Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2004 október > Az oktatási programok fejlesztése

Gönczöl Enikő – Vass Vilmos

Az oktatási programok fejlesztése

Az oktatási szakmai gondolkodásban most kezd ismertté válni az oktatási program fogalma. A tanulmány bemutatja, hogy a tantervhez képest mennyiben más e fogalom tartalma. A szerzők szerint az oktatási program a tanítási-tanulási folyamat céljainak kijelölésén túl azt a teljes eszközrendszert meghatározza, amely a célok megvalósításához szükségesek. A tanulmány bemutatja azt a kompetenciarendszert, amely mentén lehetségessé válik a NAT-ra alapozott széles programkínálat kidolgozása.

A programfejlesztés helye, szerepe a tartalmi szabályozás rendszerében

2003-ban megtörtént az 1995. évi Nemzeti alaptanterv felülvizsgálata. A megújult dokumentum megőrizte alaptantervi, stratégiai jellegét, ugyanakkor megerősödött fejlesztő funkciója is. A kiemelt fejlesztési feladatok megfogalmazása, valamint a műveltségterületek tartalmának felülvizsgálata révén az összefüggések, a folyamatok tanítása-tanulása is a korábbinál nagyobb szerepet kapott benne. Az új Nemzeti alaptantervet életbe léptető kormányrendelet [243/2003. (XII. 17.)] miközben rendelkezett a dokumentum kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, egyúttal körvonalazta a tartalmi szabályozás új rendszerét is.

A bevezetés felmenő rendszerben, 2004. szeptember 1-jével, az általános iskolák 1. évfolyamán kezdődik meg. Ehhez kapcsolódóan elindul egy folyamatos jellegű, új típusú tartalmi fejlesztés, amelynek nyomán fokozatosan háromszintűvé válik a tartalmi szabályozás rendszere. A ma még kétszintű rendszer egyik pólusán a NAT, a másikon pedig az egyes iskolák helyi tantervei helyezkednek el. E két, régóta létező szint között közvetítő elemként alakul majd ki lépésről lépésre – választható alternatívákat felvonultatva – a kerettantervek és a programcsomagok kínálata. Ez a kínálat várhatóan komoly segítséget nyújt majd az iskoláknak helyi tanterveik kialakításához, s egyúttal jól szolgálja a közoktatás tartalmi modernizációját és módszertani megújulását. A meginduló folyamatok orientálhatják a tantervek és taneszközök fejlesztőit, valamint a különféle mérési és értékelési eszközök megtervezőit is.1

Az oktatási program fogalma és elemei

A szakmai közgondolkodásban most kezd letisztulni az új kategória tartalma. Ennek értelmében az oktatási program egy adott céllal létrejövő tanulási-tanítási folyamat megvalósítását szolgáló teljes eszközrendszer, amely a különféle taneszközök mellett magában foglalja a folyamat megtervezését, megszervezését és értékelését segítő eszközöket is. Legfőbb funkciója a tanítási-tanulási folyamatok segítése úgy, hogy pontosan leírja a célokhoz vezető utakat és eljárásokat. A tartalom körvonalazása mellett tehát mindig válaszol a „hogyan?”, illetve a „miért?” kérdéseire is.

A felhasználási kereteket tekintve az oktatási program lehet

Az oktatási program általában a következő elemekből épül fel: pedagógiai koncepció, programtanterv, modulleírások, eszközrendszer, értékelési eszközök, a pedagógus felkészülését segítő eszközök, az oktatási program támogató, szolgáltatási eleme.

Pedagógiai koncepció

Ez az elem a program alapvető pedagógiai elgondolásait foglalja össze. Feltárja a fejlesztők által követett irányzatokat, elméleteket, tanuláselméleti és szaktudományos felfogásokat, pedagógiai és pszichológiai elveket, valamint a nem pedagógiai – vallási, filozófiai stb. – orientációs pontokat. Tehát azokat az elvi alapokat mutatja be, amelyek az adott programot a célok szintjén más programoktól megkülönböztetik. A koncepció keretében körvonalazható a program tantárgyi filozófiája és adhatók meg azok az illesztési pontok, amelyek segítségével a program más tartalmi rendszerekhez hozzákapcsolható. Ugyancsak itt lehet rögzíteni az alkalmazás, a differenciálás és a karbantartás módjára vonatkozó gondolatokat. A koncepció tartalmazza a tanulói célcsoport megjelölését, az elvárt pedagógusi kompetenciák és attitűdök leírását, az általános érvényű módszertani ajánlásokat, valamint a taneszközrendszer bemutatását.

