Könyvjelző
Réti György: Albánia sorsfordulói (XX. század)
(Budapest, 2000, Aula Kiadó Kft., 425 p. 2900 Ft)
A kötet Albánia történetének első magyar nyelvű összefoglalója. Ismerteti és elemzi az albán nép sorsfordulóit az illír kezdetektől napjainkig. Különös figyelmet szentel a szerző a 20. századnak, külön fejezetben tárgyalja Koszovó történetét és az 1999. évi koszovói háborút. Bemutatja az albán-magyar kapcsolatok történetét is.
George Orwell: Az oroszlán és az egyszarvú
(Budapest, 2000, Cartafilus Kiadó, I–II. kötet, 864 p. 3900 Ft)
A kétkötetes mű első kötetében válogatást olvashatunk Orwell politikai publicisztikájából, önéletrajzi írásaiból, szociográfiáiból és Angliával kapcsolatos cikkeiből. A második kötet irodalmi esszéit, tanulmányait és könyvkritikáit tartalmazza kitűnő válogatásban, részben támaszkodva a szamizdatban már megjelent Esszék kötetre.
Hermann Hesse: Pillantás a káoszba. Tanulmányok
(Budapest, 2000, Cartafilus Kiadó, 220 p. 1600 Ft)
Hesse tanulmányai, amelyekben Dosztojevszkijről, Goethéről és Kafkáról írt, életművüket méltató munkákat olvashatunk, először jelentek meg Magyarországon. A kötet tartalmaz írásokat vallásról, lélekről és a német ifjúságról is.
Stefhanie: Savanyú uborka csokoládéval
(Budapest, 2000, Falukönyv-Ciceró Kiadó, 144 p. 1400 Ft)
A 14 éves francia kamaszlány eredetileg iskolai füzetlapokra írta titkos naplóját, melyben életét, önmagával és a felnőttekkel való vívódásait tárja az olvasó elé. Érdekes, sajátos stílusban megfogalmazott gondolatokat olvashatunk barátságról, szerelemről, hűségről, szeretetéhségről, zűrzavaros családról, illetve a kamaszból nővé érés problémáiról. A könyv egyszerre patetikus és komikus, felnőttek számára is rendkívül tanulságos olvasmány.
Borbándi Gyula: Nem éltünk hiába. Az Új Látóhatár négy évtizede
(Budapest, 2000, Európa Könyvkiadó, 592 p. 2500 Ft)
A szerző új könyvében az 1950-ben, Zürichben alapított, majd rövid ideig Párizsban, utána 1990-es megszűnéséig Münchenben kiadott folyóirat negyvenéves történetét írja le. Részletesen tárul az olvasó elé az a folyamat, amelynek során a Nyugat-Európában élő jelentős magyar tudósok és írók (Márai Sándor, Jászi Oszkár, Cs. Szabó László, Kovács Imre, Kerényi Károly, Határ Győző) a folyóirat mellé álltak és támogatták azt.
Van Gogh válogatott levelei (Szerk.: Dávid Katalin)
(Budapest, 2000, Háttér Kiadó, 268 p. 1300 Ft)
Most adták ki Magyarországon harmadszor Vincent van Gogh-nak testvéréhez írt leveleiből készült válogatást. A levelek irodalmi értékűek, leplezetlen őszinteséggel vallanak a festő belső emberi és művészi vívódásairól, törekvéseiről.
Kurt Vonnegut: A hamvaskék sárkány
(Budapest, 2000, Maecenas Könyvkiadó, 400 p. 1490 Ft)
Sok más amerikai íróhoz (Fitzgerald, Faulkner, Steinbeck) hasonlóan Kurt Vonnegut is novellákkal kezdte irodalmi pályáját. Azok a lapok már elenyésztek, melyekben ezek az írások megjelentek, de Peter Reed professzor, Vonnegut rajongója, kritikusa és írásművészetének kutatója hosszú évek szorgos gyűjtőmunkájával a teljes termést kötetbe rendezte. Vonnegut abszurd humora, stílusa már a kezdet kezdetén is eredeti volt. Az első próbálkozások ma már dokumentum értékű irodalmi gyöngyszemek.
