1 | |
2 | Mihály Ildikó: Világraszóló oktatási sikerek – és ami mögöttük van… Finn elemzés a PISA-vizsgálat eredményeiről. Új Pedagógiai Szemle, 2003. 12. sz.; Benedek Mihály: A „finn csoda” – és ami mögötte van. PISA-konferencia Helsinkiben, 2005. március 14–16. Új Pedagógiai Szemle, 2005. 5. sz.; Madárné Gyurján Ildikó: Hasonlóságok és különbözőségek felkutatása, bemutatása és értelmezése Finnország és Magyarország közoktatási rendszerében. Kézirat. Budapest, 2006. |
3 | Bibó István kifejezése. Lásd: Bibó István: A német hisztéria okai és története. In Összegyűjtött művek I. Magvető Kiadó, 1986, Budapest, 377–378. |
4 | „Mercedesz karosszériát trabant alvázra” – ahogy egy kollégám szokta mondani. |
5 | Jól jellemzi ezt a mechanizmust az 1980-as években elindított filmoktatási kampány, amely 16 milliméteres filmekkel kívánta megoldani a magyar filmoktatás problémáit. Le is gyártottak több száz vetítőt, el is juttatták ezeket az iskolákhoz. Mindez azonban túl költséges lehetett, s a kampányfigyelem is másfelé fordult, így aztán filmeket már nem sokszorosítottak a vetítőgépekhez. Konszenzushiány esetén hasonló sorsra juthat a digitális tananyagfejlesztés is, amely mindeddig nem épült be széles körben a mindennapi iskolai gyakorlatba. |
6 | Hasonlóképpen szurkolunk, mint egykor a Nyugati felüljáró építésekor, hogy össze fog-e érni a két elem. |
7 | A finn példa számunkra azért is érdekes, mert a reformfolyamatot kifejezetten fölülről indították – ahogy ez a magyarországi reformok esetében is történni szokott – ,de a finneknek volt türelmük kivárni a reformok körüli teljes társadalmi konszenzust, és a társadalmi visszajelzések alapján folyamatosan és közösen módosították a reformfolyamatot. |
8 | A „hagyományos iskolarendszer” kifejezés természetesen leegyszerűsítő általánosítás, amely első megközelítésben a ma is érvényben lévő a tömegoktatási alapstruktúrára utal. Ez a megfogalmazás tehát itt elsősorban a különböző pedagógiai paradigmák összehasonlítására szolgál – tudván tudva, hogy az élet mindig gazdagabb az értelmezésére kitalált elméleti modelleknél. |
9 | A példa akkor is érvényes, ha mindennap ugyanaz az étel van, de akkor is, ha hetenként ismétlődik a menüsor, sőt akkor is, ha mindennap más, de szigorúan csak egyféle ételt kínálnak. |
10 | Ezek a mérések nem elsősorban az elsajátított műveltségi tartalmakra irányulnak, hanem arra, hogy melyek azok a gondolkodási és viselkedési jellemzők, amelyek elvárhatók az adott életkorban a tanulóktól. |
11 | Hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó pedagógusok pontosan ismerik azt a problémát, amikor fantasztikus munkájukat egy elvont mércéhez, nem pedig az adott diák tényleges lehetőségéhez mérik. |
12 | Ezt a szemléletet tükrözi napjaink egyik domináns amerikai (USA) oktatási programjának címe: „Egyetlen gyermeket sem hagyunk magunk mögött.” |
13 | A felsőoktatás szerkezeti átalakítása – a bolognai folyamat – egy idő után nagyon nehéz helyzetbe hozza majd az ún. elitgimnáziumokat, amelyek képzési színvonala sok esetben már most meghaladja egyes főiskolák tanítási gyakorlatát. |
14 | Ugyanez elmondható volna a „tantermi környezeti nevelésről” is. |
15 | Szabó László Tamás: A „rejtett tanterv”. Gyorsuló idő. Magvető Kiadó, 1988, Budapest, 229. |
16 | Kisebbségekből álló társadalom. In Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Metamorphosis historiae. Századvég Kiadó, Budapest, 1992. |
17 | Ebben az esetben az együttműködés szerves jellegén és partneri viszonyán van a hangsúly, hiszen jól tudjuk, hogy az iskola és a pedagógusok korábban is fontos kulturális szerepet játszottak egy-egy település életében. A partneri együttműködésre jó példa az ún. Általános Művelődési Központ (néhány Magyarországon is található, például Pécsett, Debrecenben), amely közös fenntartás alatt működtet iskolát, könyvtárat, művelődési házat, civilközpontot stb.). |
18 | Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a mindenkori elit az iskolarendszert sok esetben inkább csak eszközként, intézményes szűrőként használta a társadalmi mobilitás szabályozására: nem a tudás megszerzése volt a fő cél, hanem a diplomához jutás, ez biztosította a társadalmi előmenetelt. Mindez az iskola, illetve a pedagógusok presztízsét nem befolyásolta túlságosan. |
19 | Érdekes pedagógiai helyzet, amikor az iskola parkolójában egy-egy tanár Wartburgja, Skodája és Suzukija mellett megjelennek a diákok által vezetett Audik, Volvók és Mercedesek. |