Programtanterv

Ez az elem írja le a program tantervi szintű céljait, a tananyagot és a követelményeket, a megvalósításhoz szükséges időkeretet és a javasolt módszereket, valamint az alkalmazandó értékelési eljárásokat. Akkreditált és nem akkreditált tantervek egyaránt beemelhetők a programcsomagba. Fontos szempont azonban, hogy mindkét esetben jelenjenek meg benne a Nemzeti alaptanterv stratégiai célkitűzései.

Modulleírások

Az oktatási modul tartalmilag viszonylag jól körülhatárolható oktatási egység, amely általában valamilyen nagyobb terjedelmű tanítási-tanulási program önállóan is felhasználható része. Jellemző szerkezete a következő.

A modul címe • Körülíró vagy figyelemfelkeltő jellegű.

A modul rövid leírása • Egy-két mondatos, alcímszerű összefoglaló.

Azoknak a részcéloknak a leírása, amelyek megvalósításához hozzá kíván járulni • A programtantervben már megfogalmazott célokra és követelményekre utal. Kifejtése konkrét: mindig megjelenik bennük valamilyen elvárt tanulói teljesítmény. A programcsomagban szereplő eszközökkel elért célok értékelhetősége is fontos elem. Mindezek kifejtése során nem szabad elfeledkezni arról, hogy a rövidebb, egy-két tanórás modulok esetében a kitűzött célok szinte mindig csak hosszabb, sokszor tanéveken áthúzódó folyamatok során érhetők el.

A feldolgozáshoz szükséges idő • A legtöbb modul többféle tantárgyi órakeretben is feldolgozható. Ezért ennek az adatnak inkább csak tájékoztató jellege van.

Felhasználási terület • Egy modul kapcsolódhat valamely hagyományos tantárgyhoz, de gyakran több műveltségterületben vagy integrált keretek között is feldolgozható. Felhasználási keret lehet a tanórán kívüli tevékenység is: például egy akció vagy valamilyen különleges iskolai rendezvény. E részben kaphatnak tájékoztatást a pedagógusok arról is, hogy melyik oktatási-nevelési folyamatban, annak melyik szakaszában alkalmazhatják eredményesen a modult. Itt határozható meg az a részfunkció is, amelyet a modul tanítása egy átfogóbb szakaszon belül betölt.

Eszközrendszer • A leírás utal azokra a különféle eszközökre, amelyek a programcsomag fejlesztése során, annak részeként jöttek létre. Ugyanakkor felsorolja azokat az eszközöket és anyagokat is, amelyek nem kötődnek sajátosan az adott programcsomaghoz (pl. szöveggyűjtemények, kémcsövek, rajzeszközök, papír, olló), de a megvalósítás folyamatában szükség lehet rájuk.

Háttér • Szakmai háttér: azok a tudományos, művészeti, gyakorlati stb. ismeretek, amelyekre az alkalmazóknak szükségük van ahhoz, hogy tanításukban eredményesen használják fel a modult. Pedagógiai háttér: azoknak a pedagógiai készségeknek és módszertani eljárásoknak a leírása, amelyek birtoklására szükség van ahhoz, hogy a modul tanítása során elérhetők legyenek a kitűzött célok.

Változatok • Az ajánlott feldolgozási mód alternatíváinak leírása pontokba szedve, sorszámmal ellátva. Ezek segítségével a felhasználók saját helyi igényeikhez igazíthatják a programot. A változatok pontjai között szerepelhetnek például érdekes ötletek, más eszközigénnyel alkalmazható, illetve módszertani kidolgozásuk tekintetében eltérő megoldások.

