1
A Magyar Pedagógiai Társaság által a Fővárosi Pedagógiai Intézetben 2006. március 24-én rendezett konferenciára összeállított zárótanulmány rövidített, szerkesztett szövege.
2
Mészáros István: A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége (1946–1948). In Balogh László (szerk.): Neveléstörténeti füzetek 4. OPKM, Budapest, 1986, 49.
3
A későbbiekben többször említett Jánosi Sándor és Färber József közötti ellentétekre utalunk. Lásd: Jegyzőkönyv az MKP KV Ifjúsági Bizottsága üléséről. 1947. december 12. Politikatörténeti és Szakszervezeti Levéltár (PSZL), 274. f. 18. cs. 9. öe.
4
Lásd erről Fehér László: Nemzettudatunk 2005-ben a hiteles magyar történelem megismerését sürgette. Táborkereszt, 2006. 1–2. sz. 4–5.
5
Sík Sándor (szerk.): Magyar cserkészvezetők könyve. II. köt. A cserkészcsapat élete. 3. kiad. Magyar Cserkészszövetség, Budapest, 1935, 39–50.
6
1942 utóján bevezetett új cserkészpróbarendszer öt korosztályra terjedt ki. Bővebben lásd: Az új cserkészpróbák. Magyar Cserkész, 1942. december 1. 4–6.
7
A diadalmas cserkészliliom 1912–1942. Magyar Cserkészmozgalom. Budapest, 1942, 24.
8
Gergely Ferenc: Cserkészek – úttörők (1944/45–1948). Kézirat.
9
A Budapesti Nemzeti Bizottság Titkárságának levele a Magyar Cserkész Szövetség Ideiglenes Nemzeti Bizottságához. 1945. február 15. PSZL, 274. f. 18/ 29., illetve Gr. Folke Bernadotte svéd főcserkésznek 1947. V. 1-jén átnyújtott memorandum fordítása. PSZL, 274. f. 18. cs. 29. öe.
10
[Elemzés] 1946. július. PSZL, 274. f. 18. cs. 29. öe.
11
Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története 1910–1948. Göncöl Kiadó, Budapest, 1989, 348–349.
12
Szabad Nép, 1945. május 10.
13
Sokszorosított tájékoztató. 1945. május 15. PSZL, 274 f. 18. cs. 2. öe.
14
Harc az újjáépítésért. Az MKP országos értekezletének jegyzőkönyve 1945. május 20–21. Budapest, 1945, 33.
15
Szabad Nép, 1945. július 29.
16
Gál Lajos – Szarvas Lászlóné: A magyar ifjúsági mozgalom története. 1945–1950. Budapest, 1981, 31.
17
A MADISZ-központ jelentése a megyei titkári értekezlet alapján az ifjúsági szövetség országos helyzetéről. 1945. augusztus 22–23. Közli: Egységbe Ifjúság! Válogatott iratok a magyar ifjúsági mozgalom történetéből 1944. október–1948. március. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1973, 217.
18
Kongresszusi melléklet. Az első országos kongresszus által elfogadott határozatok. Ifjúság, 1945. szeptember 22.
19
A MADISZ Országos Vezetőségének és a Magyar Cserkészszövetség Vezetőségének nyilatkozata az együttműködésről. PSZL, 274. f. 18. cs. 3. öe. Közli: A MADISZ 1944–1948. Szerk.: Rákosi Sándor. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1984, 137–138.
20
Gergely Ferenc: Cserkészek – úttörők (1944/45–1948). Kézirat.
21
Teleki Géza miniszter előterjesztése a minisztertanácshoz a népiskolai, a középfokú iskolai tanulók politikai pártokba való belépésének megtiltása ügyében. 1945. április 30. VKM Eln. o. 1945–1241. Közli: Dokumentumok a magyar közoktatás reformjáról. 1945–1948. Összeáll.: Dancs Istvánné; főszerk.: Réti László; szerk.: Sinkovich Márta. Budapest, 1979, 99.
22
[Elemzés] 1946. július. PSZL, 274. f. 18. cs. 29. öe.
