Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2002 május > Komplex integrációs program a baktakéki iskolakörzetben - Nevelni tudás fejlődése a közoktatás fejlesztése során

Restyánszki Lászlóné

Komplex integrációs program a baktakéki iskolakörzetben

A baktakéki iskolakörzetben1 a helyi társadalom elvárásai nyomán kezdődött el mintegy húsz éve az akkori tantestület szakmai megújulása. Ennek első lépése az iskolaotthonos nevelési-oktatási forma és egy olyan speciális intézményi körzet adaptálása, amely meghagyta a kis falvak iskoláit. A hat település alsó tagozatos tanulói osztott osztályokban tanulhatnak jelenleg is.

A kistelepülések megteremtették az iskolaotthonos oktatási forma minden feltételét (személyi, tárgyi, utaztatás, étkeztetés, melegítőkonyhák stb.), és sikerrel biztosítják iskolásaik számára a versenyképes tudás megszerzését. A felső tagozatos gyerekek a baktakéki körzeti iskolában tanulnak. Az ő életükben az 1993-as év jelentett fordulópontot, amikor a felső tagozaton is elindult az iskolaotthonos nevelés és oktatás. Adaptálható program hiányában azonban ennek formáját a tantestületnek kellett kidolgoznia.

Miközben egy iskolakörzet megoldásokat keresett eredményességének és hatékonyságának javítására, a mikro- és makrotársadalomban olyan változások mentek végbe, melyek arra ösztönözték a nevelőket, hogy folyamatosan jobbá tegyék saját nevelési gyakorlatukat.

A baktakéki körzetben megvalósított iskolaotthonos nevelés és oktatás a többirányú integrációs folyamatok táptalaja lett, melynek során megvalósul egy esélyteremtő, felzárkóztatási stratégia.

A nevelési gyakorlat minőségi változására ható erők

A társadalmi környezet hatása

A regionális egyenlőtlenségek kompenzálásának szükségessége a kilencvenes években erősödött meg. Az összeszűkült gazdaság jelentős életminőségbeli változásokat okozott, melyek súlyos egzisztenciális következményekkel jártak. A munkanélküliség egyre több családot érintett térségünkben, és növelte a tanulási életutat nem látó vagy nem értékelő, képzetlen társadalmi réteg létszámát. A szegénység, a cigány lakosság népességének növekedése fokozza a társadalmi egyenlőtlenségeket. A pedagógusok B.-A.-Z. megye több településén missziót teljesítenek a gyerekekért, az ő minőségileg más életükért.

Pedagógiai munkánkat a szülők azzal tudják segíteni, ha bizalmukba fogadnak, és ránk bízzák gyerekeiket. Saját mikrokörnyezetük gondjai csökkentik a gyerekükkel való foglalkozás igényét és az arra fordítható idő mennyiségét. Mégsem közömbös számukra, hogy a helyi és körzeti közoktatás milyen minőségű nevelést és oktatást képes nyújtani. A pedagógus szerepe kibővül, a gyerekek képességeinek és készségeinek komplex fejlesztése jórészt rájuk hárul, miközben új feladatként jelentkezik a szülők nevelése is. Ma már számíthatunk a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti szolgáltatásokra, mint segítő erőkre is.

A fenntartói kötelezettség

A körzet hét települési önkormányzata példaértékűen támogatta és támogatja az oktatást, ennek érdekében társulást hoztak létre, de a társadalmi egyenlőtlenségek miatt a lehetőségeik végesek.

A társulás életképességét igazolja, hogy modellt nyújtva a társadalmi konszenzusteremtésre, az intézményi innováció újabb és újabb lehetőségeinek megvalósítását segíti.

A közoktatás fejlesztésének segítői

Körzetünk pedagógusait az 1985. évi oktatási törvény is motiválta az innovációra, amit az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról még inkább nyomatékosított. A tanárok olyan szabadságot kaptak, mely lehetőségek sorát sejtette a szakmai innováció érdekében. Tudtunk és akartunk élni az autonómia lehetőségeivel (1993-tól írtuk a pedagógiai programot, szabadidős programot, készítettük a helyi tanterveket ). A decentralizációt (konszenzusépítés a helyi és körzetbeli faluvezetéssel a központi irányítás adta lehetőségek kihasználásával) saját szervezetünk fejlesztése irányába tudtuk fordítani. Az iskolaszék szervezésével, a diákönkormányzat működtetésével mind újabb megújulási lehetőségek kínálkoztak.

