Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2002 december > Életvitel és gyakorlati ismeretek

Életvitel és gyakorlati ismeretek

Az Életvitel és gyakorlati ismeretek az elméleti jellegű műveltségterületek megközelítésével szemben a világ konkrét, tapasztalati megismerésére nyújt lehetőséget, továbbá a megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazásával kapcsolatot teremt, hidat ver az iskolai és az iskolán kívüli élet között. Alapvető tevékenységformája a készítés (csinálás), a gyakorlati problémamegoldás. A tapasztalati megismerés gyakorlati jellegénél fogva lehetőséget teremt a gyakorlati beállítottságú, manuálisan ügyes tanulók részvételére, tanulására, illetve megismerteti az elméleti beállítottságú tanulókat a világ gyakorlati megközelítésének módszereivel. A gyakorlatias tanulók e területen szerzett sikere hozzájárulhat a tanulás elfogadásához, megszeretéséhez és általában a tudás megbecsüléséhez.

A műveltségterület nevelési célja a kéz intelligenciájának fejlesztésén keresztül a munkaerkölcs alapjainak kialakítása és a környezettudatos magatartás továbbfejlesztése, a környezettel kapcsolatos kritikai attitűd megalapozása, az anyagi kultúra megbecsülése, a természet védelme, az emberi, társadalmi, környezeti problémák iránti nyitottság, érzékenység kialakítása. Feladata az alkotó-, elemző-, ítélőképesség (beleértve az önértékelést), valamint a kommunikációs képesség fejlesztése, a szerkezeti anyagokra, szerkezetekre, élő szervezetekre, energiarendszerekre, műszaki és emberi-társadalmi funkciókra vonatkozó ismeretek gyarapítása.

A nevelési-oktatási célok a gyakorlati problémamegoldó folyamatba ágyazva jelennek meg. Kisiskolás korban a térbeli szerkezetalakítás alapanyagainak játékos formájú, tapasztalati megismerése áll a középpontban, kézműves jellegű tevékenység keretében. A felsőbb évfolyamokon a technikai szerkezetépítés, a szerkezeti, működő és formai modellezés kerül előtérbe, a tervezési, fogalmi munka alapjainak gyakorlati elsajátításával. A középiskolában a tanítási-tanulási folyamat kiindulópontja az emberi, társadalmi szükségletekre épülő rendeltetés, illetve az ennek megfelelően megválasztott anyagokból és a rendelkezésre álló információk alapján a tudatos tervezéssel létrehozott produktum elkészítése.

A műveltségi terület az ember és a mesterséges környezet viszonyának két fő területét (a környezetalakítást és az átalakított környezet használatát) külön vizsgálja. Az elsőben az alkotóképességeknek, a másodikban az ítélőképességnek van vezető szerepe. A környezetalakítás, a tárgyformálás, a háztartástani és egészségtani munka végzése a pályaorientációra, az emberi alkotóképesség kiteljesedésére ad lehetőséget. Megismertet az ösztönös és a tudatos cselekvés természetével, a tervszerű alkotótevékenység összetevőivel és folyamatával. Az egymástól eltérő tartalmú, anyagú, önálló és csoportos, testi és szellemi munkavégzés fejleszti az önismeretet, megkönnyíti a pályaválasztást. A tárgy-, termék- és környezetelemzés, a fogyasztói nevelés az ember környezetalakító tevékenysége eredményeképpen létrejött termékek, tárgyak, szolgáltatások értékeléséhez nyújt pszichológiai, ergonómiai, szociológiai, közgazdasági-kereskedelmi és műszaki szempontokat, értékelési módszereket. Ezeknek a szempontoknak az ismerete alapvető fontosságú a szakszerű termelésben, a tudatos fogyasztásban és az értő használat során.

A műveltségterület oktatási és nevelési céljait többféle tananyagon keresztül érheti el. A választható és jelentős hazai hagyományokkal rendelkező területek a kézimunka (szlöjd), a kézművesség, a technika (műszaki, gazdálkodási, közlekedési), a háztartástan és az egészségtan.

