Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2000 december > Az európai dimenzió pedagógiai megközelítései

Vass Vilmos

Az európai dimenzió pedagógiai megközelítései1

Az Európai Unió a közös európai kulturális örökség megismertetését, átadását tekinti a közösség egyik legfontosabb nevelési, oktatási feladatának. Az alábbi tanulmány arra keres választ, hogy a hazai oktatás keretei között milyen lehetőségei vannak az európai dimenzió átadásának. A szerző röviden áttekinti azokat a tantervi, tantárgyi és módszerbeli lehetőségeket, amelyek segítségével megismertethetővé és megérthetővé válik az európai dimenzió.

 

„Nincs jobb kombináció, mint a brit találékonyság, a francia szellemesség, a szláv zene, az olasz konyha, a német tökély, a spanyol realizmus, a holland szerénység, a skandináv őszinteség.”
(Richard Hill)

 

Az európai integráció folyamatában az 1980-as évektől kezdődően – a korábbi gazdasági döntések után – a tagországok oktatásügyével kapcsolatos kérdések növekedése figyelhető meg, különös tekintettel a munkaerőpiac kihívásaira, az egyes tagországok szakképzésére, valamint a tanárképzés minősítési feltételrendszerére. Azok az egyezmények, állásfoglalások, ajánlások és határozatok, amelyek a gazdasági integráció mellett a „kulturális különbségek egységét” hangsúlyozzák, a két terület (gazdaság és kultúra) összeillesztésére kiemelten használják az európai dimenzió fogalmát (SZABÓ 1996). Az utóbbi évtizedben az európai dimenzió fogalmának használata növekvő mértékben jelent meg az oktatásban is. Fontos leszögezni, hogy nem egy újabb oktatási paradigmaváltásról van szó. Kisebb-nagyobb mértékben eddig is tanítottunk Európa földrajzáról, történelméről, irodalmáról és kultúrájáról. Az európai dimenzió fogalma első megközelítésben kiterjesztést jelent, hiszen a körülöttük lévő világot (szűkebb, helyi környezet) európai térben helyezzük el.

Földrajzi kiterjesztés
Földrajzi kiterjesztés például, amikor a hazai élővizek bemutatása révén sort kerítünk a nagyobb európai folyók, tavak (Rajna, Szajna, Temze, Tevere, Bodeni-tó, Wörthi-tó stb.) leírására, vagy nemzetközi programok és kapcsolatok segítségével iskolánk beutazza Európa néhány országát kiszélesítve ezáltal a földrajzi ismeretek és képességek körét.
Kulturális kiterjesztés
A cserekapcsolatok révén tanulóink, tanáraink számos kulturális tapasztalatot szereznek. Megismerkednek az adott európai ország szokásrendjével, étkezési kultúrájával, építészetével, hagyományaival, betekintést nyernek a mindennapi életbe. Az európai dimenzió kulturális kiterjesztésének másik területe a média és a számítógép. Néhány gombnyomással és kattintással, egy kényelmes karosszékben ülve villámgyorsan megvalósulhat a „virtuális” kulturális barangolás.
Társadalmi kiterjesztés
Az európai dimenzió társadalmi kiterjesztésének is két területét különböztethetjük meg. Egyfelől az iskola belső és külső kapcsolataiban megjelenő demokratizálódást (a társadalmi és állampolgári ismeretek jelentősége, önkormányzatiság, demokratikus döntéshozatal, diákjogok, felelősségvállalás, cselekvés stb.), másfelől tanulónk felkészítését a munkaerő-áramlás következtében kialakult új kihívásokra és problémákra (rugalmasság, folyamatos tanulás és képzés, kommunikációs képességek stb.).
Gazdasági kiterjesztés
A társadalmi kiterjesztésben rejlő demokratizálódás szoros kapcsolatban van a gazdaság számos területével. Az európai országok között fennálló versenyhelyzet magával hozta a versenyképesség megőrzésének az igényét is. Ez az oktatásra és a gazdaságra egyaránt vonatkozik. Az európai dimenzió kiterjesztésének gazdasági területe a versenyhelyzetben rejlő lehetőségeket és a versenyképesség megőrzésének a technikáit tartalmazza. A tanítási-tanulási folyamat nyelvére lefordítva ez a gazdasági ismeretek tanítását, a vállalkozói kompetenciák fejlesztését jelenti.

A fenti kiterjesztések azonban az európai dimenzió fogalmának csak felületes értelmezését jelentik. A tudatos pedagógiai összekapcsolás érdekében a fogalomkört érdemes három területen megvizsgálni: európai dimenzió mint kulturális örökség, mint az oktatás tartalmi tényezője, mint készségek és képességek halmaza.

Az európai dimenzió fogalma

Az európai integráció folyamatában egyezmények, állásfoglalások, ajánlások és határozatok hangsúlyozzák a gazdasági együttműködés mellett a „kulturális különbségek egységét”. E két terület (gazdaság és kultúra) összeillesztésére használják az európai dimenzió fogalmát. Az utóbbi évtizedben a fogalom egyre gyakrabban jelent meg az oktatásban is. Az oktatás európai dimenziója a tanítási-tanulási folyamat tervezésének és gyakorlatának egyre fontosabb tényezője. A fogalomkört három területen érdemes megvizsgálni: európai dimenzió mint kulturális örökség, mint az oktatás tartalmi tényezője; mint készségek és képességek halmaza.

