Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2003 október > Az általános és középiskolai földrajztananyag átalakítása internetes eszközökkel

Az általános és középiskolai földrajz- tananyag átalakítása internetes eszközökkel

Kleininger Tamás biológia–földrajz szakos tanár pályázata

A pályamunka célja a földrajz általános iskolai és középiskolai, kerettantervnek megfelelő tanításának átalakítása az internet tanórai alkalmazásával, amely lehetővé teszi

A program eredményeként a kerettantervhez kapcsolódó, a tanítási órákon használható tanulói munkafüzet készül, amely tartalmazza a tanítási egységekhez kapcsolható feladatokat, illetve a feladatok internetes elvégzésének módját.

Információs társadalom = internetes társadalom?

Meglehetősen közhelynek számít mai korunkra a „felgyorsult” kifejezést alkalmazni.

Tekintsük át röviden, mi gyorsult fel valójában!

Mindezekkel a legtöbb tanár tisztában van, de nem mindig tudatosul bennünk a változás igénye. Mit tesz a legtöbb tanár, akinek valamilyen témában több információra van szüksége? Valószínűleg elmegy a könyvtárba, és keresgél, jegyzetel. A diákja is keresgél, csak éppen a világhálón, szövegeket és képeket tölt le, nyomtat ki.

A telekommunikáció és a számítástechnika rohamos fejlődése, valamint a két terület összekapcsolódásából adódó új kommunikációs, illetve információ-hozzáférési lehetőségek kibővülése jelentősen – talán alapvetően – megváltoztatják életünk számos területét. A változások rendkívül gyors és expanzív jellegére utal a napjainkban gyakran használt információs forradalom, valamint az információs társadalom kifejezés.

Bár hazánkban még nem beszélhetünk valóságosan kialakult információs társadalomról, az bizonyos, hogy különösen mélyreható változások várhatók az oktatás, a tanulás, a képzés és továbbképzés területén. Sokan gondolják úgy, hogy az új technológiák felhasználásában rejlő lehetőségek komoly kihívást jelentenek az oktatás tradicionális rendszere és megszokott módszerei számára. Ráadásul az is megjósolható, hogy ez a folyamat nem áll meg, hanem egyre inkább fokozódik.

A számítástechnika fejlődése nyilvánvalóan alaposan meg fogja változtatni az iskolai oktatás formáját, lehetőségeit, méghozzá valószínűleg gyorsabban, mint tette azt annak idején a könyvnyomtatás. A tanulóinknak a számítógéppel való foglalkozás, a „szörfözés” a weben egyre természetesebb lesz.

Mindez a tanárok felelősségét is megnöveli. Meg kell ismerkedniük a számítógép használatával, az internet adta lehetőségekkel, hogy az oktató-nevelő munkájukat a mai kor szintjén tudják ellátni. Tapasztalatok szerint ugyanis a tanulók éppúgy el tudnak tévedni az internet virtuális dzsungelében, mint egy igazi erdőben. Meg kell őket tanítani arra, hogy mit hogyan tudnak használni, mit hol kell keresni, melyek az internetezés írott és íratlan szabályai.

Ezzel az eszközrendszerrel hatalmas tömegű információt lehet rendezett formában a tanár és a tanuló rendelkezésére bocsátani, ami a tanítás-tanulás teljes átalakulásához vezethet. Értelmesen használva az új eszközrendszer lehetővé teszi a kontakt órák számának csökkentését, a tanulók önálló tanulását helyezve előtérbe. Ez leginkább a jól bevált angolszász tutoriális oktatás egyfajta modern megvalósításával képzelhető el, ahol a tanár feladatokat ad hallgatóinak, akik azokat a „hagyományos” és elektronikus könyvtár, a World Wide Web, CD-oktatóprogramok stb. segítségével oldják meg, s beszámolnak eredményeikről. Vagyis a problémaorientált oktatás egyes elemei vezethetők be ezzel a technikával.

