Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2002 július-augusztus > A világ kultúrái - Társadalomismeretkulturális antropológiai megközelítésben

Gulyás Anna

A világ kultúrái

Társadalomismeret kulturális antropológiai megközelítésben

A szerző egy kultúrantropológiai szemléletű társadalomismeret tantervét mutatja be. A program a világ kultúráinak megismertetésével kívánja oldani a különböző népekkel, vallásokkal, kultúrákkal szembeni előítéleteket. A program fontos eleme a saját élményű tanulás, azaz az egyes kultúrák hazánkban élő, idelátogató képviselőinek személyes megismerése.

„Sohasem önmagadban, csak másban moshatod meg arcodat”
József Attila

Érzelmeink, céljaink, cselekedeteink modern világunk látszólagos szabadsága ellenére is a bennünket tápláló kultúra függvényei. A törekvés az egyén felszabadítására letépte a tradíció láncait, így most új normák, divatok határoznak meg bennünket mindenestül. Fel lehet, fel kell-e egyáltalán ébredni a kultúrából? Hogyan lehetünk önmagunk, ha látni csak kultúránk fátyolán át láthatunk? Milyen voltaképpen az ember? S személy szerint én milyen vagyok, milyen út az én utam?

A fogyasztói tömegkultúrát többnyire akaratlanul kiszolgáló közoktatás igen kevés esélyt ad a gyerekeknek arra, hogy ezeken a kérdéseken elgondolkozzanak. Még az irodalomtanítás is bemagolandó ismerettömeg beadagolásává silányodik a közoktatás egészének rendszermélyi sajátosságaihoz alkalmazkodva. Kamaszkorban kételkedni, gondolkodni nincs idő, a pályaválasztás az önismeret és a tudatos döntési képességek hiányában igen gyakran a külső elvárásokhoz és nem a belső képességekhez, vágyakhoz illeszkedik.

Kultúránk maszk, de hol a tükör? Álarcosbálunkon részt vehet bárki bármilyen álarcban, feltéve, ha betartja a szabályokat: pezsgőt iszik és kaviárt eszik. Elvakít a szabadság hite, s a nem észlelt rabság a legnagyobb fegyőr. S e fegyőr jóindulatúan kimegy a bálteremből, hogy pezsgőt és kaviárt tömjön a szájakba. Vészesen fogy a szőlő, a hal…

S hihetetlen, hogy vannak maszkosok, akik megpróbálják kiköpni a kaviárt!

Nagyon nehéz ezeket a másokat megérteni, még nehezebb hagyni őket kedvükre élni. A multikulturalizmus törekvései a pedagógiában azt tükrözik, hogy az értelmiség egy része kezd rádöbbenni saját maszkjára, s azt is érzékeli, hogy a sokszínűség meghagyása az emberiség létérdeke. Ezek a felismerések a politikai és gazdasági hatalmi játszmákat legfeljebb csak akkor terelhetik apránként más mederbe, ha a mostani gyerekek alkalmat kaphatnak arra, hogy önmagukról és a világról elgondolkozzanak.

A multikulturalizmus teóriái az Európai Unió által szorgalmazott nevelési szempontokban öltenek testet, s a Nemzeti alaptanterv előírásaiban is megjelennek. A NAT kulcsfogalmakként a demokráciát, a nemzeti és európai humanista értékeket, valamint az emberiség előtt álló közös problémákat emeli ki. Közös követelmény a hon- és népismeret, amelynek alapelve: „A tanulók legyenek nyitottak a hazánkban élő és a szomszédos népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megismerésére, megbecsülésére, … legyenek nyitottak, megértők a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások: a másság iránt, becsüljék meg ezeket.” A minden tanulóra érvényes műveltségtömbökben a kisebbséggel kapcsolatos témák a multikulturális világban, a kultúrák sokarcú együttesében való életre nevelést szolgálják.