Európai dimenzió mint kulturális örökség

Az európai dimenzió kulturális vetületeinek a vizsgálatakor nem tekinthetünk el attól az elsődleges (gyakran általános) képtől, amely az egyes népekről bennünk él. David Hume szerint „az értelmes ember elfogadja, hogy minden nemzetnek sajátos szokásai vannak, és hogy bizonyos tulajdonságokkal gyakrabban találkozik egy adott népen belül, mint annak szomszédainál”. Ezt a felszínen mutatkozó sokszínűséget, amely általában személyes kapcsolatokon és tapasztalatokon alapszik, számos történet formájában megörökítették, ezáltal a kultúra és az oktatás szerves részévé tették. Ennek egyik gyöngyszeme az a történet, amelyben egy hajóskapitány megpróbálja rábeszélni az utasokat arra, hogy hagyják el a süllyedő hajót. Mivel nincsen mentőcsónak, ezért az egyetlen menekülési út a vízbeugrás. A kapitánynak rá kell vennie a hajón tartózkodó különböző embereket, hogy ugorjanak be a vízbe. Ennek érdekében felhasználja azokat a felszínes ismereteket, amelyek az egyes népek jelleméről a rendelkezésére állnak. „Azt mondtam az angoloknak, hogy nem lenne sportszerű, ha nem ugranának, a franciáknak, hogy elegáns lenne, ha ugranának, a németeknek, hogy parancs ... az olaszoknak pedig, hogy szigorúan tilos vízbe ugrani.” (HILL 1999)

Természetesen az európai dimenzió fogalmának ennél komolyabb a tartalma. Az Európai Közösségek Tanácsa és a Tanács ülésén részt vevő oktatási miniszterek egy 1988-ban született határozatban megfogalmazták azokat az alapelképzeléseket, célkitűzéseket és összehangolt tevékenységeket, amelyek a következő évtizedben mintegy vezérfonalként az európai dimenzió fogalmának az oktatásban történő elterjesztését szolgálják. A célkitűzések első pontja szorosan kapcsolódik az európai dimenzió fogalmának kulturális rétegéhez: „Meg kell erősítenünk a fiatalokban az európai identitás érzését, egyértelművé kell tennünk számukra az európai civilizációnak, valamint azoknak az alapoknak az értékét, amelyekre Európa népei ma a fejlődésüket kívánják építeni, ezek elsősorban a demokrácia elveinek a megőrzése, a társadalmi igazságosság és az emberi jogok tiszteletben tartása.” Dominique Barthélémy, az Európa Tanács oktatási szakértője legújabb tanulmányában kísérletet tett az európai dimenzió fogalmának elemzésére. Megállapításai elsősorban azokra az alapelvekre épülnek, amelyeket egy évtizeddel korábban az Európai Közösségek Tanácsa meghatározott. Eszerint az európai dimenzió elsősorban az európai országok közös történelmi, földrajzi és kulturális értékeinek a halmaza. Más szóval az európai kulturális tartalmak és magatartásminták, valamint civilizációs értékek (demokrácia, emberi jogok, szabadság, tolerancia) bemutatása. Megfogalmazta az európai dimenziónak a tradicionális kulturális jellemzőkön túllépő dinamikusan fejlődő koncepcióját is. (BARTHÉLÉMY 1999)

Tradicionális kulturális örökség:

Az európai dimenzió folyamatosan változó, bővülő és erősödő fogalomegyüttes, amelynek egyre nagyobb hatása van az európai oktatási intézmények együttműködésére.

