Szabó IldikóÖrkény Antal
Valahol Közép-Európában1
Mennyire érzik Európa részének Magyarországot politikai, kulturális és mentalitásbeli értelemben a magyar diákok? Mennyire vannak jelen a magyar középiskolások értékrendszerében az Európa nyugati felében évszázadok óta honos polgári értékek, mint például a nyitottság, a tolerancia, a másság elfogadása? Ezekre a kérdésekre kerestek választ a szerzők egy középiskolások körében végzett empirikus vizsgálattal. Ennek a kutatásnak az eredményeiből közlünk egy fejezetet, amelyből nyilvánvalóvá válik az a fontos, messze vezető oktatáspolitikai tanulság, hogy a diákok annál nyitottabbak Európa és az európaiság irányába, minél magasabb színvonalú kultúrát, műveltséget sajátítanak el. |
1. Se kint, se bent
Európában elfoglalt helyünk ez a jellegzetes magyar történelmi kérdés az elmúlt két évszázadban sok értelmiségi vita tárgya volt, amelyet a különböző politikai rendszerek hol így, hol úgy válaszoltak meg. Azzal, hogy Európában megváltoztak a nagyhatalmi viszonyok, Magyarországon pedig megdőlt az államszocializmus, az ország szempontjából érvényesnek tekinthető politikai, gazdasági és társadalmi minták is radikálisan megváltoztak. Arra a kérdésre, hogy hol a helyünk Európában, újra kellett fogalmazni a lehetséges válaszokat. Kompország, megint a túlsó part felé tartott.
Európai hovatartozásunk elsősorban mindig is politikai és ideológiai kérdés volt, amivel a társadalom csak olyankor kényszerült foglalkozni, amikor koordinátái látványosan megváltoztak. Ebben a kérdésben nem alakult nem is alakulhatott ki egységes társadalmi álláspont. Ugyanakkor Magyarország geopolitikai helyzete, történelmi ütközőzóna-szerepe kedvezett annak, hogy a társadalmi tudat mélyrétegeiben az aktuális politikai cikcakkoktól függetlenül is különféle elképzelések éljenek egymás mellett Európában elfoglalt helyünkről és a kívánatosnak tartott orientáció irányáról.2 A válaszok a kortól és a társadalmi hovatartozástól éppúgy függtek, mint a válaszoló identitástudatától.
A rendszerváltás legérdekesebb hozadéka európaiságunk szempontjából nem egyszerűen az volt, hogy a politikai értelemben vett Kelethez való tartozásunk kritériumait felváltották a Nyugathoz tartozáséi, hanem az, hogy a nyilvánosságba begyűrűző nyugati politikai diskurzusokból meglehetősen sokkolóan derült ki, hogy most ennél többről van szó. Az elmúlt évtizedekben Európa összezsugorodott, és ma már egy olyan térséget értenek rajta, amelynek Magyarország nem része. Ezzel kollektív identitásunk egyetlen kikezdhetetlennek hitt evidenciája, európaiságunk Szent István államalapításától eredeztetett tudata is megkérdőjeleződött.3 Ugyanakkor a rendszerváltás kedvezően befolyásolta Európához való viszonyunkat. Egyrészt kiderült, hogy Európából való kisodródásunk nem végleges, másrészt a hatalmi átrendeződések kedveztek annak, hogy a történelmüket, társadalmukat, kultúrájukat tekintve hasonló közép-európai kis nemzetek újólag felfedezzék összetartozásukat és azt, hogy a nagy európai színpadnak ugyanazon a részén várakoznak.
A rendszerváltás óta eltelt időszakban Magyarország európai csatlakozásának kérdései mindinkább a kül- és belpolitika egészét befolyásoló kérdésekké váltak. A médiumokban megszaporodtak az Európát régiók szerint tagoló megfogalmazások, a politikai és szakmai-szakigazgatási diskurzusokban a csatlakozással kapcsolatos témák. A magyar társadalom fokozatosan tudomásul vette az európai régiók világpolitikai rangsorát, hozzászokott az európaiság normatív értelmezéséhez, és megbarátkozott az Európához való csatlakozás gondolatával. Európaiságunk kérdései tematizálódtak a közgondolkozásban.4
2. Helyünk Európában
Abból kiindulva, hogy egyrészt az iskolai oktatás, másrészt a médiumok folyamatosan felrajzolják Európát, amelyről az országok egymáshoz való viszonyításán alapuló kép is kialakul mindenkiben, egy vaktérképet adtunk az utolsó éves középiskolásoknak. A térkép Európát ábrázolta, de nem tüntettük fel rajta az országok határait. A diákoknak az volt a feladatuk, hogy rajzolják be az országhatárokat, és írják be az egyes országok nevét is.7 A feldolgozás során legfőképpen azt néztük, hogyan helyezték el a térképen Magyarországot, és az elhelyezés hogyan viszonyult más országok megjelenítéséhez.
A feladat nehézségét jól mutatja az a tény, hogy a diákok fele egyáltalán nem vállalkozott a térkép kitöltésére. Ez a vizsgálatunkban kiugróan magas válaszmegtagadás azt sejteti, hogy jelentős részük nagyon hiányos ismeretekkel rendelkezik Európáról és a különböző országok egymáshoz viszonyított területi elhelyezkedéséről. Mivel azonban az eredeti minta igen nagy volt, az értékelhető válaszok még mindig lehetőséget adnak arra, hogy megvizsgáljuk a diákok Európa-képét.
Az első lépésben a
Gimnazisták | Szakközépiskolások | Szakmunkástanulók | |
Válaszolók | 58 | 47 | 31 |
Válaszmegtagadók | 42 | 53 | 69 |
Ha az érdemi válaszokat nézzük, azt találjuk, hogy a válaszoló diákoknak mindössze 29 százaléka tudta nagyjából helyesen megbecsülni Magyarország területét. Általában a valóságosnál jelentősen nagyobbnak látták az országot, különösen más országokhoz képest. Elsősorban a szakképző iskolák tanulói, különösen a szakmunkástanulók hajlottak arra, hogy felnagyítsák az országot. Így például a szakmunkástanulók közel 70 százaléka becsülte túl nagyságát, de még a gimnazisták esetében is ez volt a legtipikusabb reakció (2. táblázat).
