1
BENCSIK CSABA: Internet és nevelés. Iskolakultúra, 1998. 9. sz. 29–36. p.
2
DYSON, ESTHER: Életünk a digitális korban 2.0 verzió. Budapest, 1998, HVG Kiadó.
3
ROBERTS, LINDA: The Clinton Administration's Educational Technologies Initiatives. T.H.E. Journal, 1996.
4
Uo.
5
VÁMOS TIBOR: Információs társadalom és magyar tudomány. In: Ezredforduló (Stratégiai kutatások a Magyar Tudományos Akadémián), 1998. 5. sz.
6
A legújabb információkat foglalja össze KÁRPÁTI ANDREA: Számítógép az oktatásban külföldön. In: SULINET – Ablak a világra, Budapest, 1998, OKKER. Szintén nagy mennyiségű friss anyagot tartalmaz a G. DAVIES: Teleteaching'98, Distance Learning, Training and Education. Proceedings of the XV. IFIP World Computer Congress, OCG, 1998 konferenciakötet is.
7
CSÁKÓ MIHÁLY (szerk.): Számítógép, oktatásügy, iskola (Egy szociológiai kutatás tapasztalataiból). Budapest, 1989, Társadalomtudományi Intézet. ROSZAK, THEODOR: Az információ kultusza. Budapest, 1990, Európa Könyvkiadó. BARKÓ ENDRE–MAYERNÉ ZSADON ÉVA (szerk.): Számítógép az iskolában. Budapest, 1987, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum.
8
STORY, DON: Getting Started with Online Learning Projects. T.H.E. Journal, 1996.
9
ANDOR MIHÁLY: Iskolapélda. HVG, 1998. 39. sz. 58. p.
10
PAPERT, SEYMOUR: Észrengés (A gyermeki gondolkodás titkos útjai). Budapest, 1988, Számítástechnika-alkalmazási Vállalat.
11
A „jó” pedagógus tulajdonságairól Falus Iván összefoglalásában olvashatunk például. FALUS IVÁN (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához. Budapest, 1988, Nemzeti Tankönyvkiadó, 99–107. p.
12
PÓLYA GYÖRGY: A problémamegoldás iskolája. II. kötet, Budapest, 1985, Tankönyvkiadó.
13
KÁRPÁTI ANDREA idézett cikke alapján.
14
Ennek jelenleg nincsenek meg a szükséges feltételei, keretei hazánkban. Gondoljunk csak arra, hogy a szakmai konferenciákon való részvétel mekkora anyagi áldozatokat követel az érdeklődő tanároktól, hiszen ezt az iskolák ritkán támogatják.
15
KOMENCZI BERTALAN: Nyitott tanulási környezet és forrásközpontú tanulás az informatizálódó társadalomban. In: SULINET – Ablak a világra. Budapest, 1998, OKKER.
16
A példa kedvéért végeztem egy kis számolást a Heti Világgazdaság című lap 1998/41. számában. Az adott lapszámban 136 álláshirdetés jelent meg, különféle szellemi munkaterületekről, köztük természetesen volt néhány számítástechnikai is, de nem ez volt a jellemző. A hirdetések közül 82-ben szerepelt a „számítástechnikai ismeretek+nyelvtudás” kombináció, gyakran kiegészülve még az „egyéni vagy csapatmunkára való alkalmasság” követelményekkel. Ha ehhez a kevéssel 60% feletti eredményhez még hozzáadjuk azokat a hirdetéseket, amelyeknél a fentiek nyilvánvalón alapkövetelmények, láthatjuk, hogy a kereslet (és a csábítás) a fenti tulajdonságokkal, képzettséggel rendelkező munkaerő irányába nagy.