Európai dimenzió mint az oktatás tartalmi tényezője

Az európai dimenzió fogalmának tradicionális-kulturális vetületei szerves egységet alkotnak azokkal az oktatás tartalmára hatást gyakorló területekkel, amelyek az európai civilizációs értékek tudatosításán túl elsősorban azzal foglalkoznak, hogyan kell a fiatalokat felkészíteni az életre egy demokratikus, multikulturális és soknyelvű, egyre összetettebben működő Európában. Melyek ezek a területek? Bizonyos tantárgyak idegen nyelven történő oktatása, a hagyományos tantárgyak keretében vagy több tantárgyon átívelő, az egyes tagországok történelméről, társadalmáról, gazdaságáról és kultúrájáról szóló ismeretek, tanterven kívüli tevékenységek. Olyan tudásról van szó, amelynek segítségével az európai fiatalok azt is megtanulhatják, miként élhetnek együtt másokkal, hogyan gondolkodhatnak és cselekedhetnek felelősségteljesen, hogyan lehet a kibővült gazdasági és társadalmi teret hatékonyan kihasználni. Ebben az értelemben az európai dimenzió figyelembevétele az oktatás tartalmában politikai, társadalmi és gazdasági szükséglet. Az oktatás tartalmába koherensen beépülő európai dimenzió túllép Európa térbeli és időbeli jellegén. Előtérbe kerülnek azok az Európa-központú folyamatok, amelyek a tanulói viszonyuláson és értéken túl az attitűdökre, valamint a gondolkodásmódokra is hatással vannak. (SHENNAN 1997) Ennek megfelelően az európai dimenzió nem kiegészítő elemként van jelen az oktatás tartalmában, hanem a tananyag szerves részét képezi. A „tanítani Európáról” célkitűzést a „tanítani Európáért” filozófia egészíti ki. Az oktatás tartalmában egyre erőteljesebb európai dimenzió olyan témák mentén valósul meg a tanítás és tanulás folyamatában, amelynek kiválasztásában számos szempont játszik szerepet. Ezek közül feltétlenül említést érdemel a tanulók számára való hasznosság, a már meglévő tantervi tartalmakhoz való illeszkedés, a minden európai polgárt érintő problémákhoz és folyamatokhoz történő igazodás, az Európa egészét hangsúlyozó, releváns adatok, statisztikák, térképek, diagramok és táblázatok bemutatása, az integráció és differenciálódás illusztrálása, valamint az európai dimenzió fejlesztésének helyi, regionális, nemzeti és globális aspektusainak a figyelembevétele. Az európai dimenziónak számos olyan jellemzője van, amely túlmutat az iskolai tudás követelményrendszerének ismeret- és megértésszintjén. A hangsúly egyre inkább az ismeretek hasznosíthatóságára és alkalmazására, azaz a mindennapi életre helyeződik át.

Európai dimenzió mint készségek és képességek halmaza

Az Európa Tanács 1989-es ajánlássorozata az európai dimenzió oktatásával kapcsolatban olyan ismeretek, készségek és képességek átadását szorgalmazza, amelyek az európai társadalmakat ért kihívásokkal szoros összhangban vannak. A kulturális és tartalmi elemeken túl az európai dimenzió fogalmának harmadik vetületét alkotják azok a készség- és képességhalmazok, amelyek a mindennapi élethez és munkába álláshoz szükségesek, alkalmassá teszik a fiatalokat arra, hogy az élethosszig tartó tanulás és képzés követelményének eleget tegyenek. Az alapvető képességeken túlmenően (írás, olvasás, számolás, tanulás) elsősorban a kommunikációval, az információ megtalálásával, szelektálásával és felhasználásával, az együttműködéssel és a problémamegoldással kapcsolatos készségekről és képességekről van szó. Az európai dimenzió készség- és képességhalmazának jelentős elemei az úgynevezett élet- vagy társadalmi képességek, mint az önismeret, az önértékelés, az önbizalom, a szociális és környezeti tudatosság, a konfliktuskezelés, valamint az egészség megőrzésének képessége.

Az európai dimenzió tehát dinamikusan fejlődő, sokszínű, összetett fogalom. Az európai hagyományokra épülő tradicionálisabb megfogalmazások kiegészültek azokkal a tartalmi és képességelemekkel, amelyek elsősorban Európa jövőjével, a várható kihívásokkal foglalkoznak. Más megközelítésben az oktatás európai dimenziója a helyi, a nemzeti és a globális értékrend szövedéke. (BÁTHORY 1997)

Az európai dimenzió megjelenési formái a tartalmi szabályozásban

Az európai dimenzió fogalmának összetettsége (tradicionális-kulturális, tartalmi és készség-, képességelemek) a tananyagfejlesztésben is kimutatható. A fogalom sokoldalú értelmezése lehetővé teszi azt, hogy a tanítási-tanulási folyamat tervezése is többrétegű legyen. Az európai tudatosságról szóló irányelvekben (Guidelines on European Awareness, 1983) az Európa Tanács három alapvető javaslatot tett az iskolában elsajátított tananyagra vonatkozóan: egymásra épülés, koherencia, európaiság. Margaret Shennan tantervi szakértő 1991-ben a tartalom gyakorlati és tapasztalati jellegzetességeivel egészítette ki ezeket az alapelveket. (SHENNAN 1997) A már említett, 1988-ban született dokumentum világosan megfogalmazza az európai dimenzió és a tananyag kapcsolatát, amely szerint az iskolai programok „az európai dimenziót nyíltan belefoglalják az iskolai tanterveikbe minden erre alkalmas tantárgy esetében, mint például irodalom, nyelvek, történelem, földrajz, társadalomtudományok, gazdaság és művészetek”. Az alapelvek és célkitűzések alapján az európai dimenziót a tananyagfejlesztés alábbi szintjeit érdemes az oktatásba beépíteni:

