Oldalak: 305 306 307 308 309 310 311 312

 

Az állító és tagadó mondatok szinonímiája a magyarban

1. Állítás és tagadás. - É. Kiss Katalin (StruktNyt. 1: 141) felfogása szerint "a magyar mondat felszíni szerkezete azonos a mondat logikai szerkezetével". Nyelvtanaink a mondatokat általában logikai minőségük szerint osztják állítókra és tagadókra, amelyek között Rácz Endre (A mai magyar nyelv. Bp., 1968. 222) szerint például az a különbség, hogy "az állító mondat rendszerint úgy fogható fel, mint egy eldöntendő kérdésre adott állító felelet, amelyet a mondat értékű igen vezethetne be (pl.: Elmegyek kirándulni. - Elmégy kirándulni? - Igen. Elmegyek kirándulni.); a tagadó mondat pedig rendszerint úgy fogható fel, mint egy eldöntendő kérdésre adott tagadó felelet, amelyet a mondatértékű nem vezethetne be (pl.: Nem megyek el kirándulni. - Elmégy kirándulni? [305] - Nem. Nem megyek el kirándulni.)". Az eldöntendő kérdésekre ritkán azonban tagadó értelmű kijelentő mondatokkal is válaszolhatunk. Pl.: Péter dohányzik még? - Már abbahagyta. Ma este eljössz velem a színházba? - Ma este a tévében meccset nézek. A logikai szemantika szerint az állító és tagadó mondat egy propozíció pozitív vagy negatív igazságértékét fejezi ki: ha p igaz, akkor ~p nem igaz, és ha p hamis, akkor ~p igaz. Vö.:

p

|

~p (non p/p quer)

vagy

p

|

ů p

i

|

h

 

1

|

0

h

|

i

 

0

|

1

- Budapest Magyarország fővárosa.

- Budapest a főváros.

Budapest nem Magyarország fővárosa.

Nem Budapest a főváros.

- Péter 'dohányzik.

- 'Péter dohányzik.

Péter abbahagyta a dohányzást.

Nem Péter dohányzik.

 

