Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2000 december > Küszöbátlépés? 2000 -- az informatikai stratégiák éve Európában

Komenczi Bertalan

Küszöbátlépés? 2000 – az informatikai stratégiák éve Európában

Az Európa jövőjét meghatározó folyamatok megértése és tudatosítása érdekében a tanulmány időrendben idézi fel azokat a fontosabb fejleményeket, amelyeknek várhatóan közvetlen hatása lesz Európa közoktatási rendszereire.

Helsinkitől Stockholmig

Talán nem túlzás azt feltételezni, hogy az évszázad – és az évezred – utolsó éve meghatározó lesz az európai oktatás 21. századi szerepét illetően. Számos jele van annak, hogy az Unióban az évszámváltáshoz kapcsolódóan egyúttal korszakváltást is előkészítenek. Az egyesült Európa intézményei összehangolt intézkedésekkel próbálják meg a közösséget tudás alapú, információs társadalommá alakítani. A mögöttünk lévő egy évben indultak el, illetve bontakoztak ki azok a folyamatok, amelyek könnyen lehet, hogy minőségi fordulathoz, „küszöbátlépéshez” fognak vezetni. Esély van arra, hogy olyan gazdasági és társadalmi formáció alakul ki, amely a papírra vetett stratégiák, programok jövőképéből kirajzolódik. Van valami jelképszerű abban, hogy a változások kezdeményezésének, elindításának és kibontakozásának ívét az információtechnika széles körű felhasználásában élenjáró két skandináv ország, Finnország és Svédország fővárosa határolja. Az „eEurópa – információs társadalom mindenkinek” programot az Európa Tanács Helsinkiben tartott közgyűlésén ismertették 1999 decemberében, míg a program alapján elindított változások előrehaladásának értékelésére és korrekciójára, a hosszabb távú hatások számbavételére az Európa Tanács 2001 májusára tervezett stockholmi tanácskozásán kerül sor.

eEurópa – információs társadalom mindenkinek

1999. december 8-án Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke meghirdette a Bizottság eEurópa programját.1ÁRPÁTI ANDREA–KOMENCZI BERTALAN–FEHÉR PÉTER: Az Európai Unió oktatási informatikai stratégiája. Új Pedagógiai Szemle, 2000/7–8 sz. http://www.oki.hu/Cikk.asp?Kod=2000-07-eu-Tobbek-Europai.html> A politikai kezdeményezés időzítése megfelelő lélektani pillanatban történt, hiszen alig egy hónap választotta el Európát attól, hogy belépjen a 2000-es évekbe. Gazdasági és társadalmi szempontból is elérkezett az idő a határozott változtatásokra, hiszen a nagy vetélytárs, az Egyesült Államok jelentősen előrehaladt gazdasági rendszerének és társadalmának információs és kommunikációs technikán alapuló átalakításában.

Az eEurópa abból a felismerésből született, hogy ha Európa nem tesz határozott, átfogó és gyors intézkedéseket a társadalom informatizálódása érdekében, akkor hátrányba kerül a 21. század globális versenyvilágában. A politikai kezdeményezés kibocsátását az a felismerés is ösztönözte, hogy a szakértők és a politikai döntéshozók adottnak látták a lehetőséget Európa hátrányának megszüntetéséhez. A kontinens eddig nem megfelelően kihasznált erőforrásai és high-tech iparágai jó alapot szolgáltatnak a kívánt küszöbátlépéshez. A dokumentum nem hagy kétséget afelől, hogy az oktatás, képzés, továbbképzés, tanulás a kívánt átalakulások egyik kulcselemét képezik. Ahhoz azonban, hogy az európai oktatás a változások előrevivője és katalizátora legyen, meg kell változnia.

