Nyomtatóbarát változat: Országos Közoktatási Intézet > Új Pedagógiai Szemle 1998 október > A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában

Homor Tivadar

A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában

A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, olyan, amely az egész tantestület közös ügye. A szerző arra próbál megoldási mintát kínálni, milyen módon lehet ennek az összetett feladatnak az iskolai feltételeit megteremteni. Az iskola akkor tudja a könyvtár használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program egészét.

A könyvtár-pedagógiai program (stratégia) kialakítása

A közoktatási törvény értelmében az 1998-as tanévtől minden iskolának pedagógiai programot, helyi tantervet kell készítenie. A pedagógiai program tulajdonképpen az adott intézmény önmeghatározása, amely magában foglalja a fejlesztési célkitűzéseket, a megvalósítás stratégiáját és a helyi tantervet. A pedagógiai program készítésekor fontos tisztázni, hogy mely pontjain és milyen összefüggésben kívánjuk elhelyezni a könyvtárhasználatot.

A helyi tanterv az iskola pedagógiai programjának szerves részeként magában foglalja és szintetizálja az adott intézmény profilját, fejlesztési koncepcióját, tantárgyi struktúráját, a közvetített műveltségtartalmakat, a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket, a közös metodikai alapelveket, a belső vizsgák tervét, továbbá óra- és időterveket, valamint a felhasznált taneszközöket.

A tervezéskor dönteni kell arról, hogy az iskola milyen formában kívánja beépíteni a műveltséganyagba a könyvtárhasználati követelményeket (önálló modulként, az informatika részeként vagy kereszttantervbe integrálva). Először mindig az iskola globális pedagógiai programját kell elkészíteni, majd ebbe ágyazva jelennek meg az egyes műveltségterületek (tantárgyak) – ezen belül a könyvtárpedagógia – tematikai egységei. Az önkormányzat, az iskolavezetés és a tantestület által közösen egyeztetett (elfogadott) pedagógiai alternatívára épül az alapvizsga követelményrendszere. Éppen ezért minden iskolának jól felfogott érdeke, hogy újragondolja tanítási programját, a tanulóknak közvetített műveltséganyagot és a választott iskolaszerkezethez, nevelési-oktatási koncepcióhoz igazodó hatékony fejlesztési stratégiát dolgozzon ki. A könyvtár-pedagógia helyi terve a NAT könyvtári követelményrendszerére épül, de nem azonos vele, maximálisan figyelembe veszi az adott intézmény speciális (helyi) sajátosságait és adottságait, melyek megítélése mindig az adott közoktatási környezetben lehetséges.

Az egyes műveltségterületek – ezen belül a könyvtár-pedagógia – helyi tervét az iskola vezetése és a tantestület lehetőleg közösen készítsék el, vagy – ha erre nincsenek kellően felkészülve – kész koncepciót adaptáljanak. Az utóbbi esetben is nagyon fontos a helyi sajátosságokhoz való igazítás. Ugyanis a helyi (egyedi) adottságok nagymértékben meghatározzák mind a könyvtárban (forrásközpontban) dolgozók tevékenységét, mind a tanulóktól elvárható könyvtárhasználati követelményeket.

Előkészítő, tényfeltáró feladatok

A könyvtár-pedagógiai program, helyi tanterv készítésekor az iskolavezetés és a könyvtáros vizsgálja meg a következőket:

– A könyvtár-pedagógiai program tükrözi-e a fenntartó, az iskola és a társadalmi környezet elvárásait?

– Illeszkedik-e a program az adott település (vagy körzet) hagyományaihoz, jellegéhez, arculatához?

– Milyen önművelési igényeket fogalmaz meg az iskola közvetlen környezete?

– Milyen az iskola infrastrukturális kondíciója és a pedagógusközösség szakmai színvonala?

– A választott pedagógiai programot, valamint a könyvtár-pedagógiai stratégiát mennyire fogadja el a tantestület?

– Milyen a tanulóközösség összetétele (elit, leszakadó)?

– Hogyan prognosztizálható a tanulók pályairányultsága?

