Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2002 október > A vitakultúra és a magyar oktatás II.

Hunya Márta

A vitakultúra és a magyar oktatás II.

Szeptemberi számunkban kezdtük közölni Hunya Márta elemzését, amely a vitakultúra fejlesztését célzó nemzetközi projekt eredményeit mutatja be. Az első rész arról szól, hogy milyen lehetőséget adnak a NAT egyes műveltségterületei a nemzetközi értelemben vett vitakultúra fejlesztésére. A most közreadott második rész a kerettanterveket veszi górcső alá ebből a szempontból. Az elemzés a középiskolai magyar és történelem kerettantervekre terjed ki. Felhívja a figyelmet azokra a tantervi elemekre, amelyek jól szolgálják a vita, az érveléstechnika fejlesztését.

A kerettantervek

Miután azt tapasztaltuk, hogy a vitatkozás, az érvelés technikája tananyag és módszer is a NAT-ban, megvizsgáltuk, hogy az ott megfogalmazott alapelvek és követelmények hogyan tükröződnek azokban a kerettantervekben1, amelyek a vitakultúra tekintetében a leghangsúlyosabbak. A NAT vizsgálata során kitűnt, hogy a vita, a szóbeli és írásbeli érvelés az anyanyelvi tanulmányok része, alkalmazása pedig leginkább az Ember és társadalom műveltségi területen jelenik meg igényként, így e két terület kerettanterveinek vizsgálatát tartottuk a legfontosabbnak. Ugyanakkor meglepetéssel tapasztaltuk a NAT áttekintése során, hogy bár a NAT alapelvei és a műveltségi területek közös követelményei, különösen a kommunikációs kultúráról szóló rész kifejezetten hangsúlyozza az önálló ismeretszerzést, a véleményformálás és kifejezés, az érvelés fontosságát, erre a többi műveltségterületen nem figyeltek kellőképpen. Miután a kerettanterveket a NAT javított, teljesebb változatának tekinti a közvélemény, fontosnak tartottuk, hogy ellenőrizzük, tovább léptek-e ezen a területen az egyes kerettantervek.

A kerettantervek a kötelező tananyagot és követelményeket a NAT 10 évfolyamával szemben 12 évfolyamra határozzák meg, tantárgyakra, iskolatípusokra és évfolyamokra bontják le. A SCALE-projekt érdekkörébe a középiskolás korosztály tartozik, így ez a tanulmány azt vizsgálja, hogy a középiskolában milyen szerepet szánnak a kerettantervek az érvelésnek és a vitatkozásnak, akár tananyagként, akár módszerként.

„A kerettantervek kidolgozása során a készítők a korszerű ismeretkörök beemelésére, a készség és képesség jellegű követelmények előtérbe állítására, valamint az irreálisan szélesre duzzadt ismeretanyag mennyiségének csökkentésére törekedtek. [...] Az összes tantárgyi kerettanterv fontos részét képezi a készség- és képességfejlesztést biztosító feladattípusok és tevékenységi formák évfolyamonkénti felsorolása. Ez elősegítheti, hogy a NAT által is képviselt fejlesztőközpontúság semmiképpen se sikkadhasson el a helyi tantervekben és a taneszközfejlesztések során.”2

E készség- és képességfejlesztés egyik hatékony eszköze lehet a vitatkozás és az érvelés. A továbbiakban csak azokkal a kerettantervekkel, a kerettanterveknek is csak azokkal a részeivel foglalkozunk, amelyek az argumentáció szempontjából relevánsak: megkívánják vagy tanítják akár szóban, akár írásban az érvelést, a cáfolatot, a megalapozott véleménynyilvánítást, illetve kapcsolatosak a retorikai képességekkel.

Magyar nyelv és irodalom kerettanterv3

Az érvelési technikák, szónoki képességek tanítása, valamint az érvelő szövegtípusok elemzése és alkotása a magyar nyelv és irodalom tantárgyak, ezen belül szorosabban a magyar nyelv tantárgy feladata. A kerettanterv a 9. évfolyamon e készségek és ismeretek előkészítését, a 10. évfolyamon megtanítását írja elő, míg a 11–12. évfolyamon a gyakorlás és a továbbfejlesztés a cél. Részletes retorikai ismereteket (tágabb értelemben ide sorolhatjuk mindazon készségeket, amelyek az írásbeli és szóbeli érveléssel, szövegelemzéssel és szövegalkotással kapcsolatosak) tehát a 10. évfolyamon kell tanítani. A kerettanterv hangsúlyozott célja a hétköznapi és közéleti szövegek elemeztetése, és az ilyenek megalkotásában való jártasság biztosítása, a kritikus gondolkodás fejlesztése, a manipuláció elleni felvértezés.

(A továbbiakban az oldalléniával jelölt részek a kerettantervekből való közvetlen kiemelések.)

Célok és feladatok

Tantárgyaink céljai és feladatai között – egy olyan világban, ahol a „szót értés” jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben – kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi-önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek. Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét.

Fejlesztési követelmények

• Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását, és feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében.