2. táblázat Magyarország nagyságának megbecsülése iskolatípusok szerint, százalékbanMagyarország területe | Gimnazisták | Szakközépiskolások | Szakmunkástanulók |
nagyobb a valóságosnál | 60 | 63 | 69 |
kisebb a valóságosnál | 7 | 5 | 8 |
pontos | 33 | 32 | 23 |
A másik értelmezési dimenzió az volt, hogy vajon mennyire tájolják be helyesen Magyarországot, és ha tévednek, milyen irányokban teszik ezt. Azt tapasztaltuk, hogy csak 30 százalékuk tudta helyesen lokalizálni az országot az égtájak koordinátáiban. Akik nem jól helyezték el Magyarországot, elsősorban északi irányban tolták el (a diákok 30 százaléka követte el ezt a hibát), míg nagyjából egyenlő arányban voltak azok, akik tényleges helyzeténél keletebbre vagy nyugatabbra tették (19 és 18 százalékuk). Különösen magas volt a téves válaszok aránya a szakmunkástanulók körében. Ők is elsősorban északabbra helyezték el az országot, de a többiekkel összehasonlítva különösen sokan rajzolták közülük nyugatabbra is (3. táblázat).
3. táblázat Magyarország elhelyezése iskolatípusok szerint, százalékbanMagyarország | Gimnazisták | Szakközépiskolások | Szakmunkástanulók |
keletebbre van | 20 | 18 | 18 |
nyugatabbra van | 12 | 15 | 28 |
délebbre van | 4 | 3 | 4 |
északabbra van | 27 | 32 | 33 |
pontosan van elhelyezve | 37 | 32 | 17 |
A továbbiakban azt vizsgáltuk, hogy vajon Magyarország nagyságának megbecsülése miképp viszonyul a többi országéhoz. Két szomszédos országot emeltünk ki, Ausztriát és Romániát. Három ok miatt esett rájuk a választásunk. Elsősorban azért, mivel szomszédaink, és így feltehetően több információval rendelkeznek róluk a diákok, sőt, sokan már jártak is bennük; másrészt pedig azért, mert az elmúlt időszak politikai változásai nem érintették ezeknek az országoknak a nagyságát. De e két ország választása mellett szólt az is, hogy rajtuk keresztül megvizsgálhattuk: az a tény, hogy az egyikhez kiemelkedően jó szomszédi kapcsolatok fűzik Magyarországot, míg a másikkal való viszonyunk megoldatlan konfliktusokkal terhes, hogyan befolyásolja területi nagyságuk percepcióját.
Az összehasonlításból az derült ki, hogy a diákok nemcsak abszolút,
hanem relatív értelemben is nagyobbnak látják Magyarországot, mint
amilyen a valóságban. A torzítások különösen az Ausztriával való összehasonlítás
esetében jellegzetesek. Miközben a valóságban a két ország területe
nagyjából hasonló (Ausztria területe 84 ezer négyzetkilométer, Magyarországé
pedig 93 ezer négyzetkilométer), addig a válaszadók közel 50 százaléka
gondolta úgy térképe tanúsága szerint, hogy Magyarország nagyobb nyugati
szomszédjánál. Érdekes módon ebben az esetben a szakmunkástanulók
jóval nagyobb arányban mondták azt, hogy Magyarország kisebb, mint
Ausztria, szemben a többi iskolatípus tanulóival
Magyarország | Gimnazisták | Szakközépiskolások | Szakmunkástanulók |
nagyobb, mint Ausztria | 48 | 43 | 43 |
kisebb, mint Ausztria | 21 | 23 | 31 |
ugyanakkora, mint Ausztria | 31 | 33 | 26 |
Ami Romániát illeti, a többség (60 százalék) eltalálta, hogy Magyarországnál nagyobb. Annak ellenére azonban, hogy ebben az esetben sokkal egyértelműbbek a két ország közti területi különbségek, mint Ausztria esetében, minden iskolatípus tanulói között akadtak szép számmal olyanok is, akiknek a rajzai vagy a két ország azonos nagyságára utaltak, vagy azt a képtelenséget sugallták, hogy Magyarország a nagyobb. Így például a szakmunkástanulók egyötöde gondolja azt, hogy nincs különbség közöttük, egy másik egyötödük pedig úgy ábrázolta Magyarországot, mintha nagyobb lenne Romániánál (5. táblázat).
5. táblázat Magyarország területi nagysága Romániával összehasonlítva, iskolatípusok szerint, százalékbanMagyarország | Gimnazisták | Szakközépiskolások | Szakmunkástanulók |
nagyobb, mint Románia | 23 | 19 | 21 |
kisebb, mint Románia | 61 | 62 | 56 |
ugyanolyan, mint Románia | 16 | 19 | 23 |
Végül megnéztük, hogy a kétféle viszonyítás hogy függ
össze egymással (6 táblázat).
Magyarország | nagyobb, mint Románia | kisebb, mint Románia | ugyanolyan, mint Románia |
nagyobb, mint Ausztria | 16 | 20 | 9 |
kisebb, mint Ausztria | 2 | 19 | 3 |
ugyanolyan, mint Ausztria | 3 | 21 | 7 |
A táblázatból kiderül, hogy az Európa-térképet megrajzoló középiskolások egyötöde szerint Magyarország területe ugyanakkora, mint Ausztriáé, viszont kisebb, mint Romániáé, további egyötödük szerint pedig nagyobb, mint Ausztriáé, ugyanakkor kisebb, mint Romániáé. Megállapíthatjuk, hogy ha mindkét viszonyítási irányt helyesnek fogadjuk is el, e két csoport együttes aránya akkor is kevesebb, mint a válaszolók fele. Ugyanakkor a diákok további egyötöde nemcsak Romániánál, hanem Ausztriánál is kisebbnek látja Magyarországot (7. táblázat).