– A közoktatási törvényben megfogalmazott – iskolai könyvtárra vonatkozó – működési feltételek biztosítottak-e az adott iskolában?

– Adottak-e a NAT könyvtárhasználati követelményrendszere eredményes megvalósításának alapfeltételei? Nevezetesen: hatékony forrásközpont, számítógépes adatbázis; megfelelő médiatári belső információtechnikai (technológiai) színvonal (differenciált szolgáltatás, széles körű tájékozódás, információkhoz való gyors hozzájutás); a tömegmédiumok könyvtárban való használatának (szolgáltatásának) lehetősége; az iskolai könyvtárostanár szakmai felkészültsége; kiépült-e a könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások (szakköri, napközis, tehetséggondozó stb.) rendszere; vannak-e iskolai kreatív szakkörök (iskolarádió, iskolaújság szerkesztése, film, video stb.).

A pedagógiai feltételek tervezése

Az iskolavezetés koordináló szerepe

Az intézményvezetés biztosítja a tanulási, önművelési követelmények, elvárások megvalósításához az infrastrukturális feltételeket. A könyvtárossal közösen kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját. Felelős az iskolavezetés, a könyvtáros és a tantestület hatékony együttmunkálkodásáért.

A könyvtáros feladatai

A jó könyvtár az iskolai műhelymunka nélkülözhetetlen része, ami egyúttal azt is feltételezi, hogy a könyvtáros szervezi, összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárral épülő pedagógiai fejlesztő, önművelő tevékenységet. Kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját. Felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének eredményes megvalósításáért. A könyvtár-pedagógia hatékony művelésének nem lehet más célja, mint az alapvető elvárás, hogy minden iskolában valósuljon meg a tervszerűen felépített gyakorlatközeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés.

A szaktanárok feladatai

A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye, tagjainak munkaszerepétől függetlenül. A helyi könyvtár-pedagógiai program kidolgozásába be kell vonni a szaktanárokat is. Éppen ezért ösztönözni kell a tantestület minden tagját a könyvtár adta tanulási-önművelési alternatívák rendszeres igénybevételére. Ők a felelősek azért, hogy szaktárgyuk műveltséganyagába beépüljenek a médiatári információszerzés különböző csatornái. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő forrásalapú tanítás-tanulás és kutatómunka igénye. Alapozzák meg tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását.

A tanítás-tanulás (könyvtári ismeretszerzés) feltételeinek tervezése

Lehetőség szerint mindig könyvtári környezetben történjen a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek és gyakorlatok tanítása. Ellenkező esetben a hatékonyság erősen kétséges. Fontos a könyvtárostanárral való rendszeres konzultáció, időpontegyeztetés, a szervezési kérdések megbeszélése, vagyis a különböző könyvtári foglalkozások (szakórák, napközis, tehetséggondozó stb.) gondos előkészítése. Alapvető követelmény, hogy minden tanulónak legyen helye, és tudjon jegyzetelni a könyvtár úgynevezett tanuló-kutató övezetében. Az eredményes és hatékony médiatári önművelés egyik alapfeltétele, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű dokumentum (könyv, folyóirat, audiovizuális ismerethordozó) álljon a tanulók rendelkezésére az egyéni és differenciált csoportfoglalkozásokon.

Korszerű demonstrációs eszközök, oktatócsomagok, nyomtatott taneszközök, tanulási segédletek és oktatástechnikai apparátus segítse a tanulási folyamatot. Fontos didaktikai követelmény, hogy lehetőleg mindig olyan dokumentumo(ka)t adjunk a foglalkozásokon a tanulók kezébe, mely(ek) az életkori sajátosságaiknak legjobban megfelelnek, és amelye(ke)t előzőleg már volt alkalmuk közelebbről tanulmányozni.

Az egyénhez igazodó tanulásirányítás normáinak a tervezése

A tanulásirányítás tervezésekor mindig pedagógiai feladatban és tanulóban kell gondolkodni. Alapvető követelmény, hogy a pedagógusnak a könyvtári feladatokat, gyakorlatokat kiválasztó munka- (óra-) szervező tevékenysége mindig a tanuló teljesítményéhez igazodjon.

