Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2000 május > Szemelvények a nyertes pályázatokból (XXII.)

Szemelvények a nyertes pályázatokból
(XXII.)

Részlet a marcali Hétszínvirág Általános Iskola pályázatából:
Értékteremtés a Hétszínvirág Iskolában

Iskolánk enyhe értelmi fogyatékosokkal foglalkozó intézmény. Tanulóink többsége cigány (84%). Iskolánk a cigány tanulók iskolai sikertelenségeinek feloldása érdekében többéves iskolafejlesztő programba kezdett, amelynek részeredményeként megalkottunk egy saját belső pedagógiai technológiai sort, szoftvereket, nyomtatványrendszert, vizsgálati és fejlesztő eljárásokat. Ezen eredményeinket rendszeresen közzétettük, jelenleg rendszerünk webes alkalmazásán dolgozunk. Fejlesztő munkánk e tárgyiasult eredményei mellett módszertani fejlesztésekbe és rendszeres belső képzésekbe kezdtünk. Gondot fordítottunk az iskola gazdálkodásának átalakítására is. Először a tanszer- és taneszköz-gazdálkodással kapcsolatos rendszert alakítottuk át. Belső projekt finanszírozásába kezdtünk, belső pályázatokon hasznosítástól hasznosításig átadtunk eszközöket használatra. Mindezek nem hagyták érintetlenül a gyermekeket sem, és az idei tanévben az ő ötleteikkel és folyamatos részvételükkel megalkottuk az értékteremtés programját és az iskolai belső fejkvótarendszert.

A rendszer céljai

– Takarékos gazdálkodás az iskola forrásaival, a takarékosság eredményeinek visszavezetése a gyerekekhez.

– Az iskolai eszközök kihasználtságnak növelése.

– Vállalkozási és életvezetési ismeretek megtapasztaltatása a gyakorlatban.

– Az iskolai források bővítése.

Az értékteremtés fizetőeszköze a pont, egy pont egy forintot ér, természetesen a pontot leértékeljük, ha gyengül a fizetőképessége.

Gazdálkodásra átadott források

Fejkvótarendszer

Iskolánkban az osztályok fejkvótákkal gazdálkodnak, és maguk döntik el azok felhasználását. A fejkvóták a következők: tankönyvtámogatás, személyi higiénés, szociális és tanszertámogatás. A fejkvóták alapján az osztály gazdálkodik, könyveket, tanszereket, egyéb eszközöket vásárol, amelyek értéke évről évre növelhető. Az eszközök egy része a tanulók tulajdonába megy át, más része az iskoláé marad. Az eszközök állapota, illetve állagmegóvása határozza meg a gyermekek és az iskola tulajdonában maradók arányát. Egy gyermekre ebben az évben 4500 pontnyi elkölthető összeg jut.

A fejkvóta alapú gazdálkodástól azt várjuk, hogy a pedagógusok és a gyermekek együtt racionális döntéseket hoznak azért, hogy osztályuk gazdagodjon, forrásaikat hatékonyan használják fel. A tavaly elfogadott rendszer első eredményeképpen növekedett a tartós tankönyvek megrendelésének aránya azzal a szándékkal, hogy jövőre ezek a könyvek eladhatók legyenek.

Értékteremtés piaci értékesítéssel

*

Értékteremtés történhet teljesen szabad vállalkozásban is, ez esetben a vállalkozó gyermek hitelt kap a működésre, és szabadon gazdálkodik egy időkereten belül.

Értékteremtésnek tekintjük a szellemi produktumokat is, a felkészülés arányában állapítjuk meg a tiszteletdíjakat.

Értékteremtés lehet az iskolai szabályok betartásában való eredményes és alkotó munka.

Az értékteremtésben szerzett pontok egyrészt átvihetők fejkvótákká, illetve iskolai szolgáltatásokká válthatók: színház, mozi, kirándulás, tábor, úszásoktatás, nyelvvizsgadíj stb.

Értékteremtés lehet egyes tárgyak bérbeadása, illetve egyes kampányszerű munkák elvégzése is.

Takarékoskodás

Iskolánkban a szelektív szemétgyűjtés keretében értékesített papír árából csökkentjük a füzetek árát. A megóvott fal és bútor árát tábori hozzájárulásként kifizetjük. „Takarékoskodj” munkacsoportunk rendszeresen számolja, méri és összehasonlítja az iskola energia- és vízhasználatát. Amennyiben sikerül különbözetet kimutatnunk, azt is visszajuttatjuk a gyermekekhez.