• A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése... az értő, kritikus befogadás...

• A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése... és az elemzés kiterjesztése... a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek... retorikai sajátságainak megnevezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek... összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra.

• A szövegértés és -alkotás... kiterjed az egyén magánéletének és a társas-társadalmi életének, a [...] meggyőző... funkciók szóbeli és írásbeli megnyilatkozásaira. ... kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. [...] A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását.

• A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek alakítása, kitüntetetten a kapcsolatteremtés és az együttműködés a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: [...] a problémamegoldó gondolkodás, a logikai és jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása.

• Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata, annak a képességnek az elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában, értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés szertágazó lehetőségeivel.

9. évfolyam

A 9. évfolyamon még nem tananyag az érvelés, de a véleményformálás, a médiából származó információ értő és kritikus fogadása, a nézőpontváltás, a különböző nézőpontú érvek összevetése, egy-egy szöveg tételmondatának saját érvekkel történő alátámasztása vagy cáfolata igen. Ezen az évfolyamon történik meg a következő év rendszeres retorikai-argumentációs tanulmányainak előkészítése.

Belépő tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartás

• A kommunikáció tényezőiről és funkcióiról tanult ismeretek felhasználása a tömeg-kommunikációs műfajok értő és kritikus befogadásában. Tapasztalatok szerzése a manipulatív szándék felismerésében; kritikus magatartás a téves ítéletekkel szemben. [...]

• Az irodalmi művek szereplőinek magatartásában érzékelhető manipulációs szándékok felismerése.

Szövegértés

• Szövegátalakítás hangnem- és szempontváltással, tömörítés megadott terjedelemben, szövegfeldolgozás megadott kérdések, szempontok alapján.

Szövegalkotás

• A kommunikációs helyzetnek (ki, kinek, milyen céllal, milyen formában) megfelelő szabatos szövegalkotás: felépítés, tagoltság, kifejtettség, tartalmasság, koherencia, kifejezésmód, műfaj figyelembevételével különféle témákban. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szóbeli megnyilatkozás a személyes érintettség kifejezésével.

• Különböző nézőpontú értékelések érveinek összevetése alapján önálló állásfoglalás különféle műfajokban. [...]

Tanulási képesség

• Gyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésben írott szövegről, előadásról. [...] köznapi témákban ismeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozása, az adatok rendszerezése önállóan vagy csoportmunkával. Az iskolában tanult anyag kibővítése önálló könyvtári kutatással, különböző típusú dokumentumok (könyv, folyóirat, videó, multimédia, CD) kiválasztása, értékelése és felhasználása megadott vagy választott témában.

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenység

• A művekben megjelenő emberi szerepek, csoportnormák és értékek fölismerése és azonosítása. Az eltérő és egymással szembesülő igazságok, egyazon kérdésre adott különböző magatartásválaszok jellemzése. Állásfoglalás írása a mű egy szereplőjének vagy egészének értékrendjéről. Értelmezések tételmondatainak kiemelése, alátámasztása vagy cáfolata saját érvekkel.

Témakörök és tartalmak magyar nyelvből

• Témafeldolgozás különböző – verbális és audiovizuális, elektronikus és digitális – információhordozók felhasználásával.

10. évfolyam

A 10. évfolyamon tananyag a széles értelemben vett retorika, tehát az írásbeli és a szóbeli érvelés elmélete és gyakorlata is. A tanterv megkívánja a szövegek retorikai jellegzetességeinek elemzését, a klasszikus retorika egyes alkotásainak tanulmányozását, a tanult érvelési technikák alkalmazását irodalmi és hétköznapi témákban, szóban és írásban is. A kerettanterv utal arra, hogy az itt szerzett ismereteket és készségeket más tantárgyakban is fel kell használni. A többi tantárgy tanításakor tehát a 11. évfolyamtól számíthatunk arra, hogy az érvelés elméleti megalapozása és gyakorlása már megtörtént. A belépő tevékenységformák és a tananyag tartalma is kiemelten kezeli ezeket a technikákat.

Belépő tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartás

• Szónoklat, alkalmi beszéd előadása a tanult beszédtechnikai, kommunikációs és retorikai ismeretek felhasználásával.

• Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, a megértés visszaigazolása, a saját és az eltérő vélemény összevetése.

• Közéleti írásbeli és szóbeli kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése.

Szövegértés

• A szövegelemzés módszereinek gazdagítása... retorikai... ismeretek bevonásával. Szövegek műfaji, tematikus, motivikus stb. kapcsolatainak és különbségeinek fölismerése és értelmezése.

Szövegalkotás

• Az érvelés technikájának tudatos alkalmazása irodalmi beszámolókban, mindennapi kérdések megválaszolásában, szóban és írásban.

• Szónoklatnak, alkalmi beszédnek vagy ezek egyes részleteinek önálló kidolgozása: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés).

• Egyszerűbb értekezés készítése valamilyen eszmetörténeti, stílustörténeti vagy egy-egy korszak művészeti-irodalmi életére vonatkozó kérdésről.