Ajánlott feldolgozási mód • Ez a szempont a modulleírásnak különösen hangsúlyos eleme. Itt szerepel a tanítási-tanulási folyamat részletes bemutatása, a tennivalók – sorszámmal ellátott pontokba szedett – rendszere. Fontos, hogy ez a leírás reális, részletes, közvetlenül alkalmazható megoldásokat kínáljon. Tartalmazhat alternatívákat, elágazásokat is. Itt van lehetőség arra, hogy a fejlesztők intenzívebb tanítási módszerekre, érdemi differenciálásra, kooperatív tanulási technikákra, projektmunkák szervezésére stb. ösztönözzék a felhasználókat.

Kiegészítések • Sorszámmal ellátott, röviden leírt javaslatok, amelyek arra szolgálnak, hogy segítségükkel a pedagógus a modul tanításához kapcsolódó kiegészítő tevékenységeket szervezhessen. Például az érdeklődő, a témával elmélyültebben foglalkozó tanulók számára fogalmazódhatnak meg olyan feladatok, amelyek akár tanórán kívüli tevékenység keretében is végezhetők.

Értékelés • Az oktatási programcsomag egyik összetevője az értékelés átfogó rendszerének bemutatása. Egy-egy modul leírásában ezért csak azok a speciális megfontolások szerepelnek, amelyek a modul tartalmával összefüggő konkrétumokhoz kapcsolódnak. Itt lehet felhívni a pedagógusok figyelmét a kvalitatív, szöveges értékelés szempontjaira, valamint a folyamat közbeni tanulói önértékelést segítő lehetőségekre.

Források • Ebben a pontban papír alapú vagy elektronikus formában rendelkezésre álló olvasnivalók, multimédiás anyagok ajánlhatók a modul tartalmához kapcsolódóan, külön a pedagógusoknak és külön a tanulóknak.

Eszközrendszer

A programcsomag általában a tanulást/tanítást segítő eszközrendszert is tartalmazza. Ennek elemei a következők lehetnek.

Tankönyv • Az oktatási programcsomag készülhet egy létező, bevált, továbbfejleszthető tankönyvhöz. Lehetséges azonban az is, hogy a programcsomaghoz egyáltalán nem szükséges tankönyv. Előfordulhat, hogy a programcsomaghoz a fejlesztés folyamatában, egy későbbi időpontban készül el a tankönyv típusú ismerethordozó. A fejlesztők egy új, az oktatási programcsomag rendszerébe illeszkedő, annak céljait szolgáló, modulokból álló kapcsos könyvet is készíthetnek.

Munkalapok • A tanulók csoportos vagy egyéni munkáját segítik, felhasználásuk helyi sokszorosítással megoldható.

Hagyományos eszközök • Kártyák, táblák, képek, szemléltető grafikonok, kazetták, mérőeszközök stb.

Elektronikus eszközök • Szoftverek, oktató- és szemléltető programok, interaktív eszközök; videofilmek, DVD-k, animációk, klipek, hanganyagok stb.

A pedagógusok számára készült szemléltetőeszközök • Fóliák, számítógépes bemutatók, szemléltető ábrák, transzparensek.

Értékelési eszközök

A programcsomag alkotórészeként kialakított értékelési rendszer leírásában az általános, a programcsomag egészére vonatkozó értékelési feladatok szerepelnek. A rendszer két funkcionális egységből áll:

A tanulói teljesítmények értékelése során fontos szempont, hogy abban háttérbe szoruljon az értékelés hagyományosan létező fegyelmező, illetve szelekciós funkciója, s váltsa fel ezt egy objektívebb, kritériumorientált értékelési rendszer. Ezek szakmailag korrekt módon kifejlesztett, megfelelő szinten érvényes és megbízható mérési eszközök lehetnek. A pedagógiai cél elsősorban a bemért, standardizált tesztek használatával biztosítható. Ebben az eszköztárban helyet kaphatnak a következő mérőeszközök.