A tanulói aktivitás növelése a tantermi órákon is megvalósítható, például oly módon, hogy a tanulók önállóan dolgozzák fel a tananyagegységeket, a tanár szerepe csak a konzultáció. Így a hallgatók saját tempójukban (időadaptivitás) és tudásuknak megfelelően eltérő egységeken haladhatnak át (útadaptivitás), vagyis az algoritmizált vagy programozott oktatás alapelvei valósíthatók meg.

Teljesen új távlatokat nyit a World Wide Web a távoktatás területén is, hiszen egyszerűen, olcsón lehet előállítani olyan oktatási anyagokat, amelyek bármikor átírhatók, modernizálhatók, s a világ bármely hálózatba kapcsolt helyén rendelkezésre állhatnak. A www segítségével megvalósítható a virtuális egyetem is.

A szükséges és elégséges tudásanyag mennyiségi és minőségi elvárásai miatt már évtizedek óta foglalkoztatja a szakembereket a tanítás-tanulás folyamatának „mesterségesen” gyorsított, egyénhez igazodó, autodidaktává tehető módja.

A feladat megoldásához napjainkban már számos technikai eszköz áll rendelkezésre. Olyan oktatástechnológiai fejlődés ment végbe, mely egyre több érzékszervünk „bekapcsolását” tette lehetővé a tanulás során. A hangsúly pedig áttevődik az információk kezelésével, feldolgozásával kapcsolatos képességek növelésére. Fontossá válik a külső forrásokból nyert ismeretek integrációja, a tanulási környezet motiváló hatása. A hatalmas információáradat, mely a mindennapok – és nem csak az oktatási folyamat – jellemzője, fejlett szelektivitást kíván meg a befogadótól. A tanár szerepe változik: a tanulási folyamatot irányítania, szerveznie kell elsősorban.

Az ugyan nem biztos, hogy a jövőben a tanárok majd az interneten adják meg a házi feladatokat tanulóik számára, de az biztos, hogy megnő a tanári útmutatás jelentősége az új típusú médiumok vonatkozásában. Lényeges lesz, hogy a tanárok iskolai weboldalakon is adjanak segítséget tanítványaik számára.

Természetesen nem arról van szó, hogy az internet használata a diákok részéről csak a tanár által megadott vagy javasolt helyekre korlátozódjék. Példaértékű lehet azonban, ha a web útvesztőjében a tanár által felkutatott anyag áll rendelkezésre. Ha bizonyos feladatokat, teszteket, felvételi anyagot helyezünk el, más iskolák munkáját is segíthetjük. Ez a publikációt nem helyettesítheti, csupán hasznosan kiegészítheti a hagyományos információt közlő médiákat. Jelentőségét hiba lenne misztifikálni, ugyanakkor legalább akkora hiba lenne nem számolni az új típusú média által nyújtott lehetőséggel.

Az iskolarendszerre ma több irányból is erős nyomás nehezedik annak érdekében, hogy az információs társadalom technológiái minél gyorsabban jelenjenek meg az oktatásban, az iskolában. A nyomás egyfelől a gazdaság, a munkáltató szervezetek felől érkezik.

Nyilvánvaló, hogy – már ma is, a jövőben pedig még inkább – azok képesek megfelelni a munkaerőpiac követelményeinek, akik birtokolják ezeket a technológiákat. A szülők részéről is erős az igény, hiszen ők is ebben látják gyermekeik versenyképessé tételének zálogát.

A sok irányból érkező igénynek azonban az iskola nem tud igazán megfelelni, mert nem ismeri jól az informatika iskolai alkalmazásának lehetőségeit, módszereit, s így az egész informatikával szembeni fenntartásai is sok tekintetben vélt veszélyekre épülnek. Nevezetesen, hogy mennyire lehet magára hagyni az ifjúságot, hogy viszonylag kontrollálatlanul ismerkedjenek az internettel.

A világháló nálunk még nem vált a problémamegoldás, a széles körű információszerzés eszközévé. Különösen nem épül be az internet alkalmazása az általános iskolai korosztály életébe, tanítási-tanulási tevékenységébe s a tanórán kívüli szabadidős ismeretszerző tevékenységekbe. Ennek sokféle oka van. Ezek közül az egyik s talán a legjelentősebb az, hogy a kapcsolódási lehetőséggel rendelkező iskolákban sincs jól szervezett rendszer a hálózat működtetésére, kevés a szakértő rendszergazda.