Nevelő-oktató munkánk fejlesztéséhez, illetve folyamatos és távlati fenntartásához 1993-tól a különböző pályázatok nyújtottak segítséget. Első pályázataink bizony eléggé hiányosak voltak, akkori projektjeinket már átírtuk, kijavítottuk, gazdagítottuk. Minden pályázatunk a baktakéki iskolaotthonos program egy-egy újabb szegmensét képezi.

Munkánk igazi elismerői azonban a gyerekek, hiszen a mi szakmaiságunk, kreativitásunk találkozott az ő együttműködő készségükkel, amely tulajdonképpen működteti a rendszert.

Mi is történt valójában? Mindössze annyi, hogy a gazdasági és társadalmi feszítő erők a modernizáció irányába sodorták az intézményi körzetet. Ez a „kényszerítő erő” hozta felszínre a tantestületben megbúvó szakmai és pedagógiai értékeket. Ma már tudjuk, hogy a gyötrelmes, megtorpanásokkal, örömökkel teli útnak még nem értünk a könnyen járható részére, hiszen újabb és újabb kihívásoknak kell megfelelnünk, ha a gyerekek személyiségfejlesztése és önmagunk pedagógus személyisége érdekében tenni akarunk. E tenni akarást segíti a modern társadalomban felértékelődött személyi autonómia is. A baktakéki iskolakörzetben világossá vált, hogy az iskola korszerűsítésének elengedhetetlen feltétele és belső dimenziója az iskolán belüli demokratizálódási és humanizálódási tendenciák minél teljesebb kibontakoztatása. E folyamatok teljesüléséhez az iskolának felül kellett vizsgálnia addigi pedagógiai gyakorlatát, és mint szervezetnek újra kellett gondolnia és alkotnia a teljes működését. Hajtóerőnk a gyerekek tanulási életútjának segítése. A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány által támogatottan került felszínre az a tudás és képességhalmaz, melynek igazán tudatában sem voltunk. Mertünk vállalkozni, és meg akartunk felelni az újabb kihívásoknak, miközben képeztük magunkat, és olyan tudástöbbletre tettünk szert, melyet ma már szívesen megosztunk másokkal is.

A pedagógus szerepe és felelőssége

Ez a segítő stratégia akkor eredményes, ha tudja kompenzálni az iskolán kívüli gazdasági és társadalmi erők, szocializációs gátak hatásait, ha az iskola részfolyamatai egymást erősítően hatnak, ha a fejlesztés komplex módon, tudatosan valósul meg. A pedagógusok autonómiája valójában pedagógiai szabadság, mellyel élni akartak és tudtak is a körzet pedagógusai, miközben sejtették, hogy óriási felelősséget vállalnak. E felelősség a saját pedagógiai gyakorlatuk iránti minőségi igényben és annak fejlesztésében, valamint a sikerért való teljes körű felelősségben is megnyilvánult.

A nevelés minőségére ható tényezők között meghatározó szerepe van a pedagógusnak. A pedagógus akkor mondhatja, hogy hivatását gyakorolja, ha képes a korszerű és változó kognitív tudástartalmak, képességek és szociális szerepek folyamatos tanulására, azoknak a saját gyakorlatával való összevetésére, és azokat – szelektálva, teljes személyiségével közvetítve – a tanítványainak át tudja adni. Vagyis a pedagógus értéke annyi, amennyit önmaga lehetőségeiből megvalósít a gyerekkel való együttműködése során. Ennek az értéknek a fokmérője az alapvető ismeretek, készségek, képességek, szokások, beállítódások és magatartásmódok kialakítása és differenciált fejlesztése.

A pedagógus mesterségbeli tudásával akkor tölti be a társadalom által elvárt szerepét, ha

A körzet pedagógusainak főbb jellemzői a nevelés fejlesztése eredményeként:

A tanulók fejlesztése korszerű tartalmi és módszertani kultúrával rendelkező pedagógusokat kíván. E társadalmi elvárást segítették a különböző pályázati kiírások. A pályázati témákban fellelhetők voltak az új tudásterületek, így a tantervfejlesztés, az értékelési vagy iskolavezetési és szervezési kompetenciák fejlesztése stb.