23
Az Actio Catholica működését, központi szervének felállítását az 1932. október 19-i püspöki kari konferencia határozata rendelte el. Magyar Katolikus Almanach II. Szerk.: Turányi László. Szent István Társulat, Budapest, 1988, 278–282.
24
Gianone András: A magyar Actio Catholica tevékenysége 1945–1948-ban. Múltunk, 2003. 1. sz. 89.
25
Gianone András: A magyar Actio Catholica… 106.
26
Az Udvarhelyi Ágoston, Golenszky Kandid ciszter, Pest Antal, Nagyiványi Antal, Réthely-Prikkel Lajos és Nagel Edgár összetételű jelölőbizottság vezetője előbb Udvarhelyi, majd annak lemondása után Nagel lett. [Elemzés] 1946. július. PSZL, 274. f. 18. cs. 29. öe.
27
Kölley név szerint a résztvevők között említi saját magán és a házigazda Sík Sándoron kívül dr. Pintér Péter Pált, Bóné Gézát, Márton Dezsőt, Szemennyei Lászlót, dr. Papp Lászlót. Kölley György: Értetek és miattatok. Egy magyar cserkészvezető visszaemlékezései. Eötvös Kiadó, Budapest, 1989, 34–35.
28
[Elemzés] 1946. július. PSZL, 274. f. 18. cs. 29. öe.
29
Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története... 354.
30
Jelentés a magyar cserkészet reakciós és demokratikus vezetői csoportjainak küzdelméről a Cserkészszövetség kézbevételét illetően. 1945. november 1. PSZL, 274. f. 18. cs. 29. öe.
31
Kölley György emlékei szerint a katolikus lista 85%-ot kapott. Az eltérő százalék fakadhatott a mindkét oldal által jelöltként feltüntetett személyek saját oldalhoz számításából is. Kölley György: Értetek és miattatok… 35–36. A Magyar Cserkészszövetség elnökévé gr. Teleki Gézát, tiszteletbeli elnökké Sík Sándort és Karácsony Sándort, országos ügyvezető elnökké Bóné Gézát, országos vezetőtisztté Pintér Péter Pált, országos kiscserkész-vezetőtisztté Kölley Györgyöt, külügyi vezetővé Sándorfi Gyulát választották.
32
Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története... 355.
33
Kölley György: Értetek és miattatok… 37.
34
Irányelvei voltak többek között: ,,1. Haladéktalanul távozzanak a cserkészet vezetéséből azok, akik a letűnt idők világnézetét ültették át az ifjúságba, s akik cserkészegységeinket fasiszta szellemben nevelték és vezetik ma is. Ugyancsak távozzanak mindazok, akik felelősek az elmúlt esztendő visszásságáért. Követeljük a cserkészvezetők azonnali igazolását. 2. A cserkészet ideológiáját tisztítsák meg a »szegedi gondolattól«, a fasizmus elemeitől.” Közli Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története… 356–357.
35
[Elemzés] 1946. július. PSZL, 274. f. 18. cs. 29 öe.
36
Beszámoló. 1946. július. PSZL, 274. f. 18. cs. 29. öe.
37
Kölley György: Értetek és miattatok… 38.
38
Dr. Székely Lajos közlése. (2006. január 26-i interjú. Készítette: dr. Szabó Imre.)
39
Gál Lajos: A MADISZ küzdelme az ifjúság egységért. In A MADISZ 1944–1948. 20–21.
40
Az MKP Ifjúsági Titkárságának jelentése az ifjúsági helyzetről. PSZL, 274. f. 18/I. öe. Közli: A MADISZ 1944–1948. 156–158.
41
Részlet Dénes István titkár beszámolójából. 1948. március 1. Közli: Egységbe Ifjúság!... 277–278.
42
Mindszenty József: Emlékirataim. Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1989, 120–122.
43
Szabad Nép, 1946. június 2. 5.
44
Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészet története. Püski Kiadó, Budapest, 1989, 113–114.
45
Gr. Folke Bernadotte svéd főcserkész… PSZL, 274. f. 18. cs. 29. öe.