Tantervi, tantárgyi (curriculáris) szint

A tantervi, tantárgyi (curriculáris) szint az Európáról szóló ismeretek átadását, az európai tudatossághoz kapcsolódó képességek fejlesztését jórészt a hagyományosnak mondható tantárgyi szerkezetbe ágyazza. A jelenlegi európai tananyagon több tantárgy is osztozik (földrajz, történelem, modern idegen nyelvek, művészeti tárgyak, bizonyos természettudományos tárgyak). Manapság azonban újabb és újabb műveltségterületek hasítanak ki egyre nagyobb szeletet a képzeletbeli Európa-tortából. Ebben a sorban említést érdemelnek a közgazdaságtannal, a környezetvédelemmel, a médiával, a társadalommal és a politikával részben vagy egészében foglalkozó tantárgyak. A tantervi, tantárgyi (curriculáris) szintű tananyagfejlesztés kétségtelen előnye az, hogy a hagyományos tantárgyi szerkezetet használó oktatási rendszerek számára aránylag zökkenőmentes lehetőséget nyújt, a diákok Európáról megszerzett ismereteit bővítheti, tudásuk minőségét javíthatja. A hagyományos, tantárgyalapú megközelítés illeszkedik a tanárképzés szerkezetéhez, valamint speciális, az európai dimenzió tartalmával és módszertanával foglalkozó szakértők képzését is lehetővé teszi. (SHENNAN 1997) Hátránya, hogy az új műveltségterületekhez kapcsolódó tartalmakat nehéz anélkül beépíteni a már meglévő tantervi tartalomba, hogy ez ne vonná maga után az ismeretek túlsúlyát, a képességfejlesztésre szánt idő csökkenését. Másfelől az Európáról megszerzett ismeretek a tantárgyak összehangoltságának hiánya miatt – törvényszerű a széttöredezettségük – nem alkotnak összefüggő egységet.

Kereszttantervi, tantárgyközi (cross-curriculáris, interdiszciplináris) szint

A kereszttantervi, tantárgyközi (cross-curriculáris, interdiszciplináris) szint az Európáról tanultak összefüggésekbe helyezését, a tanárok és a tanulók együttműködését tekinti a tantervfejlesztés legfontosabb céljának. Ezáltal biztosíthatja az időt az európai tudatossághoz kapcsolódó képességek fejlesztésére, megteremtheti az Európáról szóló ismeretek közötti folyamatosságot és koherenciát. A tantárgyak összekapcsolása többféle lehet: más és más tantárgyat tanító tanárok együttműködésével megvalósuló, kulcsfogalmak mentén haladó, központi témák köré építkező, hálós tantervfejlesztési technikákról van szó. (VASS 2000) Az Európa Tanács által 1991-ben kiadott oktatási dokumentum célul tűzte ki az európai dimenzió keretjellegű, általános megközelítésének tantervi kidolgozását a középfokú oktatás számára. A program további szándéka az volt, hogy megerősítse az európai dimenzió fejlődését a középiskolában, ellentétben azzal az iránnyal, amely új, különálló tantárgy tanításával képzeli el ezt. Annak illusztrálása volt a cél, hogy az alkalmas tanulási-tanítási anyagok mind a tantervben már meglévő tantárgyak, mind a kereszttantervi témák számára használhatóak legyenek. A szakértői csoport a legfontosabb témákat elsősorban a belgiumi Atlas de la Communauté alapján határozta meg:

A legfontosabb kereszttantervi témák – környezet, politikai élet, migráció, kultúra, civilizáció – tantervi csomópontokra épülnek. Ezek tantárgyakra bontottan egyrészt megtalálhatók a jelenleg is használatos tantervekben és tantárgyi programokban. Másrészt a legtöbb tartalmi elem beilleszthető a történelem, földrajz, társadalmi ismeretek, valamint a természettudományok, irodalom, nyelv, művészet és vallástudományok óráiba is. Az európai dimenzió kereszttantervi, tantárgyközi megközelítésének ez a hagyományos keretekhez jobban illeszkedő útja. Bonyolultabb tananyag-elrendezést és óratervi egyeztetést igényel az a kereszttantervi megoldás, amelyik az európai dimenziót kulcsfogalmak köré építi. Ilyen kulcsfogalmak lehetnek például az egység, különbözőség, változás, folyamatosság, egymásrautaltság, konfliktus, biztonság (SHENNAN 1997) Ebben az esetben a tantárgyi keretek feloldódhatnak, a tartalmi összefüggéseket és kapcsolódási pontokat a fogalmak biztosítják.

Rejtett tantervi (extra-curriculáris) szint

Az európai dimenzió kereszttantervi, tantárgyközi megjelenítése számos nehézséggel jár (hagyományos tantárgyi struktúra, tanárképzés, taneszközök). Annak érdekében, hogy a tantárgyközpontú európai dimenzió hátrányait valamelyest csökkentsük, hasznos törekvésnek mutatkozik a rejtett tantervi (extra-curriculáris) tananyag-elrendezési technika. Valójában arról van szó, hogy az európai dimenzió tartalmi megjelenítésében mutatkozó készség- és képességterületek fejlesztésére nagyobb idő áll rendelkezésre a kötelező tanítási időn kívül szervezett foglalkozások esetében. Ennek előnye, hogy kötetlenebb formában valósíthatja meg az európai tudatosság erősítését, hiszen jobban építhet a tanulói tapasztalatra és érdeklődésre. Rugalmasabb szervezeti és tartalmi formáinak megfelelően (Európa Klubok, Európa Napok, projektek) a tanulók motivációja eleve adott. A rejtett tantervi szint hátránya, hogy a kötelező tanítási időn túli munkát igényel, számos esetben nem köti le a teljes iskolai populációt.