A körzet pedagógusai számára a projektek megvalósítása során szerzett tudástöbblet gazdagította önbecsülésüket. A pályázatkiírók segítettek abban, hogy a kollégák erkölcsi megbecsülése alkalmanként anyagi megbecsüléssel is járjon. Mind anyagi, mind szakmai téren elsősorban a Soros Alapítvány és a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány nyújtott támogatást, ami e térség szegény, de a jövőt a szüleiktől eltérő módon tervező gyerekek számára a sikeres tanulási életutat biztosító mentálhigiénés környezetet segített létrehozni a körzet iskoláiban.

Ma már a B.-A.-Z. Megye Közoktatásáért Közalapítvány is támogatja szakmai munkánkat.

A baktakéki iskolakörzet szakmaiságát erősítő dokumentumok, melyeket a pályázatokat kiíró alapítványok szakmai kuratóriumai támogattak:

A programok tárgyi feltételeit is pályázatokkal teremtettük meg.

A baktakéki iskolakörzetben folyó nevelő-oktató munka jellemzői

NAT műveltségi területek
10 műveltségi terület
1. elem Tantárgyak A műveltségi területeket lefedő 14 különböző tantárgy.
2. elem
Szabadidős programok
A műveltségi területeket és a tantárgyakat magukban foglaló 31 külön­böző program, hetente minimum 12 különböző; van, amelyikből heti több fog­lal­kozás is van, pl. könyvtár, számítástechnika, sport.
3. elem
Tanulási tevékenység
Differenciált tanulást biztosító ötféle tanulási körülmény.
4. elem
Rendezvények
Műveltségi területeket lefedő rendezvények, programok, egyedi projektek, minimum 40 alkalom évente.
5. elem
Nyári programok
A műveltségi területeket lefedő (pályázatfüggő), többnapos tábori tevékenység (8 féle tábori program van kidolgozva).

Hátránykompenzáló nevelési gyakorlatunk

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Az iskolakörzet pedagógusai tervszerű nevelő-oktató munkával, a körzeti Pedagógiai Program megvalósításával, komplex módon igyekeznek kompenzálni a szociális hátrányok többségét. E hátránykompenzálás jelentős mentális törődést is magában foglal, melyhez segítőként társul a körzeti védőnő és a gyermekvédelmi felelős is, miközben fő partnereink a fenntartók és a szülők.

Az anyagi hátrányok kezelése

A kulturális hátrányok kezelése

A komplex hátránykompenzáló tevékenységet – mely több ponton is túlmutat az iskolai költségvetésen – az évek során sok támogató segítségével valósítottuk meg.

Komplex integrációs program

Az évek alatt formálódó program célja, hogy az iskola szakmai dokumentumaira épülve, a nemzeti és etnikai értékeken keresztül maximálisan segítse a tanulók társadalmi integrációját.

1. táblázat A program kiemelt része 2001/2002-ben

Fő szakmai cél
Támogató
Csertölgy erdei iskola Szociális hátrányok kompenzálása
Közösségfejlesztés,környezettudatos és értékmegóvó magatartás fejlesztése.
Környezetvédelmi Minisztérium, Oktatási Minisztérium
Egészségért mentálhigiénés sportprogram A környezet egészségesebbé tétele, testi egészség és környezeti kultúra fejlesztése. A sport váljék örömforrássá. Közoktatási Modernizációs Közalapítvány
Tanulási életút építése Interkulturális program megvalósítása, egész napos nevelés és oktatás, differenciált tanulási körülmény, tanulni tanulás, ösztöndíjhoz jutás. Soros Alapítvány
Kitörésközépiskolára felkészítő program (5–8. o.) Kiemelt személyiségfejlesztés, tanulásra motiválás a legkorszerűbb eszközök segítségével, társadalmi felemelkedés, gimnáziumba jutás és megfelelés, a kiválasztottság ereje, a tanulók tanulmányi ösztöndíjhoz juttatása, kapcsolatépítés 14 családdal. B.-A.-Z. Megye Közoktatásáért Közalapítvány
Együtt a gyermekek jövőjéért projekt Felzárkóztatás, intenzív fejlesztés,a szülők segítővé tétele, integráció, családi kapcsolat építése (5 család), kapcsolat építése az iskolát segítőkkel. Közoktatási Modernizációs Közalapítvány

