Új Pedagógiai Szemle2002 július-augusztus - EPA

Komor Levente: Az Európai gyakorlathoz illeszkedő munkaerő-piaci készségigény. Felmérés a magyar oktatás-képzés fejlesztése szolgálatában. (Kézirat.) Gödöllő, 2001.

Major Éva: A közoktatás nyelvi vizsgareformjának szakmai, oktatáspolitikai és társadalmi feltételei. (Doktori értekezés, kézirat.) Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest, 2001, ELTE.

Szépe György: Nyelvészeti és nyelvpolitikai megjegyzések. In Educatio, 2000. 4. sz.

Andor Mihály: A nyelvtudás szociális háttere. In Educatio, 2000. 4. sz.

Alderson, J. Charles: Szertefoszló mítoszok: Számít-e a heti óraszám? In Modern Nyelvoktatás, 2001. 2–3. sz.

Csapó Benő: A nyelvtanulást és a nyelvtudást befolyásoló tényezők. In Iskolakultúra, 2001. 8. sz.

Imre Anna: Idegennyelv-oktatás a 90-es években. Educatio, 2000. 4. sz.

Csizér Kata–Dörnyei Zoltán–Németh Nóra: Az idegen nyelvek tanulásával kapcsolatos attitűdök változása az általános iskolások körében az 1990-es évek Magyarországán. Modern Nyelvoktatás, 2001. 4. sz.

Varga Attila: Kérdőívek a kerettantervről és a kerettantervi rendeletről. Kutatási beszámoló (kézirat), 2001, OKI.

Petneki Katalin: Idegen nyelvi tantervek és a NAT. Modern Nyelvoktatás, 1998. 2–3. sz.

Kapitánffy Johanna: Az idegen nyelvek oktatásának fejlesztése a közoktatásban. Az Oktatási Minisztérium fejlesztési stratégiája. Iskolakultúra, 2001. 8. sz.

Imre Anna: Idegennyelv-oktatás a 90-es években. Educatio, 2000. 4. sz.

Einhorn Ágnes: Németnyelv-tanítás a szakképző iskolákban. Kiss Árpád Közoktatási Szolgáltató Intézmény. Értékelési és Érettségi Vizsgaközpont. (Kutatási jelentés, kézirat.) Budapest, 2001.

Az általam vizsgált német (főleg szakközépiskolai) tantervek egyike sem tartalmazott még utalást sem.

A német szakirodalom intenzíven foglalkozik a német mint második idegen nyelv az angol után problémakörével.

A nyelvek európai éve – 2001. Információs csomag. Budapest, 2001, Oktatási Minisztérium.

Foreign Language Teaching in Schools in Europe. Brussel, Eurydice, 2001.

Einhorn Ágnes: Nyelvtudás és vizsga. Educatio, 1999. 3. sz.

Itt nem a nyelvet beszélők, hanem a nyelvet hazánkban tanulók száma határozza meg a „kicsiséget”. Ezek például a francia, az orosz, a spanyol, amelyek különben egyáltalán nem nevezhetők „kis” nyelveknek.

Ebben a képzésben eredetileg egy teljes tanév volt az iskolai gyakorlat, később ezt financiális okokból fél évre rövidítették, ami azonban még mindig sokkal több, mint amit a rendelet előír.

Bárdos Jenő–Medgyes Péter: A hároméves angol nyelvtanár-képzés továbbfejlesztésének lehetőségei 1994/96. Modern Nyelvoktatás, 1997. 1–2. sz.; Petneki Katalin–Szablyár Anna: És a német?... A hároméves némettanár-képzés eredményei és kérdőjelei. Modern Nyelvoktatás 1997. 3. sz.; Szépe György: A hároméves nyelvtanári program folytatása a IV. és V. évben. Modern Nyelvoktatás, 1997. 4. sz.

Nikolov Marianne: Minőségi nyelvoktatás – a nyelvek európai évében. Iskolakultúra, 2001/8.

Major Éva: A közoktatás nyelvi vizsgareformjának szakmai, oktatáspolitikai és társadalmi feltételei. (Doktori értekezés, kézirat.) Budapest, 2001, ELTE.

Hasonló, de kevésbé reprezentatív felmérést készített német nyelvből Monika Dannerer.

Einhorn Ágnes: Németnyelv-tanítás a szakképző iskolákban. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény, Értékelési és Érettségi Vizsagaközpont. (Kutatási jelentés, kézirat.) Budapest, 2001.

Nikolov 2001. Nikolov e cikkében Halász Gábort idézi. Halász G.: A magyar integrációs felkészülés kérdései. Új Pedagógiai Szemle, 2000, 6. sz.

A Művelődési és Közoktatási Minisztérium idegennyelv-oktatási koncepciójának tervezete. (2. javított változat.) 1997 (kézirat). Az idegennyelv-oktatás fejlesztése a közoktatásban és a felsőoktatásban (tervezet). 1999, Oktatási Minisztérium (kézirat).

