1
A pedagógusok kialakítottak egy pontozási rendszert, amely alapján a csoportok teljesítményét jutalmazták. Pontokat lehetett szerezni a Szabályábécében megfogalmazott kritériumok alapján vagy az egyéni teljesítményért, az együttműködésért stb. A hét vagy a hónap végén a győztes csoport jutalmat kapott. Ilyenkor szívesebben választottak a gyerekek egy külön programot, mint ötös osztályzatot. Ez az értékelés kiegészítette az osztályzatokban kifejezetteket. Az együvé tartozás kialakítása érdekében különösen a kezdő szakaszban fontos, hogy ne csak személyenként, hanem csoportonként is értékelje a pedagógus a gyerekeket.
2
Járó Katalin: Az iskola rejtett üzenetei. Iskolakultúra, 1993. 15–16. sz. 118–127.
3
Demeter Katalin: Az iskolai tanulás értékelési rendszerének fejlesztése. Pedagógiai Szemle, 1985. 7–8. sz.
4
Nagy Sándor: Az oktatáselmélet alapkérdései. 1981, Tankönyvkiadó.
5
Huber, G. L.: Kooperatives Lernen, Zeitschrift f. Entwicklungspsychologie, 1987. 4.
6
Varga Éva: „...Azóta valahogy jobban szeretek tanulni...” – gondolatok a HKT-ról. Új Pedagógiai Szemle, 1993. 9. sz. 90–93.
7
Báthory Zoltán: Tanulási eredmények. Pedagógiai Szemle, 1973, 7–8. sz. 634–643.; Csapó Benő: A gondolkodás műveleti képességeinek fejlődése. Magy. Pszich. Társ. VIII. Orsz. Konf. Bp., 1986, MTA; Csákó Mihály–Gazsó Ferenc–Liskó Ilona–Molnár Péter: Közoktatási rendszer és társadalmi struktúra. In Társadalmi struktúránk fejlődése II. 85–165. 1979, Társ. tud. Int.; Gazsó Ferenc– Pataki Ferenc–Várhegyi György: Diákéletmód Budapesten. 1971; Kádárné Fülöp Judit: Olvasástanításunk eredményei, szövegmegértés. In Tanulmányok a neveléstudomány köréből. 75–76. 67–153. 1979, Akadémiai Kiadó.
8
Később jöttünk rá, hogy a kiscsoportos tanulásszervezés szétfeszíti a hagyományos iskola kereteit, és elterjesztésének paradigmatikus-strukturális akadályai vannak. Az oktatásirányítás egyértelmű támogatása nélkül az iskolai gyakorlatban soha nem fog előtérbe kerülni ez a nyilvánvaló lehetőség.
9
Mint említettük, a curriculum vizsgálatára nem került sor. Ennek bevezetése tovább növelné a program eredményességét.
10
R. K. Merton: Társadalomelmélet és társadalmi struktúra. Bp., 1980, Gondolat Kiadó.
11
A vizsgálat csak kis mintán tudott elkészülni, de a kiválasztott két osztály mögött a mintegy 800 pedagógust, 250 iskolát és 20 000 gyermeket érintő 15 éves fejlesztő munka tapasztalata áll.
12
A számítógépes elemzést Magyar Judit pszichológus és Könyves Tóth Előd matematikus-pszichológus végezte.
13
Ladányi János–Csanádi Gábor: Szelekció az általános iskolában. Bp., 1983, Magvető; Csákó Mihály–Gazsó Ferenc–Liskó Ilona– Molnár Péter : Közoktatási rendszer és társadalmi struktúra. 1979.
14
Eredetileg a tanulmányi eredményeket és a matematikai képességeket is vizsgáltuk, ahol az eredmények hasonlóak. Terjedelmi okokból itt csak ezt közöljük.
15
Az itemek egy rövid történetet tartalmaznak, melyet 3 szó követ. Azt kell bekarikázni, amelyik illeszkedik a történethez. A 40 itemből álló teszt kitöltéséhez 20 perc áll rendelkezésre. A teszt a 8–16 éves korosztály olvasási sebességének és szövegértésének vizsgálatára alkalmas. Az értékelésben a mennyiséget és a hibaszámot figyelembe véve képzünk százalékban mutatókat. Forrás: Zsolnai 1982, NYIK.
16
Az Osgood-féle 5 fokozatú attitűdskálát használtuk. A gyerekek 14 tulajdonságpár (pl.: kellemes-kellemetlen, eredményes-eredménytelen stb.) mentén értékelték az iskolát. Adatfeldolgozás: a szignifikáns (p < 0,05) különbségeket mutató szópárok értékeit átlagoltuk és százalékban fejeztük ki. Forrás: Klein Sándor: A komplex matematikatanítási módszer pszichológiai hatásvizsgálata. Budapest, 1980, Akadémiai Kiadó.
17
A faktorok az adott csoportra statisztikailag igazolható állításokat tartalmaznak. Az átlagkülönbségek szignifikanciájának megállapításához varianciaanalízist használtunk.
18
Kellemetlen faktor: unalmas, rossz, eredménytelen, kellemetlen, nehéz.
19
Kielégítő faktor: változatos, igazságos, komoly, gyors.
20
Ahol a programot elindítják, ott az osztályok létszáma folyamatosan növekszik.
21
Okos, elmélyült, szorgalmas, érdeklődő stb.
22
Közösségi, segítőkész, vidám stb.
23
A felnőttekről írt fogalmazások szavait pozitív-negatív kategóriákba soroltuk. Pozitív: segít, kedves, jó, megértő, okos, ügyes. Negatív: szigorú, nem aranyos, mérges, ver, mással foglalkozik. Huber, G. L. (1989): Zur erhebung und auswertung qualitativer Daten, Berichte aus dem Arbeitsbereich Pädagogische Psychologie, 24.
24
Sikeresség: okos, önálló, szorgalmas, kiegyensúlyozott, szeretetre méltó, ügyes, elmélyült; életvidámság: vidám, érdeklődő, tiszta, őszinte; szelídség: fegyelmezett, szelíd, finom, csendes.
25
Mérei Ferenc: Demokrácia az iskolában. 1985, NEIK, 105.