Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 2000 május > Európai iskolai hálózat: bejárat az európai virtuális oktatási térbe

Komenczi Bertalan

Európai iskolai hálózat:
bejárat az európai virtuális oktatási térbe

Az Európai iskolai hálózat az új évszázad egyik legizgalmasabb oktatási vállalkozásának, nagy léptékű innovációs kísérletnek ígérkezik. A rajta keresztül megszerezhető információk, elérhető tartalmak és tanulást-tanítást támogató, igénybe vehető szolgáltatások rövid időn belül az európai iskolák tanulási környezetének nélkülözhetetlen, integráns részévé teszik a rendszert. Nem kell hosszú időnek eltelnie ahhoz, hogy ebben az összeurópai oktatási szupermarketben szinte minden elérhető legyen – bárkinek, bárhonnan és bármikor. A szerző ízelítőt nyújt az EUN által biztosított lehetőségek széles választékából. Reméljük, olvasóink kedvet kapnak a honlapon való önálló böngészéshez. Az OKI honlapjának Európa-rovata magyar nyelvű annotációkkal ellátott linkgyűjteménnyel nyújt ehhez további segítséget.

Kezdetek

Amikor a Tizenkettek Közösségének Európai Tanácsa 1991 decemberében elfogadta a Maastrichti Szerződés tervezetét, nem sokan gondolhattak arra, hogy a 126. és 127. paragrafus szellemében történő oktatási együttműködés elsődleges eszköze egy – akkor csak a beavatottak szűk körében ismert – akadémiai számítógép-hálózat lesz. Tim Berners-Lee és Robert Cailliau akkor alig több mint egy éve magyarázta el a CERN menedzsmentjének a world wider webnek keresztelt új szoftver bevezetésének előnyeit, és csak a szerződés aláírását követő évben 1993 elején írta meg két amerikai fiatalember (Marc Andressen és Eric Bina) a Mosaic hálózati böngészőprogramot, a Netscape elődjét. Az ezt követően rohamosan terjedő – mert egyre könnyebbé váló – internethasználat az Unió oktatásügyi döntéshozóinak képzeletét is fellobbantotta, és 1996-ban Brüsszelben konferenciát rendeztek az európai elektronikus iskolai hálózat megvalósításának kérdéseiről. Az akkori svéd oktatási miniszter, Ylva Johansson a konferencián elhangzott beszédében a következőket mondta.

„Hasznos lenne egy információs és kapcsolatteremtésre alkalmas európai szintű hálózat létrehozása, amely erősítené az iskolai munka európai dimenzióit, kiterjesztené a részt vevő országok oktatási intézményei közötti kapcsolatokat és interakciós lehetőségeket, és ezeket a mindennapi oktatási gyakorlat természetes részévé tenné. A jövőbe tekintve szeretném, ha minden iskola kapcsolódna az Európai iskolai hálózathoz, amely több lenne információk és linkek egyszerű közvetítőjénél: közös, Európára kiterjedő projekteket és más színvonalas szolgáltatásokat is magában foglalna.” 1

A svéd miniszter asszony megfogalmazta az elképzelt hálózat néhány kívánatos paraméterét is:

„Az európai honlap egyszerű belépési pont legyen mindenki számára a különböző irányokba vezető kapcsolatokon keresztül. A hálózatnak soknyelvűnek kell lennie, és biztosítania kell, hogy valamennyi csatlakozó ország jelen lehessen rajta saját tartalmaival. Lehetővé kell tennie a tanárok és igazgatók együttműködését (Virtual Teacher College) is.

A hálózatnak olyan európai oktatási médiumként is szolgálnia kell (EdU Media), amely néhány egérkattintással – az iskolai könyvtárak lehetőségeit jelentősen kibővítve – behozza az európai tartalmakat az iskolába.

Az Európai Unió oktatási együttműködési politikája a Maastrichti Szerződésben megfogalmazott alapelvekre épül. Azzal járul hozzá az oktatás minőségének fejlesztéséhez, hogy elősegíti és támogatja a tagállamok közötti ez irányú együttműködést. A Szerződés egyúttal azt is megfogalmazza, hogy az oktatás tartalmi és szervezeti kérdései a tagállamokra tartoznak, beleértve kulturális és nyelvi különbözőségük megőrzését is. Az Európai iskolai hálózat (European Schoolnet, EUN) hivatalosan 1998-ban kezdett működni, s úgy tűnik, tökéletesen megfelel a Szerződésben megfogalmazott alapelveknek. Segíti a kapcsolattartást, széles körben megismerhetővé teszi az egyes nemzetek kultúráját, soknyelvű, és hozzáférést biztosít a nemzeti nyelveken készült oktatási anyagokhoz. Az informatikai forradalom, a globalizáció azonban olyan új kihívásokat jelent a tagállamok számára, amelyekből adódóan azonos feladatokat kell megoldaniuk az oktatás területén.