Fejlesztési követelmények

1–6. évfolyam7–10. évfolyam

A technika és a munka szükségessége, jelentősége és szerepe az emberi életben, haszna és veszélyei: a fenntartható fejlődés gondolata

A közvetlen mesterséges környezet megtapasztalása (lakóhely, iskola). A mesterséges környezet területei. Az emberi igények meghatározó szerepe a technikai fejlődésben.
Az egyéni indíttatású problémák technikai oldalának felismerése.  
Technikai érdekességek, természeti „találmányok” és kialakulásuk. Az emberiség történetének alapvető technikai problémái és a kapcsolódó találmányok.
Az ember, a technika és a természeti környezet kapcsolatának felfedezése konkrét példák kapcsán. A környezetalakítás öröme, szépsége és felelőssége, a fenntartható fejlődés gondolata.
A közvetlen környezet birtokbavétele, a tapasztalati megismerés és annak élvezete. A technikai eredmények szakszerű, felelős használata, szépségének öröme.

A gyakorlati problémafelismerési és -megoldó folyamat részei

Problémafelismerés és -elemzés
A probléma megérzése, kiválasztása az egyéni, a családi és az iskolai környezet inspirációjára. Az emberi, a társadalmi és a technikai környezet megfigyelése alapján egy probléma azonosítása. Az összefüggés felfedezése a szükségletek és a lehetőségek között.
A meglátás, a problémaválasztás indoklása szóban. A problémahelyzet megfogalmazása egy-két mondatban, szóban és írásban, szükség szerint vizuálisan (pl. rajzban, fotón).
A gyakorlati problémákra gyakorlati megoldások keresése. A problémák megoldásához megoldási modell választása a rendeltetés, az anyag- és szerkezeti tulajdonságok, valamint a megmunkálás módjának figyelembevételével.
A tervezés (1–6. évfolyamon nem különül el a készítéstől)
Készítés (csinálás) gondolati tervek alapján. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, a választott anyagnak és a szerkezetnek megfelelő megoldás elkészítése. Műveletterv (technológiai) és szerkezetterv (térbeli eloszlás) készítése írásban és vizuálisan. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, a választott anyagnak és a szerkezetnek megfelelő megoldás megtervezése.
Kommunikációs készség a gondolat megjelenítéséhez anyagban, kész tárgyban és szóban. Kommunikációs készség a gondolat megjelenítéséhez szóban, írásban, látszati és műszaki ábrában, térbeli vagy működő modellben.
   
