból, hogy a gazdaságpolitikai korszakváltást hozó 1980 és 1990 közötti évtized megduplázta a magát mexikói származásúnak valló lakosok számát az USA területén, és a mexikói bevándorlók száma háromszorosára (788 ezerr ől 2,199 millióra) nőtt.

A számok azt is elárulják, hogy az 1994-ben életbe lépő szabadkereskedelmi megállapodás a várakozásokkal ellentétben nem javította a mexikói gazdasá g munkaerőmegtartó képességét, sőt, éppen ellenkezőleg megduplázta (2,199 millióról 4,447 millióra) a bevándorlók számát. Fontos jelzés, hogy az adatok folyamatos emelkedést mutatnak a magukat mexikói származásúaknak vallók körében, akik száma 2000 -re már meghaladja a 23 millió főt. Az elmúlt három év adatai azt jelzik, hogy a mexikói születés ű többségében illegális bevándorlók száma évi 3-400 ezerrel emelkedik. Ezt a trendet figyelembe véve a 2003-as év végére, vagy a 2004-es év elejére az illegálisan az Egyesült Államokban tartózkodó mexikói születésű bevándorlók száma meghaladhatta a 10 millió főt. Az Országos Migrációs Intézet szerint a 2000-es amerikai népszámlálási adatokban szereplő 38 millió hispán származású mintegy 61-65 %-a mexikói származású volt.

Az USA-ban élő külföldi rezidensek munkavállalásai jellemzői

A mexikói Országos Népességi Tanács (Consejo Nációnál de Población) a hivatalos amerikai felmérések szerint (lásd 4. sz. melléklet) elemezte 2002-es adatok alapján az USA-ban

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

- 14-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

tartózkodási engedéllyel élő külföldiek munkavállalásai jellemzőit. Az adatok világosan jelzik, hogy az aktív munkaképes lakosság átlagához képest (65,4 %) a mexikói mutató magasabb (70,6 %, s ezzel a legmagasabb érték), és ez az arány visszaigazolja a tényt, hogy els ősorban a 17-45 éves munkaképes korosztályokból kerülnek ki az emigránsok. A foglalkoztatás szektorok szerinti megoszlásánál a mezőgazdaságban elhelyezkedő mexikóiak aránya jóval magasabb (35,8 %) az összes bevándorolt átlagához (20,7 %) viszonyítva. Ezzel sz emben a szolgáltatások területen a mexikóiak hátrányosabb helyzetben vannak a maguk 55,9 % -s mutatójukkal a 77,0 %-s országos átlaggal szemben.

A mexikói bevándoroltak oktatási színvonala és képzettsége is alacsonyabb az összes bevándorolt átlagánál. Az összes bevándorolt 34,6 %-a egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkező szakember, ezzel szemben a Mexikóból érkezőknek csak 6,6 %-a szerzett diplomát. Ugyanakkor kétkezi fizikai munkás vagy mezőgazdasági munkát végző a mexikóiak 37,7 %-a, az országos átlag több mint kétszerese. Az éves jövedelmi szint alapján összeállított statisztikák végül egyértelművé teszik, hogy a mexikói származású amerikai lakosok általában a legkevésbé képzettek, a nehezebb fizikai munkát végzik és a mindezért a legalacsonyabb jövedelmet kapják (évi 20 471 USD az összes bevándorolt 33 266 USD jövedelméhez képest).

A mexikói emigráció származási hely szerinti megoszlása

Az Amerikában élő emigráció viszonylag erős területi koncentrációt mutat a származási helyek vizsgálatánál. A 9,5 milliós emigráció 38,66 %-a mindössze 3 szövetségi államból származik (Jalisco, Michoacan és Zacatecas). Az első helyen álló Jalisco szövetségi állam egymaga 1,74 millió fővel gazdagítja az emigrációt. Az első hat helyen állók jelentik a teljes létszám 58,3 %-át a 32 szövetségi államból álló Mexikóban.

4. sz. táblázat: Az USA-ban élő mexikói emigráció származási hely szerint 2002

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

- 15-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

Forrás: A CONAPO Proyecciones de la Población de México 2000 -2030, México, 2002, CONAPO adatai a XII.

Népszámlálás alapján, 2000.

A mexikói emigrációt kibocsátó szövetségi államok adatainak elemzésénél els ő megközelítésben az állapítható meg, hogy az emigráns szem élyéről korábban bennünk élő sztereotípia (indián származású szegény fiatal) pontosításra szorul, hiszen els ő helyen az a Jalisco szövetségi állam áll (1,7 millió), amelyik a fejlettségi mutatók alapján az kevéssé elmaradott d./ csoportba tartozik. Valószínűleg ebben az esetben már komoly szerepet játszik a Róbert D. Putnam által elemzett szociális tőke a migrációs folyamat államon belüli gerjesztésében.

Érdekes jelenség, hogy egyik határmenti szövetségi állam sincs az els ő helyek között, ami arra utalhat, hogy számukra a kishatárforgalom elegendő mozgásteret biztosít. Természetesen az sem másodlagos, hogy a határzóna jelent ősén fejlettebb az országos átlaghoz viszonyítva, ezért boldogulási lehetőségeik a határnak ezen az oldalán is elfogadhatóak számukra.

Az is látszik a táblázatból, hogy "előnyben" vannak a határtól nem túl messze lévő szövetségi államok23 (Jalisco, Michoacan, Zacatecas, stb.), mint az arányaiban nagyobb indián lakossággal bíró déli államok (Yucatan, Tabasco vagy Oaxaca). Érdemes itt visszaemlékezni arra a jelenségre, hogy az indián származású emberek els ősorban idénymunkára járnak fel az USA-ba, majd többségükben visszatérnek szülőföldjükre.

A mexikói bevándorlás iránya döntően az USA déli államaira koncentrálódik (Kalifornia, Texas, Arizona). A 2000-es adatok szerint (lásd 5. sz. melléklet) Kalifornia messze kiemelkedve egymaga jelenti a bevándorlók 41 %-nak (8,5 millió lakos), célpontját, ezt követi

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

- 16-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

Texas a maga 24,6 százalékos arányával (5 millió). Feltétlenül említést érdemel még Arizó na (5,2 %) és Illinois (5,5 %) is.