7. táblázat Magyarország területe szomszédaihoz képest a különböző iskolatípusokban járók körében, mátrixszázalékbanMagyarország Romániához képest | |||||||||||
Ausztriához, képest | Gimnazisták | Szakközépiskolások | Szakmunkástanulók | ||||||||
nagyobb | kisebb | ugyanolyan | nagyobb | kisebb | ugyanolyan | nagyobb | kisebb | ugyanolyan | |||
nagyobb | 19 | 22 | 7 | 16 | 20 | 8 | 14 | 17 | 13 | ||
kisebb | 2 | 19 | 1 | 1 | 18 | 3 | 2 | 21 | 5 | ||
ugyanolyan | 3 | 20 | 7 | 3 | 24 | 7 | 6 | 16 | 6 |
Az országok nagyságában kifejeződő viszonyítások egymásra vetítéséből kiderül, hogy a szakmunkástanulók tévednek a leggyakrabban. Még ha meg is engedjük, hogy valaki Magyarországot Ausztriával összehasonlítva az előbbit rajzolja nagyobbnak, akkor is csupán a gimnazisták 45 százaléka, a szakközépiskolások 44 százaléka, a szakmunkástanulóknak pedig 33 százaléka ábrázolta az országok nagyságát helyesen.
Magyarország nagyságának ábrázolásából és a két szomszédjával való összehasonlítása irányából egy közös főkomponens-változót képeztünk. Így egy olyan mutatóhoz jutottunk, amely egy dimenzióban szintetizálja, hogy vajon a válaszadó Magyarországot és más országokhoz viszonyított területi nagyságát felnagyítja-e vagy esetleg lekicsinyíti. Ez az index aztán megfeleltethető azzal, hogy földrajzilag helyesen tájolta-e be az országot, illetve, hogy befolyásolják-e a nagyítás-kicsinyítés effektusát más attitüdinális hatások.
A tájolás és az országok nagyságának becslése között azonban csak nagyon gyenge összefüggést lehetett kimutatni: minél inkább nyugat felé tolja el valaki az országot, annál kevésbé nagyítja fel területét a tényleges nagyságához, illetve más országok nagyságához képest, azaz annál reálisabban méri fel nagyságát. Ezzel szemben arra, aki kelet felé tolja el, inkább az jellemző, hogy területileg felnagyítja, és nagyságát más országokhoz képest rosszul viszonyítja. Különösen a gimnazisták körében jellemzőek ezek az összefüggések.
A gimnazisták esetében egy másik hatás is érvényesült, bár nem túl erősen. Egy kérdéssorban különféle politikai fogalmak, intézmények és politikusok listája mellett felsoroltunk néhány népnevet (franciák, amerikaiak, oroszok, szlovákok és románok), és arra kértük a diákokat, mondják meg: mennyire szeretik vagy nem szeretik azokat.8 Ha az egyes válaszokból indexeket hozunk létre faktoranalízissel, két markáns dimenzió mutatkozik meg: az egyikben csak a nyugati országok népei felé irányulnak határozott pozitív érzelmek, a másikban viszont ez a pozitív irányultság kiegészül a közép- és kelet-európai országok népei iránti pozitív érzelmekkel is. Ezt követően megnéztük, vajon Magyarország európai elhelyezkedésének percepciója összefügg-e a különböző emocionális irányultságokkal. Az eredmények azt mutatják, hogy általában nincs semmiféle kapcsolat a két dimenzió között. Ugyanakkor a gimnazisták körében azt tapasztaltuk, hogy ha valaki az országot inkább nyugat irányába tolja el, ez pozitív érzelmi töltéssel párosul.
A diákok Európa-képében tehát nagy különbségek vannak attól függően, hogy melyik iskolatípusban tanulnak. A választóvonal az érettségit adó és nem adó képzési formák között húzódik. A legkevésbé reális képük a szakmunkástanulóknak van Magyarország európai helyéről. Az ország nagyságrendjének érzékelése, területének megbecsülése elsősorban ismeretek kérdése. Ugyanakkor az, hogy mennyi területet tulajdonítanak a diákok Nyugat-Európának, vagy másképpen megfogalmazva: Magyarországot hol helyezik el Európa keletnyugati tengelyén, maga is ismereteik függvénye: akiknek reálisabb képük van az ország területi nagyságáról, nyugatabbra helyezik az országot, mint azok, akik tévesen érzékelik nagyságát.
3. Európa régiói és Magyarország
A továbbiakban nézzük meg, hogy mit gondolnak a diákok Magyarország regionális hovatartozásáról. A középiskolásoknak és a főiskolásoknak egyaránt három szempontból kellett elhelyezniük az országot Európában. Azt kellett megmondaniuk, hogy szerintük Magyarország a) politikai, b) kulturális és c) gondolkodásmódbeli szempontból inkább Nyugat-Európához, inkább Kelet-Európához vagy inkább Közép-Európához tartozik-e. Mindhárom esetben lehetőségük volt arra is, hogy más válaszokat adjanak.
A diákok határozott különbséget tettek a politikai és a nem
politikai kérdések között: számukra
Gimnazisták | Szakközépiskolások | Szakmunkás- tanulók | Tanítóképzősök | Műszaki főiskolások | |
Politikai szempontból | |||||
inkább Közép-Európa | 72 | 71 | 52 | 74 | 63 |
inkább Kelet-Európa | 10 | 12 | 18 | 8 | 10 |
inkább Nyugat-Európa | 6 | 10 | 24 | 6 | 13 |
Egyéb válasz | 12 | 7 | 6 | 6 | 7 |
Nem tudja eldönteni* | | | | 6 | 7 |
Kulturális szempontból | |||||
inkább Közép-Európa | 58 | 61 | 45 | 62 | 54 |
inkább Kelet-Európa | 12 | 17 | 19 | 11 | 15 |
inkább Nyugat-Európa | 12 | 11 | 19 | 8 | 9 |
Egyéb válasz | 19 | 11 | 17 | 12 | 15 |
Nem tudja eldönteni* | | | | 7 | 7 |
Mentális szempontból | |||||
inkább Közép-Európa | 46 | 46 | 35 | 45 | 48 |
inkább Kelet-Európa | 17 | 18 | 19 | 23 | 24 |
inkább Nyugat-Európa | 27 | 28 | 38 | 14 | 14 |
Egyéb válasz | 10 | 7 | 7 | 13 | 8 |
Nem tudja eldönteni* | | | | 5 | 7 |
* Ezt a válaszlehetőséget csak a főiskolások
választhatták.
