1
A tanulmány szerepel a megjelenés alatt álló Osztályfőnöki kézikönyvben is.
2
Lásd Marie Winn: Gyerekek gyermekkor nélkül. Budapest, 1990, Gondolat Kiadó.
3
Minderről lásd részletesen a Változások az iskolai nevelés funkcióiban című tanulmányt.
4
A serdülőkor érzelmi viharairól olvasni lehet majd az Osztályfőnöki kézikönyv Érzelmi kultúráról című fejezetében is. Szerző: Hegyiné Ferch Gabriell
5
Lásd: Ranschburg Jenő: Miért a baj, ha kamasz? In Tanári létkérdések. Budapest, 1995, RAABE Kiadó.
6
Lásd pl.: Mihály Ottó (szerk.): Iskola és pluralizmus. Budapest, 1998, Edukáció.
7
Az osztályfőnöki kézikönyvben Schüttler Tamás ír részletesen e témáról Változások az iskolai nevelés funkcióiban című tanulmányában.
8
A versengésről a téma avatott szakértőjének Fülöp Mártának olvasható majd egy tanulmánya a kézikönyvben.
9
Lásd Szekszárdi Júlia: Az iskolák belső világa, Nagy Mária: Pedagógusok. In Halász Gábor és Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról. 2000, OKI.
10
Lásd pl.: Andor Mihály: Az iskolán át vezető út. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 10. sz.; Bánfi Ilona: Az iskolai teljesítményt befolyásoló háttértényezők. Új Pedagógiai Szemle, 1999. 6. sz.
11
Forrás: Marián Béla: A közvélemény a közoktatásról. Gyorsjelentés. Kézirat, 1999, OKI.
12
Lásd Carl Weiss: Az iskolai osztály szociológiája és szociálpszichológiája. Budapest, 1974, Tankönyvkiadó.
13
Lásd Szekszárdi Ferencné: A pedagógiai gyakorlat jellegzetes konfliktusai. Új Pedagógiai Szemle, 1993. 7–8. sz. 95–106.
14
Lásd a már említett osztályfőnöki vizsgálat mellett a dr. Aszmann Anna által vezetett munkacsoport reprezentatív vizsgálatának adatait. Bővebben ugyanerről Magyar diákok egészségi állapota és az iskola című tanulmányból lehet tájékozódni.
15
József Attila: A Dunánál.
16
Babits Mihály: Húsvét előtt.
17
Shakespeare: Rómeó és Júlia.
18
Lásd Horváth Szabó Katalin: Konfliktuskezelő stratégiák. Új Pedagógiai Szemle, 1994. 11. sz. 28–32.
19
Thomas Gordon ezt a megközelítést nevezi harmadik módszernek, amikor sikerül érvényre juttatni a „nincs vesztes” elvet. Lásd Thomas Gordon: T.E.T: A tanári hatékonyság fejlesztése. Budapest, 1990, Gondolat Kiadó.
20
A pedagógusok körében az ún. Gordon-tréning a legelterjedtebb. De ezenkívül is számos olyan tréning található a piacon, amely az erőszakmentességet hangsúlyozza és a konstruktív konfliktuskezelés képességeinek fejlesztését célozza. Ezek közül kiemelem a Magyar ENCORE elnevezésű Konfliktuspedagógiai Alapítvány által meghonosított, a konstruktív konfliktuskezelés tanítását célul kitűző, országosan ismert tanfolyami programot.
21
A konstruktív konfliktuskezelés tanításának iskolai kipróbálását 1998-ban és 1999-ben a Közoktatási Modernizációs Közalapítvány támogatta. A kísérletet Kereszty Zsuzsával együtt irányítottuk.
22
Lásd Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. Budapest-Szolnok, 1995, IFA-Magyar ENCORE. A konfliktuskezelés tanításához elkészült egyéb segédanyagok: Szekszárdi Júlia: Útvesztők bennünk, köztünk, körülöttünk. Tankönyv a 6. osztályosok számára. Budapest, 1998, Calibra–Műszaki Kiadó; Sallai Éva–Szekszárdi Júlia: Emberi kapcsolatok. Munkafüzet és tanári kézikönyv. Budapest, 2000, AKG Kiadó.