Támogatási igény és az igény indoklása

E meglehetősen bonyolult rendszer sok munkát kíván, ezeket a tevékenységeket össze kell hangolni a délelőtti tanórák anyagával, illetve a délutáni fejlesztő foglalkozások programjaival. A felnőtteknek összehangolt munkát kell végezniük a gyermekekkel azért, hogy a rendszer jól működjön. Az együttműködés alapja a megfelelő információáramlás és a pontos, naprakész könyvelés a rendszerek állapotáról. A könyvelést és az információáramlást egy belső intranethálózaton kívánjuk áramoltatni.

Indításkor komoly gondot okoz a vállalkozások finanszírozása. Anyagokat, eszközöket kell vásárolnunk nagy mennyiségben, hogy a pályázóknak biztosítani tudjuk a kezdő támogatást.

A programban minden osztály és minden felnőtt részt vesz. Azokat a felnőtteket, akik a programból adódó adminisztrációs többletterheket vállalták, pótlékemelésben részesítettük, egy-egy vállalkozás mentorai az üzleti tervben szereplő munkájukért többlettámogatást kapnak, azok a felnőttek, akik a piacra vezetésen dolgoznak a gyerekekkel együtt, jutalékban részesülnek. Ezen bértámogatások összegét az iskola a bérmaradványa terhére vállalta. Saját forrás a meglévő eszközpark, valamint a kollégák magas színvonalú képzettsége.

A programot akciókutatásnak tekintjük. Egy éven belül szeretnénk közzétenni eredményeinket, és másokat is biztatni hasonló programok elkezdésére.

Hétszínes program
– A tanulók füzete –

Hét

Hétfő. Ezen a napon a reggeli beszélgetőkörön átgondoljátok osztálytársaiddal közösen, mi történt a hétvégén, és megbeszélitek a hét tanulmányi programját, tanulmányi témáit. Ekkor egy témasort írtok. Fontos, hogy megtervezzétek a hetet, mert ekkor majd visszanézve remekül tudjátok értékelni a munkát. Persze dönthettek úgy is, hogy nem heti, hanem havi tervet készítetek.

Kedd, szerda, csütörtök, a hét napjai. Örömöd teljen a napokban, időd teljen hasznosan, alkalmazd a napoknál leírtakat.

Péntek. Az iskolában töltött hét utolsó napja; ha van időd, gondold végig, mit csináltál a héten, tervezd meg, hogyan pihensz a hétvégén. Lapozd át a programfüzeted, és gondold végig, hogy a jövő héten mit szeretnél csinálni.

Szombat, vasárnap. Tegyél jót, jól!

Hónap

Lássuk, mi történik egy hónapban!

Talán a legfontosabb, hogy minden hónapban van legalább egy közös óra. A közös óra abban különbözik a többi órától, hogy itt mindenki, az összes veletek foglalkozó felnőtt együtt van. A közös óra akár több órán keresztül is folyhat.

Ha igazán jó közösség vagytok, akkor közös órán saját szokásaitokat, saját játékaitokat játszhatjátok. Nagyon jó az, ha minden osztálynak van neve, kabalaállata, saját naplója, történetírója, éneke, verse, zászlóalja, címere, története, szokásai, szabályai. Évek múltával ezek a dolgok a legszebb emlékeitek lesznek.

A közös óra arra jó, amire ti kitaláljátok. Ha unalmas, az a felnőttek és a gyerekek problémája. Ha unalmas és hiányoznak belőle a fenti dolgok, akkor valószínű, hogy sok problémátok lesz, és nem fogjátok magatokat jól érezni az iskolában sem.

Mielőbb találjátok ki magatokat!

Szerintem te szeretnél gazdag iskolában dolgozni!

A gazdag iskolában gazdagok az osztályok és a gyerekek. A gazdagság nem sok pénzt jelent, hanem sok értéket. Értékteremtéssel te is gazdag lehetsz.

Értékteremtés

Értéket teremtesz akkor, ha dolgozol. Iskolai munkád a tanulás. Természetesnek tartjuk, hogy tanulsz, és közben egyre gazdagabb leszel. Az értékteremtésben azt értékeljük külön ponttal, amikor olyan munkát végzel, amellyel többet teszel az iskoláért, társaidért. Háromféle munkát értékelünk az iskolában: a szellemi, a fizikai munkát, valamint a tárgyalkotást.