A melléklet legfontosabb tanulsága az, hogy a korábban szinte kizárólag csak néhány amerikai szövetségi államra koncentrálódó mexikói emigráció amerikai jelenléte földrajzilag megoszlik, s ma már szinte nincs olyan szövetségi állam, ahol ne lennének jelen egyre növekvő számban. Ez természetesen nagyobb lehetőségeket nyit a migráció újabb hullámai számára (helyismeret).24

A külföldön élő mexikóiak hazautalásai

Az Amerika-közi Fejlesztési Bank beruházási ügyvezető igazgatója, Donald F. Terry szerint, a latin-amerikai országokba érkező átutalás összege, a 2002-es 32 milliárd amerikai dollárról 2003-ra 38 milliárdra nőtt.25 A mexikói központi bank, a Banco de México a 80-as évek végén kezdte érzékelni, hogy a külföldön élő és dolgozó mexikóiak egyre jelentősebb összegeket küldenek haza. A tételek azonban nem kerültek ilyen formában elkülönítésre egészen 1989-ig, s így a vonatkozó adatok is elég megbízhatatlanok voltak. 1989-től, az átalakított könyvelési rendszernek köszönhet ően, a bank folyamatosan figyelemmel kíséri, és viszonylag nagy pontossággal negyedévente jelzi a bevételek alakulását.

5. sz. táblázat: A külföldi hazautalások Mexikó esetében

Forrás: Banco de México, Sistema Central de In formáción SIE + A 2004-es adatok az első 6 hónap alapján

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

- 17-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

A táblázatból egyértelműen látszik, hogy a mexikói hazautalások mennyisége az elmúlt 4 évben 10-35 % közötti növekedési ütemet mutatott. A mexikói központi bank 2003 -as adatai szerint az elmúlt évben 35,2 % növekedés mellett 13,266 milliárd dollárra emelkedett a tranzakciók összege, amely túlnyomó része ma már elektronikus úton érkezik (11,382 milliárd, vagyis a 86 %). Nagyságrendjét tekintve megállapítható, hogy ez Mexikóban a második legfontosabb devizabevételi forrássá lépett elő a kőolajbevételek után, és meghaladta mind a turizmus, mind a közvetlen tőkeberuházások összegét (a hazautalások elérik a kőolajbevételek 79 %-t, a turisztikai bevételeket 42 százalékkal, a közvetlen tőkeberuházásokat pedig 21 százalékkal haladták meg 2003-ban).

Mexikó nemzetközi összehasonlításban is az élvonalba tartozik a hazautalásokat illetően. A Nemzetközi Valutaalap 2001-es adatai alapján India (10 milliárd USD) után Mexikó a második, 9,9 milliárdra becsült értékkel.26 Csak az érdekesség kedvéért kell hozzátenni, hogy a legtöbb pénzt az USA-ból (28,4 milliárd USD), Szaúd-Arábiából (15,1 milliárd USD) és Németországból (8,2 milliárd USD) utalták át 2001 -ben.

A mexikói hazautalások fontos szerepet játszanak az ország egyes régióiban a szegénység mérséklésében, mivel a kormányzati szándékoktól függetlenül ez a legdemokratikusabb eszköz: azokat a szegény családokat segíti, amelyek férfitagjai rákényszerültek a kockázatok vállalására a család fenntartása érdekében. Az ameri kai határ illegális átlépése ugyanis messze nem tartozik a veszélytelen sportok kategóriájába. A statisztikai adatok szerint évente közel 400 halálos áldozatot követel az illegális bevándorlás, mert vagy belefulladnak a Rio Bravó vizébe, vagy az arizonai s ivatagban tévednek el a szerencsétlenül jártak.

A hazautalások területi megoszlása tulajdonképpen az emigrációt kibocsátó államokra összpontosul. A statisztikai adatok szerint a 2003-as hazautalások 41,3 millió tranzakciót jelentettek, s az átlagos hazautalás értéke 321 USD volt. A központi bank kimutatásai szerint a 13,266 milliárd USD hazautalás a mexikói GDP 2,2 %-t teszi ki. Az elmúlt évtizedben egyébként ez volt az egyetlen olyan bevételi mutatója az országnak, amely töretlen növekedést produkált. Egyes elemzések szerint az illegális emigráció évi 3 -400 ezres növekedésének köszönhetően ez a forrás akár már rövidtávon is meghaladhatja a kőolajexportból származó bevételeket.

A hazautalásokban (lásd 6. sz. melléklet) első Michoacan és a harmadik Guanajuato a szövetségi államok szegénységi fokozatában a komoly elmaradást felmutató b./ csoportban helyezkednek el. Ezzel szemben a második helyen álló Jalisco az kevéssé elmaradott d./ kategóriában van, ami önmagában nem indokolná a kivándorlást. Ugyanez vonatkoz ik Estado de México és a Distrito Federal szövetségi államokra is, különösen ez utóbbi esetében, mivel a

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

- 18-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

legkevésbé elmaradott régiót jelenti az országban. A jelenség mögött sokkal inkább azt kell keresni, hogy a fejlettebb régiókhoz tartozó államokból val ószínűleg a szakképzettebb munkaerő keres magának új megélhetési lehetőséget, és ez jelenik meg a magasabb átutalásokban.

A mexikói migráció politikai következményei

A mexikói kormány, a 2000-ben megválasztott Vicente Fox elnök vezetésével négy éve szinte mindent alárendelt annak, hogy sikerüljön egy kétoldalú migrációs megállapodást kötni az US A-val. A 70 éves PRI (Intézményes Forradalmi Párt) -korszak után hatalomra kerülő, első demokratikus mexikói kormánynak látszólag meg is volt a "demokratikus bónus za" ehhez a lépéshez. Az akkori külügyminiszter, Jorge Castaneda éppen erre hivatkozva próbálta meg minden eszközzel átverni ezt az amerikai ellenálláson.