A logikai szemantika kritériumai szerint a Péter dohányzik - Péter abbahagyta a dohányzást oppozícióban az első állítás hamis (vö.: Igaz, hogy Péter dohányzik? - Nem igaz.), a tagadó állítás viszont igaz. Kiefer Ferenc (Az előfeltevések elmélete. Bp., 1983. 302) azonban találóan állapítja meg, hogy "a természetes nyelvben igen sok olyan jelenséggel kell számolnunk, amely az eddigi logikai-szemantikai módszerekkel nem kezelhető". Többek között Károly Sándor (MMNyR. II. Bp., 1962. 48) is rámutat arra, hogy "a logikai állítás és tagadás ... szűkebb értelmű, mint a nyelvi, mert csak az ítéletnek megfelelő, azaz a kijelentő mondatokra és a felkiáltó mondatok egyik típusára vonatkoztatható". Nyelvi szempontból a tagadás azonban az óhajtó, felszólító és kérdő mondatokban is lehetséges, s minden olyan mondatban, amelyben nagy szerepet játszik az érzelmi jelentéstartalom. A logikai és a nyelvi elemzés között további különbségek is vannak. A logikai elemzés szerint a tagadó mondatok másodlagosak: állító mondatokból képezzük őket, amelyekkel oppozíciós párokat alkotnak. A nyelvi elemzés során azonban kiderül, hogy nem minden állító mondatból képezhetünk tagadóakat (pl. Ki mint vet, úgy arat. Jó éjszakát, gyerekek! Újabban alig van pénzem. Péter körülbelül hetven éves.), és vannak olyan tagadó mondataink is, amelyeknek nincs állító megfelelőjük (Egész éjjel nem ébredtem fel. Egy szalmaszálat sem tesz keresztbe.). További különbség, hogy a logikai tagadás a propozíciók igazságértékének az 'igaz' vagy 'hamis' polaritásán alapul. A nyelvi állító - tagadó polaritás között feltevésszerű állítások és tagadások is lehetségesek. Vö.: Péter megérkezett. - Remélhetőleg Péter már megérkezett. - Bizonyosra vehető, hogy Péter még nem érkezett meg.) - Péter nem érkezett meg. Van is, nincs is felesége. Most nemigen van. A mennyiségi kifejezéseket tartalmazó mondatok tagadása nem eredményezi a bennük kifejezett mennyiségek polaritását. Az ilyen mondatok tagadása, attól függően, hogy a mennyiséget jelölő szó fókuszban van-e vagy sem, jelölheti a szóban forgó mennyiség kisebb vagy nagyobb voltát (Péter száz kiló volt. - Péter nem száz kiló volt.), a nem fókuszban pedig annak a kisebb voltát (Péter nem volt száz kiló.). (Vö. István Kenesei, Robert M. Vago and Anna Fenyvesi, Hungarian, Descriptive Grammars. 1997. 113-4.) A logikai tagadás elsősorban mondattagadás (Satz-Negation), a nyelvi tagadás viszont lehet mondat, mondatrész (Satzglied-Negation) és szó (Wort-Negation) jelentéstartalmának a tagadása. Nyelvészeink már elég régóta arra is rámutatnak, hogy a tagadó és állító mondatok "felszíni szerkezete" nem mindig azonos azok logikai jelentésének a szerkezetével. Többek között Tompa József (Magyar nyelvismeret. Bp., 1948. 34) is utal arra, hogy "néha olyan mondatban is előfordul tagadószó, amely valójában [306] állító értelmű: Mi mindenre nem gondolt! Mit nem adnék érte! Mellékmondatban: Addig jár a korsó a kútra, míg el nem törik." Péter Mihály (A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. Bp., 1991. 159) hangsúlyozza, hogy állító mondatokkal is kifejezhetünk érzelmileg telített tagadást: Sokat is tudsz te erről! Szép kis barát! Fogom is én az ő verseit olvasni!

2. A tagadás nyelvi kifejezése. - A tagadást tagadószókkal (nem, ne, sem, se), tagadó névmásokkal (senki, semmi, semmiféle, semmilyen), tagadó határozószókkal (sehol, sehová, sehonnan, semmikor, semmiképp/en), tagadó kötőszókkal (se, se ... se, sem ... sem; német weder ... noch; angol neither ... nor ...), tagadó névelővel (német kein), az ige tagadó alakjával (nincs, nincsen, sincs, sincsen; ang. don't, török okur 'olvas' - okumaz 'nem olvas'), tagadó névutóval (nélkül) vagy elöljárószóval (ném. ohne), tagadó jelentésű morfémákkal (unintelligens, amorális, impotencia, víztelen, nemdohányzó, ném. unbekannt, Mißerfolg 'balsiker', mißverstehen 'félreért', ang. Impossible), tagadó jelentésű igével (elutasít, megtagad, hiányzik), tagadó intonációjú és szórendű állító mondatokkal (vö. Te ehhez értesz! - Értesz is te ehhez!) fejezhetjük ki.