Szellemi munka

Könyvírás, cikkírás, előadás, vetélkedőn, tanulmányi versenyen való részvétel.

A munka mindig erőfeszítéssel jár, az erőfeszítésedet eredmények követik. Erőfeszítésed a felkészülés, felkészülésedet óránként 200 ponttal jutalmazzuk. A munkád eredményével az iskola könyvtárát, újságját, weboldalát gazdagítod. Munkád eredményeként mások tanulnak tőled, és iskolád hírességét növeled.

Fizikai munka

Fizikai munkának azt tartjuk, amikor az iskola érdekében olyan munkát végzel, amellyel iskolánk épületének, kertjének, berendezési tárgyainak szépsége, tisztasága változik. A munkádat óránként 100 ponttal jutalmazzuk.

Tárgyalkotás

Iskolánkban műhelyek vannak, ahol gyönyörű tárgyakat alkottok. Ezeket a tárgyakat el lehet adni. Az első remekműved, mestermunkád a te tulajdonod, a többi munkád, amely a műhelyben készül, nem teljesen a tiéd. Ha alkottál valamit, abban az alkotásban benne van két kezed munkája, szellemi munkád és az anyag ára. Az anyag árát levonva igyekszünk alkotásodat értékesíteni, és ezen értéket neked átadni. Igyekezz minél többféle tárgyalkotásban eljutni a mestermunkáig, mert lehet, hogy ezekre a mesterségekre szükséged lesz.

Üzleti és gazdasági gyakorlatok a szegedi Tabán Általános Iskolában

A program előzményei

Az osztályfőnöki munka hatékonyabbá tétele érdekében 1997 óta új tanterveket használunk. Megőriztük a régi osztályfőnöki tanmenetek klasszikus témáit (közösség és személyiség alakítása, tanulás, munka, ember és társadalom, emberismeret, életvitel, gyakorlati ismeret, pályaorientáció, szabadon felhasználható órák), de olyan célokkal és feladatokkal egészítettük ki, amelyek kézzelfoghatóbb segítséget adnak a gyerekeknek a tájékozódáshoz a mindennapi életben.

Fontosnak tartjuk a környezeti nevelést, az életvitel-ismereteken belül a család gazdasági szerepének hangsúlyozását, és megismertetni a pénz értékének, megbecsülésének és megkeresésének formáit. Ezzel az elméleti háttérrel meghirdettünk egy diákvállalkozási versenyt 6. osztályosok részére. Olyan vállalkozásokat kellett a gyerekeknek beindítaniuk – először csak tervek és elképzelések formájában –, amelyek minimális anyagi befektetést igényeltek (max. 5000 Ft), viszont a meglévő erőket (iskolai számítógépek, tornaterem, emberi munka) a legteljesebben ki tudják használni. A gyerekek érdeklődése, aktivitása azt mutatta, hogy hatalmas igényük van az ilyen jellegű tevékenységekre. Érdekes ötleteket, megvalósítható terveket kaptunk. Ilyenek a szórólap szerkesztése és terjesztése, sulidiszkó, büfé szervezése az iskolai rendezvényeken, Tabán-bazár, Tabán-est (kulturális program a gyerekek szereplésével, belépőjeggyel), Tabán-bál (gyerekrajzok árverezése), szüreti mulatság (must készítése, eladása), kaszinó szervezése zsetonokkal, díjakkal. Olyan jók voltak az ötletek, hogy két éven át a gyakorlatban is megvalósítottuk őket. A programok bevételeit az erdeiiskola-akcióra, illetve osztálykirándulásokra költöttük. A nagyobb bevételekből az iskola számítógépparkját gazdagítottuk, így a gyerekek saját munkájuk haszonélvezőivé váltak. Ezek az események egyediek voltak, nem minden gyereket mozgattak meg, ezért a tantestület úgy döntött, hogy valamely műveltségi terület részeként gazdasági, üzleti ismereteket is kell tanítani, természetesen alapszinten, nagy hangsúlyt helyezve a gyakorlatra. Ezzel szeretnénk segíteni a gyerekeket abban, hogy a zsebpénzük beosztásán túl belelássanak a családi költségvetésbe, majd a mind átfogóbb gazdasági folyamatokba.