A NAT szerint a különböző társadalmi csoportok együttműködését akadályozó előítéletek megszüntetése és kialakulásuk megelőzése (a családon túl) elsősorban a pedagógusok, az iskolák feladata a multikulturális nevelés és a bikulturális szocializáció egymástól elválaszthatatlan folyamatainak megvalósításával. Ennek módszerei azonban még bizonytalanok a magyar közoktatásban.

A ismertetendő program abból indul ki, hogy a kultúra tudatosítása revelatív hatású lehet. Az önmagunkra ébredéshez szükségünk van az idegen kultúrára mint tükörre.

A program az aktuális tantárgyi struktúrában egy egyéves heti kétórás társadalomismereti tárgyként talált helyet magának több fővárosi gimnáziumban. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Gimnáziumában és az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnáziumban folyik A világ kultúrái című program oktatása a tizenkettedik osztályokban választható társadalomismereti tárgyként. Ez a megoldás a program által felölelt anyagot mintegy gyorssegélyként a pályaválasztás előtt álló fiatalok számára teszi hozzáférhetővé. Az igazi cél ettől még nagyon távoli, hiszen a közoktatás egész struktúráját kellene megreformálni, ha például a tolerancikészségben attitűdváltást szeretnénk elérni. A tárgyalandó témáknak az óvodáskortól az egyetemi oktatásig az adott korosztálynak megfelelő formában különböző ismeretblokkokban újra és újra meg kellene jelenniük.1

A világ kultúrái című társadalomismereti program

A program kulturális antropológiai megközelítésű társadalomismereti tantárgyi kísérlet a középiskolák felső évfolyamai számára.

A kulturális antropológia olyan tudomány, mely sajátos tárgyánál fogva – az emberi kultúra holisztikus szemléletű kutatása – folyamatosan keresi a kultúra elemzésére alkalmas teóriákat. E teóriák alakulásának végigkövetése már önmagában revelatív hatású. Az antropológia története egyben a kutatott témák értelmezése során felmerülő anomáliák története is. A konstruktív viták során olyan elméleti alapfogalmak, kutatási és értelmezési alapszabályok kristályosodtak ki, mint például a kulturális relativizmus alaptétele vagy a részt vevő megfigyelés mint ismeretszerzési modell. (Előbbi a „maszkfüggőségre” mutat rá, utóbbi pedig a megismeréshez a maszk maszkunkra öltésének tőlünk telhető maximumát írja elő.)

A kulturális antropológia kultúraelemzési elméleteiből fakadóan modelleket adhat a „másság” kezeléséhez. Megértést, nyitottságot, toleranciát közvetíthet, nem csupán a szakági ismeretanyag, hanem a mentális készségfejlesztés, a gondolkodási flexibilitás és a konfliktusos helyzetben gyakorolt belátás útján.

Társadalomismereti programunk felhasználja a pszichológiai, egészségügyi, ökológiai, szociológiai, gazdasági, jogi, politikai, pedagógiai, filozófiai, művészeti, jelentéstudományi kérdésekkel egyaránt foglalkozó kulturális antropológia teóriáit, szakirodalmát és filmanyagát, és sokat merít a társtudományok eredményeiből is, ugyanakkor nem tudományművelést kíván az iskolákba vinni.

„Csak az élmény teszi az ismeretet maradandóvá.”2

A program célja az élménnyel összekötött tárgyi tudás közvetítése. Ezért gazdagok az órák konstruktív és dramatikus elemekben. A hangsúly nem az adatokon, hanem a világnézeti sajátosságokon van. Megpróbálunk mentálisan ráhangolódni távoli (majd kevésbé távoli) kultúrák világára. „Hármat bucskázva madárrá változni…”

Fontos a tárgyban rejlő, a környezeti nevelés komplex, filozófiailag, etikailag megalapozott motiváció kialakítására nyíló lehetőségek kiaknázása. A különböző kultúrák ember és természet viszonyáról való filozófiájának és gyakorlatának vizsgálata alapvető szemléleti és magatartásbéli változásokat hozhat, ezt a tanítási gyakorlatból fakadó tapasztalatok igazolják.

