1	A tantárgy tudományos igényű helyzetelemzésére (A zenei nevelés helyzete Magyarországon. Szerk.: Ittzés Mihály. Budapest, 1981, MTA Zenetudományi Intézet) utoljára az MTA megbízásából az 1980-as években került sor. Azóta megjelent egy összefoglaló történeti munka, valamint vitairatok a közoktatási zenei nevelés problémáiról és a társadalom elvárásairól a közoktatási zenei neveléssel szemben, a szaksajtó és a napilapok hasábjain egyaránt. (Jegyzéküket l. az Iskolakultúra 1996/12. számának 10–11.oldalán!) A forrásjegyzék alapján ezek visszakereshetők, ezért a szerző csak hivatkozik gondolataikra, de tudatosan csak a program- és tantervfejlesztő munka profiljának megfelelően a tantervek, tankönyvek, tartalmi szabályzó dokumentumok szempontjából vizsgálja a tárgy sajátosságait és fejlesztési lehetőségeit ma, Magyarországon. A közoktatás részét képező alapfokú művészetoktatásról jelen idejű helyzetelemzést tartalmaz Laczó Zoltán: Művészet és pedagógia – Zenei nevelés a közoktatásban (Retrospektív és jelen idejű helyzetelemzés) c. tanulmánya (Bp., 2001, Osiris Kiadó), az emelt szintű – korábban ún. zenei tagozatos – énektanítás helyzetéről és gondjairól az OKI PTK tantárgyi obszervációs vizsgálatának háttértanulmányaként Rápli Györgyi elemzése, valamint friss adatokat az iskolai énektanításról ugyanezen vizsgálat kérdőíveinek adatösszesítéséből Varga Attila (2002, OKI, kézirat).
2	Szabó Helga, Dobszay László, illetve a Lantosné–Lukinné és Ördögh–Rieznerné szerzőpáros a tanárképzésben és az iskolák egy részében is máig alaptankönyvként használt munkái.
3	Kodály Zoltán: Reflexiók a zeneoktatás reform-tervezetéhez. In Visszatekintés I. EM. Bp.,1964, 255.
4	Kijelölése nem szubjektív kiválogatás, hanem a jelenleg rendelkezésre álló objektív adatok – a legtöbbet használt tankönyvcsaládok közös dal- és zeneműanyaga és az AMV-központ országos felmérése – alapján történt.
5	KODÁLY: Visszatekintés I–II–III.-ban összefoglalva. Bp., 1964, Zeneműkiadó.
6	Lásd erről a Parlando c. zenepedagógiai folyóirat a „NAT ürügyén – elmélet az iskolai énektanítás szolgálatában" alcímű fejezetének tanulmányait és a vonatkozó könyvismertetéseket, a szerző szerkesztésében megjelent különszámban. Bp., 1998. 1–2. szám, 11–61.
7	Érdekes, hogy a tanári kérdőívek tanúsága szerint a tanításban a tanárok szerint lényegében semmin nem kellene változtatni. Csak az eszközöket korszerűsítenék, a tartalom, módszer stb. változatlan maradhatna.
8	A tantervek olvashatók az OKI honlapján, a tantervi adatbankban.
9	Ezek az OKI PTK-s ének-zenei fejlesztőműhely „termékei” voltak, de természetesen születtek iskolák/könyvkiadók helyi fejlesztőműhelyeiben is innovatív – komplex, integrált, értékközpontú – tantervek (pl. KOMP, Garabonciás, ÉKP, Nemzeti Tankönyvkiadó stb.).
10	E tantervek ismertetői olvashatók az Új Pedagógiai Szemlében 1996 decemberétől és a Parlando 1997.6. közoktatási tematikus számának 31–46. oldalain, tanulmány róluk pedig a folyóirat 1997.9. sz. 92–100. oldalán.
11	„Music in Schools and Teacher Education – A Global Perspective". Australia, 1997. Published by The ISME Commission for Music in School & Teacher Education in association with the Callaway International Resource Centre for Music Education (CIRCME).
12	Angolul: l. a CIRCME-kötetet, magyarul: Hegyi István: Világunk zeneoktatási öröksége.
13	MUSICS of the WORLD's CULTURES. A Source Book for Music Educators (1998). Ed. by Lundquist, Szego, Nettl, Santos & Solbu. – Perth, CIRCME. – Megjelent az ISME XXIII. Pretoriában 1998. július 19–25-ig tartott világkonferenciájára.
14	Robinson, Ken: Arts Education in Europe: A Survey. – Culture, Creativity and the Young. Strasbourg, Culture Committee of Council of Europe, 1996.
15	Közli Laczó Zoltán a továbbiakban itt idézett írása.
16	Hegyi István: Világunk zeneoktatási öröksége. Pécs, JPTE.
17	Témák szerint összeállított irodalomjegyzéket közlünk az OKI honlapján.