Az első formális megbeszélésre 2001. február 17-én került sor a mexikói elnök vidéki birtokán, ahová a megválasztott amerikai elnök, George W. Bush ellátogatott. A felállított magas szintű munkacsoport (a két-két külügy- és belügyminiszter) hónapokon keresztül foglalkozott a kérdéssel, bár az már az elején világossá vált, hogy az amerikai kormány a Kongresszus demokrata többsége miatt nem sok mozgástérrel rendelkezik.

A követkő lépés a 2001. szeptember 6-ai hivatalos washingtoni látogatás volt, amikor Fox elnök - a jelen lévő Jeffrey Davidow amerikai nagykövet kés őbbi visszaemlékezése szerint27 - próbálta erőltetni a migrációs megállapodást. Ez a mexikói elképzelés szerint legalizálta volna az USA-ban többmilliós illegális munkavállalót, kiterjedt volna a mez őgazdasági idénymunkások foglalkoztatására (a mexikói-kanadai megállapodáshoz hasonlóan), és garantálta volna az emigránsok emberi jogainak tiszteletben tartását.

A pár nap múlva bekövetkező szeptember 11-i terrortámadás újrarajzolta az amerikai adminisztráció és a kétoldalú kapcsolatok prioritásait. Az iraki beavatkozást ellenz ő mexikói magatartás (Mexikó az ENSZ BT nem állandó tagjaként nem volt hajlandó Chilével egyetemben támogatni az egyoldalú amerikai beavatkozást) végkép holtpontra juttatta a tárgyalásokat ebben a kérdésben.

Bizonyos elmozdulást hozott az ügyben Bush elnök 2004 januári bejelentés e, miszerint a migrációs törvények megváltoztatására vonatkozó javaslatot terjesztett a közben konzervatív többségűvé vált Kongresszus elé. A javaslat lényege az, hogy 3 éves ideiglenes munkavállalási engedélyt biztosítana a már az USA-ban lévő illegális bevándoroltaknak, ami egy újabb periódusra meghosszabbítható lenne. A republikánusok hallani sem akarnak az illegálisokra

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

- 19-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

vonatkozó amnesztiáról, mert szerintük az újabb migrációs hullámokat indítana el (ez volt az 1986-os Ronald Reagan által elfogadott amnesztia következménye is).

A Bush elnök által elővezetett törvényjavaslatot a politikai elemzők többsége már a választási év előjeleként értelmezte, hiszen az elmúlt években bekövetkezett amerikai demográfiai változások (és részben az 1986-os amnesztia) hatására úgy tűnik, más megvilágításba kerülhet az USA-ban élő hispán (latin) szavazatok politikai értéke.

A hispán/latin származású amerikai állampolgárok politikai súlyának növekedése

"A hispán szavazatok kulcsfontosságúak lesznek..... Soha nem tapasztalt

erőfeszítéseket láthatunk majd a pártok részéről a latin szavazók megnyerésére." - fogalmaz Bili Richardson28, Új-Mexikó állam kormányzója 2004 augusztusában a demokrata konvención. A maga szempontjából biztos igaza van, hiszen az államában választásra jogosult 972 895 szavazópolgár 40 %-a latin származású.

Albert Brown, a Notre Dame Egyetem Latin Tanulmányok Központjának igazgatója szerint már az idei választásokon is jelentős szerepe lesz a latin szavazóknak, de a robbanásszerű változás a demográfiai tényezőkre támaszkodva 15-20 év múlva várható, amikor 7 millió új latin származású szavazó lép be a "választási piacra".29 Ezt támasztják alá a The Pew Reseach Center adatai is, miszerint 2000-től évente mintegy 420 ezer latin származású amerikai állampolgár tölti be a 18 évet, vagyis a potenciális latin választók elérhetik az idén aló milliót.

Wilbert Tőrre, a Reforma c. mexikói napilap amerikai tudósítója felhívja a figyelmet arra, hogy a latin származású amerikai lakosság száma (az illegálisakat is beleértve) meghaladja a 39 millió főt, s ezzel a legutóbbi népszámlás szerint a legnagyobb létszámú kisebbséggé lépett elő.30 Ugyanakkor politikai súlyuk még nem éri el az afro -amerikaiakét, mivel a legutóbbi elnökválasztáson kevesebb, mint 6 millió latin szavazóval szemben azok 12 millióan szavaztak. Ennek egyik magyarázata az, hogy a latinok jelent ős része illegális bevándorló, a legalizáltak pedig jelentős részben (40 %) kiskorúak.

A latin lakosság nem csak létszámában, hanem területi elhelyezkedését tekintve is terjeszkedőben van (lásd az 5. sz. melléklet). Mindezek mellett azonban azt is szem el őtt kell tartani, hogy a várakozásokkal ellentétben a latin közösség politikai értelemben egyáltalán nem képez monolitikus egységet. Elég Floridára nézni, ahol világosan megkülönböztethet őek a puerto rico-i, a kubai, a mexikói és a dél-amerikai bevándoroltak érdekei. Mindezek mellett számolni kell a már ott született fiatalok, az új korosztályok érdekeivel is. Arturo Vargas, a

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-20-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

latin származású politikusokat tömörítő NALEO elnöke szerint azonban egyik elnökjelölt sem hallja meg, illetve fordít figyelmet a latin szavazók szükségleteire és reális helyzetére.31

Ezzel szemben Jerónimo Díaz Rebolledo, a Chicagói Egyetem tanárának véleménye szerint a 2004. november 2-án sorra kerülő amerikai elnökválasztások kampányának új jelensége, hogy mind a republikánusok, mind a demokraták komoly er ofeszítéseket tesznek a latin származású amerikai állampolgárok szavazatainak megszerzéséért.32

Ha csak a statisztikai adatokat nézzük akkor nehezen magyarázható John Kerry demokrata elnökjelölt 1 millió dolláros spanyol nyelvű kampányának szükségessége. Ha azonban figyelembe vesszük az amerikai választási szokásokat, ahol mindkét pártnak többé -kevésbé kialakult és szilárd 40-40 % körüli támogatottsága van a biztos szavazók között, akkor átértékelődik a bizonytalan, ingadozó szavazók megnyerésének szükségessége. Elegend ő a 2000. évi választásokat eldöntő floridai szavazatok újraszámlálására gondolni, ami Bush győzelméhez vezetett a latinok felé kevés gesztust tevő demokrata elnökjelölt felett.