Ítélőképesség az eredmény funkcionális és formai megfelelése, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítására. Ítélőképesség a terv funkcionális és formai megfelelése, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának, továbbá az eredményes anyaghasználatnak és szerkezetválasztásnak a megállapítására.
A konstruálás, a készítés (egyszerű tárgyak, működő modellek, szerkezetek és berendezési tárgyak, háztartás- és egészségtani megoldások)
A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, a választott anyagnak és szerkezetnek megfelelő megoldás elkészítése gondolati terv alapján. A rendeltetésnek, a formának, valamint a készítési eljárásnak, a választott anyagnak és szerkezetnek megfelelő megoldás elkészítése a rögzített tervek alapján.
Kommunikációs készség a gondolat megjelenítéséhez anyagban, kész tárgyban és szóban. Kommunikációs készség a terv gondolatának megjelenítéséhez kész tárgyban vagy működő modellben.
Ítélőképesség az eredmény funkcionális és formai megfelelésének, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának megállapítására. Az eredmény és a mellékhatások mérlegelése, ízlésítélet. Ítélőképesség a kész mű funkcionális és formai megfelelése, valamint az eljárás célszerűségének és gazdaságosságának, továbbá az eredményes anyaghasználatnak és szerkezetválasztásnak a megállapítására. Az eredmény és a mellékhatások mérlegelése, tudatos döntés.
Jártasság az egyszerű alapanyagok alakításában, a kéziszerszámok kezelésében. Jártasság az egyszerű alapanyagok alakításában, a kéziszerszámok és barkácsgépek (konyhagépek) szakszerű kezelésében.
A tapasztalatra épülő forma-, anyag-, szerkezet- és eljárási ismeret. A formák, az anyagok, a szerkezetek és az eljárások jellemzése 3-4 szempont szerint.
Az értékelés (szempontok és eljárások saját és mások munkájának eredményességére és káros következményeire vonatkozóan)
Megfelelés az alkotói, a befogadói (fogyasztói) és a környezettudatos magatartás szempontjából. Tudatos megfelelés az alkotói, a befogadói (fogyasztói) és a környezettudatos magatartás szempontjából.
Az alkotó-, a kritikai, a megfigyelő-, az ítélő- és a kommunikációs képességek vizsgálata az alkotó- vagy elemzőfolyamat során. Az alkotó-, a kritikai, a megfigyelő-, az ítélő- és a kommunikációs képességek vizsgálata az alkotó- vagy elemzőfolyamat során.
A munkavégzéshez szükséges kézügyesség, eszközhasználati jártasság, anyagminőség iránti érzék, szerkezetválasztási jártasság. A munkavégzéshez szükséges kézügyesség, eszközhasználati jártasság, anyagminőség iránti érzék, szerkezetválasztási jártasság.
Az emberi szükségletek felismerése és a technikai lehetőségek belátása. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet és az eljárás tapasztalati ismerete. Az emberi szükségletek és a technikai lehetőségek közötti összefüggés felismerése. A rendeltetés, a jelentés (forma), az anyag, a szerkezet, a technológia és a gazdaságosság tapasztalati és fogalmi ismerete.
Munkavégzési és tanulási szokások
Eredményes műveleti (időbeli) sorrend betartása a készítési folyamatban. Az eredményes munkamenet tervezése, a bevált időbeosztás követése.
Eredményes ösztönös (prekognitív) konstruálás (térbeli elrendezés anyagalakítással, építéssel, szereléssel). Anyag-, szerkezet-, technológia- és formaismeretre épülő tudatos, tervezett konstruálás.
Célravezető, de takarékos gazdálkodás az anyaggal, az energiával (munkával) és az idővel. A ráfordítás és az eredmény, valamint a haszon és a kár arányának érzékelése. Tervszerű időbeosztás, technológiaalkalmazás, anyagfelhasználás, szerkezetválasztás. Eredményesség és környezettudatosság (kevés hulladék, gazdaságos szerkezetkialakítás és energiafelhasználás).
Jó testtartás, jártasság az eszköz nélküli anyagalakításban és a legegyszerűbb eszközök használatában. Figyelem, elővigyázatosság. Rend. Kitartó, fegyelmezett, szervezett balesetmentes munka, a kéziszerszámok szakszerű kezelése. Rend.
Dokumentumismeret (tárgy, könyv, hálózati dokumentum)
Ismerjék a tanulók a tanulmányi terület (pl. a kézművesség, a technika, a háztartástan, az egészségtan) témakörébe tartozó fontosabb dokumentumokat (példák, tárgyak a mindennapi életben, technikai lexikonok, szótárak, barkács- és hobbikönyvek, technikai-háztartási mindentudók, műszaki szakkönyvek, zsebkönyvek és összefoglalók). Munkájukhoz használják a vonatkozó (otthoni, iskolai, könyvtári, hálózati) kézikönyveket, ismeretterjesztő műveket, folyóiratokat. Ismerjék a munkájukhoz tartozó technikai megoldások, anyagminták, alkotások lelőhelyét (pl. kereskedelmi katalógusban, helytörténeti gyűjteményben, a mindennapi környezetben).