A leginkább a gimnazisták és a szakközépiskolások gondolják úgy, hogy Magyarország Közép-Európa része, a legkevésbé a szakmunkástanulók. Ez utóbbiak válaszai jelentősen eltérnek a másik két iskolatípus tanulóinak válaszaitól. Mindenki másnál kevesebben sorolják Magyarországot Közép-Európához, ugyanakkor mindhárom esetben ők tekintik a leginkább Nyugat-Európa részének. Igaz, közülük tartják a legtöbben Kelet-Európa részének is. Az itt élő emberek gondolkozásmódja megítélésében már egyenesen azok vannak többen köztük, akik szerint az inkább a nyugat-európaiakéhoz áll közelebb. A vagy keletvagy nyugat alternatívájához képest tehát ők tudták a legkevésbé értelmezni a harmadik válaszlehetőséget.
A válaszok tendenciája hasonló egymáshoz a két főiskola hallgatóinak körében, egyes esetekben a százalékok is megegyeznek. A politikai rendszer közép-európaiként való minősítése különösen a tanítóképzősök körében magas, míg a műszaki főiskolások valamivel magasabb arányban értelmezik azt nyugat-európai összefüggésben. Ők hasonlóan a szakmunkástanulókhoz nem tartják Magyarországot annyira közép-európainak, mint társaik. A műszaki főiskolások is, de különösen a szakmunkástanulók kevésbé élik át közép-európaiságukat: mind a nyugati, mind a keleti orientációt erőteljesebben hangsúlyozzák.
Érdekes, hogy bár a szakmunkástanulók kivételével a középiskolások
és a főiskolások válaszai általában nagyon hasonlóak egymáshoz, ami
arra utal, hogy ezekben a kérdésekben perzisztens (állandósuló) vélemények
alakultak ki, a gondolkodásmód megítélésében szembetűnő különbségek
vannak köztük. A gimnazisták és szakközépiskolások közül kétszer annyian
gondolják, hogy az emberek
Nyugat-Európa | Kelet-Európa | Közép-Európa | |
Gimnázium | 0.43 | 0.37 | 1.67 |
Szakközépiskola | 0.45 | 0.44 | 1.65 |
Szakmunkásképző | 0.71 | 0.50 | 1.16 |
Műszaki főiskola | 0.37 | 0.49 | 1.64 |
Tanítóképző | 0.28 | 0.42 | 1.81 |
A tanítóképzősök Közép-Európa-tudata a legerősebb, a szakmunkástanulóké a leggyengébb. Minél inkább humán jellegű képzésben részesülnek a középiskolások, annál több értelmet nyer számukra a közép-európaiság fogalma, és gyengül az ereje a nyugat-európaiság képének. Összességében 64 százalékuk tekinti az országot politikai, 54 százalékuk kulturális és 42 százalékuk mentális szempontból Közép-Európa részének. Nyugat-Európához a gondolkodásmód szempontjából 32 százalékuk, a másik két szempontból csak 14-14 százalékuk sorolja. Végül 14 százalékuk politikailag, 16 százalékuk kulturálisan, 18 százalékuk mentálisan Kelet-Európához köti hazánkat (1. a), 1. b) és 1. c) ábra).
1. a) ábra Hány szempontból tartják Magyarországot Nyugat-Európa részének, százalékbanA diákok a három kérdés együttesében legtöbbször Közép-Európát említik: mindhárom területen 21 százalékuk, két szempontból további 29 százalékuk gondolja úgy, hogy Magyarország leginkább Közép-Európához sorolható. Ezzel szemben 61 százalékuk semmilyen szempontból nem ért egyet azzal, hogy a Nyugathoz tartoznánk, és még ennél is többen vannak olyanok, akik elutasítják a keleti régióhoz való tartozás gondolatát.
Az adatokból kiolvasható, hogy Nyugat-Európa mást-mást szimbolizál
A nyugat-európaiságot legerőteljesebben a gondolkozásmód területén észlelik a diákok. Ezzel szemben a közép-európai vonatkoztatási keret sajátos módon éppen a politika területén a legerősebb, miközben a politikai rendszerváltás első és legfontosabb eredménye éppen az volt, hogy a nyugat-európai plurális és demokratikus intézmények kiépültek Magyarországon. Kevésbé meglepő eredmény, hogy a közép-európaiság észlelése áthatja mind a magyar kultúra, mind a közgondolkodás jellemzését: az előbbivel a diákok fele, az utóbbival pedig 42 százalékuk ért egyet. Végül minden területen gyenge a kelet-európai térség vonzereje, iskolatípustól függetlenül. A leginkább még a mentalitásokkal kapcsolatban vonatkoztatnak erre a régióra a diákok, de ez is csak a 18 százalékukat jellemzi. Ugyanakkor minden iskolatípus tanulóinak a 10-20 százaléka kelet-európainak érzi az országot.
Megnéztük azt is, hogy az, ha valaki inkább közép-európai vagy éppen inkább nyugat-európai kontextusban látja Magyarország politikai rendszerét a mai Európában, összefügg-e a politikához való érzelmi és értékelő viszonyával. A gimnazisták körében a nyugat-európai vonatkoztatás, illetve a Közép-Európa-tudat nem különbözik a tekintetben, hogy valaki hogyan viszonyul a politikához. Függetlenül attól, hogy valaki fiú-e vagy lány, a regionális tudat mindkét típusa összefügg a politika iránti pozitív értékekkel és az érzelmekkel. Minél inkább nyugatinak vagy közép-európainak látja valaki az ország politikai rendszerét, annál inkább párosul ez a politika iránti pozitív beállítódással. A kelet-európai vonatkoztatás ezzel szemben inkább a politikától való elfordulással párosul.
A gimnazistáktól eltérően a szakközépiskolásokra és a szakmunkástanulókra inkább sajátos politikai negativizmus jellemző. Míg körükben a közép-európai politikai identitást nem kísérik a politika iránti pozitív attitűdök, addig a felerősödő kelet-európai vonatkoztatás erőteljes negatív politikai értékekkel és érzelmekkel jár együtt. Furcsa módon azonban azokat a szakközépiskolásokat is áthatja ez a negativizmus, akik politikai szempontból Magyarországot a Nyugathoz sorolták. A szakmunkástanulók körében pedig a politika iránti ellenszenv már szinte mindenkit áthat: akár a Nyugathoz, akár Kelet-Európához vagy éppen Közép-Európához sorolja valaki politikai téren az országot, a politikát ellenszenvesnek tartja. Ebből a szempontból nincs lényeges különbség a különféle regionális identitások között, bár természetesen a legerőteljesebben azok utasítják el a politikát, akik Magyarországot a kelet-európai régió részének látják.
A nyugat-európai politikai rendszerrel való megfeleltetés érdekes módon annál gyengébb, minél magasabb szintű iskolába jár valaki: miközben a szakmunkástanulók 24 százaléka ért egyet azzal, hogy Magyarország inkább a nyugat-európai politikai rendszerhez tartozik, addig ez az arány a szakközépiskolásoknál 10, a gimnazistáknál pedig már csak 6 százalék. Ez utóbbiak több mint kétharmada azt vallotta, hogy az ország politikai rendszere leginkább közép-európaiságában ragadható meg. A kultúra és a mentalitás vonatkozásában viszont az előbbi tendencia pont ellentétes: míg a magasabb iskolatípusba járó diákok közel fele, illetve több mint a fele a közép-európaiság gondolatával azonosítja ezeket a területeket, addig a szakmunkásképzőbe járók inkább a nyugat-európai vonásokat hangsúlyozzák.
Az észlelt ellentétes tendenciák megerősítik, hogy Nyugat-Európa
határai máshol húzódnak, ha politikáról, és megint máshol, ha a hétköznapi
életvilágról van szó. Politikai közép-európaiságunk felismerése és
annak a tudata, hogy a politikai értelemben vett Nyugat-Európán kívül
vagyunk, inkább tudás és iskolázottság kérdése. Ez az oka annak, hogy
ahogy láttuk ebből a szempontból a szakmunkástanulók sorolják
Magyarországot a legnagyobb arányban Nyugat-Európához. Ezzel szemben
a gondolkozás minősítésében kevésbé fejeződnek ki tudásbeli különbségek.
Ez olyan tapasztalati és szemléletbeli kérdésnek látszik, amiben inkább
a hétköznapi világhoz való viszony fejeződik ki. Ebből a szempontból
figyelemre méltó, hogy a válaszok nem függtek attól, hogy a középiskolások
szüleinek milyen iskolai végzettségük volt, miközben a másik két esetben
igen (minél iskolázottabbak voltak szüleik, annál nagyobb arányban
sorolták Magyarországot mind politikai, mind kulturális szempontból
Közép-Európához, és annál kisebb arányban Nyugat-Európához). Ugyanakkor
a budapesti diákok közül többen mondták, hogy az emberek gondolkozásmódja
szempontjából Magyarország inkább Nyugat-Európához tartozik, mint
a vidékiek közül.
Milyen arányban tartják a diákok Magyarországot minden tekintetben
Nyugat-, Kelet- vagy Közép-Európához tartozónak, azaz, mennyire képviselik
konzisztensen álláspontjukat? Ennek vizsgálatához egyfajta homogenitásindexet
képeztünk
Mindhárom szempontból | ||||
Nyugat-Európához | Közép-Európához | Kelet-Európához | ||
Műszaki főiskolások | 2 | 21 | 2 | |
Tanítóképzősök | | 26 | | |
Középiskolások | 4 | 21 | 3 | |
ebből: | gimnazisták | 7 | 29 | 13 |
szakközépiskolások | 25 | 45 | 30 | |
szakmunkástanulók | 68 | 27 | 57 |
A két vizsgálatban körülbelül azonos arányban (2126 százalékban) mondták a diákok, hogy Magyarország minden tekintetben közép-európai. Ezzel szemben szinte senkit nem találtunk, aki az országot mindhárom dimenzióban következetesen akár a keleti, akár a nyugati régióhoz sorolta volna. Ha mégis találtunk ilyeneket, akkor főképp a szakmunkástanulók körében. A válaszadási stratégiákban mindhárom lehetséges irányban bizonyos következetesség volt: ha érdemi választ adtak a kérdésekre, akkor rendszerint ugyanazt a régiót nevezték meg. Ehhez azonban hozzá kell tennünk, hogy ahogy láttuk ez a következetesség a legjelentősebb irányultságban, a közép-európaiban sem volt túlságosan erős. A három kérdésre adott válaszok között nem volt egyformán szoros kapcsolat. Bár a rájuk adott válaszok szignifikánsan összefüggtek egymással, a politikai és a gondolkodásmódbeli hovatartozás megítélésében volt a legerősebb korreláció.
A homogén közép-európai vonatkoztatási keret a középiskolások körében az iskolatípusok mentén megtörik: miközben a szakközépiskolások aránya a teljes mintában 36 százalék volt, addig a homogén közép-európai identitást mutatók között ennél magasabb: 45 százalék. Ugyancsak a mintabeli nagyságuknál (25 százalék) többen jellemezték Magyarországot ekképpen a gimnáziumokban (29 százalék), míg a szakmunkástanulók közül a mintabeli nagyságuknál (39 százalék) kevesebben (27 százalék).
A válaszkombinációk sorában találunk két jellegzetes típust, amelyben sajátosan kombinálódik a közép-európaiság a nyugati és keleti vonatkoztatási térrel. A középiskolások 8 százaléka mondta azt, hogy az ország gondolkodásában nyugatias, míg politikai rendszerét tekintve és kultúrájában inkább Közép-Európához hasonlít. A másik kombináció pedig az volt, hogy gondolkodásunk keleties, míg politikánk és kultúránk közép-európai. Ezt a válaszadási stratégiát a középiskolások 4 százaléka követte. Hasonló szemlélettel a főiskolások körében is találkoztunk: a tanítóképzősök és a műszaki főiskolások 99 százaléka válaszolt így.
Arra a kérdésre tehát, hogy vajon a diákoknak nyugat-, kelet- vagy közép-európai tudatuk van-e, azt válaszolhatjuk, hogy még leginkább közép-európai. A középiskolások háromnegyede, a főiskolások kétharmada rendelkezik Közép-Európa-tudattal abban az értelemben, hogy valamilyen szempontból Közép-Európához sorolták Magyarországot.
4. Európai régiók és európai értékek
A regionális tudat értelmezése hiányos lenne, ha nem néznénk meg, befolyásolják-e a regionális értékek. Vajon az ország regionális besorolása hogyan kapcsolódik össze az olyan alapvető értékek elfogadásával, illetve elutasításával, amelyek jellegzetesen a nyugat-európai régióhoz kötődnek? Olyan értékekre gondolunk, mint a nyitottság, a tolerancia és a másság elfogadása, amelyek különösen fontos alapértékei a nyugati gondolkodásnak. Érdemes tehát megnéznünk azt, vajon az ország nyugat-európai vonatkoztatása, illetve a közép- vagy kelet-európai identitás miképpen viszonyul ezekhez az értékekhez.
A nyitottság, a tolerancia és a másság elfogadásának értékeit számos kérdésünk érintette. A következőkben azt nézzük meg, hogy az állampolgárság megadásával, a külföldiek iránti attitűdökkel és a kisebbségek iránti személyes viszony jellegével miként függ össze Magyarország regionális percepciója.
A középiskolásoknak hat csoportot soroltunk fel (délszláv menekültek, kínaiak, afrikaiak, románok, arabok és erdélyi bevándorlók), majd megkérdeztük tőlük, hogy nagyobb számban kiknek adnának közülük állampolgárságot, és kiknek nem. Az összes csoport megítélését faktorizálva egy olyan indexhez jutottunk, mely szintetizálja az elfogadás és az elutasítás attitűdjét: magas pozitív értéket kapnak azok, akik minden csoporttal vagy többségükkel elutasítóak, és magas negatív értéket azok, akik inkább hajlandóak mindenkit befogadni. Ezt az indexet a konzervatív-elutasító bevándorláspolitika indexének nevezhetjük.
Ha az elutasítás attitűdjét összevetjük politikai szempontból
való besorolásunk típusaival, azt tapasztaljuk, hogy a szakmunkástanulók
általában elutasítóak, sorolják bár az országot akár Nyugat-, akár
Közép-Európához. Ezzel szemben a gimnazisták jobban differenciálódtak.
Azok közülük a leginkább befogadóak, akik egyfajta közép-európai identitással
rendelkeznek. Az ország Nyugathoz sorolása nem párosul egyértelműen
a bevándorlók iránti nyitott és toleráns nézetekkel
Magyarország politikai szempontból | Nyugat- Európa | Kelet- Európa | Közép- Európa | Egyéb | ||||
Gimnazisták (esetszám) | .07 | (36) | .03 | (58) | .25 | (422) | .39 | (69) |
Szakközépiskolások (esetszám) | .08 | (77) | .08 | (106) | .03 | (599) | .30 | (62) |
Szakmunkástanulók (esetszám) | .20 | (206) | .26 | (152) | .06 | (426) | .14 | (52) |
Egy másik kérdéscsoporttal azt néztük meg, hogy miként ítélik meg
a középiskolások az idegenek gazdasági és társadalmi integrációját.
Ezzel kapcsolatban négy pozitív és négy negatív állítást fogalmaztunk
meg.11 Az állításokat
egyenként kellett egy háromfokú skálán értékelniük aszerint, hogy
egyetértenek-e velük vagy nem. Az összes választ együttesen kezelve
faktoranalízist végeztünk. Így két rejtett dimenzió tárult fel: az
egyik főképp a negatív hatásokat hangsúlyozta, a másik viszont a pozitívumokat.
Az elsőben egy határozott idegengyűlölettel jellemezhető beállítódás,
míg a másodikban az idegenek iránti toleráns és empatikus beállítódás
fejeződött ki
Magyarország politikai szempontból | Nyugat- Európa | Kelet- Európa | Közép- Európa | Egyéb | ||||
Gimnazisták (esetszám) | .02 | (37) | .07 | (57) | .21 | (435) | .24 | (69) |
Szakközépiskolások (esetszám) | .03 | (81) | .05 | (104) | .05 | (606) | .03 | (62) |
Szakmunkástanulók (esetszám) | .32 | (200) | .17 | (157) | .16 | (439) | .25 | (52) |
12. b) táblázat A külföldiek iránt elfogadó nézetcsoport (pozitív nézetek) faktorszkórjai iskolatípusok szerint Magyarország politikai szempontból való besorolásában
Magyarország politikai szempontból | Nyugat- Európa | Kelet- Európa | Közép- Európa | Egyéb | ||||
Gimnazisták (esetszám) | .00 | (37) | .12 | (57) | .25 | (435) | .34 | (69) |
Szakközépiskolások (esetszám) | .14 | (81) | .09 | (104) | .01 | (606) | .12 | (62) |
Szakmunkástanulók (esetszám) | .17 | (200) | .29 | (157) | .08 | (439) | .07 | (52) |
A bevándorlási politikával kapcsolatos nézetekhez hasonlóan a külföldiekkel szemben is azt tapasztaltuk, hogy az euroregionális orientáció szerint elkülönülő csoportokban is az iskola típusa magyarázza a legerősebben az idegengyűlöletet: minél alacsonyabb szintű iskolába jár valaki, annál erősebb benne a xenophobia, és fordítva. A leginkább megértőek és befogadóak a gimnazisták, közöttük is legfőképpen azok, akik a politikai viszonyok tekintetében határozott közép-európai identitással rendelkeznek. Ugyanakkor ismét tapasztalhattuk, hogy a nyugat-európai vonatkoztatási keret önmagában nem tompítja az idegengyűlöletet, viszont a kelet-európai megfeleltetés határozottan felerősíti azt.
Ha a válaszokat nemek szerinti bontásban is megnézzük, a kép tovább finomodik. Míg ugyanis a fiúk közül valóban csak azok utasítják el a bevándorlókkal szembeni elítélő nézetcsoportot, akik közép-európai identitással rendelkeznek, a nyugati orientációjúak pedig már nem, sőt, ők inkább elfogadják, addig a lányoknál ez az összefüggés megfordul: közülük azok utasítják el a leghatározottabban az idegenekkel szembeni negatív megfogalmazásokat, akik Magyarországot politikai szempontból a Nyugathoz sorolják. Ők még erőteljesebben is utasítják el ezeket a megfogalmazásokat, mint azok a lányok, akik Magyarországot politikai szempontból Közép-Európához sorolják.
13. táblázat A külföldiekkel szembeni elutasító nézetcsoport (negatív nézetek) faktorszkórjai iskolatípusok és nemek szerint Magyarország politikai szempontból való besorolásábanMagyarország politikai szempontból | Nyugat- Európa | Kelet- Európa | Közép- Európa | Egyéb | |
Lányok | Gimnazisták | .31 | .11 | .28 | .39 |
Szakközépiskolások | .13 | .02 | .12 | .00 | |
Szakmunkástanulók | .06 | .08 | .09 | .25 | |
Fiúk | Gimnazisták | .32 | .48 | .12 | .11 |
Szakközépiskolások | .22 | .09 | .02 | .06 | |
Szakmunkástanulók | .52 | .24 | .29 | .26 |
Ha viszont a bevándorlásra vonatkozó pozitív nézeteket vizsgáljuk, az előbbi különbség a fiúk és a lányok között eltűnik: csak azok a fiúk és lányok értenek egyet ezekkel, akik Közép-Európához sorolják Magyarországot politikai szempontból. A nyugati vonatkoztatás a pozitív nézetek kialakulásában már nem játszik szerepet (14. táblázat).
14. táblázat A külföldiek iránti elfogadó nézetcsoport (pozitív nézetek) faktorszkórjai iskolatípusok és nemek szerint Magyarország politikai szempontból való besorolásábanMagyarország politikai szempontból | Nyugat- Európa | Kelet- Európa | Közép- Európa | Egyéb | |
Lányok | Gimnazisták | .04 | .08 | .29 | .37 |
Szakközépiskolások | .15 | .10 | .07 | .30 | |
Szakmunkástanulók | .01 | .08 | .02 | .48 | |
Fiúk | Gimnazisták | .04 | .20 | .20 | .30 |
Szakközépiskolások | .13 | .08 | .04 | .06 | |
Szakmunkástanulók | .31 | .47 | .13 | .25 |
A regionális besorolás és a toleranciaértékek még szorosabban
függtek össze egymással, amikor a diákok a gondolkodásmód szempontjából
minősítették Magyarországot, mint amikor politikai szempontból. Ebben
az esetben valóban igaznak bizonyult az is, hogy minél inkább a nyugat-európaihoz
tartották hasonlónak a magyarok gondolkodásmódját, annál inkább azonosultak
az olyan modern nyugati liberális értékekkel, mint az idegengyűlölet
elutasítása, illetve a bevándorlás elfogadása, sőt, pozitív megítélése.
Ez azonban csak a gimnazistákra volt igaz. Az alacsonyabb szintű iskolákban:
a szakközépiskolában vagy még inkább a szakmunkásképzőben a nyugat-európai
vonatkoztatás egyáltalán nem csökkenti az idegengyűlölet általánosan
megmutatkozó trendjét
Magyarország a gondolkodásmód szempontjából | Nyugat- Európa | Kelet- Európa | Közép- Európa | Egyéb | ||||
Gimnazisták (esetszám) | .13 | (162) | .15 | (105) | .19 | (276) | .33 | (57) |
Szakközépiskolások (esetszám) | .08 | (237) | .05 | (155) | .11 | (398) | .05 | (63) |
Szakmunkástanulók (esetszám) | .29 | (327) | .22 | (165) | .21 | (297) | .46 | (60) |
16. táblázat A külföldiek iránti elfogadó nézetcsoport (pozitív nézetek) faktorszkórjai iskolatípusok szerint Magyarország mentális szempontból való besorolásában
Magyarország a gondolkodásmód szempontjából | Nyugat- Európa | Kelet- Európa | Közép- Európa | Egyéb | ||||
Gimnazisták (esetszám) | .36 | (162) | .10 | (105) | .14 | (276) | .42 | (57) |
Szakközépiskolások (esetszám) | .01 | (237) | .02 | (155) | .02 | (398) | .17 | (63) |
Szakmunkástanulók (esetszám) | .12 | (327) | .25 | (165) | .09 | (297) | .20 | (60) |
Végül arra voltunk kíváncsiak, hogy az, hogy valaki létesítene-e személyes kapcsolatokat különböző kisebbségi csoportok tagjaival, összefügg-e azzal, hogy politikailag hol helyezi el Magyarországot Európa régiói között. Kilenc csoportot soroltunk fel (arabok, cigányok, románok, erdélyi magyarok, kínaiak, oroszok, szlovákok, németek és zsidók), és azt kérdeztük a diákoktól, hogy zavarná-e őket vagy nem, ha az iskolában a padtársuk e csoportokhoz tartozna. Főkomponens-elemzéssel megnéztük, hogy a csoportok iránti attitűdök hogy rendeződnek el. A válaszok egy olyan indexet alkottak, amelynek magas pozitív értékei a kisebbségek elutasítását, magas negatív értékei pedig az irántuk való nyitottságot mutatják.13
Az elfogadás-elutasítás indexet aszerint vizsgálva, hogy miképpen
függ össze a különféle regionális orientációkkal, ezúttal is azt találtuk,
hogy minél alacsonyabb szintű iskolába jár valaki és minél inkább
azonosítja Magyarország politikai rendszerét a kelet-európai modellel,
annál kevésbé hajlandó elfogadni a másságot. Érdekes módon azonban
a másik véglet, a nyugati identifikáció sem feltétlenül növeli a diákok
toleranciáját. Sőt, azok a szakmunkástanulók, akik szerint Magyarország
leginkább Nyugat-Európához hasonlít, éppúgy elutasítják a kisebbségeket,
mint akik a kelet-európai hasonlóságokat észlelik. Legtoleránsabbaknak
azok a gimnazisták mutatkoztak, akik vagy közép-európai identitásúak,
vagy egyik regionális azonosítással sem értenek egyet
Magyarország politikai szempontból | Nyugat- Európa | Kelet- Európa | Közép- Európa | Egyéb | ||||
Gimnazisták (esetszám) | .04 | (32) | .20 | (62) | .30 | (425) | .30 | (70) |
Szakközépiskolások (esetszám) | .14 | (76) | .13 | (108) | .10 | (606) | .06 | (63) |
Szakmunkástanulók (esetszám) | .33 | (204) | .44 | (156) | .13 | (442) | .17 | (49) |
Az iskolatípus mellett az is meghatározza a tolerancia mértékét, hogy valaki lány-e vagy fiú. Padtársaik iránt a lányok sokkal elfogadóbbak, mint a fiúk. Érdekes módon ugyanakkor az, ha valaki a kultúra és a gondolkodás tekintetében nyugat-európainak látja Magyarországot, jelentős mértékben megnöveli az elfogadás attitűdjét. Mint láttuk, igaz volt ez az összefüggés a külföldiek iránti attitűdök esetében is. Különösen így van ez a gimnazistáknál: minél inkább azt vallja valaki, hogy a magyarok gondolkodásmódja a nyugat-európai mintákat követi, annál toleránsabb más csoportok iránt. A nyugat-európai mentális hasonlóságokat vallók e tekintetben megelőzik azokat is, akik a gondolkozásmód szempontjából közép-európainak látnak minket.
18. a) táblázat A kisebbségek padtársként való elutasításának faktorszkórjai iskolatípusok szerint Magyarország kulturális szempontból való besorolásábanMagyarország kulturális szempontból | Nyugat- Európa | Kelet- Európa | Közép- Európa | Egyéb | ||||
Gimnazisták (esetszám) | .15 | (74) | .19 | (71) | .30 | (331) | .11 | (107) |
Szakközépiskolások (esetszám) | .24 | (86) | .03 | (139) | .07 | (503) | .20 | (95) |
Szakmunkástanulók (esetszám) | .14 | (159) | .21 | (158) | .08 | (379) | .05 | (135) |
18. b) táblázat A kisebbségek padtársként való elutasításának faktorszkórjai iskolatípusok szerint Magyarország mentális szempontból való besorolásában
Magyarország a gondolkodásmód szempontjából | Nyugat- Európa | Kelet- Európa | Közép- Európa | Egyéb | ||||
Gimnazisták (esetszám) | .31 | (158) | .11 | (104) | .22 | (267) | .27 | (58) |
Szakközépiskolások (esetszám) | .06 | (233) | .03 | (155) | .01 | (390) | .25 | (64) |
Szakmunkástanulók (esetszám) | .16 | (328) | .24 | (157) | .07 | (295) | .01 | (59) |
Összességében eredményeink azt mutatták, hogy a magyar középfokú iskolások csak gyenge és bizonytalan Európa-képpel rendelkeznek. Önmeghatározásukban még leginkább Közép-Európa játszik szerepet, de a köztességet sejtető identitás mögött sokszor bizonytalan ismeretek és értékválasztások húzódnak meg. Egy részük az alapvető közép-európai földrajzi realitásokkal sincs tisztában.
A Közép-Európa-tudat nem homogén. Míg a politika színterén ez jelenti a legelfogadottabb önmeghatározást, addig a mindennapi gondolkodás, a szokások, az életstílus tekintetében a köztes regionális tudat megtörik, és némileg felerősödik a nyugat-európai minták és vonatkoztatások fontossága.
A diákok közép-európai identitása inkább ösztönös geopolitikai identitásnak mondható, ami nem párosul konzisztens értékorientációkkal. Így például a modern nyugat-európai liberális politikai értékek sokkal inkább közép-európai vonatkoztatással járnak együtt, mint nyugat-európaival. Ez igaz a kultúra és a gondolkodás területén is, bár ez utóbbi esetében a Közép-Európa-tudat szerepe némileg gyengül, és a nyugati azonosságtudat az értékek terén is konzisztensebbé válik.
Közép- (vagy kelet-)európaiságuk leginkább a politika szférája iránti, különösen negatív, elutasító attitűdjükben érhető tetten, legyen bár szó akár az intézményekről, akár a szereplőkről. Különösen jellemző ez a negativizmus a szakközépiskolásokra és a szakmunkástanulókra. Nem csupán a modern, demokratikus politikai értékek állnak tőlük távol, de többségük az olyan, a polgári társadalmakra jellemző alapértékeket is elutasítja, mint például a másság elfogadása, a másság iránti nyitottság és tolerancia.
Az elmúlt fél évtized olyan várakozást ébresztett az értelmiség egy részében, hogy a Nyugathoz történő politikai felzárkózás természetszerűen meghozza majd a modern nyugati világ polgári értékeinek és viselkedésmintáinak az elterjedését. Ez a várakozás a középiskolások körében nem igazolódott egyértelműen. Paradox, de érthető módon a politikai identifikációban a gimnazisták és a szakközépiskolások számára a közép-európaiság jelenti a modernitást, miközben a magyarországi politika a rendszerváltás óta önmagát általában nyugat-európai vonatkozásban határozza meg. Ugyanakkor az új generáció valószínűleg úgy érzi, hogy közép-európaiságunkból kulturális és mindenekelőtt mentális téren lépünk ki. A nyugat-európaiság elsősorban a kulturális és gondolkozásbeli globalizáció és a hagyományos nemzetek és történeti régiók felett átívelő kulturális és anyagi fogyasztás révén hódít tért. Minél kevésbé érzi úgy egy fiatal, hogy gondolkodásmódjában, életstílusában, fogyasztásában különbözik nyugati társaitól, annál inkább azonosul a huszadik század végének modern liberális értékeivel és elveivel.
A diákok és közülük is főképp a gimnazisták gondolkodása azt mutatja, hogy a liberális és demokratikus politikai elvek átvétele és a modern politikai intézmények kiépülése nem hozza magával feltétlenül a nyugati identitás kialakulását. Európához az út inkább a nyugati kultúrán és a mindennapi értékek átvételén keresztül vezet el.