Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2002 december > A matematika tantárgy helyzete a felső tagozaton és a középiskolában

Somfai Zsuzsa

A matematika tantárgy helyzete a felső tagozaton és a középiskolában

A felső tagozatos és a középiskolai matematikatanítás hatvanas évektől elindult folyamatainak áttekintése után a szerző elemzi a jelenlegi tantervben körvonalazott tananyagot. Arra a következtetésre jut, hogy a jelenlegi matematika-tananyag csökkentésre szorul, mert a tanulók jelentős hányada – épp a középiskolai expanzió miatt – nem képes annak elsajátítására. A matematikatanítás céljaiban jobban kell igazodni azokhoz a nemzetközi tendenciákhoz, amelyek a matematika gyakorlatiasabb jellegét erősítik. A tanulmány a tantárgyak helyzetét áttekintő elemzés keretében készült nagyobb összegzés rövidített változata. A teljes anyag megtalálható az OKI honlapján

A matematika helyzete a tantárgyi modernizációs folyamatban1

A hazai matematikai nevelés tartalmi és módszerbeli megújulását az 1960-as évektől Varga Tamás alapozta meg. Koncepciójának lényege, hogy a korszerű matematikatanítás, -tanulás a tanuló aktív részvételével végbemenő, egész gondolkodását formáló folyamat a csak eszköz jellegű ismeretek mechanikus, gondolkozás nélküli sulykolása helyett. Az ismeretek a tanulók életkori sajátosságait figyelembe vevő tapasztalatszerzés során bővülnek. A megfelelően irányított tanulói felfedezés folyamata biztosítja a tévedés szabadságát, teret ad és fejleszti a kreativitást, a problémamegoldó gondolkodást.2

A nyolcvanas, kilencvenes években végbement iskolaszerkezeti változások a matematika-tanterveket is érintették. Az újonnan elindult hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tantervének egy része fejlesztő hatásúnak és jól megvalósíthatónak bizonyult, más részük nem volt eléggé tekintettel a tanulók életkori sajátosságaira, túl hamar várt el komoly absztrakciót az alacsonyabb évfolyamok anyagában.

A Nemzeti alaptanterv

A NAT készítése idején a matematika volt az egyik olyan terület, amelynek koncepciója és tartalma – a részletekről szóló viták mellett – hamar szakmai konszenzust tudott maga mögött. Az, hogy a matematika tantárgy önálló műveltségi terület lett, biztosan hozzájárult a pozitív fogadtatáshoz, de ennél sokkal lényegesebb az, hogy a NAT matematikafejezetének létrejötte egy tantárgyi fejlesztési folyamat állomása is volt, amelynek megvoltak a kellő előzményei. Az összeállítók megtalálták azt az arányt a matematikai nevelés jó hazai hagyományai (probléma-központúság, konkrét tapasztalatokkal megalapozott fogalmak kiépítése, spirális építkezés) és az új tartalmi és szemléleti elemek (gondolkodási módszerek megjelenítése, a nyelv logikai elemeinek használata, a valószínűségszámítás elemei) között, melyet a matematikatanárok többsége szívesen elfogad.

A matematika-kerettanterv

A matematika tanításának legfontosabb célja és feladata a felső tagozaton, hogy megismertesse a tanulókat környezetük mennyiségi és térbeli viszonyaival, megalapozza korszerű, alkalmazásra képes matematikai műveltségüket, fejlessze gondolkodásukat, a középiskolában pedig tovább biztosítsa a tanulók önálló, rendszerezett gondolkodásának fejlesztését, a matematika alkalmazásának képességét.

A kerettanterv igyekszik megjeleníteni, hogy ezt a fejlesztésközpontú célt milyen tevékenységek középpontba állításával, milyen tanítási tartalmak szerepeltetésével lehet leginkább megközelíteni. A hangsúlyok érzékeltetését szolgálja a kerettanterv szerkezete: három oszlopban elrendezve, a fontossági sorrendet követve egymás után következnek a „Fejlesztési feladatok, tevékenységek”, a „Tartalom” és végül „A továbbhaladás feltételei”. A NAT szemléletének elfogadása mellett a középiskolai matematika-kerettanterv külön meg is fogalmazza a kiemelendő új vonásokat az alkalmazó szaktanárok számára. Ezek:

A matematika-kerettanterv legfontosabb jellemzői3

A tantervi szabályozás további szükséges fejlesztéséről

Időre van szükség ahhoz, hogy egy tantárgyi tanterv működéséről véleményt lehessen alkotni. Össze kell gyűjteni hatásainak, megvalósításának tapasztalatait, és két-három év múlva a szükséges korrekciókat végre kell hajtani. Már most körvonalazódik néhány terület, amelyeket tanulmányozni, vizsgálni kell.