Jakab György
A társadalomismeret és a médiaismeret integrációja
Az utóbbi néhány évben örvendetesen megnövekedett a társadalomismereti tananyagok száma. Közülük szeretnénk bemutatni egy komplex programot, amely mind módszerében, mind tartalmában eltér a hagyományos társadalomismereti tananyagoktól. Lényege az, hogy minden témaköre jelenkori konkrét szituációra, esetre épül, és magában hordja a tantárgyi integráció lehetőségét. |
A program neve Társadalmi esettanulmányok. Ezek az esetek az első szépségkirálynő-választás, az ún. taxisblokád, a Videoton privatizációja, a Szársomlyó hegy körül kialakult gazdasági és környezetvédelmi problémák, a kétegyházi etnikai konfliktus stb. sokféle tananyag hordozására alkalmasak.
1. Több szempontú és többszintű komplex megközelítést tesznek lehetővé: egyrészt sokoldalú társadalomtudományit, mivel az adott eset szaktudományos feldolgozása révén megtaníthatók az alapvető szociológiai, politológiai, közgazdasági alapfogalmak és összefüggések; másrészt egy mindennapi megközelítést, mivel az esetek segítségével alapvető társadalmi értékek, normák és minták is közvetíthetőek. Ebben az utóbbi értelemben talán a bibliai példabeszédek nevelési funkciójához hasonlítható: az adott történet viselkedési mintákat közvetít indirekt módon.
2. A második megközelítési mód éppen a társadalomismeret-médiaismeret integrációjára vonatkozik. A feldolgozandó eseteket ugyanis filmek többnyire dokumentumfilm-részletek hordozzák, ez lehetővé teszi a tömegkommunikációs rendszer működésének megismertetését, elemzését is. Ezen túlmenően minden konkrét esettanulmány feldolgozásakor önállóan is foglalkozik a tananyag a média világával: az adott eset, esemény szükségképpen megjelent az írott sajtóban, rádióban, televízióban, s ezeknek a tömegkommunikációs termékeknek az elemzése jól szemlélteti a média tényleges működési mechanizmusait.
Következzen egy konkrét példa, amelyen keresztül bemutatjuk
a
A média tükrében
1. Hazánkban utoljára 1934-ben tartottak Miss Magyarország szépségkirálynő-választást. Pontosan 50 évvel később a szervezők hozzáláttak egy újabb, ahhoz hasonló verseny szervezéséhez. Október 5-én este nyolc órakor, ha egy kicsit döcögősen is, de megkezdődik Magyarország szépének választása. A lányok először nagyestélyi ruhában vonulnak végig a színpadon. Látszik elsőre, hogy amatőr verseny ez a javából, mert a színpadi mozgás még sokak számára okoz gondot... A publikum természetesen megjegyzéseket tesz vagy nemtetszését fejezi ki, ha értékítélete nem találkozik a zsűriével. De hát ettől szépségkirálynő-választás a szépségkirálynő-választás... A lányok pedig rendíthetetlenül vonulnak, mosolyognak, vonulnak, mosolyognak, reménykednek. Szemek villognak, csípők ringanak.
És végre az eredményhirdetés! Magyarország szépe, vagy ahogy külföldön majd szerepelni fog: Miss Magyarország: Molnár Csilla Andrea fonyódi diáklány. A díjak ígéretesek. Reklámszerződésekkel, külföldi utazásokkal, ruhákkal, kozmetikumokkal, virágokkal halmozták el a szépségkirálynőt és udvarhölgyeit. És sok pénzzel... (Magyar Nemzet, 1985. okt. 7.)
2. Sokkal problematikusabb Magyarország szépének az életkora. A szép, sudár Csilla tizenhat éves és gimnazista. Mi lesz a tanulással, ha Kairóba jár télen nyaralni, majd Máltába utazik az európai, aztán Miami Beachre az amerikai szépségkirálynő-választásra? És egyáltalán, mi lesz Csillával, ha aláírja a felkínált egyéves reklámszerződést? Felköltöznek szüleivel a kedves Fonyódról a zajos fővárosba? Délelőtt iskolába jár, délután műterembe és divatbemutatóra? Egyes szigorú vélekedők szerint pedagógiai vétség volt a kislánynak pénzt és szerződést ajánlani, zárolni kellett volna nagykorúságáig. Más szakértők szerint a legnagyobb veszély Kairóban leselkedik királynőnkre, hiszen nem kétséges, hogy az egyhetes vendéglátást felajánló egyiptomi úrnak milyen hátsó szándékai voltak az akkor még ismeretlen szép meginvitálásakor... Bár Csilla bejelentette, hogy a meghívást csak akkor fogadja el, ha vele mehet a kísérője is, az aggodalmaskodókat ez sem nyugtatta meg. Szerintük Csilla mamája sem elég, testőrök kellenének a gyönyörű kicsike oldalára.
