Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2003 október > Két könyv tudományról és vallásról

Két könyv tudományról és vallásról

Hit és tudás, vallás és tudomány viszonyának elemzése olyan feladat, melyre koronként változó gondolati közegben ugyan, de minden nemzedéknek vállalkoznia kell. A Typotex Kiadó már eddig is több kiadványával segítette e munkát. Alister E. McGrath Tudomány és vallás – Bevezetés című munkája ezt a sorozatot folytatja. A szerző az Oxfordi Egyetem kémia szakán végzett, szakterülete a biofizika, de rendszeres teológiai tanulmányokat is folytatott. E kettős képzettség és kétirányú érdeklődés önmagában is lehetőséget nyújt sok probléma világos meglátására és jó néhány gondolati csapda elkerülésére. McGrath ezenkívül jó író és valószínűleg kitűnő pedagógus is: mondatai rövidek, meghatározásai tömörek, a fejezeteket kezdő problémafölvetések és a záró összefoglalások a tankönyvek világos szerkezetét idézik föl, anélkül azonban, hogy leckeszerűen unalmas vagy kioktató hangvételű lenne. A gazdag és fejezetenként megadott irodalomjegyzék természetesen az angolul jól tudóknak nyújt további segítséget, ám a kiadó gondolt a magyarul olvasókra, a könyv végén a hazai kínálatból is ízelítőt kapunk. A könyv – mint azt címe is jelzi – pusztán bevezetés, tehát nem enciklopédikus igényű, viszont vállaltan vezet: a fejezetek tartalmilag egymásra épülnek, beleolvasgatás helyett végigolvasást igényelnek. (Erre maga a szerző figyelmeztet a Segítség a könyv használatához című fejezetben: „Abban a sorrendben olvassuk az anyagot, ahogy itt találjuk.” Meglepő, de a mai könyvolvasási szokásokat ismerve nagyon is helyénvaló tanács!…)

A könyv az alábbi témákat tárgyalja: a Történelmi mérföldkövek című fejezetben Kopernikusz, Newton és Darwin szerepét vázolja, a Vallás a tudomány szövetségese vagy ellensége? részben a két terület viszonyát meghatározó eltérő irányzatokat ismerteti. A Vallás és tudományfilozófia fejezet a tudományfilozófia fő áramlatainak hatását elemzi (racionalizmus és empirizmus, logikai pozitivizmus, Quine, Popper, Kuhn, Polányi Mihály), a Tudomány és vallásfilozófia az „istenérveket” („Istenhez vezető utakat”) tekinti át. Külön fejezet foglalkozik a teremtés, a természeti teológia és a nyelvhasználat problémájával (utóbbi részben találunk olyan izgalmas kérdéseket is, mint a kvantummechanikából ismert részecske-hullám komplementaritás és az isteni „kettős természet” analógiája). A könyvet néhány esettanulmány zárja: az „ősrobbanás”, az antropikus elv, a darwinizmus és neodarwinizmus, valamint a pszichológia hatásának vizsgálata. E keretfejezetben a szerző visszatér néhány kiinduló problémához is, s azokat az eddigiek fényében árnyaltabban elemzi.

McGrath kétségkívül elkötelezett író, állásfoglalásai egyértelműek, ám nem kíván helyettünk dönteni, és beállítottsága sehol nem válik bántóvá (talán csak a vallási fundamentalizmust kezeli a szokásosnál keményebben, amikor egyszerűen „kultúraellenesnek” nevezi). Ez okból könyve bátran ajánlható bármely szellemi vagy felekezeti beállítottságú világi vagy egyházi közép- és főiskolának, akár a könyvtári állományba, akár segédletként a filozófia, hittan vagy akár a természettudományos tárgyak tanításához.

Molnár Tamás eredetileg franciául írt könyve, a Bennünk lakik-e az Isten? – a professzor más műveihez hasonlóan – a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg. A Kairosz azt a fontos feladatot vállalta, hogy a kortárs keresztyén szellemiségű gondolkodók műveit megismertesse a szélesebb közönséggel. Molnár Tamás rövid, ám nagy ívű munkája az európai gondolkodás azon áramlatát elemzi, amelyet sommásan „német filozófiának” nevez. Idetartozik például Eckhart mester, Luther, Kant, Nietzsche, Marx, Heidegger és a kortárs teológia olyan alakjai, mint Bultmann, Rahner, Buber, Barth, Teilhard de Chardin vagy Hans Küng. Ezt a rendkívül sokszínű áramlatot Molnár Tamás meglátása szerint igenis lehet egységesen jellemezni, főként annak alapján, hogy – a kiindulópontok különbözőségétől függetlenül – mit eredményeztek. A „német filozófia” következménye Molnár szerint a szubjektív idealizmus és a rejtett vagy nyílt ateizmus. Ennek középpontjában Isten és az emberi lélek rokonságának vagy azonosságának föltevése áll, mely az egyén önistenítéséhez, s ezen keresztül a modern, szekularizált, atomizált társadalomhoz vezet. Molnár professzor nem rejti véka alá véleményét, hogy – bár a fölsorolt gondolkodók némelyike kiváló képességű és talán szándékuk is tiszta – tevékenységük eredménye mégis veszélyes tévút. Fontos következtetés, hogy a szubjektivitásnak ez a végletessé tágított irányzata nemcsak a zsidó-keresztény/keresztyén hit karakterisztikus jegyeinek föladásához – végeredményben a hitelesnek tekintett vallásosság elsorvadásához – vezet, de létében támadja a tudományokat is, melyek szintén a tőlünk független külső rend gondolatán alapulnak.

Molnár Tamás könyvének műfaját leginkább polemikus esszéfüzérnek nevezhetjük. Álláspontját világosan, sarkítottan fogalmazza meg, néhol ironikusan vagy egy-egy erőteljes metaforával támasztva alá az elvont gondolatot. Heidegger követői bizonyára elutasítják majd meglátását, miszerint mesterük ateista lenne, de a marxisták sem fogadják el álláspontját, mely Marx dialektikájának lényegét az ellenfél keresésében, kreálásában és elpusztításában látja. A természettudományokban járatosak is eltöprenghetnek, hogy ha filozófia és tudomány összefügg – márpedig bizonyára így van –, akkor mi magyarázza, hogy a német nyelvterületen művelt természettudományok éppen a 19–20. században érték el látványos sikereiket, miközben a „német filozófia” a végletes szubjektivizmus szakadékába zuhant. Akármilyen szemmel, beállítottsággal olvassuk is azonban Molnár professzor könyvét, mindenképpen állásfoglalásra késztet, véleményünk pontos megfogalmazására ösztönöz, s így akkor is eléri célját, ha nem mindenben értünk vele egyet.

A Kairosz Kiadó – miként eddig – sajnos e kötetnél is fölöslegesnek tartotta a nyelvi lektort. A következmény itt is a sok értelemzavaró hiba. Ezek a tekervényesebb mondatokban néha komolyan nehezítik a megértést. A tartalmilag és formailag is igényes esszék, Molnár professzor hatalmas tárgyi tudása több figyelmet, törődést érdemelne!

Alister E. McGrath: Tudomány és vallás – Bevezetés. Typotex Kiadó, Budapest, 2003.

Molnár Péter: Bennünk lakik-e Isten? Kairosz Kiadó, Budapest, évszám nélkül.

Csorba F. László