1	Komor Levente: Az Európai gyakorlathoz illeszkedő munkaerő-piaci készségigény. Felmérés a magyar oktatás-képzés fejlesztése szolgálatában. (Kézirat.) Gödöllő, 2001.
2	Major Éva: A közoktatás nyelvi vizsgareformjának szakmai, oktatáspolitikai és társadalmi feltételei. (Doktori értekezés, kézirat.) Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest, 2001, ELTE.
3	http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=Jelentes2000-05-Tartalom.html
4	Szépe György: Nyelvészeti és nyelvpolitikai megjegyzések. In Educatio, 2000. 4. sz.
5	Andor Mihály: A nyelvtudás szociális háttere. In Educatio, 2000. 4. sz.
6	Alderson, J. Charles: Szertefoszló mítoszok: Számít-e a heti óraszám? In Modern Nyelvoktatás, 2001. 2–3. sz.
7	Csapó Benő: A nyelvtanulást és a nyelvtudást befolyásoló tényezők. In Iskolakultúra, 2001. 8. sz.
8	Imre Anna: Idegennyelv-oktatás a 90-es években. Educatio, 2000. 4. sz.
9	Csizér Kata–Dörnyei Zoltán–Németh Nóra: Az idegen nyelvek tanulásával kapcsolatos attitűdök változása az általános iskolások körében az 1990-es évek Magyarországán. Modern Nyelvoktatás, 2001. 4. sz.
10	Varga Attila: Kérdőívek a kerettantervről és a kerettantervi rendeletről. Kutatási beszámoló (kézirat), 2001, OKI.
11	Petneki Katalin: Idegen nyelvi tantervek és a NAT. Modern Nyelvoktatás, 1998. 2–3. sz.
12	Kapitánffy Johanna: Az idegen nyelvek oktatásának fejlesztése a közoktatásban. Az Oktatási Minisztérium fejlesztési stratégiája. Iskolakultúra, 2001. 8. sz.
13	http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=2000-07-ta-Menus-Tanuljunk.html (2001.04.12.)
14	Imre Anna: Idegennyelv-oktatás a 90-es években. Educatio, 2000. 4. sz.
15	Imre Anna: i. m.
16	Einhorn Ágnes: Németnyelv-tanítás a szakképző iskolákban. Kiss Árpád Közoktatási Szolgáltató Intézmény. Értékelési és Érettségi Vizsgaközpont. (Kutatási jelentés, kézirat.) Budapest, 2001.
17	Az általam vizsgált német (főleg szakközépiskolai) tantervek egyike sem tartalmazott még utalást sem.
18	A német szakirodalom intenzíven foglalkozik a német mint második idegen nyelv az angol után problémakörével.
19	A nyelvek európai éve – 2001. Információs csomag. Budapest, 2001, Oktatási Minisztérium.
20	Foreign Language Teaching in Schools in Europe. Brussel, Eurydice, 2001.
21	Einhorn Ágnes: Nyelvtudás és vizsga. Educatio, 1999. 3. sz.
22	Itt nem a nyelvet beszélők, hanem a nyelvet hazánkban tanulók száma határozza meg a „kicsiséget”. Ezek például a francia, az orosz, a spanyol, amelyek különben egyáltalán nem nevezhetők „kis” nyelveknek.
23	Ebben a képzésben eredetileg egy teljes tanév volt az iskolai gyakorlat, később ezt financiális okokból fél évre rövidítették, ami azonban még mindig sokkal több, mint amit a rendelet előír.
24	Bárdos Jenő–Medgyes Péter: A hároméves angol nyelvtanár-képzés továbbfejlesztésének lehetőségei 1994/96. Modern Nyelvoktatás, 1997. 1–2. sz.; Petneki Katalin–Szablyár Anna: És a német?... A hároméves némettanár-képzés eredményei és kérdőjelei. Modern Nyelvoktatás 1997. 3. sz.; Szépe György: A hároméves nyelvtanári program folytatása a IV. és V. évben. Modern Nyelvoktatás, 1997. 4. sz.
25	Nikolov Marianne: Minőségi nyelvoktatás – a nyelvek európai évében. Iskolakultúra, 2001/8.
26	Major Éva: A közoktatás nyelvi vizsgareformjának szakmai, oktatáspolitikai és társadalmi feltételei. (Doktori értekezés, kézirat.) Budapest, 2001, ELTE.
27	Major: i. m.
28	Hasonló, de kevésbé reprezentatív felmérést készített német nyelvből Monika Dannerer.
29	Einhorn Ágnes: Németnyelv-tanítás a szakképző iskolákban. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény, Értékelési és Érettségi Vizsagaközpont. (Kutatási jelentés, kézirat.) Budapest, 2001.
30	Nikolov 2001. Nikolov e cikkében Halász Gábort idézi. Halász G.: A magyar integrációs felkészülés kérdései. Új Pedagógiai Szemle, 2000, 6. sz.
31	A Művelődési és Közoktatási Minisztérium idegennyelv-oktatási koncepciójának tervezete. (2. javított változat.) 1997 (kézirat). Az idegennyelv-oktatás fejlesztése a közoktatásban és a felsőoktatásban (tervezet). 1999, Oktatási Minisztérium (kézirat).