46
Uo.
47
Az MKP KV Ifjúsági Titkárságának jelentése az MKP Szervező Bizottságához az ifjúságpolitikai helyzetről, az aktuális feladatokról. 1947. január 10. PSZL, 274. f. 4. cs. 29. öe. Közli: Egységbe Ifjúság!… 359.
48
„A cserkészmozgalom profasiszták vezetése alatt – Jánosi Sándor, Kellei [! helyesen Kölley] György, Pintér Péter Pál és mások – továbbra is a Szovjetunió, és a Vörös Hadsereg és a magyar demokrácia gyűlöletére neveli az ifjúságot…” – írták. A levél teljes szövegét közli: Pártközi értekezletek 1944–1948. Szerk.: Horváth Julianna és mtsai. Napvilág, Budapest, 2003, 258–260.
49
„A jegyzék… mégsem volt teljesen ismeretlen előttünk, mert előzőleg a kommunistáktól már hallottuk, pártlapjaikban olvastuk…” – mondta Kovács Imre. De Rákosi Mátyás is elismerte a július 8-i pártközi tárgyaláson, hogy „Amit az oroszok követelnek, az többé-kevésbé azonos azzal, amit a Baloldali Blokk pártjai hónapok óta kívánnak a kormánytól”. Részletesen lásd Földesi Margit: A Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon 1945–1947. IKVA Kiadó, Budapest, 1995, 128–134.
50
7330/1946. M. E. sz. rendelet. Magyar Közlöny, 1946. június 28.
51
Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött. I. köt. Európa–História, Budapest, 1990, 320–321.
52
Gergely Ferenc: Cserkészek – úttörők (1944/45–1948). Kézirat.
53
A belügyminiszter 529/1945. M.E. sz. rendelet alapján oszlatta fel a Magyar Cserkészszövetséget. Magyar Közlöny, 1946. július 20. 5.
54
Jelentés a [Demokratikus Cserkészszövetség alakuló közgyűléséről] PSZL, 274. f. 18. cs. 29. öe.
55
Népszava, 1946. július 24. 3.
56
A későbbiekben oly fontos csapatkizárásról: „Az erre vonatkozó határozatot az OIB hozza meg, ha az elöljáró cserkészhatóság figyelmeztetése után is azt tapasztalja, hogy a csapatbizottság a szövetségi szabályokat megsértette, illetve a csapat munkáját nem azok szerint folytatja, a cserkészmunkát abbahagyja, vagy az érvényes jogszabályokkal ellentétes működést fejt ki, vagy népellenes tevékenységet fejtenek ki a csapat tagjai.” A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége alapszabálya. Budapest, 1946, 4., 7–8., 10.
57
Halter Béla nemzetgyűlési képviselő interpellációja. 1946. július 27. Dessewffy Gyula nemzetgyűlési képviselő interpellációja. 1946. augusztus 7. Közli: Bakay Kornél: Ragyogj cserkészliliom! Metrum, Budapest, 1989, 174–175.
58
490.065/1946. IV. 3. sz. belügyminiszteri rendelet. 1946. szeptember 27. A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége alapszabálya. Budapest, 1946, 58.
59
Az MKP KV Ifjúsági Titkárságának jelentése a reakciós ifjúsági egyesületek feloszlatása után kialakult helyzetről. 1946. augusztus 15. Közli: Egységbe Ifjúság!... 316.
60
Bővebben lásd: A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Kossuth Könyvkiadó, Budapest, 1976, 487–488.
61
Az MKP KV Ifjúsági Titkárság körlevele a pártszervezetek ifjúsági megbízottaihoz. 1946. október. Közli: A MADISZ 1944–1948. 231–232.
62
Nonn György főtitkár a MADISZ II. kongresszusán elmondott referátuma. 1947. október 10. Közli: A MADISZ 1944–1948. 216., illetve 221.
63
A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség programja. 1946. október 12. Közli: Egységbe Ifjúság!... 333.