Az európai dimenzió sokszínű, egymástól jól elkülöníthető szinteken valósulhat meg a tantervfejlesztésben. Mindhárom szint hatékony tananyag-elrendezési lehetőséget kínál. Nincs szó új tantárgy bevezetéséről. A gyakorlatban a tantárgyi, a kereszttantervi és a rejtett tantervi szint számos kombinációja valósul meg.

Az európai dimenzió módszertana

Az európai dimenzió fogalmának és tartalmi szabályozásban betöltött szerepének megismerése után érdemes megvizsgálni a tanítási-tanulási folyamat gyakorlati kérdéseit is. Az európai dimenzió módszertanának a legtöbb kézzelfogható eleme már jelen van a hazai oktatásban is. Azok a módszerek, amelyeket bemutatunk, csak példák, nem üdvözítő, villámgyors sikereket eredményező „csodafegyverek”, még csak nem is előírt, szigorúan végrehajtandó cselekvéssorozatok. Olyan technikákról, stratégiákról, a módszertani kultúrát növelő lehetőségekről van szó, amelyeket az európai dimenzióval foglalkozó tanulmányok említésre méltónak találtak. Az európai dimenziót erősítő tanulási és tanítási technikák nem a hagyományos ismeretközvetítő elveket helyezik az előtérbe. Ráday Péter szerint az európai ismeretek tanításának, a készségek és képességek fejlesztésének folyamatában hatékonyabbak azok az egyéni és csoportos feladatmegoldásra épülő tanítási módszerek, amelyek során az a fő szempont, hogy a tanulók együttműködve, egymást segítve, kiegészítve törekedjenek a célok kitűzésére és megvalósítására. Együttműködésük kiterjed a feladatok és a felelősségi területek meghatározására és az elvégzett részfeladatok, valamint az egész folyamat ellenőrzésére is. Ennek megfelelően az európai dimenzió módszertanát két jól körülhatárolható pedagógiai paradigma határozza meg: a projektmódszer és a kooperatív tanulás.

A projektgondolkodás ma elsősorban a gazdaságban szereplők iránt támasztott követelmény. A pedagógiában sokáig csak az alternatív iskolák kedvelt tevékenységi formája volt. Nem nehéz megjósolni, hogy hamarosan nagyobb szerepet fog betölteni a közoktatási rendszer egészében. Különösen igaz ez azokra az iskolákra (számuk egyre inkább növekszik), amelyek az európai dimenzió megerősítésében látják a megújulásuk egyik lehetséges formáját. Ennek elsősorban az az oka, hogy a projektmódszerre alapozott tanítási-tanulási folyamat a diákok aktív tevékenységformáinak és a tanár irányító, segítő szerepének egyensúlyára épül. A módszer a problémaközpontú gondolkodás fejlesztésében, a cselekvésre épülő tevékenységformákban, az önálló információszerzésben és a kooperatív tanulási technikákban egyaránt hasznos. A feldolgozott témák motiválják a tanulókat, együttműködésre ösztönzik őket, a feladatok arányosan oszlanak meg, az európai dimenzió valóban komplex módon valósulhat meg. A pedagógiai folyamat tervezhetőbbé válik, ám ezzel párhuzamosan a megváltozott irányítási keretek számos előre nem látható problémát is a felszínre hozhatnak. A projekt-módszerre épülő európai dimenziós programok a következő szervezési menetet igénylik:

— Előkészítés (a korábbi ismeretek és tapasztalatok számbavétele).

A téma felvetése, a súlypontok kijelölése.

A tevékenység céljának, a fontosabb tevékenységformáknak (pl. megfigyelés, adatgyűjtés, makettkészítés, kérdőívek összeállítása, poszterkészítés stb.), valamint az elvárt produktumnak a megfogalmazása.

Az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó résztémák meghatározása a tanárok és a projektben részt vevők szuverén döntése alapján.

— Tervezés

A célok elérése érdekében az elvégzendők felosztása, időtervezés.

A kulcsesemények megtervezése.

— Kidolgozás

A tervezet végrehajtása.

Az eredmények bemutatására való előkészítés.

— Értékelés, véleményezés, visszacsatolás

— A további feladatok megtervezése, a tapasztalatok rögzítése

(FOUNTAIN 1995; LEHOCZKY 1997; VASS 2000)

A projektmódszer tervezésének folyamatát érdemes megnézni a tanulói és tanári tevékenységek szempontjából is, hiszen a projekt mint módszer és mint gondolkodás is másfajta tanár-diák kapcsolatot kíván, és a program sikere szempontjából már az első pillanattól kezdve érdemes a felelősségi és tevékenységi köröket megosztani és elkülöníteni.