A tematika

Az itt következő óraterv középiskolai minimálterv. A bővebb tárgyalást az óraszám növelése biztosíthatná, hiszen ez a beleélést, empátiát, toleranciakészséget célzottan fejlesztő tárgy sok időigényes, dramatikus és konstruktív elemet tartalmaz.

A tanmenet flexibilis, összehangolható, a diákok speciális érdeklődési területeivel az itt bemutatandó tanmenet csak egy a lehetséges változatok közül. A közös óraterv kialakításának alapszempontja, hogy a hazai kérdések tárgyalása viszonylag nagy óraszámban férjen bele a tanmenetbe. (Ideális esetben, ha kétéves programban gondolkozhatnánk, a második év kizárólag Európával és Magyarországgal foglalkozna.) A tanmenetben szereplő példanépeken kívül más, a diákokat jobban érdeklő kultúra bemutatásán keresztül is elemezhetjük a felmerülő kérdéseket. Arra törekszünk, hogy a diákok saját tapasztalatait aktiváljuk: beiktatjuk a tanmenetbe a nemzetiségi vagy külföldi diákok beszámolóit, a tanulók másságról szerzett saját élményeit. Rugalmasságra törekszünk a kulturális példák kapcsán elemzett kérdéskörök tekintetében is: ha például az osztályban sok diák tanul táncot, igyekszünk táncokat is bemutatni (pl. videofilmen, esetleg előadóművészek meghívásával), vagy ha sokan fotóznak, elmegyünk fotózási terepgyakorlatra stb.3

Igyekszünk az órák során elhangzottakat minél több saját élményhez és érzékhez kötni: videofilmek, diák vetítése, autokton tárgyak, illatok bemutatása, kézműves-foglalkozások, mozgásformák és dalok tanítása, játékok, drámajáték-foglalkozások, múzeumlátogatás, vendégelőadók, nemzetiségi vagy külföldi vendégek szerepeltetése szolgálhatják ezt a célt. A diákok önálló terepmunkát, megfigyelési gyakorlatokat végeznek, munkájukról házi dolgozatok és kiselőadások formájában számolhatnak be. Időközönként novellaíratással igyekszünk a témák interiorizációját elősegíteni. Az órákon szándékoltan nagy tere van a spontaneitásnak. Kiemelten fontos ez a természethez való viszony formálása terén. Ha lehet, az első hóesést, a tavaszt stb. osztálytermen kívüli órával, rítusjátékkal köszöntjük. Példaadással mutatható be legérzékletesebben a természeti népek gondolkodásmódja az ember s az univerzum kapcsolatrendszeréről. Hasznos, ha e célra kiválaszthatunk az iskola közelében egy parkos területet, egy (például ausztrál őslakó) drámajáték során kinevezzük „szent térré”, s megpróbáljuk a terület iránti felelősség érzetét felkelteni a diákokban.

Kooperációra törekszünk a más tárgyakat tanító kollégákkal: a testnevelő tanárral megegyezhetünk keleti küzdősportok, jóga stb. bemutatóórák tartásában, a vizuális kultúra oktatójával például maszkkészítésben, az irodalomtanárral mítoszelemzéseket végezhetünk, a történelemtanárral pedig szinte kimeríthetetlen a kooperációs lehetőségek sora. Kiemelten jók a tapasztalataim az ökológiai szemlélet alakítását segítő közös munkáról a biológiát oktató kollégákkal: hasznos közösen felmérni a diákokkal az említett „szent tér” állat- és növényvilágát, átgondolni a park ökológiai jellemzőit, s ha szükséges, felelős lépéseket tenni (pl. hulladékeltakarítás).4

Tanmenetminta

1–2. óra: Bevezetés. A tükör és a maszk. A kultúra fogalma. A kultúra mintái. A tanmenet és értékelési mód megbeszélése.