– El kell látni az iskolákat megfelelő információtechnikai felszereléssel, és biztosítani kell számukra, hogy kapcsolódhassanak az internethez.

– Valamennyi iskolatípusban és a tanulási folyamat minden szakaszában gondoskodni kell az IKT integrálásáról a tanulási környezetbe.

– Át kell alakítani a tanárképzést, és biztosítani kell a folyamatos és kiterjedt tanártovábbképzést.

– Ki kell dolgozni, milyen technikai és didaktikai ismeretekkel kell a tanároknak rendelkezniük, hogy hatékonyan tudják alkalmazni az új technikai felszerelést.

– Elő kell segíteni jól használható oktatási szoftverek kifejlesztését, elsősorban olyanokat, amelyek fejlesztik a kreativitást és a problémamegoldó képességet.

– Minőségi standardokat, illetve irányelveket kell megfogalmazni az elektronikus oktatási anyagok értékeléséhez.

– Használható módszertani segédanyagokat és követhető gyakorlati példákat kell a tanárok rendelkezésére bocsátani.

– Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a diákok és a tanárok könnyen találjanak partnereket Európa-szerte a közös programokban való együttműködésükhöz.

Az eddigi tapasztalatok megerősítik, hogy az Európai iskolai hálózat ezeknek a problémáknak a megoldásához is széles körű segítséget tud nyújtani.

A honlap

Az Európai iskolai hálózat honlapja egyszerű szerkezetével, a szövegek és az ikonikus szimbólumok kombinációjával áttekinthetőségre, a tájékozódás és továbbhaladás megkönnyítésére törekszik.2 A navigációs rendszer az angol nyelv mellett németül és franciául is eligazítást nyújt. Ha magáról a hálózatról szóló információk megjelenítését választva haladunk tovább, a bejelentkező lap 2000. március 27-én a következő információkat tartalmazza:3

– Híradás az éppen folyamatban lévő EUN-konferenciáról (Tanulás az új évezredben). Megtudhatjuk, hogy a konferenciát Erkki Liikanen, az Európai Bizottság vállalkozás és információs társadalom témakörökben illetékes tagja nyitotta meg, aki hangsúlyozta az oktatás döntő stratégiai szerepét Európa információs társadalommá történő átalakulásában.

– Az eEurópa-programhoz vezető kapcsolódási pont mellett rövid híradást olvashatunk arról, hogy az EUN bekapcsolódik az eLearning-programba, amely többek között valamennyi diáknak és tanárnak digitális alapműveltséget szeretne biztosítani 2003-ig.

Erről a lapról el lehet jutni az Európai innovatív iskolák hálózatához is. Itt olvashatunk az EUN további terveiről, amelyre később még visszatérünk. Itt tájékozódhatunk az Európai iskolai hálózat céljairól is. A hálózat általában szeretné elősegíteni az IKT használatát az európai iskolák körében. Ennek során hozzájárul a tanárok szakmai továbbfejlődéséhez, elsősorban az internet segítségével. Erősíti és támogatja az európai iskolák közötti együttműködést. Olyan információs és pedagógiai szolgáltatásokat nyújt, amelyek európai értékeket közvetítenek. Keretrendszert és infrastruktúrát biztosít a tapasztalatcseréhez, valamint hozzáférést a legjobb gyakorlati megoldások példáihoz.

Bár a honlap tartalmainak jelentős része angol nyelven olvasható, hírek és információk 10 nyelven érhetők el. Az érdeklődők néhány nyelven hetente érkező, elektronikus hírlevelet is igényelhetnek, amely többek között az európai oktatást érintő fontos fejleményekről, új technikákról, különböző szintű projektekről és webes eseményekről tudósít. Igényelni lehet a hálózatot működtető stáb tanárok számára kéthavonta kibocsátott tájékoztatója megküldését is.