A pedagógus felkészülését segítő eszközök

A programcsomag részét képezi az az eszközrendszer is, amely segítséget ad a pedagógusnak ahhoz, hogy felkészüljön az adott program megvalósítására. Ennek lehetséges elemei között jellemző módon a következők kaphatnak helyet.

Az oktatási program támogató, szolgáltatási eleme

Az oktatási program élő, időről időre módosuló dokumentum, amelynek használatát és folyamatos javítását támogató-szolgáltató rendszer segíti. Ennek elemei a következők.

Internetes fórum
Információszolgáltatás
Közvetlen segítségnyújtás a felhasználóknak

A fejlesztés irányai, szakaszai

A programfejlesztés keretében elinduló első nagyszabású projektsorozat a Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) részeként megfogalmazott Humán Erőforrás Operatív Program (HEF OP) oktatási céljainak megvalósítását szolgálja.

A jelenleg folyamatban lévő előkészítő-fejlesztő szakasz után 2005. szeptember 1-jén megkezdődik a tesztelő szakasz, majd a folyamatos visszacsatolás és fejlesztés nyomán 2006 végéig – hat kiemelt fontosságú kompetenciaterülethez kapcsolódva – 39 olyan programcsomag jön létre, amelyek egyszerre illeszkednek majd az NFT és a NAT célkitűzéseihez.

Ezek a programcsomagok a közoktatás teljes időtartamát átfogva segítik majd az élethosszig tartó tanulás képességének megalapozását (NFT 3.1. program), a hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását (NFT 2.1. program), valamint ezzel egyidejűleg hatékonyan támogatják a NAT bevezetésének sikerét, a kiemelt fejlesztési célok megvalósulását.

E munka szervezeti keretéül jött létre 2004 tavaszán a SuliNova Kht.-n belül a Programfejlesztési Központ, amelynek fő feladata a meginduló programfejlesztő tevékenység ösztönzése, szakmai irányítása és koordinálása.

Az előkészítő szakasz

A 2004 nyaráig tartó előkészítő szakaszban a Programfejlesztési Központ munkatársai áttekintették a NAT műveltségterületein, illetve az élethosszig tartó tanulási képesség kialakítása szempontjából legfontosabb kompetenciaterületeken belül megfogalmazódó normatív, elméleti jellegű és tapasztalati bázison nyugvó társadalmi-szakmai elvárásokat. A szakterületi elvárásokat tovább elemezték abból a szempontból, hogy azok milyen mértékben teljesülnek a jelenlegi gyakorlatban. A nem teljesülő elvárások esetében a vizsgálat középpontjába kerültek azok a problémák, amelyek akadályozzák a megfogalmazott célok megvalósulását. A feltáruló problémák osztályozásában alapvető szempont lett, hogy kezelhetők-e a programfejlesztő tevékenység keretében, vagy másfajta beavatkozást kívánnak. Az azonosított feladatok rangsorolása minden műveltségterületen megtörtént a következő szempontok szerint: szakmai fontosság, költségigény, időigény és várható hatás. A különböző dimenziókban megállapított rangsorok jó támpontot nyújthatnak a későbbiekben a fejlesztési tervek realisztikus kialakításához.

Az NFT-hez kapcsolódóan a kiemelt kompetenciaterületek mindegyikében meg kellett keresni azokat a képességfejlesztő lehetőségeket, amelyek a tantárgyi kereteken belül megvalósíthatóak. Ugyanígy minden műveltségterület kapcsolódási pontjait is feltérképezve körvonalazódtak azok a lehetőségek, amelyek jó alapot kínálnak az NFT-ben megfogalmazott kompetenciák kereszttantervi fejlesztéséhez.