Tanulási képesség

• Különféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkal: definíció, magyarázat, kifejtés, osztályozás, összefoglalás.

• Az önálló adatgyűjtés módszereinek kiegészítése a könyvtári katalógusok, bibliográfiák használata mellett a számítógépes adatbázisokkal, az internet kínálta lehetőségekkel.

• A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése, egyszerűbb bibliográfia, forrásjegyzék összeállítása. Az információfeldolgozás, az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete

• Közéleti és hivatalos írásművek, néhány klasszikus és mai szónoki beszéd, értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése és értékelése (szerkesztésmód, nyelvi kifejezésmód, retorikai eszközök használata).

• Az érvelés technikájának ismerete és alkalmazása: érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív vagy induktív érvelés, a cáfolat módszerei.

• A retorikai eszközök megnevezése és hatásának értelmezése, értékelése szépirodalmi művekben, értekező prózában, publicisztikai írásokban, szóbeli megnyilatkozásokban.

Témakörök és tartalmak magyar nyelvből

• A magán és a nyilvános élőszóbeli és írott kommunikáció, a dialogikus és a monologikus forma különbsége.

• Az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei. A hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban.

• A szónoklat (alkalmi beszéd, előadás) funkciói, fajtái és részei. A beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései. A szónoklat (alkalmi beszéd) előadásának követelményei.

• Definíció, magyarázat, osztályozás jellemzői; az értekezés, tanulmány, pályázat kidolgozásának állomásai, stiláris követelményei.

• Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, az internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei.

Fogalmak

• Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés).

• Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, deduktív, induktív módszer, cáfolat.

• Szövegtípus, szövegfajta; definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, [...]

A továbbhaladás feltétele

• Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása.

• Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan.

• Az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete és alkalmazása.

• Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása.

11. évfolyam

A 11. évfolyamon a korábban megszerzett retorikai-érvelési ismeretek felhasználása, gyakorlása folyik stilisztikai ismeretekkel kiegészítve. Nagy szerepet kap az adott kommunikációs helyzetnek való stílusbeli megfelelés, valamint a szöveg stilisztikai megformáltságának vizsgálata, illetve stilisztikailag árnyalt írásbeli és szóbeli szövegtípusok létrehozása. Egyre hangsúlyosabb az értekezés mint a legfontosabb érvelő szövegtípus gyakorlása, valamint a hétköznapi és közéleti szövegtípusok elemzése.

Belépő tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartás

• Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben.

Szövegértés

• Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai szövegek metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése.

Szövegalkotás

• A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, glossza, riport, kisértekezés.

• Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformák valamelyikében.

Tanulási képesség

• Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében.

• A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, illetve önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból, jegyzet, vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése.

• Az ismeretterjesztő (például műelemző, művelődéstörténeti, művészettörténeti, nyelvészeti) irodalom alkotó felhasználása feljegyzés, beszámoló, értekezés, kiselőadás, hozzászólás formájában.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete

• Szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek feldolgozása, értelmezése, értékelése jelentéstani és stilisztikai szempontok érvényesítésével (szinonimitás, többértelműség, konkrét és átvitt jelentés; szóképek, alakzatok, hangszimbolika, jóhangzás stb.).

Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosság

• Jellemző hőstípusok, jellegzetes élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.), személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása.

• Az emberi kapcsolatok mikrotörténéseinek, a kapcsolatok szociális tartalmainak érzékelése, felfogása, értékelése.

• Annak megvitatása, indoklása, hogy a különféle alkatoknak, magatartásformáknak, világlátásnak milyen szerepe van az életművek alakításában.

• Világlátási, társadalomkritikai, filozófiai hatások megfigyelése az életművekben, egyes alkotásokban, a lehetséges értelmezések mérlegelése, összevetése, a különbségek megfogalmazása. Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása.

• A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása; az egyes irányzatok egymás mellett éléséből néhány következtetés megfogalmazása.

Témakörök és tartalmak magyar nyelvből

• Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték.

• Nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban.

• Az egyéni kifejezés formái a különféle szakmai-tudományos, közéleti, publicisztikai, társalgási stílusrétegekben.

• A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és egyéb szövegekben.

Fogalmak

• Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály.

• Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó.

• Alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora.

A továbbhaladás feltételei

• Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is.

• Lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában.

• A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban, például kommentár, ajánlás, kisértekezés, értekezés.

• A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információfeldolgozás szabályainak megtartásával.

• Jártasság a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek jelentéstani és stilisztikai feldolgozásában.

12. évfolyam

Belépő tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartás

• Az egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása a nyelvhasználatban minden beszédhelyzetben... a saját nyelvi teljesítmény csiszolásában, az önkorrekcióban.

• Kommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében, értékelésében: a kommunikációs funkció, előfeltevések, tudáskeret, pragmatikai jelentés stb. megítélésében.

• Az irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érzelmi és értelmi érvekkel alátámasztott véleményformálás, a vélemény tárgyszerű megfogalmazása.