Nem teremtődnek igazán olyan problémahelyzetek sem, amelyek életkorfüggően ugyan, de ténylegesen igényelnék a hálózattal végzendő tanulói munkát.

A világháló szolgáltatásait igénybe vevő tanulók közel fele az iskolában használja a hálózatot, és jelentős a tanulók otthoni internethasználata is. Meglehetősen gyorsan nő az otthoni számítógépek és ezzel együtt az otthoni internetcsatlakozási lehetőségek száma. Mivel az otthoni internetezés a legtöbb esetben telefonon lehetséges – s ez igen költséges –, ezért a legtöbb gyereknek otthon csak rövid idejű webhasználatra van lehetősége. Ez nem segíti igazán az internet felfedezését, az információszerzést, a kapcsolati munkát, a problémamegoldást.

Az interneten történő munkavégzés elsajátításához ugyanis viszonylag sok, hálózaton töltött időre van szükség. A felmérések szerint jelenleg a tanulók internetezéssel töltött ideje átlagosan alig több napi fél óránál. Ez idő alatt még a Sulinetnél jobb egyetemi hálózaton sem lehet komolyabb keresőprogramokkal kutatni. Csak akkor lehet értelmes hálózati munkát várni, ha a tanulók tudják, milyen témában s hol akarnak keresni.

A hálózati munka folyamatos felkészítést igényel. Tudni kell értelmes kulcsszavakat fogalmazni, ismerni kell a keresők jellegét, működését. Jól kell ismerni a megoldandó problémákra vonatkozó információforrásokat.

Az internet kapcsán sokan felteszik a kérdést, hogyan lehet jól felkészíteni a gyerekeket. A válasz nagyon egyszerű: olyan feladatokat kell megfogalmazni a számukra, amelyek megoldásához értelmesen tudják használni a világhálót.

Ma azért van bennünk fenntartás, félelem az internettel szemben, mert egyelőre nem sikerült ezeket a feladatokat jól megfogalmazni. Ha ez hosszú távon sem sikerül, eljöhet az az idő, amikor valóban nagyon komoly nevelési veszélyeket jelenthet az internet. Ha viszont sikerül, akkor ez a rendszer jelentős mértékben segítheti a problémák megoldására orientálódó személyiség formálását.

Az iskolai internethálózat: oktatási anyagok forrása; egyéni tempójú oktatás, távoktatás lehetősége; forráskutatás és -elemzés; tanítási anyagok és ötletek cseréje a hálózaton; a hagyományos oktatás színesítése; az iskolák egymás közötti kapcsolatainak kiépítése; új tulajdonságok kiépülése (szelekciós, kommunikációs képesség stb.).

Azokban az iskolákban, ahol megpróbálják kihasználni az internet lehetőségeit, számos tapasztalatot szereztek. Bizonyossá vált, hogy nem a számos bizonytalansággal járó igazi on-line kapcsolatú tanórákra van szükség.

Sokkal járhatóbb út, ha a tanár előre letöltött, szerkesztett, az iskolai szerveren előkészített anyagot használ. Ma már hozzáférhetők olyan szoftverek, melyekkel teljes webhelyek tölthetők le képekkel, linkekkel együtt a kívánt mélységig („tükrözés”). Az így elkészült anyag CD-ROM-on könnyen tárolható, bármikor felhasználható.

A tanórán kívüli internethasználat szerencsés formájának tűnik a tanulóknak az önálló ismeretszerzés megtanítása. Hiszen a háló segítségével könnyedén készíthet kiselőadást egy híres tudós életéről, arról a városról, ahová tanulmányi kirándulásra mennek, használhat lexikont, szótárt, teljes folyóirat- és újságarchívumokat.