64
Az MKP KV Ifjúsági Titkárságának jelentése az MKP Szervező Bizottságához az ifjúságpolitikai helyzetről, az aktuális feladatokról. 1947. január 10. PSZL, 274. f. 18. cs. 8. ö. e. Közli: A MADISZ 1944–1948. 245.
65
A „48-as ifjúsági mozgalmat” a „reakció” befolyásának felszámolására és a fiataloknak az ország újjáépítésébe és a hároméves terv megvalósításába való bekapcsolása céljából indították. Uo. 239.
66
Uo. 239., 245.
67
Jegyzőkönyv a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége 1947. évi március 23-án megtartott… [Közgyűlési jegyzőkönyv] Magyar Országos Levéltár (MOL), P 1359. 49/e (50066-4. t.) A megválasztott vezetőség névsorát közli a Cserkészfiúk, 1947. 4. sz. 48.
68
Bővebben lásd: Laurenszky Ernő: Cserkész-világtalálkozó – 1947, Moisson. Ifjúsági Szemle, 1987. 1. sz. 93–103.
69
Bővebben lásd: P. Miklós Tamás: Gyermek- és serdülőkori szervezetek. A magyar gyermek- és ifjúsági szervezetek, mozgalmak történetének válogatott dokumentumai I. Zánkai Gyermek- és Ifjúsági Centrum Kht., Zánka, 2004, 78–79.
70
Bővebben lásd: Gergely Ferenc: A Gyermekbarátok Mozgalmának története. In Ólmosi Zoltán (szerk.): A Gyermekbarát Mozgalom története és válogatott dokumentumai (1917–1997). Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma, Budapest, 1997, 46–47.
71
Trencsényi-Waldapfel Imre (1908–1970) klasszika-filológus, irodalomtörténész, vallástörténész, egyetemi tanár.
72
Lásd erről Trencsényi-Waldapfel Imre: A magyar úttörőmozgalom hőskoráról. Úttörővezető, 1956. január–február. 3–4.
73
PSZL, 274. f. 18. cs. 3. öe. Az úttörőmozgalom történetéről lásd bővebben Záhonyi Ede (szerk.): Fejezetek a magyar úttörőmozgalom történetéből. Ságvári Endre Könyvszerkesztőség, Budapest, 1981, 29.; Nádházi Lajos: A magyar úttörőmozgalom történeti kronológiája. Magyar Úttörők Szövetsége, Budapest, 1999, 20.
74
A Gyermekbarátok Országos Egyesülete Úttörő Gyermekcsoportjának szervezeti és működési szabályzata. 1946. március 10. Másolat. Gyermek és Ifjúságszervezet-történeti Múzeum. Iratgy.
75
Úttörő Gyermekújság, 1946. május 8. 2., június 5. 3.
76
1388/1946–47. sz. irat. Közli Záhonyi Ede (szerk.): 25 éve előre – rendületlenül. Budapest, 1970, 42–43.
77
17.491./1947. III. üo. sz. VKM rendelet. 1947. január 8. PSZL, 274. f. 18. cs. 22. öe. Lásd bővebben: Szirmai Györgyné: A magyar úttörőszervezet. In Nevelésügyünk húsz éve, 1945–1965. Tankönyvkiadó, Budapest, 1965, 181–182.
78
Az Úttörő-mozgalom fejlődése 1947. évben. PSZL, 274. f. 18. cs. 22. öe.
79
„Pajtáscsalád” ismertetése. Úttörővezető, 1947. 4–5. sz. 25.
80
„Úgy néz ki, hogy Nádorék kétszínű játéka megváltozott. Egyre őszintébben hangoztatják befelé is az együttműködés szükségességét a kommunistákkal. Ezzel szemben Balassáné kommunistaellenessége nőtt. Állandóan hangoztatja, hogy a választás után le fogunk számolni a piszkos kommunistákkal” – olvasható az úttörőmozgalom helyzetét értékelő jelentésben. Az MKP KV Ifjúsági Titkársága jelentése más pártok ifjúsági szervezeteinek helyzetéről. 1947. június 25. PSZL, 274. f. 18. cs. 10 öe.