A végzett munka ellenőrzésében és értékelésében segítséget adnak a B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet (Miskolc), a Magyar Pedagógiai Társaság (Budapest), a Közoktatási Ellátási Körzet (Encs) szakemberei. A partnerkapcsolat építésében aktívan részt vesznek a körzet Cigány Kisebbségi Önkormányzatai, a Családsegítő Szolgálat, a körzeti védőnő, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős és egy mentálhigiénikus végzettségű kolléganőnk is.

A program átszövi az iskola nevelési és oktatási stratégiáját, hiszen iskolánk alapvető célrendszerének megvalósulási kerete az iskolaotthonos oktatási forma, mely 7.30 órától 16.30 óráig tervezi, szervezi a körzet gyerekeinek mindennapjait.

Integrációs programcsomagunk ezen része – terveink szerint – nem egy tanévre szól. Tulajdonképpen eddig is segítettük mindazokat a célokat, melyeket egy-egy projekten belül súlypontozunk, de most mégis megfoghatóbbnak érezzük azt a bonyolult nevelési feladatsort, melynek teljesítését magunktól is elvárjuk.

A programcsomag megvalósulása során a szakmai innováció kiterjesztését éljük meg, hiszen minőségében és tartalmában más attitűdök segítik az iskolával kapcsolatban állók együttműködését, miközben erősítik a társadalmi integráció gyakorlatát a cigány tanulók számára is. Az iskola – segítők közreműködésével – a családok mindennapjaira is hatva, változásokat generál a felnőtt lakosság körében is. E lehetőségre figyelve szervezzük munkánkat.

Mindannyian az iskolai élet egészének sikeréért munkálkodunk a tantestületben, így formálódik az a közös munkát motiváló környezet, melyben a gyerek a legfontosabb. Közös feladatunk, hogy a gyerekekkel együtt nyugodt iskolai légkört teremtsünk, melyben a szeretetteljes bánásmód és figyelem érvényesül a gyerekek iránt. Fontos, hogy élhessenek a véleménynyilvánítás lehetőségével, beleszólhassanak a napi dolgokba, és olyan türelem uralja az iskolát minden élethelyzetben, melynek alapja a tapintattal nevelés és a biztonságérzet, hogy minden gyerek megtalálhassa saját belső értékét. E tevékenységünket erősítette a KOMA XXXVIII. pályázata, mely az általunk indított projekttel egyező elvekre épült. A két program találkozása immár 19 cigány családdal (az összes felső tagozatos gyerek szüleinek 29%-ával) építi az együttműködést nagyon sikeresen, új együttműködési technikákat kialakítva. A KOMA-pályázatot megnyert kolléganőnk olyan képzésben részesült a pályázat keretében, mely szakmailag segítséget adott a program megvalósításában, és mentálisan is felkészítette, formálta a program sikere érdekében. A KOMA e sajátos és kiváló gondozási stratégiája más pályázatok esetében is valós közoktatás-fejlesztést eredményezhet. E stratégia kiterjesztése mind nagyobb számú pedagógus számára biztosítaná a sikeres pedagógiai gyakorlatot.

Szabadidős programok

A felső tagozaton tanító pedagógusok egyénisége, nyitottsága, problémaérzékenysége, munkaintenzitása e programokon keresztül kerül valós próbatétel elé. E terület szakmai kidolgozásához szintén kaptunk megerősítést a KOMA által is. A program egy-egy témáját egy-egy pályázattal erősítettük, így jött létre a 31 részes programcsomag.2

A pedagógusok nevelő tevékenységét fejlesztő vezetői stratégia

Nevelési rendszerünk – mely komplex módon kívánja segíteni e térség társadalmi változásait is – a 8. évfolyam végén az alábbi szocializációs mutatók teljesülését eredményezi a tanulóknál.

A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány hatásrendszere a baktakéki iskolakörzetre

E Pályázati témáival a tantestületet szakmai erőfeszítésekre késztette.

A baktakéki komplex iskolai hatásrendszer hosszú távú stratégiájának jellemzői a cigány gyerekek európai integrációja érdekében