Szövegértés

• Kritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek magvasságának, koherenciájának, szerkezeti és stiláris minőségének mérlegelő értékelésére, a szerzői előfeltevés, vélemény fölismerése, rekonstruálása.

• Nyelvtörténeti és irodalomtörténeti tanulmányok alapján az olvasott irodalmi és nem irodalmi művek társadalmi-történelmi hátterének és a szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatása.

Szövegalkotás

• Adott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása a tárgyalási szempontok sokfélesége közötti mérlegelés, a döntés indoklása.

• Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában, megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel szabatos és egyéni stílusban.

• A megnyilatkozás témájának és céljának megfelelő hiteles, lényegre törő szóbeli előadás különféle közlésformákban (ismertetés, összehasonlítás, kifejtés, összegezés).

Tanulási képesség

• A továbbtanulásra való fölkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírása: könyvtárhasználat szakszerű anyaggyűjtés, rendezés, kidolgozás, forrásjelölés tudásanyagának hasznosításával.

• Tematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban (például irodalmi adatbázisok, CD-ROM, magyar elektronikus könyvtár), irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése.

• Erkölcsi dilemma, irodalmi élmény értelmezéséhez, megvitatásához érvek felkutatása, válogatása, értékelése.

Témakörök és tartalmak magyar nyelvből

• A beszéd mint cselekvés.

• A kommunikáció tényezői és funkció. Az igényes egyéni és közösségi kommunikációs magatartás követelményei.

• A különféle szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal.

• Az esszé.

Fogalmak

• Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály.

• Stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték; metaforizácó.

• Alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatpárhuzam; mondatstilisztikai eszközök: verbális stílus, nominális stílus, körmondat, grammatikai metafora.

A továbbhaladás feltételei

• Szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezése.

• Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről ismertető, érvelő, meggyőző közlésformákban szóban és írásban.

• Eligazodás a könyvtárhasználat lehetőségeiben, önálló feladat megoldásához szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás, az idézés, a forrásjelölés normáinak ismerete és megtartása.

A magyar nyelv és irodalom kerettantervből vett szövegrészletek meggyőzően igazolják, hogy a vitakultúra a hivatalos oktatásirányítás által kiemelten kezelt terület, a 10–12. évfolyamon az érvelő szövegtípusok alkotása, alkalmazása a továbbhaladás feltételei között is szerepel. A kerettanterv készítői nyilvánvalóan tudják, hogy az érvelés olyan készség, amelylyel a magán- és a közélet egyes kommunikációs helyzeteiben jobban boldogulhatunk, felismerhetjük a manipulációs szándékot, érzékenyebbé válunk az érvek és cáfolatok megalapozottsága iránt, s magunk is gondosabban támasztjuk alá állításainkat, ha rendelkezünk retorikai ismeretekkel.

A NAT vizsgálata során kitűnt, az érvelési technikák, szónoki képességek tanítása, valamint az érvelő szövegtípusok elemzése és alkotása a magyar nyelv tantárgy keretében a 10. évfolyamon történik azzal a hangsúlyozott céllal, hogy olyan készség birtokába jusson a tanuló, melyet a hétköznapok során eredményesen használhat érdekérvényesítésre, meggyőzésre, véleményalkotásra és -kifejezésre, a manipulatív szándék felismerésére, mások álláspontjának tolerálására, a másképp gondolkodók megbecsülésére. A NAT Ember és társadalom műveltségi területe követelményeinek és tartalmának megfogalmazói felismerték, mennyire hasznos ez a készség, és számtalan lehetőséget neveztek meg gyakorlására. Ezért a magyar nyelv és irodalom középiskolai (gimnáziumi) kerettantervének vizsgálata után most azokat a tantárgyakat vesszük sorra, amelyek az Ember és társadalom műveltségi terület anyagát fedik le tantárgyak formájában.

Míg a gimnázium esetében ez a történelem, az emberismeret és etika, a filozófia, valamint a nem önálló tantárgy, de akként vagy modulként is tanítható társadalomismeret, addig a szakközépiskolában a történelem mellett a társadalomismeret és etika.

A kerettanterveket kizárólag abból a szempontból vizsgáltuk meg, hogy mekkora teret kínálnak – kimondva vagy kimondatlanul – az érvelési technikák alkalmazására. Figyelembe vettük azokat a tanulási készségeket is, amelyeknek kialakításában, fejlesztésében jelentős segítséget adhat a vitamódszer.

Történelem-kerettanterv4 – Ember és társadalom műveltségi terület

A történelem-kerettanterv számos helyen jelzi a vita, a véleményalkotás és a kritikus forráshasználat szükségességét. A belépő tevékenységformák között minden évfolyamon szerepel az érvelés valamely módozata, olyan tevékenységek, amelyek összefüggésben vannak a kritikus gondolkodással, az érveléssel, az érvek és bizonyítékok felismerésével és megítélésével, így például a különböző források, szövegek, eltérő álláspontok, ellentétes nézetek öszszehasonlító elemzése, a kiemelkedő történelmi személyiségek döntéseinek értékelése, a leegyszerűsítő vélemények kritikus elemzése, vitaindítók tartása, előre megadott álláspont képviselete egy-egy történelmi kérdésben.