A pályázat

A Gazdasági és üzleti gyakorlatok című tematika felső tagozatosok számára készült. Elméleti és gyakorlati ismereteket oktat a diákoknak a piac által ösztönzött gazdaságról, a vállalkozások szerepéről. Fontosnak tartjuk az ifjúság közgazdasági, vállalkozási ismereteinek bővítését, hogy az iskolából kikerülve jobban ismerjék a körülöttünk végbemenő gazdasági folyamatokat, könnyebben tudjanak munkát találni, és hogy az ország felelős választópolgáraivá váljanak. E célok érdekében csatlakoztunk a Junior Achievement programjához.

Részlet az újudvari Móra Ferenc Általános Iskola Ariadné fonala a gazda(g)sághoz című pályázatából

Helyzetkép

Iskolánk Nagykanizsától 10 km-re helyezkedik el egy kis faluban. Jelenleg 85 diák tanul az iskolában, akiknek minden lehetőséget biztosítani szeretnénk, hogy ismereteikben ne maradjanak le a városi iskolákban felnövő társaiktól. Eddig az emberismeret-órák keretében foglalkoztunk a pénz és a mindennapi tevékenységek témaköreivel, de az órakeret mindig szűknek bizonyult. Ezen ismeretek bővítésére, a gyermekek világképének tágítására fejlesztettük ki programunkat, melyet délutáni foglalkozások keretében kívánunk megvalósítani a 7. és a 8. osztályos tanulókkal. Sok családban egyre nehezebb a megélhetés; a pénzzel bánás, a jövedelmek lehető legjobb elosztása komoly gondot okozó feladat. Szeretnénk, ha a gyermekek már 13-14 évesen megismerkednének ezekkel a problémákkal, a lehetséges megoldásokkal, a takarékoskodással, a pénz beosztásának módozataival.

Tervezett tevékenység

Témaköreink két nagy csoportba sorolhatók: a család pénzgazdálkodása; az egyén kapcsolata a gazdasággal.

1. A család fogalma, céljai (érzelmi, biológiai, gazdasági célok)

Felmérés a családban levő gyermekek számáról.

Adatgyűjtés statisztikai kiadványokból: az „átlagos magyar család” adatai (létszáma, jövedelem, fogyasztás stb.).

2. Gazdaságossági elvek a család gazdálkodásában

Mi a fontossági sorrend a megszerzett jövedelmek elosztásában?

Mi lehet az oka a családi pazarlásnak?

3. Munkaszervezés a háztartásban

Ki milyen munkát végez a családban?

Ki mennyi időt fordít a házimunkára?

Milyen ráfordításokra van szükség például egy vasárnapi ebéd elkészítéséhez?

4. A háztartások erőforrásai

Munkavégző képesség (egészséges táplálkozás, testedzés, káros szenvedélyek).

Idő (napirend, tv, olvasás, alvás). Mennyi időt tölt együtt a család?

Vagyon, jövedelem. (Kinek a feladata a jövedelemszerzés?)

5. A háztartás bevételei

Bevételi források: munkavégzés, tulajdonhasznosítás, társadalmi juttatás, biztosítási szolgáltatás, örökség, hitel.

6. A hitel

Pénzintézeti látogatás: Milyen feltételekkel lehet kölcsönhöz jutni?

7. Biztosítási szolgáltatások

Biztosítási szakember előadása a különböző szolgáltatásokról.

8. A jövedelem nagyságának mérőszámai

Bruttó és nettó jövedelem.

A személyi jövedelemadó.

Egy főre jutó nettó jövedelem kiszámítása

9. A családi bevételek felhasználása

Lakással kapcsolatos rendszeres kiadások.

Autóhasználat.

10. Vásárlás az élelmiszerüzletben

Mi mennyibe kerül?

Tartós cikkek vásárlása (egyszerre többet – többször kevesebbet).

Játék: Próbabevásárlás az élelmiszerboltban.

11. Szituációs játék: A „MEGÉRI” áruház pultjánál

Milyen jogai vannak a vásárlónak, ha visszaviszi az árut, mert

a) nem működik,

b) hibás a ruha,

c) nem tetszik az áru?

12. Egy kolosszális hamburger költségbeosztása

Kis tételben.

Nagy tételben.