Mindez egy olyan hálóterv kidolgozását jelentette, amely megjelenítette, hogy az NFT-ben kiemelten kezelt területek milyen módon kapcsolhatók össze a különféle iskolai tantárgyak tartalmi anyagával és képességfejlesztési feladataival. Külön figyelmet érdemelt a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű implementációjával összhangban a kiemelt fejlesztési feladatokhoz és a kezdőszakaszhoz kapcsolódó elvárások azonosítása. Ezeket az elvárásokat a NAT 2003, az Oktatási Minisztérium középtávú fejlesztési stratégiája, a különféle tanulmányok, mérési eredmények és egyéb szakmai háttéranyagok, valamint a személyes gyakorlat során szerzett tapasztalatok támasztják az egyes műveltségterületeken folyó oktató-nevelő munkával kapcsolatosan.

Az NFT keretében meginduló programfejlesztés tartalmi területei

A program hat kiemelt kompetenciaterületen támogatja oktatási programcsomagok létrehozását.

E kompetenciaterületekkel összefüggésben az alábbi, érvelő jellegű, tömör helyzetértékelések olvashatók a fejlesztést megindító intézkedési terv dokumentációjában:

Szövegértési és szövegalkotási képességek

A szövegértési és szövegalkotási képesség mindenfajta tanulás és társadalmi szerepvállalás elemi feltétele. A képességcsoportot megalapozó ismereteket ma már valamennyi iskolaköteles korú gyermek elsajátítja Magyarországon. A funkcionális írás-olvasás, illetve önkifejezés képességszintjére azonban nem jut el a tanulók teljes köre.

Ennek oka az, hogy ma csupán az iskolázás alapozó szakaszára (1–4. évfolyam) korlátozódik a szövegértési-szövegalkotási képességek szisztematikus fejlesztése, ám itt is szükség van a legújabb olvasáspedagógiai és olvasásszociológiai kutatások eredményeinek átültetésére a gyakorlatba. Fontos lenne, hogy ne csupán olvasókönyvek készüljenek a kisiskolások számára, hanem a korszerű oktatási módszerek alkalmazását támogató programok is. Ugyanilyen lényeges, hogy e kompetenciaterület tervszerű fejlesztése folytatódjon a felsőbb évfolyamokon. Az évek során a gyerekek egyre növekvő terjedelmű és bonyolultságú szövegekkel találkoznak, azonban ezek elemző feldolgozásához, befogadásához segítségre van szükségük. Hasonló segítségre van szükségük a szóbeli és írásbeli szövegalkotás terén is, hiszen ha az ismeretek írásbeli számonkérése (tesztelése) válik dominánssá, akkor nem kap elég figyelmet a különféle céloknak, érzelmi állapotoknak, kommunikációs helyzeteknek alárendelt szóbeli és írásbeli szövegalkotási képesség fejlesztése. Mindezek alapján a program keretében elinduló fejlesztés ezen a részterületen belül azt tekinti legfőbb feladatának, hogy olyan eszköztárat adjon a pedagógusok kezébe, amelynek birtokában valamennyi szövegalapú információval dolgozó tantárgyi területen hatékonyan tudják fejleszteni a tanulók szövegértési és szövegalkotási képességét.

Matematikai kompetenciák

A matematikai gondolkodásmód a világ leképezésének, értelmezésének sajátos módszere, amely különösen cselekvési stratégiák alkotása, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése során igen hasznos eszközökkel tudja segíteni a hétköznapi gondolkodást. A hazai oktatási gyakorlatban azonban a matematikai képességek fejlesztése – az intézmények széles körét tekintve – nem kapcsolódik eléggé össze a mindennapi élet problémáival, illetve az egyén szükségleteivel. A fejlesztések során azt tekintjük a legfontosabb feladatunknak, hogy olyan eszközöket adjunk a pedagógusok kezébe, amelyek felhasználásával életközelbe tudják hozni az elvont matematikai ismereteket, a matematikai logika más tartalmi területeken való felhasználásával eredményesen tudják fejleszteni a tanulók problémaazonosító és -megoldó képességeit, és fel tudják használni a matematika eszköztárát a legkülönfélébb hétköznapi jelenségek modellezésére.