A fejlesztendő képességek és készségek, gyarapítandó ismeretek és alakítandó magatartásformák felsorolása és rövid meghatározása

1–12. évfolyam
Magatartás

Konstruktív, alkotó magatartás

Pozitív gondolkodás, kezdeményezés, cselekvés. Az egészséges személyiségre jellemző, a problémákkal szembenéző, azokat megoldó alapállás. Asszertivitás, azaz olyan önérvényesítés, amely nem károsít másokat. A fejlődésnek, építésnek tekintett eszmék támogatása. Ilyennek tekinthető a gyakorlati helyzetelemzés, a tervezés, a készítés, a konstruálás.

Kritikus magatartás

A kételkedő, kíváncsi, értékelő-elemző, mérlegelő szempont érvényesülése. A gyakorlati élet jelenségeinek, a tevékenységeknek, tárgyaknak értékelése, például emberi, társadalmi, műszaki, gazdasági, ökológiai, esztétikai szempontok szerint.

Környezettudatosság

Olyan felelős magatartás, amely a szükségletek kielégítésének társadalmi gyakorlatát együtt kezeli azok mellékhatásaival. A termelés és fogyasztás előnyei mellett tekintetbe veszi az anyag- és energiahasználattal, a hulladéktermeléssel, valamint a természet károsításával járó hátrányokat. A legelterjedtebb megfogalmazása a fenntartható fejlődés eszmerendszere.

Képességek

Alkotóképesség, kreativitás

Az alkotóképesség speciális, gyakorlati megjelenése, az egyszerű emberi szükségletekre egyszerű tárgyak (szolgáltatások) készítése szerkezeti anyagokból. A felismert célra az adott lehetőségek között, az önállóan felvetett megoldások közül az optimális kiválasztása és megvalósítása.

Konstruáló képesség

A kreativitás egyik megnyilvánulási formája: képesség a gyakorlatban az alapanyagok célszerű szerkezetbeépítésére a megfelelő eljárással és technológiával. A konstruáláshoz fejlett térérzék kell.

Fantázia

Képesség olyan fogalmak, képzetek, érzések összekapcsolására egy minőségileg új formában, amelyek általában nem állnak egymással kapcsolatban.

Ítélőképesség

A mérlegelés képessége, képesség a gondolatok, vágyak és a lehetőségek ütköztetésére, döntések meghozatalára az alkotófolyamaton belül, illetve jelenségek, tárgyak, művek megítélésére. A helyzetleírás, az elemzés, a következtetés és a tudatos döntéshozatal gondolkodásformáinak gyakorlati ismerete és alkalmazása.

Ízlés

Képesség termékek, hétköznapi tárgyak, művek, műalkotások, természeti jelenségek esztétikai minőségének ösztönös megítélésére.

Önértékelésí

Saját tudás, képesség megítélése önálló és csoportos tevékenységben nyújtott teljesítmény alapján. Esetünkben kiemelten a gyakorlatias és felelős magatartás, az alkotó- és ítélőképesség és az anyagi kultúrával kapcsolatos ismeretek területén tanúsított viselkedés és nyújtott teljesítmény járul hozzá az önértékeléshez.

Kommunikációs képesség

Képesség a közlemény verbális és vizuális megfogalmazására, értelmezésére, területünkön különösen a gyakorlati problémamegoldás során felmerülő kommunikációs helyzetekben. A kommunikáció minőségére jellemző a közérthetőség, a kifejezőeszközök megválasztása (szöveg, ábra, makett) és minden lényeges tartalom bemutatása (készítés, kinézet, használat, működés).

Készségek

Együttműködés

Készség más személlyel, személyekkel (tanár, osztálytárs) adott szabály alapján történő közös tevékenységre párban, csoportban és osztályban. Az együttműködés más személyeknek és idegen gondolatoknak értékként történő elfogadására épül. Az együttműködés hatékony munkaformákhoz (pl. brain storming) járul hozzá; együttműködés közben fejlődik az önismeret, elősegíti a pályaorientációt.

Tájékozódókészség

Készség az adott problémára már megadott, érvényes válaszok felkutatására a tapasztalati és a konszenzuális valóságban. A megfelelő módszer alkalmazása: szakirodalom feltárása, élő személy megkérdezése és saját helyszíni tapasztalatgyűjtés során.