81
Az MKP Ifjúsági Bizottságának jelentése az ifjúsági szervezetek helyzetéről, az új ifjúságpolitikai feladatokról. 1947. november 25. Közli: Egységbe Ifjúság!... 414.
82
Galambos Iréneusz: Mindszenty hercegprímás és a Magyar Cserkészfiúk Szövetségének kapcsolata. In Bárdos István – Beke Margit (szerk.): Ministerio. Esztergom, 1998, 89.
83
Személyiségének intranzigenciáját kritikusan értékelte Nagy Töhötöm is emlékezetes munkájában. Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek. Universum Kiadó, Szeged, 1990.
84
Galambos Iréneusz: Mindszenty hercegprímás és a… 90.
85
Új Ember, 1946. szeptember 8.
86
Pro memoria. MOL, P 1359. 48/e. 109 t., illetve erről tudósít az 1. sz. körlevél. 1946. december.
87
Dr. Székely Lajos közlése. (2006. január 26-i interjú. Készítette: dr. Szabó Imre.)
88
Kivonat az ÁVO 1948. május 27-én kelt jelentéséből. PSZL, 286. f. 283. öe.
89
1947. február 20. PSZL, 274. f. 18. cs. 31. öe.
90
Bővebben lásd erről Bodnár Gábor: A magyarországi cserkészet története… 117., illetve Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története… 364.
91
Új Ember, 1947. áprilisi 6.
92
A jelentéstevő szerint ezt támogatta Witz Béla, Szappanyos Béla, Márton Dezső, Velősy és Pintér Péter Pál. Szigorúan bizalmas jelentés. 1947. március 25. PSZL, 274. f. 18. cs. 31. öe.
93
Új Ember, 1947. október 12. 10.
94
Helyzetkép. Az MKP KV Ifjúsági Titkárság jelentései más pártok ifjúsági szervezeteinek helyzetéről. 1947. június 25. PSZL, 274. f. 18. cs. 10. öe.
95
Új Ember, 1947. október 12. 8.
96
Gianone András: A magyar Actio Catholica… 109.
97
A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Budapest, 1976, 513.
98
Farkas Mihály (1904–1965) 1947-ben az MKP főtitkárhelyettese, a párt Szervező Bizottságának vezetője.
99
Jegyzőkönyv az ifjúsági szervezetek vezetőivel történt megbeszélésről. 1947. október 3. PSZL, 274. f. 18. cs. 9. öe.
100
Jelentés a nagybudapesti ifjúsági munkáról. 1947. október. PSZL, 274 f. 18. cs. 9. öe.
101
Az MKP Ifjúsági Bizottságának jelentése az ifjúsági szervezetek helyzetéről, az új ifjúságpolitikai feladatokról. 1947. november 25. Közli: Egységbe Ifjúság!... 412–423.
102
Uo. 414.
103
„…feladatunk a serdülő ifjúság e két mozgalmát belátható időn belül egyesíteni. Az egyesüléssel kivonhatjuk a két szervezetben tömörült ifjúságot úgy a szektarista szociáldemokrata, mint a reakciós klerikális befolyás alól…” Javaslat az ifjúsági munka eredményesebbé tételére. 1947. november (?), PSZL, 274. f. 18. cs. 9. öe.
104
Jegyzőkönyv az MKP KV Ifjúsági Bizottságának üléséről. 1947. december 12. PSZL, 274. f. 18. cs. 9. öe.
105
Jegyzőkönyv a Surányi László lakásán tartott cserkészaktíva üléséről. 1948. január 6. (Másolat.) Gergely Ferenc gyűjteménye.
106
Az Ifjúsági Titkárság 3 hónapos vidéki munkaterve. PSZL, 274. f. 18. cs. 15. öe.
107
Jegyzőkönyv a kommunista cserkészaktíva heti megbeszéléséről. 1948. január 16. PSZL, 286. f. 19. cs.
108
A Cserkészfiúk Szövetségének átszervezése. PSZL, 274. f. 18. cs. 14. öe.