13. A családi költségvetés

Zsebpénz + egyéb jövedelmekből saját költségvetés készítése.

Kik készítik a családi költségvetést?

Mire ügyeljünk a hónap végéig?

14. Családi megtakarítás

Banki szakember tájékoztatása a megtakarítási lehetőségekről.

15. Életszínvonal, életminőség

Lakáskörülmények.

Közlekedési viszonyok.

Adatgyűjtés a lakosok vásárlásairól.

16. Pályaválasztás

Pályaválasztási érdeklődési leltár.

Mik az erősségeim?

Mi az érdeklődési köröm?

Milyen lehetőségeim vannak?

17. Pillantás a kiválasztott pályákra

Szükséges végzettség.

Átlagos fizetés.

Munkaidő.

18. Ötletek a felvételi beszélgetéshez

Életrajz elkészítése.

Megjelenés a beszélgetésen.

Pontosság – késés.

Önbizalom.

A program megvalósításához a Junior Achievement tankönyveit és számítógépes szoftvereit kívánjuk felhasználni.

Gazdasági játékok – játékos gazdaság az AKG-ban

Előszó az oktatócsomag használatához

A gazdasági élet az állandó döntéshozatal színtere. Mindenki szeretné megtanulni, hogyan lehet a gazdasági élet különböző szituációiban eligazodni, okosan dönteni. Nagyon sok ember szeretne választ kapni az alábbi kérdésekre.

– Hogyan lehet sikeres egy vállalkozás?

– Hogyan adjuk el termékeinket és mennyiért, és egyáltalán mit termeljünk?

– Miért kereskednek az emberek?

– Hogyan készül az állami költségvetés?

– Miért kell adóznunk és vámokat fizetnünk?

– Mi határozza meg a munkabéreket, és miért van munkanélküliség?

– Milyen tényezők okozzák az inflációt?

– Hogyan működik a tőzsde, és mi a szerepük a befektetéseknek?

Mindezen egyszerű kérdések mögött a gazdaság bonyolult összefüggésrendszere rejlik. Éppen ezért gazdasági ismereteket oktatni készségfejlesztés, a valós szituációk és döntések modellezése nélkül olyan, mint úszni tanítani valakit víz nélkül. A gazdasági és vállalkozási alapismeretek oktatásának célja és lényege az, hogy alapfogalmakat és alapösszefüggéseket értessünk meg a gyerekekkel, képességeiket úgy fejlesszük, hogy ezáltal felkeltsük az érdeklődésüket a gazdasági folyamatok mélyebb megismerése iránt. Ez a cél csak úgy valósulhat meg, ha lehetőséget adunk a diákoknak arra, hogy a valós gazdasági folyamatokban felmerülő problémákat, döntési helyzeteket és dilemmákat éljenek át olyan játékos feladatokon, szituációkon keresztül, melyek a valóságot modellezik.

Ez az indíték vezetett az oktatócsomag elkészítéséhez, melynek célja, hogy a közgazdaságtan, gazdasági alapismeretek, illetve vállalkozástan oktatását segítse, életszerű példák, szerepjátékok, szituációk segítségével közérthetőbbé és érdekesebbé tegye a sokszor bonyolultnak tűnő gazdasági jelenségekről, problémákról szóló tanórákat. Ez jelentheti a diákok számára az igazi tanuszodát, ahol még vízbefúlás és cápák veszélye nélkül megismerhetik a helyes döntéshozatal és a kockázatvállalás szükségszerűségét a gazdasági életben.

A tanároknak szánt módszertani segédkönyv egy adott témakörhöz kapcsolódva tartalmazza azokat a szimulációs játékokat, szituációs gyakorlatokat, esettanulmányokat, ötleteket, technikákat, példákat, kérdéseket és lehetséges válaszokat, amelyek segítségével ösztönözhetjük a diákokat a kritikus, felelősségteljes gondolkodásmód és gazdasági szemléletmód kialakítására.

A diákok munkafüzete (Diákoldalak) tartalmazza a tanulóknak szánt kérdésfelvetéseket, esettanulmányokat, példákat, szituációkat, játékszabály-leírásokat és feladatlapokat. A Diákoldalak egy-egy példánya a tanári segédkönyv megfelelő fejezeteinek végén is megtalálható.