A honlapról továbbvezető kapcsolatok négy fő csoportba rendeződnek: eszközök és erőforrások, innováció, együttműködés és tanártovábbképzés. Észre lehet venni, hogy ezzel a hálózat fontosabb célkitűzései manifesztálódnak.

Erőforrások4

A tanítást és a tanulást szolgáló információk, segédanyagok, dokumentumok gazdag gyűjteménye érhető el innen. A tartalmak a következőképpen tagolódnak: oktatási anyagok; európai linkek gyűjteménye; nyelvtanulási segédanyagok; információk az EU-ról és más európai intézményekről, ismertetés európai régiókról és országokról, levelezőtárs-kereső; technikai segítő szolgálat; iskolamenedzsment.

El lehet innen jutni a Virtuális iskola rovathoz5 is, amely az EUN egyik legnagyobb volumenű vállalkozása. Ez a rovat a tanárok közötti kapcsolattartást, tapasztalatcserét szolgálja, munkájukhoz igyekszik sokoldalú segítséget nyújtani. (Egy későbbi lapszámban külön foglalkozunk a honlapnak ezzel a részével.) Ezen a helyen is érzékelhető, hogy az EUN épülőben lévő rendszer. Az oktatási anyagok címnél például arról értesülünk, hogy ez a rész még fejlesztés alatt van (2000. március). Élhetünk viszont azzal a lehetőséggel, hogy egy listára feliratkozva e-mail értesítést kapjunk a szolgáltatás megindulásáról.

Az EUN-konzorciumhoz csatlakozott európai országok (2000 márciusában az EU tagállamai és Szlovénia) nemzeti iskolai hálózatai is elérhetők erről a helyről, ami lehetőséget nyújt összehasonlításukra. Az eligazodást az nehezíti, hogy az itt található tartalmak – érthetően – az adott ország nyelvén készültek, és kevés az angol nyelvű információ.

Innováció6

Az erőforrások menüpont mellett az Innováció következik a sorban. A szöveg fölötti stilizált villanykörteikon is jelzi: az eredeti elképzelések, jó ötletek, követendő példák és okos problémamegoldások világába lépünk. A Hírek és események, a Tudásközpont, az Innovációs fórum és az Európai Innovatív Iskolák Hálózata alcímek jelzik a továbbvezető lehetőségeket, de egyúttal megmutatják azt is, hogyan gondolkodnak az EUN irányítói az innováció gyakorlati elősegítéséről. Érdemes kicsit elidőzni a „Hírek és események” rovatnál, hogy megnézzük, milyen szerkezetet követ az információk elrendezése.

Egy-egy tudósítás többlépcsős, egyre részletesebb bevezetést biztosít az adott témakörbe. Az első fokozat maga a cím; esetenként ez is elegendő információ lehet számunkra annak eldöntéséhez, érdekel-e bennünket részletesebben az adott téma. Ha a cím felkelti érdeklődésünket, a néhány soros tömör témaleírás elolvasása után határozhatunk: megelégszünk-e azzal, ami a weblapon rendelkezésre áll, vagy – a továbbvezető linket aktiválva – további információk után nézünk. A linkek általában egy újabb weblapot jelenítenek meg számunkra, de esetenként dokumentum letöltését, prezentáció megtekintését vagy a híradás teljes szövegének elolvasását teszik lehetővé. A 2000. február 25-én olvasható címek jelzik a rovat tartalmi törekvéseit.

– A jövő előrejelzése – oktatás, tudás és technika

– A holnap iskolája és a tanuló polgár

– „eEurópa”-program az európai oktatás fejlesztésére

– Kísérletek a jövő tanulási környezetének létrehozására

*

Tudásközpont

A Tudásközpont információkkal szolgál az oktatás IKT-alapú megújítását célzó, Európa-szerte folyó kutatásokról, és adatbázist tartalmaz az eddigi kutatási eredmények egy részéről. Tanácsok, útmutatók, a legjobb gyakorlati alkalmazásokat bemutató példák is találhatók itt az iskolák számára. A rovat egyúttal kommunikációs platformként is szolgál a kutatóknak és az érdeklődőknek.

Innovációs fórum

Az Innovációs fórum érdekes és fontos témákat bocsát vitára, illetve megbeszélésre kutatók, szakértők, tanárok és valamennyi, bekapcsolódni kívánó érdeklődő számára.