3–4. óra: Ausztrália, Óceánia. Bevezetés. Ausztrália őslakói. A vadászó-gyűjtögető életmód.

5–6. óra: Álomidő, totem, tabu. A bal és jobb agyféltekés érzékelés eltérései.

7–8. óra: Kultúrák ütközése: Részletek Werner Herzog Ahol a zöld hangyák álmodnak című filmjéből. Elemzés.

9–10. Álomidős mítoszok elemzése. Ember és természet viszonya. Szerepjáték a totemizmusról.

11–12. A pápua fejvadászok. A földművelő kultúrák problematikája.

13–14. Az emberi agresszió. Az ideálisnak tartott jellem két pápua törzsnél és saját kultúránkban.

15–16. Afrika. Bevezetés. A rabszolgaság intézményének hatása Afrika életére.

17–18. Egy afrikai vadászó-gyűjtögető csoport (pigmeusok) bemutatása. Egy szertartás (a pigmeus molimo-ünnep) és elemzése. Ember és ünnep kérdéskörének elemzése.

19–20. Egy afrikai királyság (joruba) bemutatása. Egy állam, sok törzs (Nigéria példájának ismertetése). Az afrikai modernizáció dilemmái.

21–22. Amerika. Bevezetés.

23–24. Az inuitok. (Eszkimók) Filmvetítés. Eszközkészlet. A dalpárbajok. Ítélkezés a különböző kultúrákban.

25–26. Félévzáró dolgozat. (Szabadon választhatóan elemzési feladat vagy novellaírás.)

27–28. A dolgozat értékelése. (Kultúrák és értékrendek. Félévzáró misztériumjáték.)

29–30. (Kb. a téli szünet előtti utolsó órán.) A karácsony néprajza.

31–32. (Kb.) A szilveszter és az újév néprajza. Ünnepeink elemzése.

33–34. Az észak-amerikai indiánok. Egy népcsoport (a lakoták bemutatása). Filmvetítés. Az idősek szerepe a különböző kultúrákban.

35–36. Indián ajándékosztó szertartás (drámajáték). A tulajdon fogalma.

37–38. Az inka birodalom. Az andesi otavalo indiánok. A halál felfogása a különböző kultúrákban.

39–40. Őserdei indiánok. Ember és természet. Vita egy ökológiai katasztrófa lehetőségeiről. (Meghívott vendég: Rupp Anikó kulturális antropológus.)

41–42. A modern és hagyományos amerikai kultúra. Demokrácia és kirekesztés.

43–44. Ázsia. Bevezetés. A Kelet s a Nyugat érintkezésének dinamikája.

45–46. Szibériai rokon népeink. A sámánizmus. A gyógyítás kultúrája.

47–48. India. Filmvetítés. A test és a lélek a keleti kultúrákban.

49–50. Hinduizmus és buddhizmus.

51–52. Tibet. (Meghívott vendég: Szathmáry Botond kulturális antropológus.)

53–54. Kína. A Tao. Tajcsicsuan-gyakolatok.

55–56. Az arab kultúra. A Korán. Muzulmán irányzatok.

57–58. Európa. Az európai kultúrtörténet összefoglalása. Zsidóság és kereszténység.

59–60. Nemzetállamok. A fogyasztói társadalom. Az Európai Unió.

61–62. Magyarország. Kultúrtörténeti áttekintés. A magyarság néprajza I.

63–64. Magyarországi kisebbségek. A romák.

65–66. A Latcho drom című film vetítése. Romadal-tanulás.

67–68. Társadalmi problémák hazánkban.

69–70. Diákfórum: A diákok saját kutatásainak, drámaelőadásainak fóruma.