A projektmódszer tervezése

SzakaszLeírás Diáktevékenység Tanártevékenység
1., InformációszakaszProbléma állítása
Tancélok leírása
Kritériumok kitűzése
Projektfeladat kiadása
2. TervezésMunkaterv megfogalmazása
Időtartam tervezése
Feladatmegosztás
Információszolgáltatás
esetleg
3. ElőterjesztésMunkaterv előterjesztése
Munkaterv alkalmazása
Magyarázat
Irányított kérdések felvetése
4. VégrehajtásProjekt végrehajtása
5. ÖsszegzésProjekteredmények kipróbálása
Taneredmények kipróbálása tancélokon
Beszámoló készítése
Beszámoló elbírálása
6. ElbírálásEredmények beszámolója
Eredmények elbírálása
Eredmények elbírálása

(LÜKŐ 1996)

A projektmódszer nagy előnye, hogy a tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, a tradicionális szakaszok (előkészítés, feleltetés, tárgyalás, összefoglalás, begyakorlás, a házi feladat feladása) megtelhetnek élettel (kirándulások, kísérletek, megfigyelések, mérések, viták, vizsgálatok), ami az európai dimenzió megjelenését is élményszerűvé teszi. (HORTOBÁGYI 1991)

A kooperatív tanulás elmélete a már jól ismert csoportmunkára épülő oktatási folyamatot helyezte új megvilágításba. Központi eleme az úgynevezett ötletbörze-technika. Kiválóan alkalmas az előzetes tudás felmérésére, a problémák több szempontú megközelítésére. A csoportos foglalkozások a társas kapcsolatokra is nagy hatással vannak, hiszen a tanulók elsősorban egymástól tanulnak. Megtanulják meghallgatni a másikat, mérlegelni a javaslatokat és adott szituációkban dönteni. Az együttműködés során a tanulókat céltudatosság, kitartás, gondosság és önkontroll jellemzi. Ezek a projektfolyamat szakaszainak elengedhetetlen feltételei. Létrehozhatunk azonos feladatrendszerű csoportokat, amikor minden tanuló ugyanazt a témát dolgozza föl. Más esetben a csoportok a téma más és más részeivel foglalkoznak. Az együttműködésre épülő, az európai dimenziót előtérbe helyező projektek megszervezésére célszerű az alábbi lépéssor végrehajtása.

  1. A motiváció biztosítása, az aktivizáló módszerek végiggondolása.
  2. Az európai dimenziót érintő problémafelvető, komplex célkitűzés.
  3. Rövid vitaindító megbeszélés, az európai orientációs irányok megadása.
  4. A feladatmegoldás és a felelősségmegosztás lépéseinek a körvonalazása.
  5. Utalás az európai dimenzió összetettségére, a folyamatos együttműködés szükségességére.
  6. Önálló, páros, esetleg kiscsoportos cselekvési és megoldási tervek kidolgozása.
  7. A téma több szempontú megközelítése.
  8. A csoportok egymás közötti ellenőrzése, értékelése.
  9. 9. Az együttműködés tanári értékelése.

Mindezek után felsoroljuk azokat a tanítási-tanulási módszereket és munkaformákat, amelyek átszövik az európai dimenzió fogalomkörét és tartalmi oldalát, és mind a projektmódszer, mind a kooperatív tanulás oktatási paradigmában jelen vannak.

Vita, önálló ítéletalkotás módszere

Lehetővé teszi a tanulói tapasztalatokra épülve a saját vélemény kifejtését. Ehhez olyan témákat érdemes választani, amelyekben a vélemények ütközhetnek (legalább három-négy eltérő, markáns álláspont). Például Magyarország csatlakozása, a várható előnyök, hátrányok; a pénzügyi források felhasználása; a lehetséges gazdasági prioritások megfogalmazása stb. A tanulók előzetesen felkészülnek a vitára, a vitát vezető személy sem feltétlenül a tanár. Célszerű a termet átrendezni, valamint a vitában esetleg visszahúzódó tanulók számára (a magunk számára is) megfigyelési szempontokat adni. Ezek vonatkozhatnak a vita lefolyására, a résztvevők kezdeményezőkészségére éppúgy, mint az egymáshoz való viszonyra, a vélemény ütköztetésére és az érvelési technikákra.

A megosztott osztály – „megpörgetett” információ módszere

Az információ átadásának és a kooperatív tanulás módszerének az együttes alkalmazása az egymástól eltérő vélemények ütköztetésén alapul. Ehhez olyan témát érdemes választani, amely lehetővé teszi a több szempontú elemzést. Ilyen lehet például a magyar kisebbségek helyzete a csatlakozás után (hazai, kisebbségi és uniós álláspontok). (Lehet olyan újságcikkeket keresni, amelyek legalább három fél nézőpontjából elemzik a folyamatokat.) Valójában az információ „megpörgetéséről” van szó, amelynek során öt-hat négy-öt fős csoportot szervezünk. Mindegyik csoport a vélemények egy-egy szeletének alapján beszélget lehetőleg hasonló témakörökről, elemzi a képeket és értékeli az adott álláspontot. Majd ezek után összekeverjük a csoportok tagjait, egymás mellé kerülnek az információdarabok, ezáltal megtörténik a résztudások átadása és kiegészítése. A csoport minden tagja tud valamit, amit a többiek nem. Ezáltal az egyébként félénk tanulók is kellő szerepet kapnak, hiszen mindenki fontos az adott információ miatt. Ez egyfajta információs kirakójáték, amelyben a csoporttagok megbeszélik az egymástól eltérő álláspontokat, átadják egymásnak a hiányzó információt és összegzik azokat. Célszerű, ha a tanár beül az egyik csoportba, majd a „megpörgetett” és összeállt információ után egy rövid plenáris vitán elemzi az egymástól eltérő véleményeket. A hangsúly nem a mindenáron kialakított konszenzuson van, nem is azon, hogy eldöntsük, melyik álláspont képviselőjének van igaza. A módszer egyik legnagyobb erénye, hogy bemutatja azt, hogy egy-egy probléma megoldásának több útja lehetséges.

