1
Jelen eszmefuttatásban az úgynevezett heurisztikus szemléletmódot alkalmazzuk – szemben a kínálkozó történeti megközelítéssel, avagy a funkcionális szemléletmóddal, mikor egy adott funkció, idea megvalósulását kérnénk számon. Míg az utóbbiak a megértést erősen korlátozott keretek és feltételek között szolgálják, a heurisztikus szemléletmód merőben új összefüggések észlelését, feltárását is lehetővé teszi ugyanazon tapasztalatok és tények halmazán. Természetesen a heurisztikus úton létrejött felismerés helytállóságát kontrollálni kell, azaz ennek keretében a korábbi történéseknek értelmezhetőeknek kell maradniuk az oksági összefüggések szerint. Gondolatmenetünk – megítélésünk szerint – ennek megfelel.
2
Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor nyomán.
3
Ez nem azonos a rendi társadalmat jellemző, vérségen alapuló kapcsolati rendszerrel.
4
Természetesen mind a közoktatás-politika, mind a közoktatás intézményei rendelkeznek dokumentumokkal, melyek nyilatkozatok, leírások formájában tartalmazzák azt, amit az iskola feladatának tekintenek. Ám olyan módon, mint amit a technikai szemléletmód megkíván, azaz specifikált paraméterekkel – nem rendelkeznek.
5
Vizsgálatokkal igazolható, hogy a közoktatás intézményei leginkább azt szolgálják, hogy az ott dolgozóknak legyen munkahelyük. Vannak figyelembe veendő vélemények, melyek szerint az iskola alapvetően „tároló” funkciót tölt be (tárolja a gyerekeket). A középiskolai, majd a felsőoktatási expanzió mindenesetre elgondolkodtató e véleményeket illetően. Jelen gondolatmenetünk alapján azonban a „tároló” funkció csak átmeneti jelenség, az említett expanziók egyértelműen a munkaerő-piaci változásokkal vannak összefüggésben, és a szellemi termék sajátosságai figyelembevételével érthetőek csak meg.
6
Emiatt a helyzettel való szembesítés sem lehetséges, hisz minden meg-, illetve kimagyarázható. Ennek problematikussága csak akkor fedezhető fel, ha más nézőpontból – esetünkben az említett háromdimenziós erőtérből – tekintünk a rendszerre.
7
A diákok ismeretelsajátítása előfeltételezi a pedagógusok által biztosított ismeretátadást. Ugyan „szokták” a tanári munka értékelésére is alkalmazni a diákok érdem-, illetve vizsgajegyeit, ám könnyen belátható, hogy ez arra alkalmatlan.
8
Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor szerint – elfogadva a Marx által a történelem, illetve a gazdaságfejlődés értelmezéséhez alkalmazott modellt, miszerint termelési módok váltják egymást – jelenleg már számos olyan jelenség ismerhető fel, amely egy új termelési mód lényegi elemeiként azonosítható. A tőkés termelési módot – szerintük – az úgynevezett szellemi termelési mód váltja fel. Ez nem csak annyit fog jelenteni, hogy az anyagi termékek helyett az úgynevezett szellemi termékek dominanciája veszi át az uralmat, hanem azt is, hogy a haszonelvűség mint a tőkés termelési mód talán legerősebb drive-ja vissza fog szorulni, és helyette valami más kerül előtérbe. Ahogy a feudalizmus után attól az időponttól kezdve beszélünk kapitalizmusról, amikor a különböző tőkeformák egyesültek, úgy attól az időponttól tekinthetjük majd kifejlettnek a szellemi termelési módot, amikor a ma még elkülönült társadalmi és a természeti kutatások (a tőke törekvése ellenére) egységes erőként lesznek képesek létezni.
9
Az az igény, hogy az iskola fogalmazza meg szolgáltatását, illetve a jelen felismerés már régóta „érik”. Jól jelzi ezt az úgynevezett pedagógiai hozzáadott értékkel való bajlódás. Meg kell jegyeznünk, hogy a pedagógiai hozzáadott érték jelen formájában elvileg hibás, mert egy leíró jellegű paradigmát emel stratégiai építkezés alapelemévé.
10
A szellemi termék specifikumai ma még nem kellően láthatóak. Tudjuk, hogy a művészeti produktumok, a szoftverek, a közoktatás (szemben a csak kognitív ismeretátadással) szellemi termékek. Megtévesztő, hogy jó részük a haszonelvűség szolgálatában áll, ám ez minden esetben valami „trükk”, a tőke trükkjének folyománya. Ilyen trükk pl. a szellemi termék hordozójának egybemosása magával a szellemi termékkel. Egy zenemű esetében indiferens, hogy hordozója kazetta, CD vagy az internet. A zenét magát nem kell ismét és ismét előállítani – csak a hordozóját. Valójában a hordozó válik piaci termékké és nem maga a zene. (Egy autót újra és újra elő kell állítani annak ellenére, hogy jelentős szellemi tartalma van, pl. a tervezése.) Ilyen trükknek tekinthető a szerzői jog is, hisz az nem immanens része a terméknek. Az átlátszó megoldás annak érdekében, hogy piaci termékként lehessen kezelni azt, ami nem az.