Az iskolák csatlakozhatnak nemzetközi projektekhez, hiszen a világháló legfőbb előnye éppen az, hogy nemcsak hazai webhelyeket érünk el, hanem a világ minden tájáról származókat is. Ilyen például az IEARN (International Education And Resource Network), amelyhez több mint ötven ország több ezer iskolája csatlakozott már. Itt a világ különböző részein élő diákok közösen dolgoznak egy-egy projekten, a koruknak megfelelő szinten. Közben megismerik, hogyan élnek, miként gondolkoznak a világ más részein élő társaik.

Szaktárgyi információk

Az interneten megtalálható elképzelhetetlenül sok információt nem könnyű megtalálni és a mindennapi oktatási munkába építeni.

Hogyan segíthet a tanároknak és a diákoknak az internet?

E Nincs szükség terjedelmes lexikonokra, könyvekre, táblázatokra. Szinte minden megtalálható a weben: adatok, szövegek, állóképek, mozgófilmek, hanganyagok. Mindezekből a magyar nyelvű anyag is jelentős, de az igazán szép anyagok angol nyelvűek.

A továbbiakban röviden tekintsük át, hogyan segítheti a tanári munkát tantárgyi keretben a „háló” használata.

Internet a biológiaórán

Az interneten a biológia tanításához könnyen szerezhetünk információkat, adatokat, ismereteket: hatalmas a képanyag növényekről (kép, leírás), állatokról (kép, leírás, esetenként hang is); az emberi test atlasza; animációs bemutatók az egyes testrészek, szervek működéséről; egészségügyi ismeretek; a legfrissebb kutatási eredmények, kísérleti leírások, cikkek; felvételi feladatok (évekre visszamenőleg); kidolgozott tételek, tanítási anyagok.

A biológia tanításában az internet elsősorban nem a tanórán tud segíteni a tanári munkában. Természetesen elképzelhető – és esetenként nagyon hasznos – a biológiaórát a számítástechnika-teremben megtartani, és a tanulók kezébe írott tematikát adva önálló ismeretszerzésre késztetni őket. De ez nyilvánvalóan nem lehet minden tanítási órán így. Sokkal praktikusabb, ha az internet a tanulók otthoni tanulását, gyűjtőmunkáját, ismeretszerzését segíti, ebben viszont a tanárnak feltétlenül segíteni kell.

A jövőben viszont, amikor a tantermekben a tanár rendelkezésére áll az internetre is rákapcsolt multimédiás számítógép a hozzá tartozó kivetítővel, elképzelhető a konkrét tanórai alkalmazás, ami így a mai diavetítő, írásvetítő, magnetofon, videó utódaként szemléletessé teszi az oktatást.

Biológia a weben

http://www.innerbody.com

http://www.webspawner.com/users/

http://www.cellsalive.com

http://www.kadets.d20.co.edu/

http://www.acnatsci.org/dinosaurs/index.html

http://www.nim.nih.gov/researc/visible/photos.html

http://www.spiderweb.hu/biology/biosz3.html

Internet a földrajzórán

Mivel a földrajz egyik célja a világ bemutatása, különösen sok internetes lehetősége van a tantárgynak. Az internet révén hozzáférhető: országok, tájegységek, tájak, városok, települések honlapjai hazánkból és a világ minden tájáról, hatalmas képanyaggal, rengeteg földrajzi információval, számtalan csatlakozó linkkel; a lehető legfrissebb adatbázisok, műholdas felvételek, űrhajózási felvételek, térképek, meteorológiai jelentések, tájak, híres épületek, múzeumok, utazási információk, emberek, ételek, népszokások, öltözetek.

Az internet konkrét földrajzórai alkalmazásának szintén vannak korlátai. Említhető ezek között az iskolák felszereltsége, az internetes kapcsolat zavarai, a weboldalak letöltésének sebessége (különösen időigényesek a legjobban használható programok és képek letöltései) stb. Ennek ellenére nincs akadálya, hogy a tanítási órát az internet használatára építsük, akár alkalmanként, akár rendszeresen.