A képviseleti vagy reprezentatív demokrácia módszere2

Az előző módszer továbbfejlesztett változata, a csoport tagjainak a megfigyelésén alapuló szimulációs tevékenység. Két-három csoport az eltérő érdekek és vélemények alapján megvitatja az adott problémát. Majd választanak három-három képviselőt, aki a csoportdöntéseket és a vitában elhangzottakat a lehető leghatékonyabban képviseli. Végül egy plenáris képviselő-testületi ülésen az összesen kilenc képviselő megvitatja az adott problémát. Közben a csoportok tagjai néhány megfigyelési szempont alapján értékelik a vitatkozó felek teljesítményét, a vita szereplőit. Észreveszik, hogy kik azok, akik kompromisszumra hajlamosabbak, kik adják fel könnyen a csoport kialakított véleményét, kik azok, akik nem engednek az álláspontjukból. A megfigyelési feladat előnye, hogy nem pusztán a kilenc tanuló szimulációs tevékenységére szűkül le az óra második fele, hanem az osztály minden tagja feladatot kap. A módszer hátránya, hogy rendkívül időigényes és nagy szervezőmunkát igényel. Ám segítségével kitűnően lehet szimulálni azokat a döntési folyamatokat, amelyek az európai szervezetekben lejátszódnak.

A szövegfeldolgozás módszere

Nagy számban állnak a tanárok és a tanulók rendelkezésére források, dokumentumok az európai dimenzió témaköreiből magyar nyelven is. Ezeket többféle módon fel lehet dolgozni. Az önálló értelmezés mellett irányító és gondolkodtató kérdésekkel segített feladatokkal is. A szöveg feldolgozása során a tanulói visszajelzések alapján lehetőség nyílik arra, hogy összegyűjtsük azokat a problémákat, fogalmakat és összefüggéseket, amelyek a szövegek elemzése közben előfordultak. A szövegfeldolgozás harmadik szakaszát azok a kérdések és feladatok alkotják, amelyek már figyelembe veszik az említett lépések alapján értelmezett információkat. Végezetül érdemes egy rendszerező magyarázattal finomítani az adott értelmezéseket, az esetleges naiv képzeteket.

A problémamegoldás módszere

A szövegfeldolgozás módszerének továbbfejlesztett, nehezített változata. Nem célszerű az új témakört bevezető órán alkalmazni, hiszen számos ismeretet és képességet igényel. Kezdete az előző módszer második szakasza, az összefüggések felismerése, értékelése és összehasonlítása. A módszer során elsősorban az elemzési, bizonyítási és cáfolási tanulói tevékenységek és gondolkodási képességek fejlődnek.

A definíció módszere

A korábban említett módszerek elsősorban problémákra, a megoldások alternativitására épültek. Ez a folyamat lehetetlen definíció nélkül. Olyan fogalomértelmezési technikáról van szó, amelynek során lehetővé válik azoknak a kognitív struktúráknak a kialakítása, amelyek szükségesek a helyes értelmezés képességének fejlesztéséhez. A módszer hátránya a fogalmak értelmezése és az összefüggések elemzése helyett a magoltatás erőltetése. Célszerű a definíciómódszert közös beszélgetéssel, tanulói beszámolóval és kiselőadással kombinálni.

A kooperatív tanulásra és a projektmódszerre épülő tanítási-tanulási technikák várható eredményei

  1. A frontális munkában szétszórt felelősségvállalás személyes és csoportos szintre tevődik át, ami hatékonyabbá teszi a teljes tanulási-tanítási folyamatot. A közös sikerhez mindenki hozzátesz valamit, érvényesülhet az úgynevezett D'Artagnan-effektus, azaz „egy mindenkiért, mindenki egyért”. A személyes és csoportos döntések tervezése, nyomon követése és értékelése megbízhatóbbá válik.
  2. Az európai dimenzió megjelenési formái közül előtérbe kerülnek azok a tantárgyközi elemek, amelyek elősegítik a komplex, összefüggésekben való gondolkodás fejlődését, a több szempontú látásmód kialakulását.
  3. Különösen a vitára, a szimulációra és a demokratikus döntéshozatalra épülő módszerek alkalmasak kitűnően a kommunikációs képességek hatékony fejlesztésére és gyakorlására.

  4. Az együttműködési képességet fejlesztő módszerek esetében lehetővé válik a demokratikus attitűdök kialakítása, a felelősségvállalás tevékenységekben megnyilvánuló megjelenítése, az egyéni és csoportos részvétel.