11
A szervezetfejlesztés fogalomkörében – így a közoktatásban is – régóta ismert és jó ideje alkalmazott a szervezeti kultúra, illetve annak fejlesztése. Nem nehéz felismerni, hogy adott szervezeten belül a szervezeti kultúra a hordozója, megjelenítője s egyúttal indikátora is a képviselt és közvetített értékrendnek. Értelemszerűen ha a szervezet fő tevékenysége az értékképviselet és értékközvetítés, akkor a szervezeti kultúra gondozása, fejlesztése az adott szervezet kulcsfolyamatává kell hogy váljon.
12
A pedagógiai program (PP) esetében szembetűnő hasonlóságok fedezhetők fel a technológiával. A PP alapfunkciója gyakorlatilag azonos egy piaci cég technológiájával. Mondja meg az iskola, hogy amit csinál, azt hogyan teszi. (A gond evvel is az, hogy az iskola éppen azt nem tudja megmondani, hogy mit csinál, így a hogyan-t is csak nagy pontatlanságokkal képes leírni.) A PP jelentőségét szempontunkból egyáltalán nem befolyásolja az a tény, hogy az intézmények túlnyomó hányada esetén elkészítése és szerepe egyaránt formális.
13
Ilyennek tekinthető többek közt az Alternatív Közgazdasági Gimnázium vagy a Közgazdasági Politechnikum programja, illetve a paletta másik végéről a Belvárosi Tanoda vagy a Zöld Kakas Líceum tevékenysége. „Technológiai éretlenségüket” ugyanakkor jól jelzi, hogy egyik, magát alternatívként meghatározó iskolának sem akadt követő intézménye, ugyanis ma még nem képesek továbbadható módon leírni tevékenységüket (lásd még franchise).
14
Ugyanakkor sajátos, hogy a törvényi elismerést megelőzően elkészített kerettanterv nem fogalmazza meg a Waldorf-iskola szolgáltatását, noha Rudolf Steiner nagyon pontosan leírta a képviselendő és közvetítendő értékrendet.
15
Csak utalni szeretnék arra a nagymértékű ellenállásra, amely a diákok létszámának radikális csökkenése következtében az – egyébként racionálisan egyértelműen belátható – iskola-összevonásokat kíséri. Mértéke messze meghaladja a gyárbezárások esetén tapasztalható ellenállásokat.
16
Tanulságos ebből a szempontból rátekinteni a NAT 2003-ra. Nem túlzás a NAT 2003-at magát úgy értékelni, mint a munkaerő-piaci kihívásokra adott adekvát választ. Ugyanakkor az implementációja során látványos a szembesülés az említett szervezeti rigiditással, ami könnyen okozhatja azt, hogy nagy erőfeszítéssel semmi ne történjen. Elég csak a bevezetés 12 éves tervezett időtartamára gondolni (a munkaerő-piaci igényeket néhány évre is nehéz előre látni, nemhogy évtizedes távlatokban), vagy a TIOK-okon keresztüli, gyakorlatilag központilag vezérelt központi programok megvalósítására.
17
A felemás, erősen megkérdőjelezhető eredmények okát ez esetben is a technikai szemléletmód érvényesülésének hiányában találjuk meg. Ugyanis a minőségirányítás lényegében nem más, mint a piaci cégeknél a haszonmaximalizálás egyik kifinomult eszköze. Ennek érdekében kell e vevők igényeit maximálisan kielégíteni, ezért kell a gyártási folyamatokat maximálisan ellenőrzés alatt tartani. Mint fentebb kimutattuk, a haszonmaximalizálás mint mozgatórugó (drive) hiányzik a közoktatás esetében. (Ez nem baj. A felismerés lényege éppen abban rejlik, hogy a közoktatás kívül esik a haszonmaximalizálás körén.) Ugyanakkor azonban más, azt helyettesítő drive-ot pedig a minőségirányítási rendszerek bevezetői nem leltek fel. Megítélésünk szerint létezik ez a másik drive, s annak érvényesülése érdekében értelmes a minőségirányítási rendszer alkalmazása is. A keresett drive az úgynevezett szellemi termék sajátosságaiban lelhető fel, amit jelenleg mint a szellemi termék önérvényesítésre törekvését ismerünk.
18
Jellemző példa, mikor a gyerek a pedagógus idegeire megy, elküldi az iskolapszichológushoz, hogy az „javítsa meg”, és a javított változatot adja vissza.
19
Ez nem róható fel a pedagógusoknak, ti. ez magának a jelenlegi rendszernek a következménye.