A földrajzóra egyrészt jó lehetőséget nyújt a keresés egyre szűkebb, földrajzi hely szerinti közelítésére. Ekkor például Magyarország honlapjáról indulunk. Hazánk térképén kiválaszthatjuk a kívánt megyét. A megyenév bejelölése után választhatunk a megyében lévő települések honlapjai között. A települési honlapok általában szintén menüszerűen készültek, így hamar megtaláljuk a kívánt információt. Ezt az eljárást alkalmazhatjuk a világtérképről kiindulva is: világtérkép, kontinens, ország, régió, település sorrendben.

Megtehetjük azt is, hogy egy ország megismerését csoportmunkában végeztetjük. Minden csoport konkrét témakört kap (pl. az ország lakossága, az ország tájai). A csoportok a tanár kisebb-nagyobb útmutatása alapján önállóan végzik a munkájukat, majd összegzik a tapasztalatokat. A következő témákban tudunk viszonylag könnyen az internetre támaszkodni: országok és települések sokoldalú megismerése, Magyarország megismerése, térképi keresés, adatok, adatbázisok.

Megállapíthatjuk, hogy mindaddig, amíg nem jelennek meg a nagy számban, direkt oktatási célokra készített internetes oldalak, addig a természeti földrajzi részekből inkább csak a különlegességek hozzáférhetőek: csillagászati ismeretek (bolygók, csillagok, a Hold, űrkutatás ...), vulkánosság, légköri jelenségek (szél, csapadék stb.).

Földrajz a weben (néhány példa)

Kidolgozott internetes óra: http://www.uwec.edu/Academic/Geography/Ivogeler/vogeler.htm
http://www.iris.washington.edu/seismic/60_2040_1_8.html

Vulkánok: http://www.volcano.und.edu/

http://www.educeth.ethz.ch/stromboli/index-e.html

http://www.poseidon.nti.it/sorvis/

http://www.volkanoes.usg.gov/

www.ees.nmt.edu/Geop/erebus.html

Földünk: http://exit.index.hu

http://www.magellan.net/magellan/manual/

Tanulás és tanítás az internet segítségével

Az informatikában felbukkanó új fejlemények kihívást jelentenek a tanulás és tanítás tradicionális szervezési formái és módszerei számára. Az információs technológia beépülése az iskolai környezetbe egy új oktatásfilozófia és az ennek megfelelő gyakorlat bevezetésének lehetőségét is jelenti.

Az Európai Unió oktatási célkitűzéseit összefoglaló „Fehér Könyv” a következő fontosabb megállapításokat fogalmazza meg: „Egyre terjed annak a felismerése, hogy az iskolán kívüli világ jobb megértéséhez elengedhetetlenül szükséges az, hogy a tanulók széles ismeretanyaggal hagyják el az iskolát. A szakértők ma már egyetértenek abban, hogy nincs ellentmondás a széles alapokon nyugvó általános műveltség és a foglalkoztatásorientált képzés között.” „A természettudományos ismeretek – beleértve a matematikát is – a demokrácia megfelelő működéséhez elengedhetetlenek.” „Az irodalom és a filozófia vértezi fel az egyént a tömérdek információ közötti eligazodáshoz szükséges ítélőképességgel és kritikai érzékkel.” „Az a társadalom, amelyik megfeledkezik múltjáról, elveszíti tájékozódási pontjait és irányait.” „Az európai bizottság úgy ítéli meg, hogy az iskolákban fontos feladattá kell hogy váljon legalább két idegen nyelv elsajátítása.” „Egyre nagyobb szerepet játszik az önálló kezdeményezés és az új feladatokhoz való alkalmazkodás a folyamatos megújulás képességével együtt.” „Ki kell alakítani az élethosszig tartó tanulás (lifelong learning) készségét és ennek alapfeltételeként a tanulással szembeni pozitív beállítódást.”

„Az oktatás a legjobb befektetés” – ezt a mondatot választotta Bill Gates, a Microsoft elnöke az eljövendő információs társadalom közeljövőjét felvázoló könyve oktatással foglalkozó fejezetének címéül. A hatalmas szoftvervállalat első embere az új információs technikák iskolai jelenlétének erősítésétől az oktatás minden területén jelentős javulást vár.