John R. Searle: Elme, nyelv és társadalom. A való világ filozófiája
(Budapest, 2000. Vince Kiadó, Mesterelmék sorozat, 168 p. 1495 Ft)
Searle, a világ egyik vezető filozófusa pszichológiát tanít Berkeleyben, a University of Californián. Könyvében a filozófia egy sor problémáját összegzi, egyben javaslatot is tesz megoldásukra. Emberközelbe hoz olyan fogalmakat, mint például a valóság, az igazság, a tudat, a társadalom. Átvezeti az olvasót a metafizika fogalmi nehézségein, az elme biológiáján, a tudat szerkezetén, az intencionalitás paradoxonán, a nyelv természetén, a társadalmi univerzum felépítésén. Searle szembeszáll azzal a nézettel, hogy világunk a róla nyert észlelésektől függ. Hangsúlyozza, hogy létezik való világ, bemutatja, hogy a filozófia segítségével miként mozoghatunk benne otthonosabban.
Gloria Man: Az ortodox törésvonal
(Budapest, 2000, Háttér Kiadó, Régi-új világ sorozat, 196 p. 900 Ft)
A kulturális törésvonalak elmélete a kilencvenes években született. Az egyik ilyen kulturális törésvonal az Adriai-tengertől az Északi-tengerig húzódik a Balkánon, Kelet-Európán, a Baltikumon és Karélián át. Ez a vonal választja el a keleti típusú kereszténységet a nyugatitól. E törésvonal mentén tört ki két világháború, lokális háborúk sora követte egymást, folyt a vér a legutóbbi időkig is. Ez az ortodox törésvonal. A szerző nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy a korai kereszténységtől kezdve végigkíséri a keleti és nyugati gondolkodás különbségeit, megismerteti az „orosz lélek” rejtélyét.
Parti Nagy Lajos: Hősöm tere. Tisztabúza éjszakája
(Budapest, 2000, Magvető Kiadó, 1690 Ft)
A regény hőse, az író – egy padlásszoba lakója – maga teremtette hősei által különös kapcsolatba kerül szomszédaival, akik alakzatba rendezve járnak, bakancsot és pisztolytáskát hordanak, randalíroznak, zsarolnak, jóllehet nem is emberekről, hanem galambokról van szó.
Szilágyi Ákos: Borisz sztár és a sztárevicsek
(Budapest, 2000, Helikon Kiadó, 536 p. 1950 Ft)
Az Oroszország elrablása című nagysikerű könyv szerzőjének újabb munkája arról szól, hogyan teremtett a televízió és a számítógép képernyője a történelemből tömegkultúrát: a történelmi katasztrófákból szappanoperát, a cárokból sztárokat, az államból látványosságot. A tíz éve zajló orosz „televíziós történelmet” sok történettel elbeszélő könyv izgalmas és élvezetes olvasmány.
Sárkány Mihály: Kalandozások a 20. századi kulturális antropológiában
(Budapest, 2000, L'Harmattan Kiadó Kft. 160 p. 1400 Ft)
A kötet megismertet a kulturális antropológia néhány meghatározó elméleti-módszertani törekvésével: a brit strukturális funkcionalizmussal, az amerikai neo evolucionizmussal, az etnikum és az identitás gondolatkörének különböző változataival, a Levi Strauss strukturalizmusa mögött munkáló történelemfelfogással.
Botos János–Vértes Róbert: Boldog békeidők. Hétköznapok az 1896–1914 közötti Magyarországon
(Budapest, 2000, PolgART Kiadó, 280 p. 6980 Ft)
A több mint hatszáz eredeti fotó gazdagon illusztrálja a korabeli életet. Bemutatja az ezredvégi ünnepségek kavalkádját és építkezéseit, a lakáskultúra régi és modern elemeit, az öltözködés jellemzőit. Néhány fejezetcím: Emberek, információk, termékek mozgása, cseréje, Pénz a mindennapokban, Szabadidő a televízió és rádió nélküli világban. A képek felidézik a „boldog békeidőkkel” kapcsolatos hangulatokat és nosztalgiákat. A könyv csak érinti e korszak sötét végét, a kitörő háború borzalmait.