Idegen nyelvi kompetenciák

Idegen nyelvi kompetenciák alatt az alábbi kompetenciákat értjük:

A most meginduló fejlesztés olyan oktatási programcsomagok létrehozását tűzi ki célul, amelyek a hagyományos nyelvtanítási gyakorlat (olvasás, fordítás, nyelvtani gyakorlatok) helyébe lépő, cselekvésközpontú és kommunikatív stratégiákhoz illeszkedve eredményesen járulnak hozzá a használható nyelvtudás kialakulásához, és igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez, világismeretéhez. Három idegen nyelv, az angol, a német és a francia nyelv oktatói számára kívánjuk kifejleszteni a körvonalazott eszköztárat, amelyet azonban a későbbiekben valószínűleg könnyen adaptálni lehet majd más nyelvi területekre is. A fejlesztési folyamat keretében a nyelvi előkészítő évfolyamon alkalmazható program kifejlesztésére is sor kerül. A jelen program keretében dolgozzák ki a migráns fiatalok beilleszkedését segítő magyar nyelvi oktatási csomagot a Közös Európai Referenciakeret A1, A2 és B1 szintjén. Az idegen nyelvi kompetenciák elsajátításának egyik leghatékonyabb eszköze a 7–12. évfolyamon bizonyos egyéb kompetenciaterületek (matematikai, IKT, életpálya-építési) egészének vagy részleteinek idegen nyelven történő tanítása. Ennek gyakorlati megvalósítása ugyanakkor a pedagógusok részéről egy sor ismeret megszerzését és új készségek kialakítását igényli.

IKT-kompetenciák

Az IKT (= információs és kommunikációs technológiák) ismerete és használata a munkaerőpiac egyes területein alapvető követelmény, más területein esélynövelő tényező. Az IKT-kompetenciák jelentik egyrészt az eszközjellegű informatikai alkalmazások ismeretét, másrészt azok kreatív használatát a munkavégzés során és a hétköznapi életben egyaránt. Számos tanár kerül szembe azzal a problémával, hogy a tananyag megtanítása, a gyakorlás igénybe veszi a teljes óraszámot, így a tradicionális módszerek mellett nem jut idő a számítógép használatára a tanulásban-tanításban. Az IKT-módszerek megjelenése lehetőséget teremt a módszertani megújulásra. Alkalmazásuk során elkerülhetetlen, hogy átgondoljuk a tananyagot, a fejleszteni kívánt készségeket, átszervezzük a megtanítandó információkat. Az IKT-kompetenciák fejlesztését szolgáló programcsomagok ehhez is segítséget nyújtanak. A többi kompetencia fejlesztését célzó oktatási programcsomagokhoz is készülnek digitális, interaktív internetes taneszközök.

Szociális és életviteli kompetenciák, környezeti nevelés

A szociális és életviteli kompetenciák körébe olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, amelyek egyaránt alapját képezik az egyén belső, személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének. E terület lényeges attitűdelemei az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás, a világgal szembeni pozitív beállítódás, a tolerancia és az őszinte kommunikáció, az értelmes kockázat vállalásának bátorsága. A kapcsolódó képességcsoport legfontosabb összetevői az egyén szintjén a reális énkép kialakításának képessége, a frusztráció elviselése, a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége, a cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményezőkészség, az akaraterő és a kitartás. A társas viselkedés terén pedig az empátia, a kommunikációs és kooperációs készség, a vitakészség és az érvelés képessége, a konfliktustűrő, -kezelő, -megoldó képesség, valamint a vezetői képesség és a szervezőkészség kap kitüntetett szerepet. Mindezek olyan készségek, képességek, amelyek nagyon hosszú időn át és nagyobbrészt közvetett hatások alatt formálódnak. Bár fontosságuk talán mindenki számára nyilvánvaló, e készségek, képességek és attitűdök rendszerszerű fejlesztését eddig még nem célozta meg a hazai közoktatás. A program ezért egyrészt segítséget kíván adni a pedagógusoknak abban, hogy saját személyiségüket és a tanulási környezetet olyanná tudják formálni, amely alkalmas a szociális kompetenciát növelő közvetett hatások kifejtésére; másrészt olyan – tanulói részvételen alapuló – eszköztárral kívánja ellátni őket, amelynek révén közvetlenül is tudják fejleszteni a szociális kompetenciát megalapozó fenti részképességeket és attitűdöket.