A választott feladatok és munkaformák kellően motiváltak legyenek, a felfedezés, a rátalálás, önkifejezés élményével hassanak, és elégítsék ki a tanulók eltérő érdeklődését. A hatékonyság érdekében a könyvtári foglalkozásokban is alkalmazzuk a tanulásszervezés különböző munkaformáit (frontális, differenciált, csoport, egyéni). Külön tervezzük meg a közvetlenül irányított könyvtári csoportos, és az egyénre szabott önálló tanulói tevékenységeket. Olyan feladatokat is adjunk, amelyek segítik a helyes tanulásmódszertani jártasságok kialakítását. Tudatosítsuk a tanulókban, hogy a különböző tanórákon megismert műveltségtartalmakat ki lehet bővíteni, meg lehet szilárdítani a szélesebb alapokon nyugvó könyvtári ismeretekkel. Amikor a tanulók konkrétan megismerkednek a különböző dokumentumokkal (könyvek, képek, folyóiratok, audiovizuális ismerethordozók), azokat mindig adjuk a kezükbe, lapozzák át, tanulmányozzák, olvassák el a legfontosabb adatokat, tájékozódjanak tartalmukról, műfajukról, nézzék meg az illusztrációkat, ábrákat. A könyvtári gyűjtőmunkánál hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy minden esetben közölni kell a felhasznált forrás/ok legfontosabb adatait (szerző, cím, impresszum). A feladatadás mindig érthető, világos és egyértelmű legyen. A tanulók rendszeresen gyakorolják a könyv- és sajtóolvasást, működjön a tanulói önellenőrzés. A könyvtári gyakorlatokat értékeljük (személyenként és csoportonként) folyamatosan. A tanulásirányítás normáit úgy kell szerveznünk, hogy alakuljon ki a tanulókban a különböző információhordozók rendszeres használatának igénye.

A különböző tanulótípusokhoz igazodó humánus bánásmód „tervezése”

Az iskolai könyvtárba érkező tanulók, tanulócsoportok összetétele merőben eltérő, és nagyfokú differenciáltság jellemzi az egyes tanulók vizsonyulását könyvhöz, olvasáshoz, könyvtárhoz. E pedagógiailag nem elhanyagolható tényezőt a tervezéskor figyelembe kell vennie a könyvtárosnak és a tanárnak egyaránt. Ezért nagyon fontos a – különösen az első – könyvtárlátogatás/ok gondos előkészítése. Legyen előzetes ismerete a pedagógusoknak a tanulók könyvhöz, olvasáshoz való viszonyulásáról (pozitív, közömbös, negatív attitűdjéről). A tervezéskor vegyük figyelembe a szülői ház, a tanulók otthonról hozott könyvkultúráját. (Egyáltalán van-e ilyen?) Alapvető pedagógiai cél, hogy minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd. Váljon számukra mindennapi szükségletté, igénnyé az olvasás örömet, feloldódást hozó gyönyörűsége. Érezzék a személyre szóló törődést és a segítő szándékú beavatkozást olvasmányaik helyes kiválasztásakor.

A könyvtárhasználati követelmények integrációjának
iskolai feltételei

A tanórán megszerzett tudást és ismeretanyagot – a könyvtári eszköztárra építve – számos háttér-információval bővíthetik a tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, dokumentumok és a tömegkommunikációs csatornák útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői az iskolában megismert műveltségterületek tudásanyagának. Éppen ezért valamennyi ismeretkör tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait és modern ismerethordozóit. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati tudásra, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és -átadásra – szóban is írásban egyaránt – a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. Az információszerzés különböző csatornái útján képes legyen a tovább építhető permanens önművelésre. Ennek érdekében el kell érni, hogy a szaktanárok beépítsék a tanítási programjukba (mikrotantervükbe) a könyvtár adta önművelési csatornákat. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő önálló információszerzésre, forrásalapú tanulásra és szaktárgyi kutatómunkára nevelés igénye.