A szépségkirálynő azt sem titkolta, hogy az iskolában rosszul áll a szénája, és hogy nincsenek illúziói: az egyeseket a szépségével nem fogja kijavítani. Mindenesetre az is valami, hogy egyáltalán ki akarja őket javítani. Remélhetőleg semmi sem tántoríthatja el ettől a szándékától. Ha másban nem, a szigorú Molnár papában bízik az ország érdeklődő apraja-nagyja: ő majd résen lesz. (Magyar Hírlap1985. okt. 8.)
1. Tragikus hirtelenséggel elhunyt Molnár Csilla Andrea, a Magyarország szépe vetélkedő 1985. évi győztese adták hírül a tegnapi lapok. Élt 17 évet... Meghalt egy lány Fonyódon, 17 évesen. Vakította a fény. Vigyáztak rá, akik fölemelték?... A csillogó korona nélkül talán boldog felnőtt és családanya lehetett volna belőle. (Magyar Hírlap, 1986. júl. 12.)
2. Miért ölte meg magát? A lapok, a rádió, a televízió tétova megemlékezéseiben, családi, baráti, munkahelyi beszélgetésekben minduntalan elhangzik ez a kézenfekvő kérdés és válasz nincs rá. Csak annyit tudhatunk, hogy édesanyjának írt búcsúlevelében ez állt: »Anyuka, nem bírom tovább...« Egyetlen nyilatkozatában az anya kimondva-kimondatlanul a szépségversenyt rendező reklám- és propagandavállalat bánásmódját teszi felelőssé gyermeke haláláért. Az a fiatalember, aki szinte közvetlenül a méregpohár felhajtása előtt beszélgetett Csillával, talán mélyebbre hatolt, amikor úgy nyilatkozott: a csendes Fonyódról a szépségversenyek, a reklám, a nagyvilági forgatag körébe kerülve könnyű megzavarodni. Természetesen vannak, akik szerelmi bánatra gyanakszanak, mások úgy vélik, az idei nyáron esedékes újabb szépségverseny próbatételétől riadt vissza a kislány, hátha ezúttal másnak a fejére kerül a korona... Valószínűleg minden magyarázat tartalmaz valamicskét az igazságból és könnyen lehet, hogy a teljes igazságot soha nem tudhatjuk meg.
Tíz esztendeje helyezték örök nyugalomra a kaposvári temetőben az első magyar szépségverseny győztesét, a 17 éves Molnár Csilla Andreát. Sírjánál tinédzserkorú lányok és fiúk ezrei zokogtak, köztük diáktársai, a fonyódi gimnazisták, ám a felnőttek is magukba roskadva próbálták feldolgozni a tragikus eseményt. Csilla merthogy felkészületlen volt a sztárszerepre, és nem tudott védekezni az akkor már éledező magyar szépségipar hiénáival szemben önkezével vetett véget életének. Kaposvári sírja 1986 júliusa óta zarándokhely lett. Melocco Miklós, a jeles szobrász készített fehér márványból reliefet a sírhoz, rajta a felirat: »Csilla, szépek szépe, mesék királynője, aludj...«
A szépség(nagy)iparosok most újabb versenyre invitálják a magyar lányokat és közben zsörtölődnek, mert mint mondják: Molnár Csilla halálának 10. évfordulóján a hazai sajtó negatív kampányba kezdett. A szeptember 13-án Siófokon kezdődő és novemberben Salgótarjánban végződő Miss Universe védnökeiként jó nevű parlamenti képviselőket emlegetnek a szervezők, és ígérik: az idei szépségversenyhez egy nagyszabású drogellenes kampány kapcsolódik majd, a rendezvény mesés bevételéből pedig a nagycsaládosokat fogják támogatni. A siker reményétől megrészegült ötletgazdák tervei szerint az idei Las Vegas-i világverseny után jövőre hazánk fogja megpályázni a világszépe-választás százmilliókra rúgó rendezvényét. A hír hallatán akár elérzékenyülhetnénk és büszkék is lehetnénk, mindazonáltal Molnár Csilla tragédiáját nem feledtethetik a nagyívű tervek. (g. j. a. Magyar Nemzet, 1996. júl. 15.)