A kb. 15 milliós szavazati joggal rendelkező hispán származású állampolgárból kb. olyan 7,5 millió fog az urnákhoz járulni, ami nem tűnik túl soknak a több mint 100 millió amerikai szavazópolgárhoz viszonyítva. A 8 százalék körüli latin s zavazatok jelentőségét alapvetően három tényező magyarázza:

az amerikai szokásokkal ellentétben többségük nem kötelezte el magát egyik párt

mellett sem, határozatlan és az adott pillanatban a legtöbbet ígér ő jelölt mellé áll;

a latin lakosság többsége a legtöbb elektori szavazatot adó 6 államból ötben

koncentrálódik: Kalifornia (54), New York (33), Texas (32), Florida (25), Illinois (22),

ami 166 elektort jelent az 538-ból (30,8 %);

a latin identitásuk alapján szavaznak, tehát nem külpolitikai és adócsökken tési

ígéretek alapján, hanem a migrációra, az oktatásra és általában a jogaik b ővítését célzó

lépésekre várnak.

A Michigan-i Egyetem Politikai Tanulmányok Központjának felmérései szerint mindkét politikai párt rákényszerült a latin ajánlatok beépítésére a választási programjukban, még azon az áron is, hogy azok egy része nem lesz szimpatikus hagyományos szavazóiknak.33 Példaként említhető, hogy Bush elnök 2004 januári migrációs törvény-javaslata, amely nem kapott támogatást a republikánus többségű Kongresszusban. (A javaslat egyébként azért hangzott el a kampánynak egy korai szakaszában, mert Bush elnök nem akart üres kézzel részt venni a Mexikóban megtartott rendkívüli Amerika-közi Csúcsértekezleten)

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-21 -

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

A 2000-es választások során Bush szerezte meg a latin szavazatok 35 %-át (14 %-kal többet, mint Bob Dole 4 évvel korábban), s ez a növekedés sorsdönt őnek bizonyult Florida esetében. A korábbi hagyományok szerint a latinok inkább a demokratákat támogatták, de a helyzet sokat változott. Ez történt Kalifornia esetében, ahol az időközi kormányzóválasztáson (2003) a republikánus színekben indult Arnold Schwazenegger győzelmét hozták (a latin származású szavazók 40 %-a szavazott rá). A 35 milliós Kalifornia 32 %-a latin származású, többségében mexikói. A statisztikai adatok szerint 1990 és 2000 között az állam lakossága 4 millióval növekedett, amiből 3,2 millió latin származású. A latin lakosságból több mint 4 millió nagykorú, ami a szavazásra jogosultak 36 %-a.

Florida állam lakossága 15,9 millió (2000), ebből 1,9 millió latin származású : kubai (833 ezer), puerto rico-i (478 ezer), mexikói (363,9 ezer), kolumbiai (138,8 ezer), nicaraguai (79,6 ezer) és argentin (22,9 ezer). A legutóbbi elnökválasztáson 678 ezer latin szavazó vett részt. A két párt nagyjából azonos számú biztos szavazóval rendelkezik, s a korábban egyértelműen republikánus orientáltságú kubai emigráció komoly változásban van a mérsékeltebb pozíciók felé.

A külföldön élő mexikóiak szavazati joga

Vicente Fox az elmúlt hetekben a korábbi ígéretéhez híve n beterjesztette kormánya törvényjavaslatát a külföldön élő mexikóiak politikai jogainak biztosítására. A jelenlegi elképzelés szerint a kongresszusi jóváhagyás után megnyílna az út, hogy a külföldön lév ők is részt vehessenek a 2006-os elnökválasztáson.

A kezdeményezést a politikai pártok részéről teljes támogatás övezi. A kérdés először 1988-ban vetődött fel, jóllehet akkor Cuauhtemoc Cardenas akkori baloldali elnökjelölt az évtizedek óta hatalmon lévő PRI ellen kereste az újabb szavazatok szerzésének lehe tőségét. Azóta valamennyi politikai párt kiépítette a maga kapcsolatait az emigrációs szervezetekkel, és a hazautalások miatt nemzeti hőssé emelkedett emigránsok kegyeit keresik. Az emigráció els ő reakciói34 szerint nem elégednének meg csak az elnökválasztásokon való részvétel lehetőségével, hanem a képviselői és szenátori választásokon is hallatni akarják hangjukat.

A szavazás technikai és egyéb feltételeit az Országos Választási Intézet szakembereinek kellene kidolgozniuk Az eddig megszólalt politikai elem zők, választási szakemberek kétségüket fejezik ki, hogy egyáltalán megvalósítható az elképzelés. Ugyanis minden képzeletet felülmúlna a külföldön élő mexikóiak millióinak beleszólása a mexikói belpolitika alakításába. Azt pedig

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-22-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

még nehezebb elképzelni, amint a mexikói politikai elit kampányt folytat az Egyesült Államok területén az ott lévő sokmilliós illegális bevándorolt szavazatainak megnyerése érdekében.

Összegzés és következtetések

Jelen tanulmány terjedelmi korlátok miatt csak arra vállalkozhatott, hogy a felvillantsa a világviszonylatban is példa nélkül álló mexikói emigráció főbb okait és következményeit. Az egyes területek alaposabb elemzése, az összefüggések pontosabb megfogalmazása annak a kutatómunkának a feladata, aminek ez a tanulmány egy ré szét képezi. Az eddig áttekintet elemek alapján az azonban egyértelműen látható, hogy a mexikói emigráció nem elszigetelt jelenség, a hasonló nemzetközi folyamatok részét képezi, és speciális jellege miatt a mexikói -amerikai kapcsolatrendszer megkerülhetetlen elemévé vált. A gazdasági ciklusok miatt már korábban is, de a 2001. szeptember 11-i terrortámadás óta a migráció a kétoldalú kapcsolatok olyan állandó eleme, amelyik mindkét oldalon belpolitikai csatározások homlokterében áll és befolyással lehet a politikai erőviszonyok alakulására a latin szavazatok súlya, illetve az emigrációs szavazat formájában.