109
PSZL, 286. f. 19. cs. 49. öe.
110
Az MKP Politikai Bizottságának határozata az egységes ifjúsági tömegszervezet megalakításának feladatairól. 1948. február 19. Közli: Egységbe Ifjúság!... 474–475.
111
Uo. 474.
112
Az MKP Ifjúsági Titkárságát 1946. januárjában az MKP Tömegszervezési Osztályának alosztályává szervezték át MKP KV Ifjúsági Bizottsága néven. Az alosztály ettől kezdve egészen 1947 őszéig a régi Titkárság és a Bizottság elnevezést egyaránt használta, majd áttért az utóbbi elnevezésre. 1948 elejétől már egyre többször, majd 1948 júniusától, az MDP létrejötte után Országos Ifjúsági Bizottság néven tartotta üléseit. Részletesen lásd P. Miklós Tamás: A Magyar Kommunista Párt cserkészettel kapcsolatos ifjúságpolitikai célkitűzései és gyakorlata 1945–1948 között (résztanulmány). Zánka, 2006. 1–2. Kézirat.
113
Meghívó az MKP KV Országos Ifjúsági Bizottság 1948. február 21-i ülésére. PSZL, 274. f. 18. cs. 14. öe.
114
Jegyzőkönyv az MKP KV Ifjúsági Bizottsága üléséről. 1948. február 21. PSZL, 274. f. 18. cs. 14 öe.
115
Surányi László levele. 1948. február 26. Másolat. Gyermek- és Ifjúságszervezet-történeti Múzeum. Iratgy.
116
Jánosi Sándor levele. 1948. március 1. Másolat. Gergely Ferenc gyűjteménye.
117
Az ülésen az MKP Ifjúsági Bizottsága tagjaként Dénes István, Gyenes Antal, Hollós Ervin, Kelen Béla, Nonn György, Szalai Béla, Szendrő Sándor, Réti Ervin és Várhegyi György, valamint az SZDP Ifjúsági Bizottságának tagjaként Bodonyi Pál, Dobó József, Koblencz István, Péteri István, Rácz Tamás és Schultheisz Sándor vettek részt. Közli: Egységbe Ifjúság!... 478.
118
Az MKP és az SZDP Ifjúsági Bizottsága együttes ülésének határozata az ifjúsági egység megvalósításáról. 1948. március 1. Közli: Egységbe Ifjúság!... 476–478.
119
Negyvennyolctól negyvennyolcig. Magyar Ifjúság Népi Szövetsége, Budapest, 1948, 231.
120
Közli: Egységbe Ifjúság!... 475.
121
Jegyzőkönyv a Magyar Ifjúság Népi Szövetsége alakuló üléséről. 1948. március 22. Közli: Egységbe Ifjúság!... i. m. 490–493.
122
[A cserkész és úttörőmozgalom kérdéseiről. 1948. április 9.] PSZL, 274. f. 18. cs. 15. öe. A gyors egyesítés tervében április 10-ig mintegy 220 csapat belügyminisztériumon, MINSZ-titkárokon és az MCSFSZ ellenőrző gárdájának útján történő feloszlatásával számoltak. 65 csapathoz főleg kommunista szövetségi biztos kiküldését tervezték, akiknek 1 hónap alatt kellett volna a csapatokat átszerveznie, a „reakciós vezetőgárdát” leváltania. Április 15-ig létre akarták hozni a közös vezetőségeket és bizottságokat a központban, a kerületekben és a főigazgatóságokon. A közös elnökség vezetője a javaslat szerint Szendrő Sándor, tagjai cserkészrészről Surányi László, Färber József, Alföldi István, Csisztai István, Szentmihályvölgyi Mátyás és Bodonyi Pál lett volna. Május 2-ára tervezték a kommunista befolyás alatt álló 120 cserkészcsapat részvételével az úttörőkkel való egyesülést kimondó rendkívüli közgyűlést. Az Úttörő Mozgalom és a Cserkészfiúk Szövetsége egyesülésének tervezete. PSZL, 286. f. 19. öe.