A 10. évfolyamon a kifejezőképességek sorában szerepel az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban.5 Ugyanakkor a témakörök és tartalmak megfogalmazása tekintetében rendkívül szűkszavú a kerettanterv, egyetlen témánál sem jelzi, hogy milyen módszert javasol, a tanár választására bízza, hogy melyik tevékenységi formát melyik témával kapcsolatban alkalmazza.

A tanulási készségekkel kapcsolatos tevékenységek közül azokat emeltük ki, amelyek a vitázás során sikerrel fejleszthetők, mint a források felhasználása, jegyzetelés, vázlatkészítés, vizuális információ felhasználása stb.

[...] a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom, megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűküljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására.

A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges alternatívák meglátására és értékelésére.

Fejlesztési követelmények

• A középiskolai tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit.

• Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében.

• A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is.

• Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. Történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk... a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig.

• Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását.

• A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel).

9. évfolyam

Belépő tevékenységformák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

• Lényegkiemelés megadott szempontok szerint.

• Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása.

• Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal.

• Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában.

• Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával.

• Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata.

• Kiemelkedő történelmi személyiségek döntéseinek értékelése.

• Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel.

Kifejezőképességek

• Vitaindítók tartása adott témáról tanári útmutatás alapján.

• Előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során.

• Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról.

• Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához.

• Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban.

Témakörök és tartalmak

A történelem-kerettanterv rendkívül korszerű szemléletű a célok, eszközök, módszerek tekintetében. A témakörök és tartalmak fejezetrész azonban csak felsorolást ad, nem igazít el abban, hogy mikor, hol alkalmazza a tanár azokat a tevékenységformákat, amelyeknek szükségességét egyébként hangsúlyozza. Minden évfolyam számára kijelöl azonban néhány kötelezően feldolgozandó témát, ezek is alkalmasak lehetnek az érvelés, illetve a vitamódszer gyakorlására.

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni.

• Az ember és a természet kapcsolata a mítoszokban.

•Tömegszórakoztatás az ókorban.

•A család az ókori kultúrákban.

•Az iskola az ókorban.

•Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.

A továbbhaladás feltételei

(A tanulók)

• Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz.

• Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére.

10. évfolyam

Belépő tevékenységformák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

• Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása.

• Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél.

• Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.).

Kifejezőképességek

• Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban.

• A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata.

• Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15-20 sor stb.).

• Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján.

• A jegyzetek felhasználásával egy-két oldalas kiselőadások készítése.

• Tanári útmutatással, szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb (3-6 oldalas) tanulmány készítése.

• Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével.

Témakörök és tartalmak

A tanév során az alábbi témák közül legalább kettőt kötelező feldolgozni.

• Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek).

• Éghajlat és történelem (pl. az ún. kis jégkorszak hatása). Bűn és bűnüldözés a középkorban.

• A kora újkori államfejlődés sajátosságai: az abszolutizmus.

A továbbhaladás feltételei

(A tanulók)

• Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására.

• Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján.

• Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után.

11. évfolyam

Belépő tevékenységformák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek

• Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban.

• Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből.

• A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség feltárása.

• Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele.

• Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.).

• Eltérő kortársi válaszok vizsgálata.

• A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése.

• Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása.

• Történelmi folyamatok, korszakok felismerése s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele.

• Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával.

• Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népességadatok, termelési mutatók, fegyverkezés).

Kifejezőképességek

• A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata.

• Történelmi fogalmak egyszerű meghatározása. Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból.

• Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével.

• Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb előadás készítése.

• Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével.

Témakörök és tartalmak

• Egy a szakirányú képzés jellegének megfelelő történelmi téma feldolgozása.

A továbbhaladás feltételei

Lényegében megegyeznek a 10. évfolyamnál olvasható követelményekkel.

12. évfolyam

Belépő tevékenységformák

Ismeretszerzési és -feldolgozási képességek

• Írott források értelmezése, feldolgozása.

• Különböző típusú források összevetése.

• A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése.

• A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése.

• Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése.

• Tájékozódás a szakirodalomban.

• A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása.

• Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű elkészítése.

Kifejezőképességek

• Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése.

• A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata.

• Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén.

• Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása.

• A huszadik század meghatározó jelentőségű történelmi személyiségei szerepének értékelése.

• A források értékelésével saját szóbeli vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről.

• Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU-csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése).

Témakörök és tartalmak

Mint a 11. évfolyamon.

Emberismeret és etika6 – Ember és társadalom műveltségi terület

Határozottan a vitára, az érvelésre, a saját vélemény kialakítására és megvédésére épül ez a kerettanterv. Témái szinte kivétel nélkül állásfoglalásra késztetnek, és így vitára ösztönöznek.