Általános értelemben az alábbi következtetések vonhatók le:

-     A történelmi gyökerekre és az elmúlt hosszú évtizedekben kiépült bonyolult kapcsolatrendszerre (social capital) támaszkodó emigrációs folyamat fennmarad az elkövetkező években is.

-     Az amerikai közvéleményben meglévő negatív előítéletek (az emigráció és a bűnözés összekapcsolása35, eltartásuk költségeinek emelkedése36, a bérszínvonalra gyakorolt negatív hatás, stb.) ellenére a latin származású amerikaiak súlya növekszik mind a természetes szaporodásuk, mind a bevándorlás révén.

-     Az emigráció nélkül elképzelhetetlen az amerikai gazdaság m űködése, s ezt ma már olyan személyiségek is elismerik, mint Alán Gr eenspan37, az amerikai Federal Reserve nagyhatalmú vezetője.

-     A közeljövőben elképzelhetetlen egy amnesztia-rendelet az illegális bevándorlók számára, mert a Kongresszus republikánus többségének negatív véleménye van az 1986-os törvénymódosításról.

-     Csak olyan kétoldalú mexikói-amerikai migrációs megállapodás születhet, amely képes lesz összehangolni a terrorizmus elleni küzdelem motiválta amerikai félelmeket és a határok biztonságos ellenőrzését.

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-23-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

A novemberi amerikai elnökválasztások végeredményét ól függetlenül a leendő amerikai elnök nem kerülheti majd meg, hogy a migrációs kérdésr ól tovább folytassa a tárgyalásokat a mexikói partnerével. A mexikói politikai és gazdasági elit pedig egyre inkább rákényszerül, hogy határozottabb lépéseket tegyen a munkahelytere mtés elősegítésére, és ami ennél is fontosabb, hozzálásson a nemzeti jövedelem olyan újraelosztásához, amely el ősegítheti állampolgárainak a határokon belül való boldogulását.

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-24-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

Mellékletek

1. sz. melléklet: A mexikói lakosság életkor szerinti csoportosítása és az eltartottak arányszáma 1930-2000

Életkor szerinti csoportosítás

Forrás: INEGI (Országos Statisztikai Intézet) népszámlálás 1930 -1990, 1995 és 2000.

Forrás: Az INEGI (nemzeti statisztikai intézet) 1995. Felmérése alapján a CONAPO adatai Megjegyzés: Nem tartalmazza a Chiapas állam fel nem mért 2 708 települését

Jelmagyarázat: VVK=városi vonzáskörzet, KÚM=közlekedési út mellett, TEZ=teljesen elzárt település) A táblázat első oszlopa a település nagyságát jelzi (1-3 lakásos mini-település, a másodikban az 500 lakosig és a harmadikban az 500 és 2,5 ezer lakosig).

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-25-

Forrás: XII országos Népszámlálási adatok alapján, 2000

Megjegyzés: Az országos városi hálózat 364 városból áll (8 megapolis, 10 metropo lis és 346 olyan város, amely lakossága meghaladja a 15 ezer főt).

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-26-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

4. sz. melléklet: Az USA-ban élő 15 éven felüli rezidens külföldiek munkahelyi jellemzői, származási hely szerint 2002-ben, százalékban

Forrás: A CONAPO számításai a Bureau of Census, Current Populatíon Survey (CPS), 2002. március alapján

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-27-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

5. sz. melléklet: Amerikában élő mexikói származású lakosság területi elhelyezkedése 1990-2000

Forrás: A CONAPO adatai az U.S

Megjegyzés: a, Az önmagát mexikói származás únak vallók b, felmutató államok.

. Bureau of Census, Census 1990 y Census 2000 alapján. A táblázatból kimaradtak a 0 és 0,1 értékeket

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-28-

Forrás: Banco de México, 2003 évkönyv

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-29-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

Bibliográfia

Álba, Francisco: Integráción económica y politicas de migráción: un consenso en revisión. Mexikóváros, El Colegio de México, 2002.

Bailey, John: Huntington, el desafío hispano y el contexto político, El Universal, 2004. március 15.

Bailey, John: Reforma migratoria y voto latino, El Universal, 2004. augusztus 9.

Bouillon, César P. - Buvinic, Mayra and Jarque, Carlos M.: Building Social Cohesion in The Latin America and the Caribbean, Inter-American Development Bank, 2004.

Carreno, Jósé: Cuestan los inmigrantes a EU 10 mii millones de dolares, El Universal, 2004. augusztus 26.

Miranda, Santiago Creel: La migráción y la seguridad entre México y Estados Unidos, Foreign Affairs en espanol, Vol. 4. Num. 2. 2004, pp. 2-12.

Davidow, Jeffrey: La nueva etapa de la reforma migratoria, El Universal, 2004. március 5.

Rebolledo, Jerónimo Díaz: El peso electoral de los votantes latinos en Estados Unidos, Reforma, 2004. augusztus 29.

Estevez, Dolia: La metamorfosis del profesor Huntington, El Financiero, 2004. március 12.

de Castro, Rafael Fernandez: La migráción sobre la mesa de negociación, Las Nuevas prioridades de México, Cambio y contimuidad en la política exteriőr de México, Ariel - ITAM, 2002, pp. 111-129.

Fernandez, Patrícia - Garda, Jüan Enrique y Ávila, Diana Esther: Estimaciones de la población indígena en México, Mexikóváros, CONAPO, 2002, pp. 315-354.

Santillán, Jósé Fernandez: México y Estados Unidos: vecinos distantes?, El Universal, 2004. március 5.

Fischer, Ferenc: A megosztott világ, Dialóg Campus Kiadó, Budapest -Pécs, 2001. Frisneda, Pedro F.: La pesadilla de los inmigrantes, Tiempos del Mund o, 2004. február 5.

