1
http://www.alaljuk-ki.hu/index.php/article/articleview/870/1/3/
2
Mihály Ildikó: Világraszóló oktatási sikerek – és ami mögöttük van… Finn elemzés a PISA-vizsgálat eredményeiről. Új Pedagógiai Szemle, 2003. 12. sz.; Benedek Mihály: A „finn csoda” – és ami mögötte van. PISA-konferencia Helsinkiben, 2005. március 14–16. Új Pedagógiai Szemle, 2005. 5. sz.; Madárné Gyurján Ildikó: Hasonlóságok és különbözőségek felkutatása, bemutatása és értelmezése Finnország és Magyarország közoktatási rendszerében. Kézirat. Budapest, 2006.
3
Bibó István kifejezése. Lásd: Bibó István: A német hisztéria okai és története. In Összegyűjtött művek I. Magvető Kiadó, 1986, Budapest, 377–378.
4
„Mercedesz karosszériát trabant alvázra” – ahogy egy kollégám szokta mondani.
5
Jól jellemzi ezt a mechanizmust az 1980-as években elindított filmoktatási kampány, amely 16 milliméteres filmekkel kívánta megoldani a magyar filmoktatás problémáit. Le is gyártottak több száz vetítőt, el is juttatták ezeket az iskolákhoz. Mindez azonban túl költséges lehetett, s a kampányfigyelem is másfelé fordult, így aztán filmeket már nem sokszorosítottak a vetítőgépekhez. Konszenzushiány esetén hasonló sorsra juthat a digitális tananyagfejlesztés is, amely mindeddig nem épült be széles körben a mindennapi iskolai gyakorlatba.
6
Hasonlóképpen szurkolunk, mint egykor a Nyugati felüljáró építésekor, hogy össze fog-e érni a két elem.
7
A finn példa számunkra azért is érdekes, mert a reformfolyamatot kifejezetten fölülről indították – ahogy ez a magyarországi reformok esetében is történni szokott – ,de a finneknek volt türelmük kivárni a reformok körüli teljes társadalmi konszenzust, és a társadalmi visszajelzések alapján folyamatosan és közösen módosították a reformfolyamatot.
8
A „hagyományos iskolarendszer” kifejezés természetesen leegyszerűsítő általánosítás, amely első megközelítésben a ma is érvényben lévő a tömegoktatási alapstruktúrára utal. Ez a megfogalmazás tehát itt elsősorban a különböző pedagógiai paradigmák összehasonlítására szolgál – tudván tudva, hogy az élet mindig gazdagabb az értelmezésére kitalált elméleti modelleknél.
9
A példa akkor is érvényes, ha mindennap ugyanaz az étel van, de akkor is, ha hetenként ismétlődik a menüsor, sőt akkor is, ha mindennap más, de szigorúan csak egyféle ételt kínálnak.
10
Ezek a mérések nem elsősorban az elsajátított műveltségi tartalmakra irányulnak, hanem arra, hogy melyek azok a gondolkodási és viselkedési jellemzők, amelyek elvárhatók az adott életkorban a tanulóktól.
11
Hátrányos helyzetű diákokkal foglalkozó pedagógusok pontosan ismerik azt a problémát, amikor fantasztikus munkájukat egy elvont mércéhez, nem pedig az adott diák tényleges lehetőségéhez mérik.
12
Ezt a szemléletet tükrözi napjaink egyik domináns amerikai (USA) oktatási programjának címe: „Egyetlen gyermeket sem hagyunk magunk mögött.”
13
A felsőoktatás szerkezeti átalakítása – a bolognai folyamat – egy idő után nagyon nehéz helyzetbe hozza majd az ún. elitgimnáziumokat, amelyek képzési színvonala sok esetben már most meghaladja egyes főiskolák tanítási gyakorlatát.
14
Ugyanez elmondható volna a „tantermi környezeti nevelésről” is.
15
Szabó László Tamás: A „rejtett tanterv”. Gyorsuló idő. Magvető Kiadó, 1988, Budapest, 229.
16
Kisebbségekből álló társadalom. In Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Metamorphosis historiae. Századvég Kiadó, Budapest, 1992.
17
Ebben az esetben az együttműködés szerves jellegén és partneri viszonyán van a hangsúly, hiszen jól tudjuk, hogy az iskola és a pedagógusok korábban is fontos kulturális szerepet játszottak egy-egy település életében. A partneri együttműködésre jó példa az ún. Általános Művelődési Központ (néhány Magyarországon is található, például Pécsett, Debrecenben), amely közös fenntartás alatt működtet iskolát, könyvtárat, művelődési házat, civilközpontot stb.).
18
Ez még akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a mindenkori elit az iskolarendszert sok esetben inkább csak eszközként, intézményes szűrőként használta a társadalmi mobilitás szabályozására: nem a tudás megszerzése volt a fő cél, hanem a diplomához jutás, ez biztosította a társadalmi előmenetelt. Mindez az iskola, illetve a pedagógusok presztízsét nem befolyásolta túlságosan.
19
Érdekes pedagógiai helyzet, amikor az iskola parkolójában egy-egy tanár Wartburgja, Skodája és Suzukija mellett megjelennek a diákok által vezetett Audik, Volvók és Mercedesek.