Kérdések, feladatok
Alkossatok három-négy fős csoportokat! A csoportok osszák el egymás között a győzelemről, valamint a halálhírről szóló cikkeket (minden csoport más cikket, illetve cikkeket olvasson). Először az egyes csoportok beszéljék meg a kérdéseket, majd a győzelemről, illetve halálhírről olvasó csoportok, végül közösen válaszoljatok a következő kérdésekre:
1. Rekonstruáljátok a cikkekből, hogy mi történt!
2. A cikkek alapján mit lehet tényszerűen megállapítani Molnár Csilláról, Csilla környezetéről, a szépségkirálynő-választásról, Csilla haláláról?
3. Elemezzétek az újságcikkeket!
Információ a következő cikkrészlethez: Csilla halála után körülbelül 150 cikk jelent meg, főleg Németországban, Ausztriában, az USA-ban Csilla és Anhalt herceg állítólagos kapcsolatáról, s ezek közül néhányat magyar újságok is átvettek.
Tömegkommunikációs tündérmese
A nyugat-német televíziók egyik csatornáján a Magyar szépségkirálynőt, Molnár Csilla Andreát a gránátosok egyenruhájában vezette fel Frederic von Anhalt herceg. Az európai szépségversenyt közvetítették, ha jól tudom, Münchenből. Azt már magyar riporterek derítették ki, milyen magányos volt Csilla Andrea Münchenben; a pénze volt kevés? A nyelvtudása szegényes? Ez utólag nehezen deríthető ki. A herceg meghívta Andreát vacsorára, majd vacsora után az operába. Megtakaríthatja a szállodapénzt udvarolt a herceg, aki alighanem járatos a magyar kiküldetések rejtelmeiben is. A herceg egyik nyilatkozata szerint Andrea elfogadta a meghívást. Annak ellenére, hogy lovagja tüstént közölte: nem őt szereti, hanem az isteni Zsazsát2, akit ígérete szerint elvesz feleségül... A romantikus légyott alig hagyott tisztázatlanul részleteket. A negyvenhárom esztendős herceg megkérdezi Andreát, szed-e fogamzásgátlót. Mire Andrea igennel válaszol. Herceg megígéri (Anhalt Frigyes von), hogy a kislány Amerikában lehet manöken, Németországban filmezhet. És Andrea állítólag (!) megadta magát. Örökké szeretni fogom mondta a szépségkirálynő a hercegnek. Ez nagyon hízelgő mondta a herceg , de én nem szeretlek. Én mást szeretek. Zsazsát szeretem és elveszem feleségül. A herceg állítólag többször is meglátogatta Csilla Andreát Magyarországon. Egyik látogatása alkalmából a lány közölte, hogy gyermeket vár tőle. A herceg megpróbálta rábírni, hogy vetesse el a gyermeket. Erre a lány nem volt hajlandó. 1986. július 9-én Molnár Csilla Andrea, hazánk szépségkirálynője, Anhalt Frigyes herceg állítólagos kedvese, öngyilkos lett... Ki a felelős? firtatta megannyi cikk. Prinz Frederic von Anhalt neve egyik cikkben sem merült fel... (Új Tükör, 1986. december.)
Mit mondanak a tanúk? Csilla már nem tud védekezni
Egyszerűen nem tudom felfogni józan ésszel, hogy bizonyos újságíróknak hogyhogy nem számít a jóérzés és a tisztesség, hogy miért nem azt írják csak, ami megfelel a tényeknek. A hercegről nem is beszélek, aki képtelennél képtelenebb variációkkal állt elő Csilla és az ő szerelmét illetően. Tele volt a cikkekkel a külföldi sajtó. Egyszer azonban jött az Új Tükörben is két teljes oldalon egy írás, amely a legocsmányabb pletykaszinten tálalta az »amerikai hallomásokat«. A cikk újra felkavarta a kedélyeket. Tudja, itt egyszerű emberek élnek, akik készpénznek vesznek mindent, ami az újságban megjelenik. Nem győztünk magyarázkodni, mert úton-útfélen kérdezősködtek az emberek, hogy tényleg a herceg szeretője volt-e Csilla, meg hogy tényleg terhes volt-e, és így tovább... Rendben van, rám és a családra nem kell tekintettel lenni. De az Isten szerelmére, egy tizenhét éves lány meghalt, áldozata lett ennek a mocskos világnak! Miért kell akkor e halott lány, a kislányom tetemén hírnevet, dicsőséget, sikert szerezni? Mit akarnak még tőle?