Golobics Pál és Merza Péter: Polarizálódó világgazdaság - Nemzetközi együttműködés, PTE, Pécs, 2002.

Herrera-Lasso, Luis - Mohar, Gustavo: Nuevos paradigmas de la reláción bilateral: seguridad, fronteras y migráción, En la Fromntera del Imperio, Ariel - ITAM, Mexikóváros, 2003, pp. 137-151.

Huntington, Sámuel P.: El desafío hispano, Letras Libres, Vol. VI. Num. 64. 2004, pp. 12-20. Johnson, Scott and Contreras, Joseph: The Migration Economy. Newsweek, January 19, 2004.

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-30-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

Kondorosi Ferenc: Az emberi jogok helyzete a globális világban in: Bernek Ágnes (szerk): A globális világ politikai földrajza, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, pp. 311 -329.

Mázza, Jacqueline: Social inclusion, labor markets and humán capital in Latin America in: Social Inclusion and Economic Development in Latin America, Inter-American Development Bank, 2004, pp. 179-200.

Moreno, Alejandro: Los valores de los mexicanos en Estados Unidos, Foreign Affairs en espanol.Vol. 4. Num. 2. 2004, pp. 58-65.

Partida, Virgilio: Situación demográfica actual, Situación Demográfica de México, CONAPO, 2002, pp. 2-15.

Pinto, Jorge: Migráción y desarrollo: pára quién?, El Universal, 2004. augusztus 5. Pólyi Csaba: A mexikói politikai rendszer feji ődése, PTE, Pécs, 2002.

Pólyi Csaba: Vecinos distantes o partneres estratégicos: el desarrollo de las relaciones entre México y EUA, Universidad de Pécs, Hungría, 2003.

Rédei Mária: A nemzetközi migráció in: Bernek Ágnes (szerk.): A globális világ politikai földrajza, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002, pp. 356 -383.

Ridge, Tom: Dos patrias una misión, Foreign Affairs en espanol, Vol. 4. Num. 2. 2004, pp. 13-27.

Stavans, lián: El poder latino en EU, Foreign Affairs en espanol, Vol. 2. Num. 3., 2002, pp. 123 -132.

Terry, Donald F. interjúja: http://www.iadb.org/exr/am/2004/index

Tóth József: Általános népességföldrajz in: Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz L, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002, pp. 275-294.

Tóth József és Pap Norbert: Rajon- és régióelméletek in: Tóth József (szerk.): Általános társadalomföldrajz II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest -Pécs, 2002, pp. 289-304.

Tuirán, Rodolfo: Migráción México-Estados Unidos. Hacia una nueva agenda bilateral. Mexikóváros, CONAPO, 2002.

Tőrre, Wilbert: Es voto latino clave en elecciones de EU, Reforma, 2004. augusztus 1.

Márquez, Jesús Velasco: America Latina en las plataformas. Estados Unidos: lucha electoral, Foreign Affairs en espanol, Vol. 4. Num. 3., 2004, pp. 169-181.

Flores, Rafael Velazquez: Posibles efectos del TLC en los flujos migratorios entre México y EU, La nueva reláción de México con America del Norte, UNAM, 1994, pp. 249-271.

A BANCOMEXT internetes portálja: www.bancomext.org.mx

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-31-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

A CIESAS (Szociális Antropológiai Felsőfokú Tanulmányok és Kutatások Központja) Az információk spanyol nyelven megtalálhatók az alábbi web oldalon: http://www.ciesasistmo.edu.mx/ciesasweb/perfilnacional.html

A mexikói Országos Népességi Tanács (Consejo Nációnál de Población, rövidítve CONAPO) weboldala: www.conapo.gob.mx

IME, Balance of Payments Yearbook, Global Development, Fináncé, 2003. Diario Oficial de la Federación (hivatalos közlöny) 2003. december 23. -i száma.

La pobreza en México: una evaluación de las condiciones, tenden cias y la estratégia del Gobierno, Banco Mundial, 2004 " országtanulmány ( www.bancomundial.org )

Reformas y equidad social en América Latina y el Caribe, Banco Interamericano de Desarrollo, Washinton, 2004.

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-32-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

Jegyzetek

1  "Mexikó esetében az északi határának intenzitása és dinamizmusa nehezen hasonlítható a világ más helyeihez: a 3 152 km hosszú határán 2002 -ben 253 millió gyalogos határátlépést regisztráltak az 53 határát kelőhelyén (az USA-ba irányuló határátlépések 78 % -a). Megközelítőleg 89 millió magán gépkocsi és 4,5 millió kamion lépi át, s rajta keresztül bonyolódik a közel 300 milliárd dolláros kétoldalú kereskedelem 98 % -a" - fogalmazza meg a mexikói belügyminiszter. Santiago Creel Miranda: La migráción y la seguridad entre México y Estados Unidos, Foreign Affairs en espanol, Vol. 4. Num. 2. 2004, p. 4.

2 Sámuel P. Huntington amerikai egyetemi tanár (Harvard University), a "Civilizációk ütközése" c. könyv szerz ője a Foreign Affairs folyóirat 2004. május -júniusi számában (előtte a Foreign Policy folyóirat március/áprilisi számában) a hispán kihívás veszélyeire hívja fel a figyelmet "A hispán emigráció folyamatos áradata azzal fenyegeti az Egyesült Államokat, hogy két népre, két kultúrára és két nyelvre szakad szét. A korábbi emigrációs csoportoktól eltér ően a mexikói és egyéb hispán bevándorlók nem integrálódnak a domináns amerikai kultúrába, hanem kialakították saját politikai és nyelvi enklávéjukat." - téma részletes ebb kifejtése egy követkéz ő tanulmány anyagát képezi.

3  The Migration Economy, Newsweek, , January 19, 2004. A cikket részletesen ismerteti az El Universal c. mexikói napilap 2004. januári El Mundo nev ű melléklete.

4   A mexikói Reforma c. napilapnak félol dalas interjút adott George Prescott Bush, a floridai kormányzó Jeb Bush fia, az amerikai elnök unokaöccse, aki a nagybátyja érdekében kampányolt a mexikói fővárosban. Az anyai oldalról félig mexikói származású fiatalember szerint "mexikói gyökereim nagy e lőnyt jelentenek számomra". (Reforma, 2004. augusztus 22.)