Végezetül érdemes felsorolni néhány konkrét tanulói tevékenységet, amely alapja lehet a fenti (kissé hipotetikus) előnyök megvalósulásának a gyakorlatban, továbbá lehetőséget nyújt a projektek tervezéséhez.

A DHV Magyarország Kft. 1999-ben négy városban (Pécs, Szeged, Miskolc, Budapest) szervezett háromnapos továbbképzéseket elsősorban középiskolai tanárok számára, amelyeken az európai dimenzió pedagógiai megközelítései (fogalom, tartalom, módszerek) is jelentős szerepet játszottak. A mintegy 200 fő részvételével lezajlott tréningen lehetőséget nyújtottak arra, hogy a tanárok a gyakorlatok során megtapasztalják a kooperativitás és a projektgondolkodás módszertanát. Számos programot készítettek, amelyek középpontjában az európai dimenzió állt. Ilyen témák voltak például: ruhatárunk régen és ma; az erdő; hagyományok együttélése; a vasút.

A kooperatív tanulás és a projektmódszer lehetővé teszi egy valódi, a gyakorlat számára hasznosítható követelményrendszer és tevékenységterv kidolgozását az európai dimenzió fogalomkörében. Olyan programcsomagról van szó, amely a tantárgyi programokon túl módszertani javaslatokat és konkrét projektötleteket ad azok számára, akik úgy gondolják, hogy az európai dimenzióra épülő tanítási stratégiákat a gyakorlatban is kipróbálják. Remélhető, hogy a felsorolt módszertani ötletbörze lehetővé teszi, hogy a pedagógiai programokban és a helyi tantervekben tudatosabban jelenjen meg az európai dimenzió. Nincs szó új ház felépítéséről, sem paradigmaváltásról. Szükséges a már meglévő alapokra, a tanulói tapasztalatokra és érdeklődésre épülő módszer, a tanítás során jól használható, az európai gazdasági és politikai kihívásokra választ adó programok kidolgozása, kipróbálása, bevezetése és értékelése. Így az európai dimenzióra épülő projektek szerepet vállalhatnak a már meglévő kooperatív tanulási technikák közös szintre hozásában, a jogait ismerő és érvényesítő állampolgár képzésében és az európai szemléletmód kialakításában. (VASS 1997) A lehetőségek és az elméleti keretek adottak. A többi rajtunk múlik.

Irodalom

A secondary education for Europe. Final Conference. What secondary education for a changing Europe? Trends, challenges and prospects. European Dimension: Summary Report, 1996.

DOMINIQUE BARTHÉLÉMY: Analysis of the Concept of European Dimension. European Education, 1999, vol. 31, no. 1. Spring 64–95. p.

DOMINIQUE BARTHÉLÉMY–RAYMOND RYBA–CESAR BIRYEA–JEAN-MICHEL LECLERCQ: European Dimension: Summary Report. Council of Europe, 1997.

BÁTHORY ZOLTÁN: A közoktatás európai dimenziói. Új Pedagógiai Szemle, 7–8. sz. 169–173. p.

European Dimension Across the Curriculum. Scottish Consultative Council on the Curriculum, 1993.

The European Content of the School History Curriculum. Council for Cultural Cooperation, Strasbourg, 1995.

SUSAN, FOUNTAIN: Education for development. A teacher's resource for global learning. Hodder and Stoughton, London, 1995.

HORTOBÁGYI KATALIN: Projekt Kézikönyv. Iskolafejlesztési Alapítvány. Budapest, 1991, OKI.

LEHOCZKY JÁNOS: Hasznoskönyv. 1997, Környezetgazdálkodási Intézet.

LÜKŐ ISTVÁN: Bevezetés a környezeti nevelés pedagógiai és társadalmi kérdéseibe. Sopron, 1996, Edutech Kiadó.

RICHARD HILL: Mi, európaiak. Geomédia szakkönyvek, Budapest, 1999.

MARGERAT SHENNAN: Európa a tantervben, avagy miért tanítsunk Európáról. Új Pedagógiai Szemle, 1998. 10. sz. 115–128. p.

SZABÓ LÁSZLÓ TAMÁS: Európai dimenziók a tanárképzésben. Educatio, 1996, 4. sz. 596–603. p.

A Tanács és a Tanács ülésén részt vevő oktatási miniszterek 1998. május 24-i állásfoglalása az oktatás európai dimenzióiról. Az Európai Közösségek Hivatalos Lapja. C 177. sz. 1–9. p.

VASS VILMOS–ZARÁNDY ZOLTÁN (szerk.): Európáról módszeresen. Budapest, 2000, DHV Magyarország Kft.

VASS VILMOS: Egy európai oktatási program a demokratikus állampolgárért. Új Pedagógiai Szemle, 1997, 6. sz. 84–92. p.

VASS VILMOS: A tantárgyköziség pedagógiai megközelítései. Mestersége tanár sorozat. Budapest, 2000, Önkonet Kiadó.

White Paper. Teaching and Learning. Towards the Learning Society (Tanítani és tanulni.) Fehér könyv. Budapest, 1996, Munkaügyi Minisztérium.