23
A program kísérleti kipróbálására olyan pedagógusokat választottunk, akik valamennyien a személyközpontú pedagógia elkötelezettjei. Egy részük is gyakorlott tréner, illetve Gordon-instruktor (Boldog Károlyné, Száva Eszter), drámapedagógus (Korbai Katalin, Pólya Zoltán, Tóthné Pap Ildikó). A négy iskola közül kettő Carl Rogers pszichológiáját tekinti pedagógiai programja alapjának (a budapesti Rogers Iskola, illetve a visontai Szent-Györgyi Albert Általános Iskola). A budapesti Kontyfa Utcai Iskola jól működő demokratikus hagyományaival tűnik ki, Csenyéte pedig a cigánytanulók sajátos fejlesztésével szerzett országos hírnevet. Mind a négy intézmény részt vett a Soros Alapítvány által támogatott önfejlesztő programban is.
24
E kísérlet folytatásaként az ezt követő tanévben, szintén KOMA-támogatással került sor néhány általános és középiskolai osztályban az erkölcsi jellegű konfliktusokról és dilemmahelyzetekről folyó rendszeres beszélgetésekre osztályfőnöki órák keretében. Ezekről a foglalkozásokról is olvashatók tanulmányok és óraleírások a kézikönyvben. Lásd Kósáné Ormai Vera – Völgyi Péterné, Both Mária és Csizmazia Katalin tanulmányait a Változatok az erkölcsi nevelésre című fejezetben.
25
Szerző: Lázár Ervin
26
Az 1988-ban létrejött Csenyéte Alapítvány támogatásával alakult ki ez a roma kisiskolásokat nevelő alternatív iskola, amely a gyerekek szükségleteihez igazodva programjában különös hangsúlyt helyezett a személyességre, a cselekvéses tanulásra és a művészeti nevelésre. (vö.: Kereszty Zs. – Pólya Z (szerk.).: Csenyéte antológia. Csenyéte-Budapest-Szombathely, 1998. 41–42.) A konstruktív konfliktuskezelés tanulása szemléletét tekintve jól illeszkedett a program szellemiségébe.
27
Balogh Ricsi édesanyja meghalt.
28
A tanító bácsi rövidítéséből származó állandó megszólítás.
29
Az anyaiskola székhelye.
30
Száva Eszter kiválasztását az is motiválta, hogy osztályfőnöksége nyolc évre szól. Már egy másik iskolában végigvitt ilyen módon egy tanulócsoportot, s ez ritka pedagógiai tapasztalatokhoz juttatta őt. Ezeket ebben az előzőtől eltérő társadalmi környezetben lévő iskolában bizonyára kiválóan kamatoztatta és kamatoztatja a továbbiakban is.
31
Az óraleírást és a leveleket lejegyezte, valamint a szöveget szerkesztette Sepsi Andrea a Kontyfa utcai iskola pedagógusa.
32
Hasonló helyzetről ír Rákosy Gergely Kész őrület című novellájában, amelynek feldolgozása megtalálható a kézikönyvben Szabó Ildikó és Szekszárdi Júlia tanulmányában.
33
Ebbe a Rogers Iskolába nem a középosztálybeli gyerekek járnak, mint fővárosi megfelelőjébe, hanem viszonylag alacsony iskolázottságú szülők fiai, lányai. Az iskola igazgatójának és a nevelőtestületnek rendkívül sok értetlenséggel kell megküzdenie egy olyan szülői körben, ahol a nevelés lényegét a verés, a szidás jelenti. S bármennyire sikeresnek is bizonyult az intézmény a gyerekek körében, bármennyi külső szakmai elismerést is kapott a program, az iskola és az igazgató, sajnos a fenntartó nem szorgalmazza a koncepció tovább éltetését. Nagyon nagy kár!
34
A foglalkozás jegyzőkönyvét Boldog Károlyné, az iskola igazgatója készítette.