Témák 2000 februárjában:

– Az internethasználat etikai kérdései;

– Történelemtanítás és információtechnika.

A témafelelősök a témához kapcsolódó linkek és a témát bevezető előadások szövegének közzétételével próbálják biztosítani a színvonalas vita feltételeit.

Európai innovatív iskolák hálózata (ENIS)7

Az ENIS-projekt az EUN stratégiai fontosságú vállalkozása, amely az iskolák technikaalapú innovációját segíti elő. Mintegy 500 élenjáró IKT iskola mutatkozik itt be egész Európából. (A projektet, az iskolák kiválasztásának szempontjait és a program iskolafejlesztési filozófiáját – néhány érdekesebb iskola bemutatásával együtt – egy későbbi lapszámban részletesebben fogjuk ismertetni.)

Együttműködés8

A honlapnak ez a része – ahogyan a menüsorban harmadik, „Collaboration” felirat feletti képecske egymással kapcsolódó fogaskerekei sugallják – az európai iskolák közötti kapcsolatépítést szolgálja. Minden elérhető itt, amire egy iskolának szüksége lehet ahhoz, hogy elindítson egy projektet, belépjen egy már működő programba vagy egyszerűen csak partnert keressen magának. A kapcsolatfelvételt partnerkereső szolgálat, a projektekben való eredményes részvételt a különböző programokról szóló információk, letölthető jelentkezési lapok és az egyes programok lebonyolításához szükséges útmutatók szolgálják.

Tematikus oldal segíti a tervek megvalósításához szükséges finanszírozási lehetőségek megtalálását (Funding).9 Számos olyan eszköz és információ is található, amelyek az egyszerű információszolgáltatáson túlmutató gyakorlati segítséget nyújtanak az érdeklődőknek, és lépésről lépésre (step by step guided tour) bevezetik a projektmunka különböző fázisaiba. A segélyszolgálat (Helpdesk) nemcsak webes információkat, hanem lehetőséget is nyújt a közvetlen kommunikációra is e-mail és telefonos kapcsolat segítségével. Hasznos lehet a projektmunkára vállalkozók számára az is, ha megismerkednek az EUN munkacsoportja által kiválasztott sikeres projektekkel, jó példákkal (Good examples of projects). Az itt összegyűjtött és erről a helyről elérhető programok bemutatásával azt szeretnék megmutatni, hogyan lehet szerény technikai felszereléssel is figyelemre méltó eredményeket elérni, hogyan változik a jól átgondolt IKT-használat eredményeként a tanítás és tanulás módja és a tanár-diák viszony. Olyan programokat választottak ki, amelyek – amellett hogy könnyen áttekinthetőek – jó szervezettségükkel tűnnek ki, világosan fogalmazzák meg céljukat, és közérthetően számolnak be a projekt megvalósítása során szerzett tapasztalataikról, az elért eredményekről. Nagy fontosságot tulajdonítanak annak is, hogy a kiválasztott programok reprezentálják az európai kultúra sokszínűségét és gazdagságát.

Tanártovábbképzés10

A negyedik fő rovat az EUN honlapján azt a felismerést tükrözi, hogy a tanárok kulcspozíciót töltenek be a korszerű technikára épülő, innovatív tanulási-tanítási környezet kialakításában és működtetésében. A szerkesztők ehhez a munkához szándékoznak széles körű támogatást biztosítani. Elérhetővé teszik az egyes európai országok tanártovábbképzésére vonatkozó információkat, ami lehetőséget nyújt az összehasonlításra, és új elképzeléseket inspirálhat (Training in Europe). Az önképzést szolgáló tanulási segédanyagok gazdag és sokrétű, folyamatosan bővülő választékát lehet innen elérni. Lehetővé teszi a számítógép- és internethasználat önálló megtanulását, tetszés szerinti továbbfejlesztését, illetve a szükséges módszertani tudás megszerzését és elmélyítését is (Training Resources). Az internethasználatba bevezető, kiváló elektronikus kézikönyv is található itt.

A 2000. márciusában készülőben lévő „Learning Centre” olyan szoftverek, tanulási segédanyagok és információk elérését és használatát teszi lehetővé, amelyek felhasználhatók internetes, web alapú távoktatás tervezésében, elindításában és működtetésében. A weblapról be lehet kapcsolódni a rendszeressé váló, internetes tanár-továbbképzési kurzusokba (Online Workshops). Ezek szemináriumszerű, valós idejű képzések videokonferencia-eszközök és internet alapú szinkrón kommunikáció felhasználásával. A résztvevők – meghatározott követelmények teljesítése esetén – bizonyítványt is kapnak.