Az oktatócsomagban a tanári és diákkönyvön kívül megtalálhatók még a játékokhoz, feladatokhoz szükséges szerep-, illetve eseménykártyák (Kártyacsomagok), részvények, játékpénzek, továbbá az egyes témakörökhöz kapcsolódó aktuális statisztikai adatokat, táblázatokat és grafikonokat tartalmazó Adatlapok.

Minden témakörhöz átlagosan 5-6 foglalkozás leírása tartozik. Ezeket használhatjuk akár egymást követően, akár egy-egy játékot kiragadva, mely az éppen tárgyalt témakör feldolgozását segíti. Minden foglalkozás leírásánál szerepel a nehézségi szint, az időtartam, a szükséges segédeszközök, az oktatási célok, az alapfogalmak felsorolása, az óra rövid tartalma és közgazdasági mondanivalója, valamint az óra menetének leírása.

Az oktatócsomag célja, hogy olyan iskolákban is lehetővé tegye a gazdasági alapfogalmak és összefüggések szemléletes, közérthető, játékos megismertetését, ahol nincs közgazdász szakember és önálló gazdasági tantárgy.

A játékok lejátszásakor hangsúlyozzuk, hogy a gazdasági gondolkodásmód elsajátítása, a gazdasági folyamatok logikájának megértetése a cél, amire a valóságot modellező játékok, szituációk kiválóan alkalmasak. Ám lehetetlenség (és nem is cél) mindent egyszerre, minden oldalról modellezni. Ezért rendkívül fontos az óra végén az összegzés.

Részlet a szolnoki Gépipari, Közlekedési Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Jendrassik György Tagintézményének pályázatából

A gazdasági kultúra fejlesztése az iskolában, a tanulók felkészítése a racionális piaci magatartásra

A pályázati program keretében választott modulok ismertetése

Modern piacgazdaságok etikai dilemmái

A tervgazdaságról a piacgazdaságra való átmenet éveit nagy megrázkódtatások és – talán – még nagyobb illúziók jellemezték. A megrázkódtatásokat a társadalom elviselte, az illúziók korát a kiábrándulás követte, az inga átlendült a másik oldalra. Az oktatásnak és a nevelésnek ebben a helyzetben kettős célja lehet.

1. Felkészítés a dilemmák felismerésére és kezelésére

Minden gazdaság működése szükségképpen dilemmákkal és betegségekkel is jár, minden társadalomnak vannak megoldhatatlan problémái, amelyekkel meg kell tanulni együtt élni, és meg kell találni azokat a módozatokat, amelyek segítségével a káros következmények elviselhetővé válnak. Tudatosítani kell azt, hogy az egyik „betegség” orvoslásának lehetnek melléktünetei, okozhat más betegségeket.

A pedagógiai feladatok a következők:

  • relativizálni kell a megszilárdult véleményeket;

  • fel kell mutatni a választás lehetőségét, ismertetve, hogy a jogszabályok mely választásokat büntetik, melyek törvényesek, mi jellemzi az egyes társadalmi csoportok, a többség, a kisebbség stb. választását;

  • fel kell készíteni a tanulókat a választásra és arra, hogyan számoljanak annak következményeivel;

  • meg kell fogalmazni a lehetséges értékrendeket, kiemelve az állandó és a változó elemeket, vázolva azt, hogy érvényesítésüknek melyek az esetleges hasznos és melyek a káros gazdasági következményei; gyakorolni kell, mit tegyenek, ha morális szempontok ütköznek egymással.

    Célszerű gondot fordítani arra, hogy a tanulók megtanulják, milyen információk alapján alkossanak erkölcsi ítéleteket (előítéletek szerepe!) a következmények vagy a tevékenység alapján.

    2. A legfontosabb dilemmák ismertetése

    A fent vázolt eljárás alapján végig kell tekinteni a piacgazdaság legfontosabb etikai dilemmáit.

  • Hogyan értékeljük a piac szerepét; szükséges-e, illetve milyen határig és milyen módon elfogadható a piac korlátozása?

  • A munkán, illetve a tulajdonon alapuló jogosultságok viszonya. Milyen mértékben engedhető meg a tulajdon dominanciája, illetve e dominancia korlátozása? Lehet-e „erkölcsi igénye” valamilyen jövedelemre mindenkinek?

  • Hogyan kell viszonyulni az adócsaláshoz és az adómegkerüléshez?

  • A munkanélküliség kényszer vagy választás, illetve mely esetekben tekinthető kényszerűnek és mely esetekben választottnak?