Ábrázolókészség

A kommunikációs képesség témánk szempontjából kiemelkedően fontos, begyakorolt készsége, amely a térbeli elhelyezkedés bemutatásához, átgondolásához, a készítéshez szükséges műszaki utasítás megadásához, a gondolat rögzítéséhez, továbbfejlesztéséhez nélkülözhetetlen. A térérzékre és a rajzkészségre épül.

Ismeretek

Önismeret

A valóságnak megfelelő énkép kialakítása, különösen a saját intellektuális-manuális képesség és az együttműködési készség szempontjából.

A fogyasztóra vonatkozó ismeret

A fogyasztást motiváló testi és lelki szükségletek. Az átfogó szociológiai jellemzők, a nem, az életkor, az iskolázottság, a kulturális beállítódás, a vagyoni helyzet meghatározó szerepe és a személyes szempontok érvényesülése.

A használó, felhasználó ember ismerete

Az életmód szerepe a társadalmi rétegek értékrendjének kialakulásában, különösen a tárgy- és térhasználat, a munkaszokások determináltsága, egyéni változatai, megnyilvánulásai. Az ember ergonómiai jellemzői, testméretei, pszichológiai paraméterei.

Anyagismeret

A műszaki és gazdasági életben előforduló szerkezeti anyagok és tulajdonságok (szilárd, folyékony, képlékeny, rugalmas, rideg) tipikus formáinak megismerése érzéki-tapasztalati úton, majd tudatos tanulással az iskolai gyakorlatban.

Szerkezetismeret

A célszerű térbeli anyageloszlás alaptípusainak (pl. gép, épület) elméleti ismerete, a főbb típusok gyakorlati, tapasztalati ismerete, néhány alkalmazása (pl. építés, szerelés).

Technológiai ismeret

A megélhetésért folytatott munka és a háztartás eljárásainak megismerése. A kézműves tevékenységek alapjainak tapasztalati ismerete, az ipari technológia alaptípusainak megtanulása. A munkatevékenységhez kapcsolódó foglalkozástípusok (fizikai, szellemi) és szakmacsoportok ismerete.

Formaismeret

A forma mint alkalmasság valamely funkció ellátására (pl. kerek, kerék) és valamilyen jelentés hordozására (pl. kereszt, megváltás). A formaészlelés mint biológiailag meghatározott képesség és mint kulturális tudás. A forma esztétikai hatása.

Gazdasági ismeret

A szolgáltatás és ellenszolgáltatás elve, annak történeti formái a kereskedelemben: a csere, a pénz, az ár fogalma. Gazdaságosság a tervezés, az anyag-, és energiahasználat során, az időráfordításban; az ökonómia, a takarékosság, az ökológiai gondolat elmélete és gyakorlati alkalmazása.

Érzék

Problémaérzékenység

Általában odafordulás a világban tapasztalható problémákhoz, különösen a fogyasztó funkcionális és formai szükségleteinek megértése, átérzése, az igény rögzítésének képessége. Érzék a technikai problémák felismeréséhez.

Empátia

Az embernek az a tulajdonsága, hogy másokat, más emberek helyzetét, érzéseit, gondolatait képes átélni, megérteni, rezonál rá. Esetünkben különösen azokról a problémákról lehet szó, amelyeknek technikai megoldása van. (A problémaérzékenység emberi oldala.)

Szociális érzékenység

A társadalmi problémák – az egész társadalmat, annak egy rétegét vagy egy csoportját sújtó problémák – átélése, megértése. A szociális érzékenység a problémaérzékenység egyik sajátos megnyilvánulása.

Térérzék

Képesség a térbeli kiterjedés a szélesség, a magasság, a mélység érzékelésére, a térnagyság becslésére. A térérzék teszi lehetővé a tér reprezentációját, a téri gondolkodást, a tér ábrázolását, valamint a koordinált mozgást. A térérzéknek kitüntetett szerepe van a tervezésben és a konstruálásban.