3. Tagadó mondataink és azok típusai. - Benkő Loránd és Kálmán Béla (Magyar nyelvtan. Bp., 1954. 143) iskolai nyelvtanának meghatározása szerint "az olyan mondatot, amelyben az egész mondatot vagy valamely részét tagadjuk, tagadó mondatnak nevezzük". E meghatározás alapján azonban igen nehéz eldöntenünk a gyakorlatban, hogy mondataink mikor tagadóak. A lexikai tagadást tartalmazó mondatok (pl. Ez lehetetlen. Ez nemdohányzó kocsi.) számos nyelv nyelvtanában állítóak. Károly Sándor (i. m. 49-51) szerint "a csak jelzőre vonatkozó tagadás esetén lexikális értékű tagadó szerkezettel van dolgunk". Szerinte az Én nem erős cigarettát szívok, A nem az első sorokban harcolóknak még megvolt a reményük a menekülésre, A nem jól dolgozók keveset keresnek. A nem jól dolgozók keresnek keveset, Leckét nem ír, Lehet leckét nem csinálni, A leckét nem írónak is pótolnia kell majd a mulasztását mondatok mind állítóak. A megfelelő tagadó mondatok így hangoznak: Én nem erős cigarettát szívok (hanem gyengét). Nem az első sorokban harcolóknak volt meg a reményük a menekülésre (hanem másoknak). Nem leckét nem ír, (hanem levelet nem ír). A leckét nem írónak nem lesz jó bizonyítványa. Nem lehet leckét nem csinálni. Rácz Endre (i. m. 222-3) szerint "rendszerint tagadó mondattal állunk szemben akkor, ha állítmányhoz, a hangsúlyos alanyhoz, az állítmány hangsúlyos tárgyához vagy határozójához kapcsolódik a tagadószó... A jelzőhöz kapcsolódó tagadószó csak akkor teszi magát a mondatot is tagadóvá, ha a tagadás a jelzős szerkezet egészére (a jelzős állítmányra, alanyra, tárgyra stb.) vonatkozik": Pista nem a mindenki számára kötelező tornagyakorlatokat végezte el ma, (hanem a szabadon választottakat). A következő nem tagadószós mondatok viszont már állítóak: Pista a nem kötelező tornagyakorlatokat végezte el ma. Pista a nem mindenki számára kötelező tornagyakorlatokat végezte el ma. Zsuffa Zoltánné (Gyakorlati magyar nyelvtan. Bp., 1993. 105) szerint "a mondat akkor nem minősül tagadó mondatnak, ha a tagadó- vagy tiltó módosítószó valamelyik mondatrészre vonatkozik, annak jelentését módosítja. Tagadónak csak akkor minősül a mondat, ha egy eldöntendő kérdő mondatra adott feleletként foghatjuk fel". A Pista a kötelező tornagyakorlatokat végezte ma? 'Pista végezte ma a kötelező tornagyakorlatokat? eldöntendő kérdésekre viszont egyformán adhatunk tagadó választ: Pista 'nem a kötelező tornagyakorlatokat végezte ma. 'Nem Pista végezte ma a kötelező tornagyakorlatokat.

A tagadás hatóköre szerint É. Kiss Katalin (StruktNy. 1: 148-51) mondattagadó és mondatrésztagadó mondatokat különböztet meg: Imre nem szereti Erzsit. - Imre nem [307] Erzsit szereti. A mondattagadó és a mondatrésztagadó nem egy tagmondaton belül egyszerre is megjelenhet: Imre nem Erzsit nem szereti. Kenesei István (i. m. 112-5) mondattagadásról (sentence negation) és mondatösszetevő-tagadásról (constituent negation) ír. Mondattagadáskor a tagadó nem vagy ne elem az ige ragozott vagy nem ragozott alakja előtt jelenik meg: Anna nem olvassa a könyvet. A könyvet nem olvasó diákok keveset tudnak. Ezt a könyvet nem olvasni butaság. Károly Sándor (i. m. 49) viszont Az oltásban nem részesült gyerekek könnyen megbetegedhetnek mondatot állítónak tekinti. (Tagadó a Nem az oltásban részesülő gyerekek betegednek meg (hanem mások).) Rácz Endre (i. m. 223) hangsúlyozza, hogy "állító a mondat akkor is, ha a tagadószó olyan igenévhez vagy igenévi szerkezethez kapcsolódik, amelyet tagadó mellékmondattá alakíthatnánk át: Milyen jó lenne nem ütni vissza (József A.), ...vágytam, s repültem Lázas gyönyörtől részegülten, Nem félve, látva bajt (Tompa)." Mondatösszetevő tagadásakor a tagadószó nem az ige előtt áll. Vö.: Lusta nem vagyok. - Nem lusta vagyok, hanem gyenge. É. Kiss (É. Kiss Katalin - Kiefer Ferenc - Siptár Péter, Új magyar nyelvtan. Bp., 1998. 69) kijelenti, hogy "pozitív univerzális kvantor nem is állhat a NEGP előtt. Például: *Mindenki nem nézte meg a filmet mondat helyesen Nem mindenki nézte meg a filmet. Kenesei István (i. m. 114) az ilyen mondatösszetevő típusú tagadással kapcsolatban megjegyzi, hogy hatókörét tekintve a mondattagadással egyenértékű ("in this case apparent constituent negation amounts to sentence negation"). Nekem úgy tűnik, hogy a magyarban, ha eldöntendő kérdésre válaszolunk, akkor a tagadószó a pozitív univerzális kvantor előtt áll (Nem mindenki olvasta el a könyvet), ellentmondást kifejező tagadáskor viszont természetesebbnek hangzik, ha utána használjuk. Vö. Nem mindenki olvasta el ezt a könyvet. - Ezt a könyvet mindenki 'nem olvasta el. - Mindenki 'nem olvasta el/nem olvashatta el ezt a könyvet (mivel csak egy példányban van meg a könyvtárban). - Ezt a könyvet nem olvasta el mindenki. Nem minden feladatot oldott meg Gábor. - Gábor minden feladatot 'nem oldott meg (néhányat csak elkezdett). - Gábor nem oldott meg minden feladatot; Nem mindennap ebédelek otthon. - Mindennap 'nem ebédelek otthon. - Nem ebédelek otthon mindennap. Ezeknek a variánsoknak a logikai jelentése azonos: 'mindenkiből x rész nem olvasta ezt a könyvet'. Bizonyos különbség közöttük a mondat aktuális tagolásában és a tagadás hatóköre érzékelésének a terjedelmében van. A tagadószó a réma kezdetét jelzi. Az angol This newspaper does not come out every day mondatnak nincsenek szórendi variánsai. A magyarban viszont mondhatjuk, hogy Ez az újság 'mindennap nem jelenik meg. - 'Nem mindennap jelenik meg ez az újság. - Ez az újság nem jelenik meg mindennap. Bizonyos partikuláknak a helyváltoztatása sem befolyásolja a tagadó mondat szemantikáját: Éva még/már nincs itt. - Éva nincs még/már itt.

M. Korchmáros Valéria (Mondattan I. Deme László egyetemi előadásai alapján. Szeged, 1992. 14-5) is kétféle tagadást (negációt és negativációt) különböztet meg. A negáció az alany és állítmány közötti viszony fennállását tagadja: S non est P (Pista nem okos. Pista nem hozott tegnap virágot. Nekem nincs tollam), a negativáció pedig nem a predikatív viszony fennállását vonja kétségbe, hanem az állítás valamelyik tagja jelenik meg negatív megközelítésben (Pista nem egy lángész. Nem Pista hozott tegnap virágot. Pista nem tegnap hozott virágot.). A negativációval "tulajdonképpen valamilyen állítást fejezünk ki. Még akkor is állítás maradhat a mondat, ha az állítmány jelenik meg ilyen negatív megközelítésben". A Pista nem egy lángész mondatban például Pistának "nem a 'lángész' voltát tagadtam, hanem az ellenkezőjét, a 'nem-lángész'-ségét állítom róla". Ezzel kapcsolatban a következő megjegyzéseim vannak: 1. A negáció, negativáció műszavak helyett szerencsésebb a mondattagadás és a mondatrész-tagadás műszavak használata. 2. Az alany-állítmányi viszony a mondattagadás esetében is fennáll, csak tagadó [308] formában jut kifejezésre. 3. A magyar nyelvtan tanításában általánosan elterjedtnek tekinthető az a nézet, hogy az egyes mondatrészeket tagadó mondatok állítóak. Én úgy látom, hogy tagadó mondataink mindkét típusának a döntő többsége egy állító mondat tagadásaként fogható fel s azzal áll szemben: Pista egy lángész. - Pista nem egy lángész. 'Pista hozta a virágot. - 'Nem Pista hozta a virágot. Vagyis ezekben a mondatokban tagadunk és kijelentünk. A logikai okoskodás (elemzés) azt is lehetővé teszi, hogy minden tagadó mondatot állítást kifejezőnek tartsunk. A Pista nem okos mondatról is ugyanúgy kijelenthetem, hogy itt Pistának nem az okos voltát tagadtam, hanem a 'nem-okos'-ságát állítom. A Pista nem hozott virágot mondat kapcsán is elmondható lenne talán, hogy itt a virág 'nem hozás'-át állítjuk (vö. Pista nem 'hozott, de 'küldött virágot). 4. A névszói állítmány tagadásakor a tagadószó állhat a kopula előtt vagy a névszó előtt is. Logikai szempontból a két mondat között nincs lényeges különbség. A kopula tagadásakor mondattagadással, a névszó tagadásakor pedig az állítmánynak mint mondatrésznek a tagadásával van dolgunk. Vö. Én nem vagyok tanár. - Én nem tanár vagyok. Ez nem volt Péter. - Ez nem Péter volt. Éva nincs/nem volt egyedül. - Éva nem egyedül van/volt. Éva nem volt Péternek az első felesége. - Éva nem az első felesége volt Péternek. 5. A mondattagadás és a mondatrész-tagadás megkülönböztetése más nyelvek nyelvtanaiban is elterjedt. A németben Satznegation/Satzverneinung (Peter kommt morgen nicht) és Sondernegation (Nicht Peter kommt morgen, [sondern Hans]), az Péter 'nem rúgta el a labdát időben. - 'Nem Péter rúgta el a labdát időben. A hangsúlyozás vonatkozásában azonban a mondatrész-tagadáson belül meg kell különböztetnünk egy hanem-tagadást is, amely akkor jelentkezik, ha ezt a kötőszót explicite is használjuk a mondatban. Vö.: Nem 'Péter, hanem 'János rúgta el a labdát időben. - Péter nem 'rúgta, hanem 'dobta a labdát. Ha állítmányi funkcióban ilyenkor igekötős igét használunk, akkor az igekötő a szó elején marad: Péter nem 'elrúgta, hanem 'megfogta a labdát. A szél nem 'becsapta, hanem kinyitotta a lépcsőház ajtaját.

4. Az állító és tagadó kijelentő mondatok szinonímiája. - A kijelentő állításnak és tagadásnak több típusa lehetséges.

1. A tulajdonságokat jelölő melléknevek felsőfokának a kifejezésekor bizonyos típusú állító és tagadó mondatok szinonim párba állíthatók: Éva a legokosabb az osztályban. - Nincs Évánál okosabb lány az osztályban. Ő egészségesebb, mint bármikor is volt. - Ő olyan egészséges, mint még soha. A finnben ez utóbbi mondatpár megfelelőjében csak a középfokú melléknevet lehet használni: Hän on terveempi kuin ei milloinkaan.

2. Határozatlan névmást tartalmazó állító mondatok szinonímia-párt alkothatnak tagadó névmásos tagadó mondatokkal: Ilyen világításnál nehéz bármit is megkülönböztetni. - Ilyen világításnál szinte semmit sem lehet megkülönböztetni. Ő minden gyanún felül áll. - Vele kapcsolatban semmiféle gyanú sem merülhet fel. Mindennemű érdeklődés nélkül hallgatta javaslatomat. - Semmiféle érdeklődést nem mutatott javaslatom iránt.

3. A kettős tagadást tartalmazó, erős állítást kifejező mondatok a magyarban ritkábban fordulnak elő, mint például az oroszban. Kettős tagadással többnyire modális jelentések kifejezésekor találkozunk, amikor az egyik tagadószó a modális ige, a másik pedig a főige előtt áll. Vö. Ezt nem lehet nem tudnod. - Ezt tudnod kell. Ezt a lányt nem lehet nem szeretni. - Ezt a lányt mindenki tudja szeretni. Ezen nem lehet nem nevetni. - Ezen az embernek nevetnie kell. Az orosz nyelvjárásokban olyan kettős tagadás is [309] előfordul, amikor egy

Gyenge állítást kifejező kettős tagadás esetén az egyik tagadó elem morféma. Ez a típusú kettős tagadás a németben és az angolban is előfordul. Vö. Ez nem lehetetlen. - Ez lehetséges. Das ist nicht unmöglich. - Das ist möglich. It isn't impossible. - It is possible.

4. Tagadásemeléskor (negraising, Negations-Anhebung) a tagadószót a mellékmondatból átvihetjük a főmondatba anélkül, hogy a mondat jelentése megváltozna. Ez általában a gondolkodási, közlési módokat jelölő igékkel fordul elő. Vö. Azt hiszem, hogy Éva nincs otthon. - Nem hiszem, hogy Éva otthon van. Ich glaube, Eva ist nicht zu Hause. - Ich glaube nicht, daß Eva zu Hause ist. I think Eve isn't at home. - I don't think Eve is at home. Tanácsoltam neki, hogy ne utazzon el ma. - Nem tanácsoltam neki, hogy utazzon el ma.

5. Minden nyelvben számos példa van, amikor egy tagadó szerkezetű és jelentésű mondat szinonimája egy lexikai tagadást tartalmazó állító mondat lehet. Vö. Az erdő nincs messze. - Az erdő közel van. Péter nem beszédes. - Péter hallgatag. Nem időben érkezett az órára. - Elkésett az óráról. Meggyőztem, hogy ne utazzon el. - Lebeszéltem az utazásról. Nem tudom, hogy hol van. - Az ördög tudja, hogy hol van. Péter nem veszi feleségül Évát. - Péter holnapután kiskedden veszi feleségül Évát.

6. A magyarban és néhány más nyelvben is előfordul az ún. felesleges tagadás, amikor az állító és tagadó mondat ugyanazt jelenti. Vö. Régen láttam őt. - Régen nem láttam őt. Az angolban is lehetséges mindkét változat (It is long since I saw him. - I have not seen him for a long time.), a németben és az oroszban viszont csak a tagadó változat lehetséges (Ich Soká jön ez a lány. - Soká nem jön ez a lány. Majd elestem. - Majdhogy el nem estem.

7. Az állító szónoki kérdések tagadó kijelentéseket fejeznek ki, s ezek egy tagadó kijelentő mondattal alkothatnak szinonim párt: Hát lehet őt szeretni? - Őt nem lehet szeretni. Mi öröm van ebben az életben? - Ebben az életben nincs semmi öröm. A tagadó szónoki kérdések pedig állítást fejeznek ki. Tartalmukat kijelentő állító mondatokkal állíthatjuk szinonim párba: Kire nem hat az újdonság varázsa? - Az újdonság varázsa mindenkire hat.

8. Szövegösszefüggések, előfeltevések, szituációk együttes hatása lehetővé teszi az állító és tagadó mondatok szinonímiáját. Egy anekdota szerint egy hajó alkoholellenes kapitánya szóban többször figyelmeztette alkoholista elsőtisztjét, hogy szolgálatban ne legyen illuminált állapotban. Ez azonban nem hatott. Erre a hajónaplóba beírta: A hajó elsőtisztje ma szeptember 9-én tökrészeg volt. Másnap az elsőtiszt meglátta a beírást, amely felháborította. Ő pedig ezt írta a naplóba: A hajó kapitánya ma szeptember 10-én nem volt részeg, színjózan volt.