71–72. Záróünnepség: A beavatás. Drámajáték.5

A programban foglalt fejlesztési követelmények

Ismerjen a tanuló több különböző kulturális formációt és szubkultúrát. Értse meg a kultúra és értékrend összefüggéseit, szerezzen tapasztalatokat a kulturális relativizmus tárgyköréből. Ismerje a pszichikus funkciók kulturális beágyazottságának összefüggésrendszerét, lássa be, hogy másként látja és értelmezi a világot egy jobb agyféltekére vagy egy bal agyféltekére erőteljesebben támaszkodó általános kulturális trendben felnőtt egyén, mások az ego határai a különböző kultúrákban stb. A különböző tanult kultúrák vetületében gondolja újra az ember és a természet viszonyát. Ismerjen különböző kultuszokat és vallásokat, érzékelje a hit pszichológiai mozgatórugóit, valamint a kultuszok és vallások társadalmi szerepét. Legyenek fogalmai és a drámajátékokon keresztül személyes benyomásai a rítusok és ünnepek pszichikus és társadalmi szerepéről. Ismerjen konkrét rítusokat, legyen képes részt venni egy ünnep előkészítésében és lebonyolításában. Ismerjen néhány dalt különböző kultúrkörökből, legyenek tapasztalatai a művészi kifejezésmódok sokszínűségéről. Fejlődjön esztétikai érzéke, gyakorolja a tudatos környezet- és helyzetalakítást. Érzékelje a test és a lélek percepciójának kulturális eltéréseit, s ezzel kapcsolatosan az egészség-betegség-halál különböző felfogási módozatait. Ismerje a gazdálkodás s az anyagi kultúra, valamint a jogalkotás különböző megnyilvánulásait. Szerezzen elemi ismereteket a magyar népi kultúráról, a magyarországi kisebbségek kultúrájáról, valamint olyan problémákról, mint a marginalitás, a drogfogyasztás, az alkoholizmus. Ismerje az idősek társadalmi szerepének különböző kulturális modelljeit, s ezen keresztül értékelje újra saját attitűdjét. Ismerje a fogyasztói társadalom kulturális jegyeit. Legyen képes a tanultakat saját megfigyeléseken keresztül közvetlen környezetére vonatkoztatni. Fejlődjön a tanuló közösségi érzése, kooperációs- és toleranciakészsége, felelősségérzete. Fejlődjön önismerete, s az a készsége, hogy saját lépéseit illetően a kozmikus összefüggéseket, mások érdekeit, és saját valódi céljait összehangolva tudjon döntéseket hozni.

Oktatási segédanyagok

A gimnáziumi oktatáshoz szükséges segédanyag összeállításán évek óta dolgozik az ELTE BTK Kulturális Antropológia Tanszékének oktatócsoportja. A Kolumbusz Gimnázium számára elkészült – egy hatéves kurzus első évéhez – két oktató-videokazetta és a hozzájuk kapcsolódó tankönyv.

A tanárképzési hátteret a Miskolci Egyetem Kulturális Antropológia Tanszéke biztosítja. A végzett hallgatók társadalomismeret és vizuális nevelés tanári diplomát szerezhetnek. A kulturális Antropológia Tanári Program (tanári szakképzés) kifejlesztése és beindítása az ELTE BTK Kulturális Antropológia Tanszékén is folyamatban van.

A világ kultúrái

144 órás órakerettel az alábbi program megvalósítására nyílna lehetőség:

I. év

Bevezetés

A kultúra fogalma. Kérdésfelvetés Szathmáry Sándor Kazohínia művéből vett idézetek s a Gulliver utazásai című film (Charles Sturritge) megtekintése kapcsán. Az idegen kultúra mint tükör. Mai Gulliverek: meghívott előadók beszámolói kultúrsokkélményeikről idegenben. A kultúrák sokfélesége, mintái. A változás és változtatás lehetőségei. Pedagógiai módszertani alapelv: a világ kultúrái között megnövekedett kommunikációs lehetőségek alkalmul szolgálhatnak saját kultúránk önkritikus értékelésére, ahogy Gullivernek is alkalmat adtak erre utazásai.