Gates úgy látja, hogy a számítógépek egyik legnagyobb ígérete abban rejlik, hogy a felhasználó – érdeklődését követve – könnyen és gyorsan olyan messzire jut tudása gyarapításában, amennyire csak akar. A tanuló tetszés szerinti utakon, tetszőleges részletességgel ismerheti meg a kiválasztott témaköröket. Mivel mindenki a maga módján tanul igazán eredményesen, a számítógépes tanulási programokat egyre inkább úgy tervezik, hogy lehetővé tegyék az egyéni tanulási stílusok érvényesülését a tanulás során.

A közeljövő számítógépei arra is képesek lesznek, hogy a tanuló kognitív stílusát felmérjék, és a tanulási programot hozzá igazítsák. Így a tanuló jobban megismerheti saját tanulási preferenciáit, ami tanulási módszereinek tudatos fejlesztéséhez felbecsülhetetlen értékű segítséget jelenthet. A számítógép használója személyes viszonyba kerül a programmal, amely számon tartja azt is, hogy mi érdekli, mi az, amit már megismert és megtanult egy témakörben. A program személyi segítőként, asszisztensként szolgál (smart agent), megkeresi a hálózaton a felhasználó érdeklődésére számot tartható tartalmakat is.

Különösen perspektivikus az a lehetőség, hogy a diákok a számítógép segítségével képesek lesznek bármikor, kockázat nélkül felmérni saját tudásszintjüket. Az ellenőrzés és értékelés – integrálva a tanulási folyamatba – pozitív hatássá szublimálódik. A hiba elkövetését nem rossz érzés és dorgálás követi, hanem a félreértés tisztázásához szükséges segítés. Ha valami valóban nem megy, a számítógép javasolja a diáknak, hogy vegyen igénybe tanári segítséget. Az ilyen rendszer a diák számára lehetővé teszi tudása reális felmérését, segít a tanulásban, és a tanár számára megkönnyíti a megfelelő segítségnyújtást.

Az iskolákban egyre több nagy teljesítményű számítógép jelenik meg. Az informatika ma már nem elsősorban tantárgyként vagy műveltségterületként határozható meg, hanem a tanulási környezet szervezésének egyetemes infrastrukturális háttérrendszere.

Az internet-hozzáférés biztosítása néhány problémát is felvet. Az egyik technikai jellegű: a jelenlegi sávszélesség mellett a vonalak zsúfoltsága – különösen bizonyos napszakokban – jelentősen lassítja az adatforgalmat, így gátolja annak lehetőségét, hogy az internetet a tanórákon is felhasználhassuk. A másik probléma tartalmi jellegű: a weben sok haszontalan, értelmetlen, zavaró, sőt ártalmas és veszélyes információ is fellelhető. A harmadik a tájékozódásra vonatkozik: gyakran nehéz és hosszadalmas megtalálni bizonyos, éppen szükséges tartalmakat. Mindhárom probléma kiküszöbölhető, ha iskolai intranet-rendszert alakítunk ki.

Iskolai intranetszerver beállítása számos előnnyel jár. Ha szerverünk elegendő háttértároló kapacitással rendelkezik, akkor az internetről sok értékes anyagot tudunk összegyűjteni, akár tematikus könyvtárakban is. Ezekből saját CD-t tudunk készíteni. Saját állományokat is elhelyezhetünk az iskolai intranetszervereinken. Az így kialakított iskolai adatbázis az iskola hálózatára kapcsolt valamennyi gépről könnyen elérhető, a szükséges tartalmak könnyen megtalálhatók és nagyon gyorsan letölthetők. Ha a településen létezik helyi hálózat, akkor az iskolák akár közös használatú adatbázisokat is létrehozhatnának; ez azzal az előnnyel is járna, hogy a tartalomszolgáltatás idő- és költségigényes munkáját gazdaságosabban el lehetne végezni. A települési hálózat (Metropolitan Area Network, MAN) pedig a helyi tanterv egységesítő rendszere és bázisa lehet.