11. évfolyam

Célok és feladatok

• Az etika [...] Megismertet a helyes magatartás és a jó döntés vezérelveiről, az erények mibenlétéről folyó – civilizációnk történetével egyidős – disputában kiérlelt főbb álláspontokkal, értékelvekkel és érvelési módokkal.

Fejlesztési követelmények

• Az erkölcsi érzék kiművelése a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelősség tudatosítása, a választási helyzetek elemzése és az etika alapfogalmainak elsajátítása révén.

• Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése.

• Elemi szintű jártasság elsajátítása az etikai gondolkodás alapkérdéseiben, fejlődésének főbb állomásait és a legfontosabb etikai érvelési módokat illetően.

• Az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kommunikálásához és a mások meggyőződésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek kifejlesztése.

• A civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normák értelmének sokoldalú megvilágítása.

Belépő tevékenységformák

• Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése.

• Feladatok, példák az erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására.

• Az irodalmi, történelmi stb. tanulmányok során megismert esetek feldolgozása etikai tartalmuk szerint.

• Szövegelemzés.

• Irányított viták, szerepjátékok.

Témakörök és tartalmak

(Illusztrációként választottunk néhányat a sok, vitára alkalmas téma közül.)

• A hagyomány értelme.

• Normakövetés, szokáserkölcs.

• A választás szabadsága és az ember felelőssége.

• A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése.

• Szabadság és meghatározottság.

• Szándék és következmény.

• Törvény és lelkiismeret. A szenvedés tapasztalata és magyarázatai.

• Etikus fogyasztás.

A továbbhaladás feltételei

(A tanuló)

• Tanulja meg felismerni az erkölcsi értékek konfliktusát mindennapos élethelyzetekben.

• Tudjon érvelni saját etikai meggyőződése mellett.

• Értse és értelmezze felelősségét a maga és a mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.

Filozófia7 – Ember és társadalom műveltségi terület

A filozófia tantárgy kerettantervének megalkotói tudatosan és hangsúlyozottan építették be a vitamódszer alkalmazását. Érvelési technikákról és argumentációs készségről beszélnek, feltételezik, hogy ennek alapjait a tanulók korábban – más tantárgyak keretében – elsajátították, ám gyakorlását, alkalmazását nemcsak eszköznek, hanem célnak is tekintik.

12. évfolyam

Célok és feladatok

• Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések feltevésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetődő kérdésekre.

• Alakuljon ki a tanulókban az egészséges kritikai szemlélet s a tárgyszerű, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különböző nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele.

• Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben.

Fejlesztési követelmények

• A filozófiai gondolkodás egyrészt olyan kognitív készségeket tételez fel, mint a problémamegoldó gondolkodás, az érvelési technikák ismerete, a logikus gondolkodás eljárásainak alkalmazása (analízis, szintézis, dedukció, indukció), másrészt olyan integratív képességeket, melyek végül a legmagasabb rendű műveletben, az önálló ítéletalkotásban nyilvánulnak meg.

• Egy-egy filozófiai probléma felvetése és annak kifejtése történhet beszélgetés, vita, szövegértelmezés formájában, az esszé vagy az értekezés műfajában, szóban és írásban. A kifejtés feltétele tehát a nyelvi kultúra megléte, az argumentációs készség, az összefüggések meglátása a különböző felvetésekben, valamint a személyes állásfoglalás megfogalmazásának igénye. Ha egy filozófiai szövegrészlet a filozófiai probléma felvetésének és kifejtésének a kiindulópontja, akkor előtérbe kerül a szövegelemzésnek, a különböző lehetséges szöveginterpretációk kifejtésének, a gondolatok logikájára való utalásnak, az időbeli tájékozódásnak, az értékelésnek a képessége.

• A tanulói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különböző gondolatrendszerek befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét. Filozófiai szövegek értelmezése esetén a problémafelvetés, a kérdések megfogalmazása és a különböző megközelítési módok nyújtanak lehetőséget a készségek értékelésére.

Belépő tevékenységformák

• A tantárgy specifikumának megfelelően egyaránt szükséges a kognitív (analízis, szintézis, dedukció, indukció) és az integráló képességek fejlesztése.

• Egy adott probléma mindennapi, művészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési módjának a megismerése.

• Az egyszerűbb erkölcsi kérdések, életproblémák filozófiai kérdésként való megfogalmazása, filozófiai szempontú értelmezése.

• Az olvasott szövegekben a különböző érvelési technikák felismerése.

• Az argumentációs készség fejlesztése, a helyes és inkorrekt érvelés közötti különbség felismerése.

• Minden tanuló kapjon lehetőséget arra, hogy egyéni álláspontját kialakítsa és véleménye mellett érveljen.

Ajánlott írásbeli és szóbeli témák

(Problémaközpontú filozófia- és művelődéstörténeti megközelítésmód)

• Honnan ered a rossz? „Ne kifelé fordulj – térj magadba; az ember bensőjében lakik az igazság.” (Szent Ágoston) Az antik filozófia hatása Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékaiban.