Az eredményes integráció alapvető feltétele egy megfelelő színvonalon kidolgozott vagy adaptált pedagógiai program, helyi tanterv, melyben meg kell jelennie a könyvtárhasználatnak, és utalni kell arra, hogy az iskola milyen módon kívánja beépíteni annak követelményeit (önálló modulként, az informatika részeként vagy úgynevezett kereszttantervi formában). Kívánatos, hogy korszerű pedagógiai módszertani kultúrával és megfelelő színvonalú, informatikai műveltséggel rendelkezzen a tantestület.

Mint említettük, meghatározó az iskolai könyvtáros személye, aki egyéb szakmai feladatai mellett kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját és felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszer eredményes megvalósításáért.

Alapfeltétel egy hatékonyan működő könyvtári infrastrukturális háttér. Összetevői a következők: fogadóképes iskolai könyvtár (a működési feltételek törvényes biztosítéka); korszerű kézikönyvtári állomány, amely a NAT fő műveltségterületeinek eredményes oktatásához nélkülözhetetlen alapdokumentumokat tartalmazza (könyv, folyóirat, AV, CD, multimédia); médiatári számítógépes háttér (adatbázis, multimédia, internet).

A tervezéskor az alapprobléma az adott iskolaszerkezet, a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének és a helyi tanterv elvárásainak egymáshoz illesztése, integrálása. A jó színvonalú tervezés a NAT és a közoktatási törvény alapos ismerete nélkül elképzelhetetlen. Az integrálás az alábbi tennivalókat rója a pedagógusokra. (Tisztázandó a kiindulási helyzet: honnét hova akarunk eljutni.)

– Általános fejlesztési követelmények meghatározása az 1–6. és a 7–10. évfolyamokra (a NAT általános fejlesztési követelményeinek adaptálása a helyi sajátosságokhoz) Lásd: NAT 215–216. pontok.

– Célok, feladatok, elvárások megfogalmazása az iskola profilja és kondíciója alapján.

– A fejlesztési út konkrét (részletes) követelményeinek megfogalmazása az 1–10. évfolyamra (a NAT 217–220. p. ismeretanyagának adaptálása a helyi viszonyokhoz).

– A NAT alapján az elsajátítandó műveltségtartalmak (tananyag) konkrét leírása évfolyamokra bontva (könyvtárhasználat, dokumentumismeret, a könyvtári tájékozódás segédeszközei, a szellemi munka technikája).

– A kialakítandó jártasságok, készségek, képességek, kompetenciák megfogalmazása.

– Annak a tisztázása, hogy a követelmények maximumát, minimumát vagy a köztes állapotot kívánjuk-e megvalósítani (a minimumszint nem képezheti alku tárgyát).

– A helyi speciális sajátosságok számbavétele.

– Az ellenőrzés, mérés, értékelés számára az elsajátítandó jártasságok, képességek és önművelési tanulási technikák meghatározása az alapfok 4., 6., illetve az alsó középfok 8. és 10. évfolyamainak végére elvárható szintekben.

– A könyvtár-pedagógiai program tervezetének elkészítése az adott iskolatípusnak megfelelően, a teljes képzési ciklusra. Utóbbin cikluson belül célszerű az átmenetek megtervezése is az iskolaváltás határaira (4., 6., 8., 10. évfolyam vége). Minden iskolaszerkezetnek más vagy legalábbis eltérő a könyvtárhasználati tematikája.

Az önművelés, könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának ismeretanyaga

A könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának tanításakor tisztázni kell azokat a fejlesztési követelményeket, elvárásokat (optimum, minimum), amelyeket a tanulóknak kell elsajátítaniuk az alapfokú képzési idő végére. A felsorolt különböző tanítási-tanulási-önművelési tevékenységek és munkaformák számos alternatív megvalósítási lehetőséget kínálnak, és a fő műveltségterületek mindegyikére érvényesek.

Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása

Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési, szak-) könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket.

Dokumentumismeret és -használat

Ismerje meg a tanuló és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, multimédia). Tanulmányozza a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapok, magazinok és szakfolyóiratok rovatait (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (internet, fax, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból.