123
[A cserkész és úttörőmozgalom kérdéseiről. 1948. április 9.] PSZL, 274. f. 18. cs. 15. öe.
124
Pajtás, 1948. április 15.
125
A közleményt közli: Cserkészfiúk, 1948. 8–9. sz. 2.
126
Gergely Ferenc: Cserkészek – úttörők (1944/45–1948). Kézirat. [oldalszámozás nélkül] (résztanulmány)
127
Jegyzőkönyv az MKP KV Ifjúsági Bizottsága üléséről. 1948. április 9. PSZL, 274. f. 18. cs. 15. öe.
128
Kimutatás az ifjúsági iskolákról és a nyári oktatási káderszükségletről. MKP KV Ifjúsági Titkárság. 1948. május 7. PSZL, 274. f. 18. cs. 17. öe.
129
A 6–10 éveseket úttörő-pajtás, a 10–14 évesek úttörő-cserkészek néven nevezték volna, s tagfelvétel korhatárát 14 évben határozták meg. A formai elemek között az úttörő-egyenruha bevezetését tervezték, mivel a fehér ing a „széles néprétegek részére” jobban hozzáférhető, míg a khaki cserkészinget kiránduló-, tábori egyenruha részéve javasolták tenni. [A cserkész és úttörőmozgalom kérdéseiről. 1948. április 9.] PSZL, 274. f. 18. cs. 15. öe.
130
492.042 (1948. IV. 3.) BM rendelet. Másolat. Gergely Ferenc gyűjteménye.
131
Karácsony Sándor: Magyarság és nevelés. Válogatott tanulmányok. Áron Kiadó, Budapest, 2003, 304.
132
A Magyar Cserkészfiúk Szövetségének jelentése. [1948. május.] PSZL, 286. f. 18. öe.
133
Jegyzőkönyv az MKP KV Országos Ifjúsági Bizottsága üléséről. 1948. május 21. PSZL, 274. f. 18. cs. 15. öe.
134
A táborozáson részt vevő Ormay József visszaemlékezése szerint az első nap előadása után a piarista cserkészek óriási botrányt kavarva távoztak. Ezt követően a táborozás mérsékeltebb elvi alapokon folytatódott, és a cserkész-úttörő „egyesülésre” csak a Hárshegyi Emlékeztető c. kiadvány 49. oldalán olvasható „térítő szöveg” emlékeztetett. Lásd Ormay József hozzászólását a 2006. március 24-én rendezett konferencián.
135
Hárshegyi Emlékeztető. Összeáll.: Alföldi István. Budapest, 1948, 7–9.
136
Gergely Ferenc: Cserkészek – úttörők (1944/45–1948). Kézirat.
137
Tervezet a cserkészek és az úttörők szervezeti egyesítéséről. [1948. július] PSZL, 286. f. 19. öe.
138
Az úttörő-cserkész egyesülés fennálló veszélyei és annak kiküszöbölése. 1948. augusztus. PSZL, 286. f. 19. öe.
139
Jelentés a Magyar Cserkészfiúk Szövetségének jelenlegi helyzetéről. 1947. december (?) PSZL, 286. f. 18. öe.
140
A Magyar Cserkészfiúk Szövetségének átszervezése. 1947. december 12. PSZL, 274. f. 18. cs. 9. öe. Az igazolatlan csapatok száma 88, míg a régi, igazolásra nem jelentkezett csapatok száma 400 volt. Ezek többsége szintén katolikus szervezőtestületekkel rendelkezett.
141
Világosság, 1948. március 24., illetve Magyar Nemzet, 1948. április18.
142
Terv a katolikus ifjúsági baloldal kialakítására. 1948. március 19. (Feljegyzés) PSZL, 274-18/15. A Katolikus Cserkésztisztek Szent György Munkaközösségének felhívása. Cserkészfiúk, 1948. 8–9. sz. 9.
143
Jelentés az 1948. március 20-án megtartott katolikus cserkésztiszti konferenciáról. PSZL, 286. f. 283 öe.