„Utazások”

A kurzusok során a diákok egy-egy törzs, vagy népcsoport példáján keresztül képet nyerhetnek a föld különböző tájain élő emberek életvilágáról, problémáiról. Videofilmeket, az adott kultúrára jellemző tárgyakat, mítoszokat láthatnak, tapinthatnak, hallhatnak. Bizonyos órákra vendégelőadókat hívtunk meg, az adott kultúra specialistáit. A tárgyalt régiók egy-egy „bennszülöttjével” találkozókat igyekszünk szervezni. A hangsúly nem az adatokon, hanem a világnézeti sajátosságokon van. Megpróbálunk mentálisan ráhangolódni távoli (majd kevésbé távoli) kultúrák világára.

1. Ausztrália, Óceánia

Ausztrália őslakói,

álomidő, totem, tabu,

konfliktusok a fehérek világával.

Melanézia, Mikronézia, Polinézia:

Pápua Új-Guinea, Samoa, Húsvét-sziget,

mana, big man, kula.

2. Amerika

Amerikai civilizációk Kolumbusz előtt: maja, azték, inka kultúrák.

Indiánok ma: Észak-Amerika: a sziúk és a navajók.

A hegyvidék: a maya-tzotzil és az otavalo törzsek.

Őserdő: a wayana és a shuar törzs.

Indián felszabadítási mozgalmak.

„Afroamerika”: Kuba, Brazília.

A kreol világ.

USA: demokrácia és rasszizmus.

3. Afrika

Afrika a felfedezések kora előtt: a joruba és az etióp királyság.

A rabszolgaság intézményének következményei.

A felfedezők: hősök?

Benyovszky Móric, Madagaszkár királya.

Afrikai törzsek ma: pigmeus vadászok, maszáj pásztorok, bantu földművesek.

Egy állam, sok törzs: Angola.

Az afrikai modernizáció problémái.

Dél-afrikai helyzetkép.

4. Ázsia

Nagykultúrák és világvallások: Japán, Kína, Tibet, India,

buddhizmus, kínai univerzizmus, lámaizmus, hinduizmus.

Indonézia: árnyszínház és gamelán.

Az ázsiai gazdasági csoda.

Szibériai nyelvrokonaink.

Szibéria: a sámánizmus locus classicusa.

Arab államok. A Korán. Muzulmán irányzatok.

II. év

Európa

Az európai kultúra gyökerei:

görög-római mitológia,

a Talmud: az írás kultusza,

szinkretizmus: a kereszténység születése,

germán-skandináv és kelta mitológia,

szláv mitológia,

finnugor mitológia,

kereszténység és népi vallásosság,

boszorkányüldözések – druidák, garabonciások, táltosok,

fent és lent: a hivatalos kultúra íve és a nép világa,

középkor, reneszánsz, felvilágosodás, romantika: az eszmék áramlása, ingadozása fent és lent,

a tudomány eszmetörténete.

Materializmus, a technika kultusza.

Európa ma: észak, nyugat, dél és kelet:

régiók és kulturális habitusok,

tömegkultúra: média, tudatformálás,

technika és ökológia,

az Európai Unió.

II. Magyarország

Ősmagyar hitvilág, népi vallásosság,

kereszténység és táltosok, magyarországi boszorkányperek.

Népi hagyományok, ünnepek.

Város és falu: kultúrák, szubkultúrák.

Kisebbségek, a cigányság.

Hátrányos helyzetűek, az öregek helyzete.

Vallások és kisvallások: katolikus, református, zsidó, Krisna-tudatúak, Hit Gyülekezete, Bahai stb.

Magyarok a határon túl: Erdély, Vajdaság, Felvidék.

Idegenek Magyarországon: a bicskei menekülttábor.