  • Van-e olyan eset, amikor korlátozható a gazdálkodás, a tulajdon stb. szabadsága?

  • Mi a szegénység? A szegények mennyire okozói saját helyzetüknek? Mit kellene nekik tenniük? Hogyan viszonyuljanak a gazdagok a szegényekhez, miről „mondjanak le”? Az átcsoportosítást inkább az államra bízzuk vagy inkább az egyénre?

  • Mi a gazdagság? Milyen vagyoni és jövedelmi különbségek fogadhatók el, illetve hogyan, milyen eszközökkel korlátozhatók ezek a különbségek?

    A kérdésekben természetesen sok az átfedés és az ismétlődés. Ezeket egyrészt ki kell küszöbölni, másfelől azonban az erkölcsi dilemmák megoldásainak ellentmondásosságát, nehézségeit hivatottak megjeleníteni.

    Tematika

  • A pályaválasztási elképzelések megbeszélése. Módszerei: családfa-pályafa rajzolása, családi foglalkozások megbeszélése, egyéni pályaelképzelés megfogalmazása, egyéni terv készítése.

  • Az értékeket feltáró foglalkozás, amelyben az értékek gyűjtése és csoportosítása történik. Ehhez feladatlapot használunk: húsz dolog, amit szeretek csinálni...

  • A csoportosítás szempontjait váltogatjuk. Például mi az, ami szüleid listáján szerepelne, mi az, ami gyermeked listáján is szerepelhetne? Mennyibe kerülnek a kedvelt tevékenységek egy-egy alkalommal, melyek azok a tevékenységek, amelyeket egyedül vagy másokkal együtt végezhetsz, melyek azok a kedvelt tevékenységek, amelyeket munkafeladatként is el tudnál képzelni magadnak?

    Minden szemponthoz elméleti ismeretátadás is tartozik, amelyet a tanulók önálló összefoglalásához, értelmezéséhez kapcsolódóan fólián mutatunk be.

  • A tanulók által gyűjtött értékek közül kettőt vagy hármat kiemelünk. Ezek a következők lehetnek: a munka mint értékteremtő folyamat, az anyagiak mint életminőséget meghatározó tényezők. A jó döntés mint az értékteremtést befolyásoló tényező. A munka értékéhez a magyar kereseti lehetőségeket is áttekintjük. Az anyagiak értékek szerinti feldolgozásakor szerepel a családi költségvetés, a szabadidő és az anyagiak viszonya.

  • A zárófoglalkozáson az egyéni terv és a tanulók jövedelemszerzésről alkotott véleményének összeegyeztetése történik, amelyet csoportmunkában szerepjátékkal mutatnak be a résztvevők.

  • Az értékelő egyórás foglalkozás feladatlap, értékelőkártya segítségével az önellenőrzés módszerével segíti a tanulókat az ismeretelsajátítás mértékének megítélésében.

    Részlet a Podmaniczky Frigyes Közgazgasági Szakközépiskola Szimulációs játékok felhasználása a közgazdasági tantárgyak tanításához című pályázatából

    A szimulációs játékokról röviden

    Egy szimuláció (legyen az repülőgép-szimulátor vagy managementszimuláció) célja általában az, hogy különböző, alternatív döntések hatásait megismertesse anélkül, hogy a tényleges költségek felmerülnének. A szimuláció működéséhez szükség van a valóságot visszatükröző modellre. Noha a modelleket többféleképpen lehet felállítani, leggyakrabban matematikai kapcsolatok jellemzik őket. A modell szerkezete, az abban használt relációk és értékek a modellezni kívánt szituációt kell hogy tükrözzék.

    *

    Az általunk fejlesztett szimulációs játékok a résztvevők szemszögéből nézve a következőképpen működnek.

    0. A résztvevők csoportokat alkotnak és átveszik a szimulált gazdasági egység vezetőinek szerepét.

    1. Elemzik a szimulált piaci helyzetet a kezdeti időszakról szóló pénzügyi és kereskedelmi beszámoló és a játékos kézikönyv információi alapján. (Ezt a beszámolót és a kézikönyvet a résztvevők a játék megkezdése előtt időben kézhez kapják.)