144
Visszaemlékezés, amelyet Surányi Lászlóval készített az 1539. sz. Zrínyi Miklós Úttörőcsapat „Hagyományokat ápoló” történelmi szakköre. Perbál, 1981. (Kézirat) 13. A munkaközösség irodáját Gerelyes Ede vezette.
145
Kivonat az ÁVO 1948. május 27-én kelt jelentéséből. PSZL, 286. f. 283. öe.
146
Új Ember, 1948. április 18., illetve Gergely Ferenc: Cserkészek – úttörők (1944/45–1948). Kézirat.
147
Világ, 1948. április 18.
148
Felhívás a szervezőtestülettel nem rendelkező csapatokhoz. 3. sz. körlevél. 1948. március 25. 49–50.
149
A Magyar Cserkészfiúk Szövetségének jelentése. [1948. május.] PSZL, 286. f. 18. öe.
150
Gianone András: A magyar Actio Catholica… i. m. 121–123.
151
Trencsényi Imre: Cserkészek és úttörők versengése – egykor. Ifjúsági Szemle, 1989. 5. sz. 53.
152
A Magyar Cserkészfiúk Szövetsége 1. sz. körlevele. 1947. október 15. 12.
153
Jegyzőkönyv a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége által összehívott Országos Intéző Bizottság 1947. október 19-i üléséről. MOL, P 1359-49/e .
154
Például Veszprém vármegyében, ahol 1946-tól alakultak, de számuk 1948 tavaszán – amikor 374 iskola működött a megyében – sem érte el a tízet. Lásd Tölgyesi József: Veszprém vármegye alsófokú oktatása 1945–1948 között. Veszprém, 1991, 244., 265.
155
Az Úttörő Mozgalom Nevelési Tanácsának ülése. Köznevelés, 1947. december 31. 523.
156
Nádházi Lajos: A magyar úttörőmozgalom történeti kronológiája… 36.
157
Úttörővezető, 1948. 1–2. sz.
158
Úttörővezetők kézikönyve. Budapest, 1948, 44.
159
Fülöp János: Az I. Úttörő őrsvezetői konferencia. Úttörővezető, 1948. 3–4. sz. 14.
160
Kurucz István: A magyar demokrácia megerősödése és az ifjúsági egység. Úttörővezető, 1948. 3–4. sz. 10.
161
Visszaemlékezés, amelyet Surányi Lászlóval… i. m. 12–13.
162
Úttörővezető, 1948. 5–6. sz.
163
Visszaemlékezés, amelyet Surányi Lászlóval… i. m. 28.
164
Trencsényi Imre: Cserkészek és úttörők versengése – egykor… i. m. 50.
165
101.840/1948. IV/2. sz. VKM rendelet. 1948. szeptember 23. Veszprém Megyei Levéltár. Iskolai körrendeletek gyűjteménye 3310/1948. Szövegét közli: „Harcban született…” 1946–1950. Iratanyag-másolatok Győr–Sopron, Vas, Zala megyék úttörőmozgalmának alakulásáról. Összeáll.: Marton Jenő. Zalaegerszeg, 1989, 75–79.
166
Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században. 2., jav. kiad. Osiris Kiadó, Budapest, 2000, 271.
167
Charles Gati: Demokratikus átmenet a háború utáni Magyarországon. Történelmi Szemle, 1986. 1. sz. 129–130.
168
Korom Mihály: Magyarország ideiglenes nemzeti kormánya és a fegyverszünet (1944–1945). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1981, 390–391.
169
P. Miklós Tamás: Gyermek- és serdülőkori szervezetek… 78.
170
Kölley György: Értetek és miattatok… 27–28.
171
Horváth Lajos: Cserkészet és/vagy úttörőmozgalom? (1944–1948) Honismeret, 1989. 6. sz. 50.
172
Trencsényi Imre: Cserkészek és úttörők versengése – egykor… 49.
173
Trencsényi László: Az úttörő szorgalmasan tanul, de nem osztja meg másokkal a tudását. Történelem 12 pontban. Ifjúsági Szemle, 1958. 4. sz. 81–86.