Az EUN közeljövőben megvalósításra kerülő tervei között számos figyelemre méltó vállalkozás található. A honlapról több európai televíziós társaság digitalizált videofilmjeit és ingyenes multimédia-szerkesztő programokat lehet letölteni. Az egyes szaktárgyak tanárai számára virtuális munkakörnyezet lesz elérhető. Az összes európai oktatási adatbázisra kiterjedő, tökéletesített keresőrendszer is készül, és tovább bővül az ENIS-projekt is.

Perspektívák

Ha figyelembe vesszük a folyamatban lévő, bevezetés előtt álló vagy várható fejlesztéseket, előre jelezhető az a meghatározó szerep, amelyet ez a hálózat az egyesült Európa oktatásában be fog tölteni. Olyan, ma még science-fiction asszociációkat keltő fogalmak, mint virtuális oktatási tér, virtuális mobilitás, már megjelentek az Unió hivatalos dokumentumaiban. Az EUN honlapján a workshop mellett a workspace (munkatér) kifejezés is polgárjogot nyert, és szó esik 3D interfészről, ami már inkább interspace s nem interface, azaz az interakció nem egy felületen, hanem a virtuális térben tervezett, és ott történik. Készül a keresőrendszerek új, a mainál jóval intelligensebb generációja. Hosszabb távon lehetetlen előre jelezni, milyen hatása lesz mindezeknek a személyiségünkre, hogyan fogja az új technika befolyásolni az ismeretszerzés és képességfejlesztés hagyományos, történetileg kialakult formáit és keretrendszerének szervezését. A jövőről gondolkodva nem hagyhatjuk figyelmen kívül a McLuhan-től tanult felismerést: A médium maga is üzenetet hordoz.11 A hálózathasználat rejtett és kevésbé rejtett üzenetei hatással vannak személyiségünkre, kulturális környezetünkre és az egész társadalomra.

A rövidebb távú hatásokat illetően úgy gondolom, hogy az információs és kommunikációs technika mégsem olyan semleges eszköz, mint ahogyan azt a múlt hónapban megjelent tanulmányomban feltételeztem. Nem fogja teljesen érintetlenül hagyni a tagállamok oktatási rendszerének tartalmi és szervezeti elemeit. Az Európai Közösség állam- és kormányfőinek Lisszabonban tartott rendkívüli tanácskozásáról12 kiadott dokumentum13 – amely a kezdődő 21. század első évtizedére vonatkozó új stratégia körvonalait tartalmazza – egy új képességrendszerről (new basic skill) beszél.

Az információtechnikai írástudást (digital literacy) és az új technológiai kultúra elemeit (technological skill) valamennyi európai iskolában tanítani fogják. Nagyon valószínű az is, hogy az együttműködési programok egyre bővülő hálózati kínálata Európa-szerte fel fogja törni a hagyományos iskolai tanulásszervezés kereteit. Persze szó sincs – szó sem lehet – központi direktívákról, Brüsszelből vezérelt oktatásról. Minden országnak saját, jól felfogott érdeke, hogy oktatási rendszerét a 21. század igényeihez igazítsa. Ezek a törekvések a tudás alapú európai gazdaság stratégiai célja felé konvergálnak. A már említett márciusi dokumentum szerint az új kihívás az európai gazdaság radikális átalakítását, valóságos kvantumátmenetet (quantum shift) tesz szükségessé. Ennek egyik középponti eleme a tudásszervezés új infrastruktúrájának kiépítése és az oktatási rendszer modernizációja.

Az 1995-ben megjelent Fehér könyvben még alig volt szó hálózatokról, és az internet talán említésre sem került. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen ugyanez jellemezte Bill Gates ugyanebben az évben megjelent, a jövőről szóló könyvének első kiadását is.14 Az azóta eltelt néhány évben azonban sokat változott a világ. Vivian Reding, az Európai Unió Bizottságának oktatási és kulturális ügyekért felelős tagja – ugyancsak 2000 márciusában – az Európai iskolai hálózatot az európai oktatásfejlesztési törekvések egyik fő eszközének nevezte, és kijelentette, hogy a Bizottság erősíteni kívánja az EUN-projektet.15