5  Róbert D. Putnam elméletét Jósé Fernández Santillán, a mexikóvárosi ITESM - CCM egyetem Szociális Kutatási Központjának igazgatója ismerteti az El Universal c. napilap 2004. március 5 -i számában: "Szociális tőke - vagyis az egyének, családok, barátok, informális csoportok, civil szervezetek, s őt magánvállalkozók és állami alkalmazottak között kialakult kapcsolatok és szálak."

6 A BANCOMEXT internetes portálja: www.bancomext.org.mx

7   A mexikói Országos Népességi Tanács (Consejo Nációnál de Población, rövidítve CONAPO) 2004. júliusi publikációja és Virgilio Partida: Situación demográfica actual, México , 2002 tanulmánya alapján. A CONAPO weboldala: www.conapo.gob.mx

8  A születésszabályozási módszerek elterjedését Lialiana Alcantara és Rufh Rodriguez részletesen ismerteti az El Universal c. lap 2004. január 30 -i számában és Araceli Damián az El Financiero 2004. február 9 -i számában. Az értékelések szerint Mexikó 4. helyen áll a latin-amerikai kontinensen a születésszabályozás terén, s az 1970-es évekhez viszonyítva a fogamzásgátlók használata 40% -al emelkedett. Gondot okoz az alacsony használati arányuk a fiatalok között és a jelentős indián lakossággal bíró szövetségi államokban ( Chiapas, Oaxaca, Guerrero és Guanajuato)

9  A mexikói Országos Népességi Tanács, a CONAPO felállításának el őzményeit a tanács honlapja a bevezet őben ismerteti.

10  A számos halálos áldozattal járó, az állam által elkövetett atrocitások kivizsgálására a jelenlegi kormány különleges ügyészt nevezett ki, aki a közelmúltban terjesztette el ő jelentését Luis Echeverria volt köztársasági elnök és környezetének felel ősségéről.

11 Lásd részletesebben Pólyi Csaba: A mexikói politikai rendszer feji ődése, PTE, Pécs, 2002.

12  Az indián lakosság helyzetét elemzi a CONAPO által kiadott tanulmánykötet, Patrícia Fernández, Jüan Enrique García és Diana Esther Ávila: Estimaciones de la población indígena en México , Mexikóváros, 2002.

13  A mexikói indián lakosság nem alkot monolitikus egységet sem földr ajzi elhelyezkedése, sem etnikai összetétele tekintetében. Az olmék, maya, totónak és azték kultúra (összefoglalóan mező -amerikai kultúrának szokták nevezni) mai örökösei 56 indián nyelvjárást beszélnek. A CIESAS (Szociális Antropológiai Fels őfokú Tanulmányok és Kutatások Központja) világbanki finanszírozással elkészített tanulmánya szerint a 10 -12 millióra tehető (az adatok bizonytalansága az önbevallás módszerének köszönhet ő) indián lakosság főleg az ország déli és középső részén lakik. Az arányaiban nagyszámú indián lakossággal rendelkez ő szövetségi államok: Campeche, Chiapas, Guerrero, Hidalgo, Oaxaca, Puebla, Quintana Roo, San Luis Potosí, Veracruz y Yucatán. Az információk spanyol nyelven megtalálhatók a fenti kutatóközpont weboldalán: http://www.ciesasistmo.edu.mx/ciesasweb/perfilnacional.html

14  A sors furcsa fintora, hogy Mexikó a Contadora-csoport egyik fő létrehozójaként sikeresen közvetített a közép -amerikai polgárháborúk rendezésében, különösen a guatemalai demokratizálódásban, miközben saját háza táján a seprű nem működik. Ugyanezért érdekes, hogy a közelmúltban Űribe kolumbiai elnök kérésére mexikói közvetítés kezdődött a gerillamozgalmak vezet őivel, amit els ő lépésben mindkét érdekelt fél elfog adott.

15  Mexikóban a két legsúlyosabb probléma a felmérések szerint a közbiztonság és a jogbiztonság hiánya. A szövetségi ügyészség (PGR) felmérése szerint az elmúlt 3 évben alig 4 % -kai csökkent a társadalomra veszélyes bűncselekmények száma (évi 410 ezer gyilkosság, rablás, erőszak, stb.). Az El Universal c. lap (2004. augusztus 1.) ismertetése szerint 3 év alatt 38 695 embert gyilkoltak meg, ami szerint a súlyos b űncselekmények egyharmadára a kíméletlen erőszak a jellemző. Mexikó az elsők között van az emberrablások tekintetében is. Az állampolgárok nem

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-33-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

bíznak az igazságszolgáltatásban, s a bűncselekményeknek alig 1/3-át jelentik be, a bűncselekmények felderítési aránya pedig az 5 % alatt van. A magánvállalkozók szövetsége szerint a magánvédelemre költött összeg az ország GDP-je 1,5 %-át is elérheti (El Financiero, 2004. július 29.).

16  A mexikói Országos Népességi Tanács (Consejo Nációnál de Población, rövidítve CONAPO) 2000 értékelése az országos statisztikai intézet (INEGI) 2000. évi népszámlása alapján: www.conapo.gob.mx

17 Diario Oficial de la Federación (hivatalos közlöny) 2003. december 23. -i száma.

18  A CONAPO, az INEGI és a Világbank közös kritériumai alapján ismerteti a 2004. júliusában közzétett " La pobreza en México: una evaluación de las condici ones, tendencias y la estratégia del Gobierno, Banco Mundial, 2004 " országtanulmány

19  A Szövetségi Kerület (Distrito Federal) nagy részét körülvev ő szövetségi állam neve Estado de México (Mexikói állam), ami a mi Pest megyénknek felel meg, de elnevezése g yakori félreértések forrása. F óvárosa az egyik leggyorsabban fejlődő város, Toluca. A szövetségi állam lakossága az igen jelent ős külföldi beruházásnak köszönhető iparosítás miatt a belső migráció célpontja, ezért lakossága a természetes szaporulatot jóval meghaladóan növekszik.