    2. Döntéseket hoznak (pl. ár, reklámra költött összeg, alkalmazottak bérezése stb.).

    3. A döntéseket a játékban szereplő többi csapat döntéseivel együtt egy számítógépes matematikai modell értékeli.

    4. A csoportok nyomtatott formában kézhez kapják döntéseik eredményeit.

    5. Az új eredmények fényében a résztvevőknek újra döntéseket kell hozniuk és így tovább.

    Ez a többlépcsős folyamat a játék jellegétől függően 4-8 alkalommal megismétlődik.

    Mit nyújtanak a szimulációs programok a középiskolák számára?

  • Mindenekelőtt azt a különleges élményt, amely ezzel a speciális oktatási formával, a részvétel általi tanulással jár. A program játékos, „versenyszerű” jellege biztosítja, hogy a résztvevők úgy sajátítják el és gyakorolják be az alapvető gazdasági ismereteket és fogalmakat, hogy azok mélyen rögzülnek, miközben a játék élménye is megmarad.

  • A szakközépiskolákban – az oktatás gyakorlatiasabb jellegénél fogva – különösen fontos feladat az elméleti tudásanyag közvetítésén túl a gyakorlati ismeretek és készségek átadása. A gazdasági élet működését szemléltető szimulációs játékok az elmélet és a gyakorlat közötti űrt hivatottak betölteni.

  • A játékoknak – szintetizáló jellegükből eredően – a szakosító képzés végén járó „ötödikes” (tizenharmadikos) diákok vehetik a legnagyobb hasznát. A program segítségével a tanulók együtt láthatják és aktívan használhatják mindazt, amit addig tanultak, ezáltal megértik, mi az értelme, illetve mi a haszna az addig tanult tantárgyaknak. Ez jelentősen javítja a tanulás hatékonyságát.

  • A szimulációs programokkal olyan modern, könnyen alkalmazható eszközt adunk a tanárok kezébe, amelyhez hasonlót Európa-szerte már nagyon sok helyen használnak. Az iskolai alkalmazások elterjesztésével a hosszú távú cél olyan hazai fejlesztő műhely alapjainak lerakása, amely méltó versenytársa lehet a Nyugat-Európában működő nagy programfejlesztő cégeknek.

    A szimulációs játékok újszerűségüknél és a hagyományos tanulási módszerekhez viszonyított nagyobb hatékonyságuknál fogva egyre népszerűbb és elterjedtebb kiegészítői lesznek a tantermi oktatásnak.

    Programok

    1. A játékban három kiskereskedelmi bolt versenyez ugyanazon a piacon. A piacot egy városi lakótelep kereslete alkotja, ahol sok kiskereskedelmi egység működik, beleértve a játékban szereplő hármat is. A boltok különböző termékcsoportokat és fogyasztási cikkeket árulnak. A termékeket megfelelő mennyiségben és választékban kell megrendelni, és ezekhez a kiskereskedelmi haszonkulcsot is meg kell határozni. A bolt foglalkoztat eladókat is, így a vezetésnek a megfelelő személyzeti létszámot és a béreket biztosítania kell. Figyelmet kell fordítani továbbá a megfelelő pénz- és készletgazdálkodásra.

    2. A játékban öt fogyasztási cikkeket gyártó vállalat versenyez ugyanazon a piacon. Három szegmensbe tartozó, azaz háromtípusú fogyasztási cikket gyártanak (minden szegmensben maximum kettőt). A termeléshez megfelelő létszámú és bérezésű személyzetre, továbbá nyersanyagra és gépekre van szükségük. A termelt árucikkeket közvetítő ügynökök segítségével kiskereskedelmi csatornákon keresztül értékesítik. Mindemellett a vállalatoknak természetesen jó kommunikációt kell folytatniuk a tényleges vásárlókkal. Marketing terén a reklámozásra fordított összegről és az árról kell döntést hozni. A játékosoknak a vállalat pénzügyeit is jól kell kezelniük a likviditás és a nyereségesség megőrzése érdekében.

    3. A két játék általános banki tevékenységeket modellez. A piacokon öt bank versenyez egymással. Ügyfeleiknek különböző betéti és hitelkonstrukciókat ajánlanak, de lehetőségük van kötvények kibocsátására, értékpapírokba történő befektetésre, valamint bankközi pénzpiaci műveletek végzésére is. Az egyik verzióban mindez kiegészül külföldi értékpapírok és deviza kereskedelmével, illetve bonyolultabb banki műveletekkel.