A tévéműsorban a herceg volt az előttünk lévő szám. Utána jöttek a lányok. Mire befejezték, a herceg már melegítőben volt, és segített elkalauzolni bennünket a tévé büféjébe. Ott ebédeltünk. Az igaz, hogy Csilla asztalához ült a herceg, és amennyire tudtak Csilla nem jól beszélt németül elbeszélgettek, de nem volt ez több tizenöt-húsz percnél. Utána Csilla mesélte, hogy kapott egy névjegykártyát is, és némi biztatást arra, hogy ha a későbbiekben bármikor segítségre van szüksége, hívja fel. Aztán a szálláshelyünkre vittek bennünket. A szállás a város és a repülőtér között, félúton egy motelban volt, csak mi laktunk benne. Külön utakról szó sem lehetett, épp a nem kis távolság miatt. Biztos vagyok abban, hogy őt ez a herceg legfeljebb az érdekesség szintjén foglalkoztatta. Ugyanis, ha kicsit jobban érdekli, valószínűleg mesél róla, mint ahogy sokat mesélt arról a pasiról is, akibe akkoriban nagyon szerelmes volt.
Molnár Csilla vérében alkoholt kimutatni nem lehetett. A terhesség gyanúja pedig teljes határozottsággal volt kizárható...
Kérdések, feladatok
1. Véleményetek szerint milyen érdekei fűződhettek a hercegnek ehhez és a többi cikkhez?
Alkossatok csoportokat és válasszatok ki az alábbi kijelentések közül hármat, amelyeket a leginkább igaznak éreztek. Hasonlítsátok össze a csoportok választásait, majd válaszoljatok közösen a kérdésre!
A herceg a sajtót használta fel különböző álhírek megjelentetésére, hogy Gábor Zsazsát féltékennyé tegye.
Aki vállalja a nyilvános szereplést, annak tudnia kell, hogy a magánélete közüggyé vált, hogy a sajtó, a média beavatkozik az életébe.
A herceg csak anyagi segítséget nyújtott egy szép magyar kislánynak, akinek a magyar állam alig adott valami költőpénzt, szinte ingyen dolgoztatta.
Bár a hercegnek is jól jön egy kis reklám egy magyar szépségkirálynővel, nem követett el vétséget, hiszen a rágalmakat nem ő jelentette meg a sajtóban.
Szorosabbra szerette volna fűzni az osztrák és magyar kapcsolatokat, ezért minden alkalmat megragadott, ahol nyilvánosságra számíthatott. Ezért nem vonható felelősségre, hiszen a szándék nem volt rossz, csak azzá tették.
A herceg saját magának csinált reklámot; a rágalmakat viszont elfelejtette megcáfolni a nyilvánosság előtt. Számára az volt az alapelv: mindegy, hogy mit mondanak, csak beszéljenek róla.
A herceg saját férfiasságát akarta bizonyítani magának, ezért örült a fiatal magyar kislány társaságának, s ezért csinálta ezt a hecckampányt.
Egyéb.
2. Milyen érdekei fűződhettek az újságírónak ahhoz, hogy ez a cikk Csilla halála után megjelenjen Magyarországon?
3. Milyen következményei lehettek annak, hogy ez a cikk megjelent?
4. Mit tehetnek a hozzátartozók egy ilyen írás megjelenése ellen, illetve azután, hogy ez a cikk megjelent?
5. Véleményetek szerint felelősségre vonható-e az újságíró, illetve a herceg ezért az írásért? Ha igen, milyen módon?
6. Véleményetek szerint mit tehet (tegyen) az állam annak érdekében, hogy ne kelljen bevezetnie a cenzúrát, de az ilyen jellegű mocskolódó cikkek megjelenését is megakadályozza?
7. Beszéljétek meg (ötletroham), hogy mit tennétek ti a hozzátartozók helyében!
Az álhír: A nyugatnémet televíziók egyik csatornáján a Magyar szépsékirálynőt, Molnár Csilla Andreát a gránátosok egyenruhájában vezette fel Frederic von Anhalt herceg. Az európai szépségversenyt közvetítették, ha jól tudom, Münchenből.
@BEKEZDÉSCÍM2 = Második példa
Az álhír: A herceg meghívta Andreát vacsorára, majd az operába. Megtakaríthatja a szállodapénzt udvarolt a herceg, aki alighanem járatos a magyar kiküldetések rejtelmeiben is. A herceg egyik nyilatkozata szerint Andrea elfogadta a meghívást. Annak ellenére, hogy lovagja tüstént közölte: nem őt szereti, hanem az isteni Zsazsát, akit ígérete szerint elvesz feleségül.