A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata

Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrás- és szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést. Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával.

Önművelés, a szellemi munka technikája

Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek).

Időtervek, órakeretek tervezése

A NAT biztosítja a könyvtárhasználati követelmények elsajátításához szükséges időkereteket. A rendelkezésre álló időt úgy kell differenciálni évfolyamokra, osztályokra, csoportokra, hogy a megfogalmazott elvárások teljesíthetőek legyenek. Kívánatos a könyvtári foglalkozásokat órarendbe építeni és előre ütemezni. Az időkeretek ütemezése – kellő szaktanári egyeztetéssel – a könyvtáros feladata. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanításának megoszlása hozzávetőlegesen 40%-a könyvtárostanári feladat (pl. könyvtárbemutatás, raktári rend, katalógusok, könyvtári tájékoztató eszközök stb.), 60%-a szaktanári feladat (pl. a saját műveltségterület alapvető dokumentumai és tájékoztató eszközei). Az idő- és órakeretek tervezésekor meghatározó az a tény, hogy a könyvtárhasználati követelmények milyen formában épülnek be a helyi tantervbe: önálló tanulásmódszertani modulként, az informatika részeként vagy az egyes tantárgyakba integrálva. Széles a befogadó tárgyak köre: anyanyelv és irodalom, informatika, egyéb szakórák, szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások.

Felhasznált taneszközök, oktatási segédletek

A NAT könyvtárhasználati követelményrendszere tantárgyi integrációjának megalapozása a tanítás-tanulás folyamatában a következő eszközök és dokumentumok felhasználását igénylik:

– Az iskolai könyvtár teljes eszköztára, szolgáltatásai.

– Könyvtári eligazító és információs táblák, demonstrációs eszközök.

– Audiovizuális anyag, számítógépes infrastruktúra (adatbázis, internet, multimédia).

– Nemzeti alaptanterv.

– Az elkészített vagy adaptált könyvtár-pedagógiai helyi tanterv.

– A pedagógusok és a tanulók által felhasznált taneszközök.

A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása

A könyvtárhasználati ismeretanyag a NAT egészét átfogja, a képességfejlesztésre és a tanulási, önművelési kultúra megalapozására teszi a hangsúlyt. A műveltséganyag – jellegéből adódóan – elsősorban spirális, másodsorban lineáris elrendezésű.

A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők:

– önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés,

– változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék),

– eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés),

– egyénhez igazított differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák),

– életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék).

*

A könyvtárhasználati kultúra emelése, a tanulási, önművelési szokások fejlesztése csak akkor lehet eredményes, ha az iskola valamennyi pedagógusa egy közösen vállalt pedagógiai program keretében végzi feladatát, mert csak az együttműködés eredményezheti a hatékony könyvtári eszköztárra és információs bázisra épülő fejlett pedagógiai-módszertani kultúra kialakulását és az igényes tantárgyi integráció létrejöttét.

Irodalom

A többkönyvű oktatás felé: Könyv és könyvtárhasználati módszerek, példák. (Szerk.: Nagy Attila) Budapest, 1995, OSZK–KMK, 142 p.

Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Budapest, 1992, Nemzeti Tankönyvkiadó, 336 p.

Dán Krisztina: Könyvtárhasználat a NAT-ban, könyvtárhasználat a helyi tantervekben. Könyvtárhasználattan, 1997, 2. sz.

Homor Tivadar: Könyvtárpedagógia a helyi tantervekben. Iskolakultúra, 1995, 22. sz. 56–61. p.

Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS) Javaslat. Tervezet. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1996, különszám.

Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról. Budapest, 1993, AKG Alapítvány Kiadó.

Pőcze Gábor: A NAT és a gyakorlat: A Nemzeti alaptanterv implementációja. Új Pedagógiai Szemle, 1995, 4. sz.

Zsolnay József: Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. Budapest, 1995, ÉKP Központ, 269 p.

Zsolnay József: Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba. Budapest, 1996, Nemzeti Tankönyvkiadó, 142 p.