A jövő oktatásának tervezése

2000. január 27-én jelent meg A jövő oktatásának tervezése című szakértői tanulmány, amelyet a Bizottság készíttetett az Európai Parlament és az Európa Tanács döntéshozói számára.2 Jelentősége abból adódik, hogy egyrészt jövőképet vázol fel az elkövetkező időszak információs és kommunikációs technikán alapuló oktatási rendszeréről, másrészt a jelenlegi helyzetet elemezve ajánlásokat, prioritásokat fogalmaz meg a kívánt jövő bekövetkezését elősegítő döntésekre vonatkozóan. A dokumentumot részletesen ismertettük lapunk novemberi számában.3

eLearning

Az eEurópa kibocsátása után néhány hónappal, 2000. március 9-én Viviane Reding, az Európai Bizottság kulturális és oktatási ügyekért felelős tagja ismertette az eLearning kezdeményezést. Az eLearning átfogó, egységes keretbe helyezi az eEurópa és más uniós dokumentumok oktatási és szakképzési, általában humánerőforrás-fejlesztési célkitűzéseit, és a gyakorlati megvalósításhoz szükséges akciók, erőforrások és eszközök szervezésére, biztosítására és koordinálására irányul. Néhány héttel később Reding asszony egy beszédében elmondta, hogy az eLearning program implementációjában fontos szerepet szánnak az Unió oktatási-szakképzési-együttműködési programjainak. E programok „új generációja” úgy került kidolgozásra, hogy megfeleljen a tudás alapú társadalom kihívásainak.

Kiemelkedően fontos szerepet tölt be az eLearning programban megfogalmazott célok megvalósításában a Socrates-program Minerva részprogramja, amellyel az Unió a nyitott és távtanulás, illetve a kommunikációs és információs technikák együttműködési eszközként történő felhasználását támogatja.4 A változások elérésének fontos eszközeként jelölte meg Reding asszony az Európai iskolai hálózatot is.5Új Pedagógiai Szemle, 2000. 6. sz. Innovatív iskolák az Európai iskolai hálózaton. Új Pedagógiai Szemle, 2000. 7–8. sz.> Kifejtette, hogy a Bizottság sokat vár ettől a virtuális együttműködési hálózattól, segíti működését, bővítését és továbbfejlesztését.

Az eLearning program részletesen kidolgozott változatát 2000. június 8-án ismertette az Unió oktatási minisztereivel. A miniszterek tanácsa elfogadta a programot, és valamennyi miniszter jelezte elkötelezettségét és aktív közreműködési szándékát a program megvalósításában.

Az Európa Tanács lisszaboni közgyűlése

2000. március 23-án és 24-én az Európai Unió állam- és kormányfői a soros elnök Portugália fővárosában, Lisszabonban tanácskoztak. A tanácskozás fő célja az új évszázad első évtizedére szóló közös gazdasági és társadalmi stratégia kialakítása volt. A téma fontosságát és súlyát jelzi, hogy a közgyűlésről kiadott dokumentum 59 pontjából 41 foglalkozik ezzel a kérdéssel.6 Először a stratégiai célokat határozták meg. Kifejtették, hogy ezeknek a céloknak összhangban kell lenniük az Unió értékrendjével és társadalomfelfogásával, valamint figyelembe kell venni a küszöbön álló bővítésből adódó új helyzetet is. A stratégia fontosabb elemei a következők: egy új tudásinfrastruktúra kiépítése, gazdasági reformok, az innovációs készség fejlesztése és a szociális ellátó-, illetve az oktatási rendszerek modernizálása. A változások mértékét és jellegét jelzi a szövegben a kvantumátmenet kifejezés használata. A stratégiai program kialakításának egyik forrás- dokumentuma az eEurópa program volt. Az Európai Tanács megbízta a Bizottságot, hogy a következő közgyűlésre készítse el az eEurópa program alapján a tudás alapú, digitális gazdaságba történő átvezetés akcióprogramját. Két fontos oktatási cél azonban már a lisszaboni dokumentumban is meghatározásra került: a Tanács felhívta az Unió tagállamait, hogy 2000 végéig biztosítsák valamennyi iskola internetkapcsolatát, és érjék el, hogy 2002 végéig a tanárok legyenek képesek az internet és a multimédia-programok használatára.

A lisszaboni tanácskozásról kiadott dokumentum kiemeli annak szükségességét, hogy az európai oktatási és szakképzési rendszerek alkalmazkodjanak a tudás alapú társadalom igényeihez és a munkaerőpiac magasabb szintű követelményeihez. A gyors változások elkerülhetetlenné teszik azt, hogy a tanulási és szakképzési lehetőségeket a különböző életkorú és helyzetű csoportokhoz igazítsák. Ezzel összefüggésben fontos feladatként határozták meg olyan helyi tanulási központok kialakítását, amelyek alkalmasak új, elsősorban információtechnikai alapképességek kialakítására. A különböző képzettségek áttekinthetősége és összehasonlíthatósága európai szinten ugyancsak prioritásként szerepel.

A lisszaboni okmány felhívja a tagállamokat arra, hogy saját illetékességi körükön belül tegyék meg a szükséges lépéseket az alább megfogalmazott célok elérése érdekében.

  • Az emberi erőforrások fejlesztésére fordítandó összegek évenkénti észrevehető emelése.

  • A képzésből kimaradt 18–24 év közötti fiatalok számának felére csökkentése 2010-ig.

  • Az iskolák és a szakképző központok internetkapcsolatának biztosítása és többcélú, helyi tanulási központokká alakítása.

  • A helyi tanulási központok széles körű hozzáférhetőségének biztosítása.

  • Oktatási és szakképzési partnerkapcsolatok kialakítása iskolák, szakképző intézmények, vállalatok és kutatóintézetek között.

  • Új alapképességek európai rendszerének kialakítása (információtechnikai alapismeretek, idegennyelv-ismeret, technikai kompetencia és kultúra, vállalkozói képességek és társadalmi kompetencia).

  • Diákok, tanárok és kutatók mobilitásának elősegítése.

  • A különböző országokban szerzett kvalifikációk elismerése, illetve a részvégzettségek beszámítása.

  • Egységes európai szakmai önéletrajzszabvány kidolgozása.

    Az Európai iskolai hálózat műhelykonferenciája

    Az Európai iskolai hálózat stábja műhelykonferenciát rendezett a jövő iskolájának kérdéséről.7 A konferencián egyetértés alakult ki az oktatási rendszer szükséges változásainak a legfontosabb feltételekről. Megfogalmazták, hogy az oktatáspolitikai döntéshozók gyors és határozott intézkedéseire van szükség ahhoz, hogy az internetre kapcsolt (és azt hatékonyan használó) iskolák és az új követelményeknek megfelelő tanárok száma minél hamarabb elérjen egy „kritikus tömeget”. A konferencián részt vett miniszterek egyike úgy fogalmazott, hogy mindenekelőtt a tanároknak kell megváltozniuk. Ez persze akkor megy a legkönnyebben, ha széles körben tudatosodnak bennük a kommunikációs és információs technika által rendelkezésre álló új, sokoldalú lehetőségek: jobb időkihasználás, a diákok érdeklődésének fokozódása és teljesítményük növekedése, mindenekelőtt azonban saját munkájuk könnyebbé válása. Mindehhez két fontos feltétel teljesülése nélkülözhetetlen: a tanároknak otthon is kell számítógéppel rendelkezniük, valamint az iskolában megbízható technikai támogatás álljon rendelkezésükre. A műhelykonferencia résztvevőinek véleménye szerint a tanárok digitális írástudásának kifejlesztését és folyamatos megújulását a hálózaton szerveződő tanári munkaközösségek és más internetes tanári fórumok fogják elsősorban biztosítani. A kiteljesedő változások az új tanári munkaszervezési formák és a rugalmasabb, szélesebb körű karrierlehetőségek elterjedését is magukkal fogják hozni.

    A tanári munka a jelenleginél nagyobb mértékben válik kreativitást és innovációt igénylő, kutatásszerű tevékenységgé. Elősegítheti a kívánt változásokat annak tudatosítása, hogy az új technika beillesztése a tanulási környezetbe összhangba hozható a hagyományos módszerekkel is. A számítógéphez csatlakoztatott kivetítő például jelentősen kibővíti a frontális oktatás lehetőségeit. Az internetes számítógép kiválóan alkalmas az órára történő felkészüléshez szokásos adatgyűjtéshez. A tanárok értékelő munkáját és a szükséges adminisztráció elvégzését is jelentősen megkönnyíti a számítógép használata. A folyamatos lépéstartás, az új tapasztalatok átgondolása és a változtatások előkészítése, az állandó megújulás szükségessége természetesen időt igényel. A tanároknak nagyfokú autonómiát kell biztosítani abban, hogy megválaszthassák, milyen területeken, hogyan és milyen ütemezéssel integrálják munkájukba az új technikai eszközök használatát.

    Európai jelentés az iskolai oktatás minőségéről

    Az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóságának megbízásából készített jelentés 2000 májusában látott napvilágot.8 Az anyag első azoknak a dokumentumoknak a sorában, amelyek kvantifikált mutatók alapján teszik vizsgálhatóvá az európai stratégiai célok teljesülésének mértékét az oktatás területén. Az ilyen összefoglalók elkészítésének az a célja, hogy az oktatáspolitikai döntéshozók, illetve az oktatásban érdekelt valamennyi fél számára egy közös európai adatbázist alakítsanak ki, amely objektív alapot szolgáltat az egyes országok számára az összehasonlításhoz és saját helyzetük megítéléséhez. A szakértői csoport 16 indikátort határozott meg az oktatás minőségének mérésére, ezek közül kettő a kommunikációs és információs technika iskolai szerepére, illetve infrastrukturális feltételrendszerére vonatkozik. A jelentés készítőinek véleménye szerint „A tanulás nem lesz megfelelően hatékony, ha a tanárok az iskolai tanulást nem integrálják az iskolán kívülivel, és ha nem használják ki az új multiszenzoros interaktív médiában rejlő gazdag lehetőségeket”.

    eEurópa 2002 – akcióterv9

    Az eEurópa 2002 akciótervet 2000. június 19–20-án hagyta jóvá az Európa Tanács a portugáliai Santa Maria da Feirában tartott közgyűlésén. Az eredeti eEurópa programban 2003-ra és 2004-re vonatkozó határidők is szerepelnek. A Feirában hozott döntés rövidebb időtávval számol: 2002 végéig az akciótervben megfogalmazott valamennyi célt el kell érni. Ez újra aláhúzza azt a felismerést, hogy gyors változásokra van szükség. A feirai tanácskozásról kiadott dokumentum 12. pontja így fogalmaz: „Az Európai Tanács elfogadja az átfogó eEurópa 2002 akciótervet, és felkéri az Unió intézményeit, a tagállamokat és a folyamat minden más szereplőjét, hogy biztosítsák a program teljes körű, az időhatároknak megfelelő 2002-ig történő implementációját, és határozzák meg a tudás alapú gazdaság hosszabb távú perspektíváit.”10

    Az Európa Tanács egyúttal megerősítette az eLearning program melletti elkötelezettségét, és jóváhagyta az Oktatási Miniszterek Tanácsának a jövő oktatási rendszerére és a tanuló társadalomra vonatkozó irányelveit és céljait.

    Perspektívák

    Amikor ezeket a sorokat írom (2000. november), küszöbön áll az első eLearning-konferencia az Unió soros elnökségét ellátó Franciaország fővárosában. A következő év tavaszán pedig Stockholmban, az akkori elnökséget ellátó Svédország fővárosában kerül sorra az Európa Tanács első olyan közgyűlése, amelyen az ez évben megfogalmazott Információs Társadalom Stratégia alapján indított programok, akciók haladását vizsgálják, és javaslatokat tesznek a szükséges korrekciókra, valamint a folyamat továbbfejlesztésére.

    Az Európai Bizottság egy 1997-es szakértői tanulmánya a változásokról még jövő időben fogalmazott: „Az információs technológia exponenciális fejlődése kétségtelenül alapvető változásokhoz fog vezetni az oktatás és képzés területén ... de ez a fejlődés lassabban fog bekövetkezni, mint azt bizonyos jelenlegi elméletek feltételezik.”11 Most, 2000-ben az látszik, hogy az eEurópa és az eLearning programokkal az egyesült Európa a lassú fejlődés helyett a gyors fejlesztést választotta. Az Unió 2000–2005 közötti stratégiai céljait összefoglaló dokumentum szerint „az információs társadalomba történő átmenetnek ugyanolyan politikai energiát és figyelmet kell szentelni, mint amilyet a közös piac és a közös valuta létrehozására fordítottunk”. Ugyanezen dokumentum az Unió küszöbön álló bővítéséről szólva kinyilvánítja, hogy „nem csupán egy kereskedelmi terület megnöveléséről van szó, hanem egy eddig példátlan regionális egység kialakításáról, melynek polgárai hasonló értékekhez igazodnak, és ugyanolyan ambíciókat táplálnak”.12

    Magyarország számára ez kettős küszöbátlépést jelent: információs társadalommá történő átalakulásunk elválaszthatatlanul összekapcsolódik az Európai Unióhoz való csatlakozással.