20  "La pobreza en México: una evaluación de las condiciones, tendencias y la estratégia del Gobierno, Banco Mundial, 2004, weboldal: http://www.bancomundial.org

A mexikói adatok megtalálhatók a nyitóoldalon az alábbi jelzéssel: Ev aluación de la pobtreza Evaluación: La pobreza en México

21 A kétoldalú kapcsolatok alakulásáról lásd Polyi, Csaba: Vecinos distantes o partneres estratégicos: el desarrollo de las relaciones entre México y EUA, Universidad de Pécs, Hungría, 2003.

22  A kaliforniai törvényhozás most fogadott el egy törvényjavaslatot, ami anyagi kártérítést biztosít azoknak az egyébként amerikai állampolgároknak, akiket mexikói arcvonásaik miatt deportáltak 1929 -ben.

23  Rodolfo Tuirán tanulmányában a területi elemek mellett meg említi, hogy a határ őrizet megszigorítása miatt az illegális bevándorlók egyre hosszabb id őt töltenek két hazautazás között az USA -ban. Rodolfo Tuirán: Migráción México -Estados Unidos. Hacia una nueva agenda bilateral. México, CONAPO, 2002.

24  Francisco Álba elemzése szerint a szabadkereskedelmi megállapodás aláírásával tulajdonképpen nem csökkent, hanem nőtt a munkaerő-kiáramlás és területileg is sokkal elterjedtebb jelenséggé vált az USA -ban Francisco Álba: Integráción económica y politicas de migráción: u n consenso en revisión. México, El Colegio de México, 2002.

25  Donald F. Terry szerint a térségben 22 ország esetében a külföldi hazautalások meghaladják a közvetlen külföldi beruházások és a nemzetközi fejlesztési segélyek összegét. Inter -American Development Bank, (http://www.iadb.org/exr/am/2004/ a március 27 -i tájékoztató.

26  IME, Balance of Payments Yearbook, Global Development, Fináncé, 2003. p. 95.

27 Jeffrey Davidow: La nueva etapa de la reforma migratoria, El Universal, 2004. március 5.

28 El Universal, 2004. augusztus 10. és Reforma, 2004. augusztus 8.

29 Idézi Wilbert Tőrre: Es voto latino clave en elecciones de EU, Reforma , 2004. augusztus 1.

30

u.a.

31 A mexikói hírügynökség, a Notimex alapján közli az El Universal, 2004. június 25.

32  A latin szavazók súlyának elemzését lásd Jerónimo Díaz Rebolledo: El peso electoral de los votantes latinos en Estados Unidos, Reforma, 2004. augusztus 29.

33  John Bailey: Reforma migratoria y voto latino, El Universal, 2004. augusztus 9. A Georgetown University mexikói tanulmányok projektjének igazgatója a cikkben elemzi a Washington Post és a Gallup Intézet egy-egy felmérésének eredményeit is. Ezek szerint a latin szavazók többsége hagyományosan a demokratákra szavazott, de ez a tendencia lényeges változásokon ment át a 90-es évek végétől. A tendencia szerint a konzervatívok már megközelítették a demokratákat a biztos latin szavazók körében, az érdemi harc itt is a bizonytalanokért folyik.

34  Az emigránsok számában és a hazautalásokban is el őkelő helyen álló Zacatecas szövetségi államban 2004. júniusában megtartott helyhatósági választásokon - a helyi törvénymódosításnak köszönhet ően - most először szavazhattak olyan kettős állampolgársággal rendelkező képviselőkre (2 képviselői helyet biztosítanak számukra a szövetségi állam kongresszusában), akik a külföldön él ő zacatecak érdekében tevékenykednek majd.

35  Pedro F. Frisneda: La pesadilla de los inmigrantes, Tiempos del Mundo, 2004. február 5. A tanulmány elemzi az amerikai hatóságok adatait a deportálásokról. Ezek szerint a 2002-es pénzügyi évben deportált 147 985 főből 71 447 bűnöző volt. Ugyanez a 2003-as pénzügyi évben 181 979 deportált esetében 77 710 b űnözőt jelentett. Ennek az értelmezésénél azonban óvatosnak kell lennünk, mert az adatok nem tesznek különbséget a közt örvényes bűncselekmények elkövet ői és a bevándorlási törvények megsért ői között.

36  Jósé Carreno: Cuestan los inmigrantes a EU 10 mii millones de dolares, El Universal, 2004. augusztus 26. A lap washingtoni tudósítója ismerteti a CIS (Center for Immigration Studies) egyik tanulmányát, amelyben Steven Camarota kutató szerint a 10 millió körüli illegális bevándorló az USA -nak mintegy 10 milliárd dollárjába kerül. A számításai szerint az illegális személyek által fizetett adó évente kb. 4 200 dollár, de az álta luk igénybe vett szociális szolgáltatások meghaladják a 7 ezer dollárt. Er ősíti ezt az ellenérzést az a tény is, hogy a legfrissebb hivatalos adatok szerint a szegények aránya tovább n ott az USA-ban (2003-ban 12,5 %, azaz 35,9 millió fő, ez 0,4 % emelkedés az el őző évhez képest). Az El Financiero (2004. augusztus 27.) cikke szerint egy év alatt 1,3 millióval n ott az amerikai szegények száma, s a latin szegények száma 9,1 millió volt.

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-34-

Pólyi Csaba:

A mexikói migráció okai és néhány következménye

37 Jorge Pinto: Migráción y desarrollo: pára quién? El Universal, 2004. augusztus 5. A Pace University tanára Diane Coyle: Paradoxes of Prosperity könyvének ismertetésénél hivatkozik Alán Greenspan kijelentésére, miszerint az amerikai gazdasági növekedés csak akkor tartható fenn, ha az emigránsok beáramlása képes lesz ellensúlyozni az amerikai demográfiai piramis torzulá sát.

Kül- Világ - a nemzetközi kapcsolatok folyóirata

I. évfolyam 2004/4 szám www.kul -vilag.hu

-35-