Életpálya-építési kompetenciák

Az életpálya-építési kompetenciák nemcsak a pályaorientációt jelentik, hanem az egyén képességét arra, hogy

A fejlesztés a nemzetközi tapasztalatokat felhasználva a jelenlegi munkaerő-piaci tanácsadásban és az egyes intézményi műhelyekben már jól bevált tapasztalatokra támaszkodik. Kiemelt célja, hogy az egyének kezdettől fogva (óvoda, iskola) megkapják az élethosszig tartó segítő tanácsadás lehetőségét. Ennek jegyében egyrészt eszközöket, módszereket ad a pedagógusok kezébe, másrészt a diákok sok-sok modellértékű helyzetben szerezhetik meg azokat a képességeket, praktikus munkaerő-piaci ismereteket, amelyekkel hatékonyan tudják tervezni saját életpályájukat.

A fenti kompetenciaterületeken három-három programtípus fejlesztésére és tesztelésére, illetve korrekciójára kerül sor a 2004–2008 közötti időszakban.

A típus

Az adott kompetenciaterülethez tartalmilag legközelebb álló műveltségterületet teljes egészében lefedő (A1) programcsomag vagy az adott kompetenciaterülethez tartalmilag kapcsolódó több műveltségterületet részben fedő (A2) programcsomag.

B típus

Kereszttantervi programcsomag, amely olyan modulok rendszerét kínálja, melyek az adott kompetenciát más műveltségterületek tananyagába ágyazottan fejlesztik.

C típus

A tanórán kívüli keretek között felhasználható modulokat kínáló programcsomag.

Ezeknek a fejlesztéseknek a megalapozását biztosítja az Óvodai programcsomag, mely az óvodáskorúak életkori sajátosságainak megfelelő kompetencia- és gondolkodásfejlesztő egységeket fog tartalmazni. Óvodáskorban a cél a játékos formában történő komplex készségfejlesztés. A fejlesztő programok a mozgás, a közvetlen cselekvés, a közvetlen tapasztalatszerzés készségeinek fejlesztését célozzák, és mivel az óvodáskorú gyermek mindezeket a készségeket természetes módon a játék közvetítő közegén keresztül sajátítja el, a fejlesztő programok is a játékra épülnek. A játék a legfőbb személyiségfejlesztő lehetőség, megjelenik benne az ismeret, a jártasság, a készség. A játék során a gyermek maga tevékenykedik, vagyis maga próbál ki valamit, tapasztalatot szerez, mindennek során fejlődnek képességei és szociális kompetenciái.

Az óvodáskorú gyermekek számára különösen fontos az élmény és az öröm hozzákapcsolása a tágabb értelemben vett tanulás folyamatához (figyelemmel az aktív részvétel lehetőségére, valamint az eltérő fejlődési ütemre). A fejlesztési programok az élethosszig tartó tanulást megalapozó motivációs, játékos készségfejlesztő és az iskolába való átmenetet segítő tevékenységeket tartalmaznak.3

A fejlesztés távlata

E stratégiai célkitűzés megvalósításának útján az első lépéseket a NAT 2003 felmenő rendszerben történő bevezetésének támogatása, valamint az NFT keretében meginduló azon munkák jelentik, amelyek keretében a kulcskompetenciák kibontakoztatását elősegítő oktatási programcsomagok jönnek majd létre. Mindezzel összefüggésben kiemelt feladat a modernizációs törekvésekkel összhangban álló, korszerű eszközök és módszerek felkutatása, illetve jó gyakorlatként való beemelése az iskola világát megújító innovációs folyamatba.

Köszönetnyilvánítás

A szerzők köszönetet mondanak a Programfejlesztői Szakértői Bizottság tagjainak (Arató László, Báthory Zoltán, Knausz Imre, Nahalka István, Mihály Ottó, Pála Károly, Trencsényi László, Zsolnai József), hogy munkájukkal koncipiálták és előkészítették a fejlesztési folyamatokat.