• „Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg előbb az érzékekben.” (Locke)

• A hatalom és az egyén, a közjó és az egyéni jó. „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.” (Kant)

• A felvilágosodás kritikája.

• „Az ember az, amivé önmagát teszi.” (Sartre)

• A kijelentések igaz, illetve hamis volta. „Amiről nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”

• „Nyelvem határai világom határait jelentik.” (Wittgenstein)

• „Miért van egyáltalán létező és nem inkább semmi ?” (Heidegger)

• A fogyasztói társadalom, a manipuláció.

Társadalomismeret8 – Ember és társadalom műveltségi terület

Ez a különös tanterv önálló tantárgyként, illetve más tantárgyak keretei közé illesztve, részletekben is tanítható. Anyagát négy évre osztották el.

9–12. évfolyam

Célok, feladatok

• A tárgy segíti a felkészülést a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, [...]

• [...] Az újszerű tematika lehetővé teszi, hogy az elsajátítandó gazdasági és társadalmi alapismeretek aktuális tartalmakhoz kapcsolódjanak.

Fejlesztési követelmények

Az összes fejlesztési területen találhatók olyan követelmények, amelyeknek a megvalósításához hozzájárulhat a vita, az érvelés, de ez kimondva sem módszerként, sem fejlesztendő készségként nem szerepel a kerettantervben. A szempontunkból különösen figyelemre érdemes részleteket azonban itt is kiemeltük.

Állampolgári és társadalmi ismeretek

• A társadalmi együttélés szabályainak tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása.

• Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges kognitív és kommunikatív képességek kibontakoztatása.

• A társadalomelmélet alapfogalmainak és a demokratikus gondolkodásmód jellegzetességeinek ismerete.

• Az önálló értelmezés, vizsgálódás és következtetés képességének elmélyítése a személyes tapasztalatok, valamint a hagyományos és modern információforrásokból származó ismeretek feldolgozásánál.

Gazdasági ismeretek

• Gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása. A tervezés és elemzés képességeinek fejlesztése az alábbi területeken: üzleti vállalkozás, munkavállalás, pályázatkészítés, üzleti terv, családi költségvetés.

Pszichológia

• Fejleszti a kooperatív, kommunikatív, konfliktusok kezelésére képes magatartást.

• E tanulmányok segítséget nyújtanak a nemi identitással kapcsolatos kérdések megértéséhez. Hozzájárulnak az öröm és szenvedés elviselésére érett, az alkalmazkodás és az önérvényesítés egyensúlyának kialakítására képes, reális önértékelésre és mások megértésére törekvő, felnőtt személyiség kialakításához.

Jelenismeret

• A fejlesztési törekvések középpontjában itt a globalizáció kihívásaira válaszolni képes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése áll. Ennek előfeltétele az új kommunikációs és kulturális környezetben való önálló tájékozódás képessége. Diákjainknak meg kell ismerkedniük a modernizáció főbb trendjeivel és ellentmondásaival.

• Kívánatos a mai világgazdaságban érvényesülő törvényszerűségek megértése, a folyamatok hatásmechanizmusainak és dinamikájának ismerete. A nemzeti és európai identitás értelmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának sokoldalú értelmezése.

• Az életmód átalakulásával kapcsolatos kockázatok és dilemmák kezelésére képes, autonóm értékelő magatartás kialakításának elősegítése.

9. évfolyam – állampolgári ismeretek

Belépő tevékenységformák

• Esetelemzés, szerepjáték.

• Döntési, vita- és konszenzusteremtési helyzetek tanórai gyakoroltatása.

• Egyéni és közös anyaggyűjtés, történelmi, jogi és irodalmi példák feldolgozása.

Témakörök és tartalmak

(Illusztrációként választottunk néhányat a sok, vitára alkalmas téma közül.)

• A gyermekek jogai. Diákjogok. Jogok és kötelességek a családban és az iskolában.

• Társadalmi és politikai konfliktusok. Autonómia és szolidaritás.

• A társadalmi igazságosság kérdése.

• Politikai és szociális jogok. A kisebbségek helyzete és jogai.

10. évfolyam – állampolgári ismeretek

Témakörök és tartalmak

(Illusztrációként választottunk néhányat a sok, vitára alkalmas téma közül.)

• Nemzedékek együttélése. Gondoskodás az utódokról különféle kultúrákban. A család funkciói és történelmi változásai.

• Nemi szerepek a családban és a társadalomban. A nemek kapcsolatának átalakulása. A házasság.

• Változások a gyermek- és ifjúkor tartamában, illetve társadalmi megítélésében.

• Konfliktushelyzetek a családban.

• A lakóhely mint közösség. Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség).

11. évfolyam – A-változat: gazdasági ismeretek

Belépő tevékenységformák

• Vita gazdasági problémák megoldási lehetőségeiről.

Témakörök és tartalmak

(Illusztrációként választottunk néhányat a sok, vitára alkalmas téma közül.)

• Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek.

• Specializáció, egymásrautaltság a világkereskedelemben.

