1
Kvale szerint a kvalitatív kutatás gyengébb mérési formákhoz (mint a nominális és az ordinális szint) vezet, mert: „Amennyiben a kvalitatív kutatás egy interjús állítás vagy/vagy kategorizálásához vezet, mint például »van versengés« vagy »nincs versengés«, úgy nominális szinten mérhető. Ha a kategóriák magukban foglalnak bizonyos erősségre (több vagy kevesebb) utaló rangsorolást, például »erős versengés«, »közepes erősségű versengés«, »kis versengés« és »nincs versengés«, akkor a mérési szint ordinális lesz. Az egyenlő távolságokból álló intervallumskálán (mint pl. az IQ-tesztek esetében) vagy az abszolút nullponttal rendelkező arányskálán (mint pl. a hőmérséklet mérésekor) való mérések azonban kívül esnek a kvalitatív kutatás területén.” (Kvale 2005, 77.)
2
A kvalitatív vizsgálatok etikai problémáinak orvoslására előbb az amerikai, majd a német kutatók etikai kódexet hoztak létre. A kvalitatív elemzések egyre szélesebb körben való elterjedése vélhetően a közeljövőben elvezet majd nálunk is a kvalitatív etikai kódex felállításához, amely óriási segítséget nyújthat a vizsgálatok megfelelő kivitelezésében.