1	Az anyagi lehetőségek csak előkutatást tettek lehetővé. Ezért csak Borsod-Abaúj-Zemplén, Pest, Tolna, Hajdú-Bihar-Bereg és Vas megye, valamint Budapest néhány iskolájára (összese 180 intézményre) terjedt ki a kutatás. Eredetileg kérdezőbiztosokkal terveztük az adatok begyűjtését, de ettől el kellett tekintenünk, és az olcsóbb, bár bizonytalanabb megoldást választottuk: a kérdőíveket postán küldtük el az intézményeknek. Visszaérkezett 87 kérdőív (48,3%), ebből felhasználható volt 85 (46,7%). Budapesti iskolákból érkezett vissza a legkevesebb, a kérdőívek 17,2%-a. Az adatokat Pakson, az Energetikai Szakképzési Intézetben számítógéppel, szociológiai összehasonlító elemző módszerrel dolgoztuk fel.
2	Tájékoztató a közoktatás épületállományáról. Budapest, 1983, Tudományszervezési és Informatikai Intézet.
3	Gergely Gyula: Az új testnevelés-tantervi követelmények tükröződése a középiskolai tanulók véleményében. Testnevelés- és Sporttudományos Közlemények, 1979. II.
4	Ez azt jelenti, hogy a két párhuzamos osztályt nemek szerint bontják, de a harmadikat nem tudják bontani.
5	Ütköző órának nevezi a testnevelés gyakorlat azokat a tanórákat, amelyen órarend szerint egyidejűleg két vagy több tanulócsoport van jelen az oktatási gyakorlóhelyen és azt megosztva – például a tornatermet megfelezve – használják.
6	Dr. Kiss Éva főorvos szerint (Országos Közegészségügyi Központ) a budapesti gyerekek testi elváltozásának gyakorisága 5 éves korban 23,9%, amely 17 éves korra 47,2%-ra nő. Itt meg kell jegyezni, hogy a közölt adatok csak a felnőttkori „rizikófaktorok” szempontjából történt vizsgálatra vonatkoznak, azaz nem térnek ki minden elváltozásra, ezért nem tartalmazzák pl. a vegetatív disztóniás gyerekek számát sem. A gyógytestnevelésre utalt gyerekek számaránya 12 év alatt ötszörösére nőtt. Összefogás az ifjúság egészségéért, edzettségéért. Az 1999. március 13-i konferencián elhangzott előadás alapján. Budapest, 1999, Zrínyi Nyomda Rt.
7	Tájékoztató az 1998/99. tanévben végzett törvényességi vizsgálatról. Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal. (Ügyiratszám: 14-1037/99.)
8	Halász Gábor (szerk.): Az oktatás minősége és az önkormányzati oktatásirányítás. Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központ. OKKER Kiadó.
9	Viola S.: Mozgásszervi problémák serdülőkorban. A Budai Gyermekkorház főorvosa 64 375 hatéves gyerek megvizsgálásakor a gyerekek 6,7%-ánál tartáshibát, 2,2%-ánál gerincferdülést, 20%-ánál lapos lábat talált. 14 éves korban a tartáshibával összefüggő gericdeformitások száma az egyik populációban 30%-os, a másikban 40%-os gyakoriságú volt. Kimutatta, hogy az életkor előrehaladásával, az iskolai ülő életmód következtében többek között a gericcel összefüggő elváltozások sokasodnak és súlyosbodnak. Jelentés a magyar gyerekek helyzetéről 1991. Gyermekérdekek Magyarországi Fóruma, Budapest, 1992.
10	Gergely Gyula: Járjunk a földön és biztosítsuk a minőséget! Új Pedagógiai Szemle, 2000. 10–11. sz. A tanulmányban olvashatunk többek között a történelmileg kialakult és a pedagógiai gyakorlatban még ma is létező tervezési formákról.
11	Gergely Gyula: Mérünk, de mit? Új Pedagógiai Szemle, 1998. 11. sz.
12	Uo. 79.