Az álhír: ...Andrea egyik napról a másikra egyedül maradt. A herceg Hollywoodban a botrányairól ismert Gábor Zsazsa filmdívával szórakozott a milliomosok fogadásain. S ami még rosszabb, Andrea apja rájött lányának a herceggel való szerelmi kapcsolatára... Különösen azt vette rossz néven, hogy a herceg egyidős vele, tehát 41 éves. Az a tudat, hogy egy ilyen idős ember karjaiban volt a lánya, egyenesen önkívületbe kergette a fonyódi vendéglőst: mindennaposak voltak a veszekedések, a legszebb magyar lány bizony gyakran kapott verést is... Most, július elején, kígyómérget ivott, amelyet egy egyiptomi útjáról hozott magával... Frederic von Anhalt vigasztalanul, látszólag összetörten nyilatkozott a Quick magazinnak: »Őrülten szerelmes voltam belé!« (Átvette a Békés Megyei Népújság, 1986. aug. 11.)
A másik jellemző példa az Egyiptomból hozott kígyóméreg. A történet igaz része az, hogy Csilla a versenyen nyert egy egyiptomi utazást, ahová aztán nem utazhatott el, mivel a magyar sajtóban cikkezni kezdtek Csilla erkölcseinek védelmében. Az egyiptomi útból tehát a valóságban semmi sem lett, de ez a félinformáció már elég volt ahhoz, hogy öngyilkosságához a romantikus egyiptomi kígyómérget (lásd Kleopátra) társítsák az újságírók.
Kérdések, feladatok
1. Beszéljétek meg, hogyan védheti meg becsületét egy a sajtóban megrágalmazott ember!
2. Keressetek a napisajtóban arra példát, hogy a tényeknek megfelelően tájékoztatnak!
3. Keressetek példát az ellenkezőjére is!
4. Milyen jellegű torzításokat, csúsztatásokat figyeltetek meg a cikkekben?
5. Milyen jellegű érdek- és értékviszonyokat figyeltetek meg a cikkekben?
6. Véleményetek szerint mi a feladata és szerepe a sajtónak a társadalom életében? Alkossatok csoportokat és válasszatok ki három olyan véleményt, amellyel egyetértetek, és három olyat, amellyel nem. Ezután beszéljétek meg közösen a csoportok választásait!
Információközlés, tömegtájékoztatás
Segítségnyújtás a mindennapi élet dolgaihoz
Szórakoztatás, játék
Az anyanyelv közvetítése, a stílus fejlesztése
Adott ideológiával kapcsolatos állásfoglalás, ezen keresztül az olvasók politikai befolyásolása
Bizonyos termékek, szolgáltatások reklámozása
Tanítás
Ízlésformálás
Igazságok közzététele
Reménykeltés
Haszonhoz juttatni bizonyos embereket és csoportokat
Felkészítés az életre
Az olvasókat idegesítő, kellemetlen hírek elfogadhatóvá tétele
Egyéb
Médiaetika
PREAMBULUM. Az amerikai alkotmány első kiegészítése, amely a szólásszabadságot védelmezi bármilyen törvény általi korlátozástól, a sajtó által szavatolja a nép egyik alkotmányos jogát, ezért az újságírókat különleges felelősséggel ruházza fel. Emiatt az újságírás a művelőitől nemcsak szorgalmat és tudást követel, hanem azt is, hogy feleljenek meg az újságírók kivételes kötelezettségeivel arányos tisztesség követelményének. E célból az Amerikai Újságszerkesztők Társasága közzéteszi ezen alapelveit mint a legmagasabb etikai és szakmai teljesítményre ösztönző mércét.
I. CIKKELY
II. CIKKELY
III. CIKKELY
IV. CIKKELY
A lényeges tárgyi tévedéseket, mint ahogy a kihagyásból eredő hibákat is, azonnal és feltűnő módon korrigálni kell.
V. CIKKELY
VI. CIKKELY
Azoknak a személyeknek, akiket nyilvánosan megvádolnak, a lehető leghamarabb alkalmat kell adni a válaszadásra.
A hír forrásának tett ígéretet a bizalmas kezelésre minden körülmények között be kell tartani, tehát az ilyen ígérettel nem szabad könnyelműen bánni. Ha nincs világos és nyomós ok a bizalmas kezelésre, az információ forrását meg kell jelölni.
Ezen elveknek az a rendeltetése, hogy megőrizzék, védjék és
erősítsék a bizalom és tisztelet szálait az amerikai újságírók és
az amerikai nép között, azokat a szálakat, amelyek nélkülözhetetlenek
a szabadság megőrzéséhez, amelyet a nemzet alkotmányának megalkotói
bíztak rájuk. (Idézi W. L. RiversC. Mathews: