1
Az OECD programjairól van szó, amelyekből ugyancsak azok az országok tudnak legtöbbet profitálni, amelyek rendelkeznek az eredmények értelmezéséhez, a konzekvenciák levonásához szükséges tudással.
2
Csapó Benő: Tanárképzés és neveléstudományi kutatás. Előadás, Lillafüred, 2003. november 25.
3
A tudásvagyon újratermelése. Magyar Tudomány, 2004. 11. sz. 1233–1239.; A közoktatás modernizációjának tudásbázisa: a neveléstudományi kutatás és a tanárképzés. In Vizi E. Szilveszter – Teplán István – Szentpéteri József (szerk.): Előmunkálatok a társadalmi párbeszédhez. Gazdasági és Szociális Tanács, Budapest, 2006. 31–48.
4
Sajnos a célok időarányos részét nem sikerült teljesíteni. Bár az eredmények eléggé vegyesek, és néhány ország elérte ugyan az indikátorok kívánatos szintjét, az összkép meglehetősen negatív.
5
Érdekes áttekintést közöl a Magyar Tudomány legújabb száma. Eszerint a világ száz legjobb egyetemének kétharmada Amerikában van. Lásd Braun Tibor – Dióspatonyi Ildikó – Zádor Erika – Zsindely Sándor: Élvonalbeli egyetemek a természettudományos folyóiratok kapuőrein alapuló mutatószámok szerint. Magyar Tudomány, 2007. 1. sz. 82–102.
6
Európa sajnos csak követi a többi régiót. A világméretű versenyben Amerika ismét beleerősített. A nemrégiben nyilvánosságra hozott versenyképességi kezdeményezések ismét jelentős új összegeket invesztálnak az oktatásba és a kutatásba. Például 300 programot finanszíroznak a kutatás alapú matematika-tantervek és -módszerek kidolgozására, továbbá 2015-ig sor kerül 10 000 magasan képezett matematikatanár felkészítésére. Lásd American Competitiveness Initiative. Office of Science and Technology Policy. Washington, 2006. Magyarország legfeljebb a problémák felismeréséig jutott el.
7
A tanulószervezet (learning organization) fogalmát Peter Senge vezette be a visszacsatoló körök kiépítésének gondolatára épülő népszerű könyvében (The Fifth Discipline: The Art and Practice of the Learning Organization). Az egyszerű alapelvek kifejtését azonban nem követte azok továbbfejlesztése, így az egyébként fontos, de nem eredeti ötlet lényegében megmaradt egyetlen könyv keretei között. A szervezetekben lezajló tudásáramlási folyamatok kezelésével foglalkozik a tudásmenedzsment, amelynek modelljei ígéretesek az oktatási rendszer számára is.
8
A 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról (2005. nov. 29).
9
A Kormány 289/2005. (XII. 22.) Korm.-rendelete a felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről.
10
Az oktatási miniszter 15/2006. (IV. 3.) OM-rendelete az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről.