Hoffmann Orsolya

Számítógép a nyelvórán?

E rövid tanulmány célja, hogy a teljesség igénye nélkül összefoglalja az internet és a multimédia kínálta legújabb lehetőségeket az idegennyelv-tanítás módszereinek gazdagítása terén, és ötleteket adjon azok felhasználására.1

Rövid történet bevezetés helyett

Fiatal és lelkes tanárnő oktatta az egyetemen a módszertant, és két éven keresztül a kommunikatív nyelvtanítás előnyeit próbálta minden hozzáférhető eszközzel megismertetni velünk, akkori hallgatóival. Ahogy eljött a záróvizsga előtti utolsó szeminárium, mindenkit sorban megkérdezett: „Milyen módszert fog használni a nyelvoktatásban?” Csoportunkból az egyik nyelvtanárjelölt gondolkodás nélkül válaszolta: „Nyelvtanközpontú, olvasás-fordítást előtérbe helyező módszerrel fogok tanítani.” Hirtelen megsajnáltam lelkes módszertantanárnőnket, aki csalódott hangon kérdezte: „Miért?” „Mert én is így tanultam meg németül” – hangzott a válasz.

Ez a történet nem véletlenül jutott eszembe. Természetes, hogy minden nyelvtanárnak megvannak a hosszú éveken át kialakított, a mindennapokban alkalmazott stratégiái, nehezen fogad el új, kipróbálatlan módszereket. A számítógéppel kapcsolatban ráadásul sok az ellenérzés is: „Így sem olvasnak a gyerekek, mi lesz, ha már mi, tanárok is csak a számítógépet használjuk, végleg eltűnik az irodalom, a könyvek szeretete az életünkből?”

Sokat lehetne vitatkozni a kérdésre adható válaszokon. Azt azonban tudomásul kell vennünk, hogy felnőtt, illetve felnövőben van egy olyan generáció, amelyet a társadalmi környezet, az úgynevezett információs társadalom arra kényszerít, hogy minél nagyobb tömegű aktuális információt minél hatékonyabb módon szerezzen meg. Az ehhez használható legalkalmasabb eszköz az internet. Ha mi, tanárok hátat fordítunk ennek, és nem veszünk tudomást róla, akkor az a tudás, amelyet közvetítünk, lassanként elavulttá válik, hiszen információk tömegétől és napjaink egyre nélkülözhetetlenebb kommunikációs rendszerétől zárjuk el magunkat és hallgatóinkat. Tárgyunk, az idegen nyelv holt nyelvhez kezd majd hasonlítani, amelyről senki sem tudja, hogy információszerzésre és kommunikációra egyaránt alkalmas.

Azokban az országokban, amelyekben egyre több és több ember vásárol laptopot, megfigyelték, hogy nagymértékben növekedett a hagyományos töltőtollak és a drágább levélpapírok eladási száma is. Talán korai lenne messzemenő következtetéseket levonni ebből, de lehetséges, hogy az internet térhódításával tanúi lehetünk a kézírás felértékelődésének is.

Miért indokolt a multimédia, az internet és az e-mail hasznáról beszélni az idegen nyelv tanításában?

Ma a mindennapi nyelvoktatási gyakorlatban mindenki használ nyelvkönyvet, munkafüzetet és kazettákat. Ahhoz, hogy a nyelvtani problémákat jobban megvilágíthassuk, kiegészítő anyagokat keresünk, fénymásolatokat készítünk, és hogy az óráinkat érdekesebbé tegyük, életszerű szituációkat, autentikus szövegeket és újságcikkeket gyűjtögetünk.

Ezen a módszeren alapjaiban akkor sem kell változtatnunk, ha az új eszközöket is bevonjuk az oktatásba. Az interneten megtalálható információk további lehetőségeket nyújtanak ahhoz, hogy autentikus, aktuális (gyakran módszertani szempontok alapján is feldolgozott) szövegeket, újságcikkeket vagy képeket használjunk. Az internet egyik nagy előnye tehát az, hogy leegyszerűsítheti a tanár órai felkészülését, megkönnyíti az anyaggyűjtést és adott típusú gyakorló feladatsorok kidolgozását. Ezenkívül továbbfejleszthetjük tudásunkat, vitatkozhatunk bennünket érdeklő kérdésekről a világ bármely pontján dolgozó nyelvtanár kollégánkkal.

Az Egyesüllt Államokban végzett kutatások azt mutatják, hogy a számítógépet azon tantárgyak esetében lehet a leghatékonyabban alkalmazni, amelyek többszöri ismétlést, sok esetben egyénre szabott gyakorlást igényelnek. Nem minden gyerek sajátítja el egyforma gyorsasággal az adott lecke kifejezéseit, nyelvtani fordulatait, és nem is aktivizálja azonos szinten a már meglévő passzív szókincsét. Órai keretek között viszont kevés az idő arra, hogy mindenkit külön végighallgassunk, egyénileg segítsünk és javítsunk. Gyakran esünk abba a hibába, hogy a legjobbakhoz szabjuk a követelményeinket, a legjobban teljesítő diákok tempója szerint haladunk.

A multimédiás nyelvoktatási programok óriási előnye, hogy a feladatok akárhányszor megismételhetők, tanár és tanuló egyaránt a tudása és tanulási tempója szerint választhatja meg őket. A komplett multimédiás anyagok esetében a megoldott feladatokat ellenőrizhetjük is, sőt még arra is választ kaphatunk, hogy miért nem helyes a saját megoldásunk. Hátrányuk, hogy drágák, igazán hatékonyan csak egyéni tanuláshoz használhatók, és nem utolsósorban végesek, azaz, előbb-utóbb minden feladatot megoldunk.

Hogyan változik a tanár-diák szerep, ha a nyelvórán számítógépet használunk?

A számítógép tanórai alkalmazása megváltoztatja a klasszikus tanár-diák kapcsolatot. Már nem a tanár az egyetlen tudást közvetítő szereplő. A tanulók kreatív módon közelíthetnek a feladatokhoz, a nyelvtudás egy részét önállóan szerezhetik meg. Mivel ezek a szövegek valódi információkat tartalmaznak, nem csupán egy adott nyelvtani problémára vagy szituációra találták ki őket, a hallgatók ezek feldolgozásával általános műveltségüket is bővítik.

Az elmúlt időszakban tanúi vagyunk annak, hogy a tudás megszerzésének időtartama kitolódik, hozzászokunk az egész életen át tartó, folyamatos tanulás gyakorlatához. A tanár új feladata ebben a folyamatban a szakirányú tudás átadása mellett elsősorban az, hogy bizonyos információszerzési, tanulási, feldolgozási stratégiák közvetítésével is segítse tanítványait.

Félnünk kell-e nyelvtanárként attól, hogy egyszer fölöslegessé válunk? Természetesen nem. A tanár az órát szervező, irányító és a tudás megszerzését segítő, annak színvonalát értékelő személy marad akkor is, ha kissé a háttérből teszi mindezt.

Hogyan használhatjuk az internetet a tanítási órán?

A tanárnak természetesen alaposan föl kell készülnie ezekre az órákra is. Ismernie kell olyan weboldalakat, amelyeken elérhetők a témához kapcsolódó érdekes és hasznos információk. Nézzünk meg egy példát!

A témánk: Berlin. Rengeteg Berlinről szóló oldal található az interneten. Az óra első, előkészítő szakaszában pontosan meg kell beszélni a tanulókkal a feladatot, esetleg szavakat, kifejezéseket gyűjthetnek előre, vagy kérdéseket fogalmaznak meg a témával kapcsolatban. Ezután a tanulók kisebb csoportokat alakítanak, ezek különböző kérdésekre keresnek választ, például az egyik Berlin történetét szeretné megismerni, a másik a földrajzi fekvését és a környékét, a harmadik a városban található nevezetességeket deríti föl, vagy ezek kapcsán városnézés tervét állítja össze.

A csoportok száma a felhasználható számítógépek számától függ. Az oktatás ezen formája nem csak abban az esetben működik, ha minden hallgató külön-külön komputer előtt ül (mint annak idején a nyelvi laborban). Kettő-négy számítógép internetcsatlakozással akár egy húszfős csoportnak is elegendő. Ha csak egyetlen használható gépünk van, a munkát még jobban meg kell szerveznünk. Az egyik csoport éppen felkészül, kérdéseket, kifejezéseket, esetleg már tanult információkat gyűjt a témához, a másik éppen a számítógéppel dolgozik, a harmadik pedig már rendszerezi az összegyűjtött információkat, megvitatja, hogyan mutassa be ezeket a többieknek.

A tanítási óra második szakasza az információk gyűjtése az internetről, a harmadik pedig ezek feldolgozása, rendszerezése. A negyedik szakasz a prezentáció vagy előadás. Az óra végén maradjon idő arra is, hogy a tanár értékelje a munkát. A teljes feladat elvégzése egy dupla óra (2 x 45 perc) keretein belül képzelhető el.

Chat és e-mail projektek

Számos, e-mailen keresztül futó nyelvi projekt létezik. Az e-mail tulajdonképpen a mi esetünkben az idegen nyelvű levelezés elektronikus módja, amelynek az az előnye, hogy sokkal gyorsabb és olcsóbb a hagyományosnál, és nem utolsósorban közelebb áll a számítógép előtt felnövekedett generációhoz.

Az egyik csoportommal részt veszünk egy érdekes és inspiráló interkulturális e-mail játékban, amelyet a Geothe Intézet koordinál. A játékot Odyssee-nek hívják. Bárki feljelentkezhet egy weboldalra, ahol megadja az e-mail címét, majd hamarosan további címeket kap a világ bármely pontjáról, amelyekre leveleket küldhet. Senki sem tudja, hogy a partnerek honnan írnak egymásnak, a feladat célja ennek a kitalálása. A megírandó leveleket előre megadott kérdések irányítják, és a csoportok hétről hétre több információt kapnak a másikról. A harmadik hét után ki kell találni, honnan, mely városból ír a többi csoport. Az utolsó két körben pedig lehetőség van arra, hogy a résztvevők kérdéseket tegyenek fel a többieknek, további információkat szerezzenek a különböző országokról, városokról, valamint hogy véleményt cseréljenek az új média használatáról a nyelvtanulásban.

Az a tapasztalatom, hogy a gyerekek sokkal tovább aktívak, mint egy hagyományos tanítási órán. Mialatt idegen nyelven szövegeket fogalmaznak, hagyományokat, nevezetességeket gyűjtenek a saját városukról, a kapott új információkat is rendszerezik és feldolgozzák. Még a nyelvhasználatuk is sokkal kreatívabb lesz a tanult idegen nyelvben, sőt viccek is keletkeznek.

A chattel hasonló projekteket szervezhetünk. Küldhetünk például irodalmi szövegeket, érdekes újságcikkeket e-mailen keresztül különböző helyen élő csoportok számára, ezekről elolvasásuk után egy közös chatroomban beszélgethetünk, vitatkozhatunk.

A chat sokkal gyorsabb, spontánabb, és még közelebb áll a mindennapi beszélgetéshez, mint az e-mail levelezés. Nincs idő a hosszas gondolkodásra, gyorsan kell reagálni, illetve a meglévő – részben passzív – szókincset aktivizálni. Tanárként a chatbeszélgetés nehezebben irányítható, de természetesen ebben a formában is adhatunk a hallgatóknak értelmes feladatot. Például a tanulók két csoportja más-más történetet kap e-mailen keresztül, amelyet be kell fejezniük, majd – miután mindenki mindegyik variációt elolvasta – beszélgethetnek erről chaten keresztül, vagy kérdéseket tehetnek föl egymásnak. Természetesen a legideálisabb az, ha az egyik csoport anyanyelvi diákokból áll.

Weboldalak szerkesztése, önálló prezentációk multimédiás eszközökkel

Ebben a feladatcsoportban az is szükséges, hogy a tanulók bizonyos számítástechnikai ismeretekkel rendelkezzenek, és ismernünk kell webszerkesztő vagy prezentációs programot. Ezek az ismeretek azonban kis energiaráfordítással megszerezhetők.

Majdnem minden iskola rendelkezik már saját honlappal, amelyen az általunk szerkesztett oldalak megjeleníthetők. Ha mégsem lenne ilyen, az interneten található ingyenes oldalakon bárki fizetés nélkül elhelyezhet információkat.

Első lépésként a csoportnak el kell döntenie a szerkesztendő weboldalak témáját (például városunk, iskolánk, mi magunk, egy film vagy könyv ismertetése, kritikája). Ezután a résztvevőknek anyagot kell gyűjteniük vagy írniuk. Felhasználhatók képek, fotók, filmrészletek vagy hanganyagok is, sőt – ha a csoportban ügyes gyerekek vannak – rajzolhatnak is. (Weboldal készítéséhez minden anyagot csak digitalizált formában lehet felhasználni.)

A legérdekesebb a munka második szakasza, amelyben meg kell tervezni az egyes oldalakat. Milyen legyen a címoldal, hogy egyedi, érdekes és figyelemfelkeltő legyen? Mire kattintsunk rá, hol milyen háttérinformációk jelenjenek meg?

Ha mindez elkészült, a szerkesztőprogram segítségével létrehozhatjuk a saját weboldalainkat, amelyeket azután időről időre megújíthatunk. Érdemes a végén vendégkönyvet nyitni. Lelkesítő hatású, ha valaki az oldalainkat elolvassa, és dicsérő szavakat ír róluk.

Weboldal szerkesztése hosszabb lélegzetű munka, megvalósítása nem képzelhető el órai keretek között. Előnyeit azonban hasznosítani tudjuk további munkánkban is, ha megpróbálunk önálló multimédiás prezentációkat készíteni. Kezdetben megteszi például a viszonylag egyszerűen elsajátítható Power Point program is. E program segítségével szövegek, képek, hanganyagoak, esetleg filmrészletek bemutathatókká alakíthatók, és feladatokat is készíthetünk az óráinkra. Az összegyűjtött és feldolgozott anyagot pedig flopin vagy CD-n tárolhatjuk, bármikor újra és újra felhasználhatjuk.

Remek játékot szervezhetünk az e-mail és az internet segítségével különböző partneriskolákkal. A feladat ismét saját környezetünk, országunk, városunk vagy történelmünk érdekes egyéniségeinek, népmesék szereplőinek bemutatása. Az információk megfogalmazása mellett külön hangsúlyt kell fektetnünk a bemutatás módjára is, azaz nemcsak idegen nyelvű szövegeket, hanem képeket, felvett hanganyagot is küldhetünk egymásnak úgy, hogy az információk feldolgozását is megkönnyítjük a különböző elemekre kattintva a játékos forma alkalmazásával vagy feladatokkal. Az elkészített és kapott prezentációs anyagok a későbbi órai munka során is remekül felhasználhatók.