• Környezetszennyezés, erőforrások korlátozottsága, szegénység.

Továbbhaladási feltételek

(A tanulók)

• Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy-egy gazdasági probléma okairól és megoldási lehetőségeiről.

11. évfolyam – B-változat: pszichológia

Belépő tevékenységformák

• Önképzőkör jellegű munka, csoportviták, kommunikációs és együttműködési gyakorlatok.

Témakörök és tartalmak

(Illusztrációként választottunk néhányat a sok, vitára alkalmas téma közül.)

• Módosult tudatállapotok: droghatások.

• Tömegkommunikáció.

• A normalitás és abnormalitás kulturális meghatározottsága.

• A serdülőkor és az ifjúkor különleges problémái.

12. évfolyam – jelenismeret

Belépő tevékenységformák

• Esetfeldolgozás, esetelemzés, értelmezés.

• Egyéni és csoportos anyaggyűjtés.

• Kurrens irodalom, sajtó, dokumentumok önálló feldolgozása.

• Csoportmunka: megbeszélés, feldolgozás, vita, szerepjáték.

Témakörök és tartalmak

(Illusztrációként választottunk néhányat a sok, vitára alkalmas téma közül.)

• A szabadság, a jólét, a társadalmi igazságosság és a technológiai modernizáció összefüggései.

• A piacgazdaság globális tendenciái és mechanizmusai. A növekedés dilemmái.

• Magyarország és a globalizáció kihívása.

• Az európai integráció kérdései.

• A gazdasági világverseny hatása a nemzetgazdaságra, a helyi társadalmakra és a politika nemzetközi intézményrendszerére.

• A kulturális sokféleség jelentősége és a fennmaradását fenyegető tendenciák.

• A géntechnológia alkalmazásának társadalmi és ökológiai kockázata.

Társadalomismeret és etika9 – Ember és társadalom műveltségi terület

Ez az egyéves tantárgy olyan alapvető kérdésekkel foglalkozik, amelyek kialakítják vagy tudatosítják az egyén erkölcsi értékrendjét. Mivel az erkölcsi ítélet mindig választás eredménye, a témák többsége kiválóan alkalmas a megalapozott véleménynyilvánításra, az érvelésre, a cáfolásra, mások álláspontjának tiszteletben tartására.

11. évfolyam

Célok és feladatok

Mivel a tantárgy az emberi együttélés alapelveivel, a politikával, a joggal, a gazdasággal és az etikával foglalkozik középiskolai szinten, a témák jól feldolgozhatók vitamódszerrel is.

Fejlesztési követelmények

• A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása.

• A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak ismerete.

• Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése.

• Az erkölcsi érzék kiművelése, az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kifejezéséhez és a mások meggyőződésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességek fejlesztése.

Belépő tevékenységformák

• Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése.

• Egyéni és csoportos anyaggyűjtés; dokumentum- és irodalomelemzés.

• Irányított viták, szerepjátékok; feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására.

Témakörök és tartalmak

Mivel ez a kerettanterv sem rendeli az egyes tevékenységformákat a témákhoz, csak jelzésszerűen sorolunk fel néhányat annak érzékeltetésére, hogy milyen sok lehetőséget kínál a tananyag a vitázásra.

• Az egyén és a közösség, valamint az állam, az együttélési szabályok.

• Jogok és kötelességek a társadalomban, a társadalmi igazságosság, a demokrácia alapelvei és működése.

• Teljesítmény és jövedelem, haszon és érték, szegénység, szocializáció, életmód és életszínvonal.

• Európai integráció, diszkrimináció, előítéletek, a jólét ára, globalizáció.

• Önazonosság és érdekérvényesítés a társas viszonyban.

• Törvény és lelkiismeret, kötelesség és felelősség, segítség és áldozat.

• Erkölcs és politika, polgári engedetlenség.

• A tudományos-technikai haladás dilemmái, kötelességünk a jövő nemzedékeivel szemben stb.

A továbbhaladás feltételei

(A tanuló)

• Legyen képes a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésére, értelmezésére és megvitatására.

• Értse és értelmezze felelősségét maga és mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért.

Összegezve: a tárgykör minden tantárgyának kerettanterve megkívánja a vitamódszert és az érvelést (a társadalomismeret csak kimondatlanul), és számtalan lehetőséget kínál az alkalmazásukra. Ez logikus is, hiszen az állampolgári készségek kialakítása e tantárgyak feladata. Itt kell megtanulniuk a diákoknak a döntési helyzetekben való tudatos választás fontosságát, az érdekérvényesítés módszereit, valamint mások álláspontjának tiszteletét történelmi, politikai, társadalmi, erkölcsi és filozófiai kérdésekben.

A magyar nyelv és a társadalomtudományi tantárgyak kerettantervei nem teljesen kompatibilisek, az utóbbiak megkívánják az érvelés alkalmazását már a 9–10. évfolyamon, holott ennek elméleti és gyakorlati alapjait a 10. évfolyamon szerepelnek magyar nyelvből.