5. Állító és tagadó felkiáltó mondatok szinonímiája. - A felkiáltó mondatok legjellegzetesebb formai sajátsága az intonáció. Az értékelést kifejező felszólító [310] mondatoknak az intonációtól függően lehet pozitív és negatív jelentésük: Hogy megyünk! (igen gyorsan vagy nagyon is nem gyorsan), Milyen lakásod van neked! Állító formájú felkiáltó mondatok a szórend, az igemód megváltoztatásával és az intonációval negatív jelentésűekké válhatnak, s mint ilyenek oppozícióba állíthatók tagadó alakú felkiáltó mondatokkal: Sokat is tudsz te erről! - Erről te semmit se tudsz! Ha nekem ezer forintom volna! - Nincs nekem ezer forintom! Kell is nekem a te pénzed! - Nem kell nekem a te pénzed! A felesleges tagadást kifejező mondatok között is előfordulnak felkiáltóak: Mit adnék én ezért! - Mit nem adnék én ezért!

6. Állító és tagadó óhajtó mondatok szinonímiája. - Ugyanazt a kívánságot, ha az értékeléssel is kapcsolatos, állító és tagadó formában is kifejezhetjük: Bárcsak jól vizsgáznék holnap! - Nehogy rosszul vizsgázzak holnap! Bárcsak hamar vége lenne ennek a pernek! - Nehogy sokáig tartson ez a per!

7. Az állító és tagadó felszólító mondatok szinonímiája. - Az állító felszólító mondatok ritkán az intonációtól függően tagadó jelentésre tehetnek szert, és szembeállíthatók hasonló jelentésű tagadó felszólítással: Mindjárt elhallgass! - Nem hallgatsz el mindjárt! Merj csak megmukkanni! - Mukkanni se merj! Meg ne mukkanj! Nehogy megmukkanj! Hogy mersz velem így beszélni! - Ne merj velem így beszélni! Hogy merészelsz idejönni! - Ne merészelj idejönni!

8. Az állító és tagadó kérdőmondatok szinonímiája. - Az állító és tagadó eldöntendő kérdések általában két ítélet (propozíció) közötti ingadozást fejeznek ki, szinonimitásuknak a foka azonban az egyes nyelvekben eltérő lehet. Az angolban az állító és tagadó formában feltett eldöntendő kérdések mindegyikére válaszolhatunk állító vagy tagadó kijelentő mondattal. Vö. Can you draw? - Yes, I can. / No, I can't. Can't you draw? - Yes, I can. / No, I can't. Az orosz, a német és a magyar nyelv azonban azt bizonyítja, hogy ezeknek a kérdéseknek a szinonim volta nem jelenti használatuk azonosságát is. Ezekben a nyelvekben az állító és tagadó kérdések nemcsak a kérdező ingadozását fejezik ki egy állító és egy tagadó propozíció között, hanem implicite kifejezik a kérdező előfeltevését, remélt válaszát is a kapott válasz állító vagy tagadó voltát illetően. Az oroszban az állító kérdésre adhatunk állító és tagadó választ is, és a mondatot bevezető igen és nem szinkronban van a kapott válasz állító, illetve tagadó Válaszunk a tagadó formában elhangzó kérdésre is lehet állító és tagadó, állító válasz esetén a mondatbevezető azonban tagadó, tagadó válasz esetén viszont igenlő, vagyis a kérdező előfeltevéséhez igazodik: A németben és a magyarban a tagadó kérdésre adott igenlő válasz esetén a mondatbevezetőben egy harmadik (ellenvetést kifejező) szót kell használnunk. Vö. Kannst du zeichnen? - Ja, ich kann. / Nein, ich kann nicht.
- Kannst du nicht zeichnen? - Doch, ich kann zeichnen. / Nein, ich kann nicht zeichnen. Tudsz rajzolni? - Igen, tudok. / Nem, nem tudok. - Nem tudsz rajzolni?
- De, tudok. / Nem, nem tudok.

9. Állító és tagadó szerkezetű mondatok használatának az összevetése. - Különböző nyelvekben az állító és tagadó mondatok használata (különösen udvariassági [311] és értékelést tartalmazó kifejezésekben) nem mindig esik egybe. Vö. Ne töröld le a táblát! - Laß alles an der Tafel stehen! Ne zavard őt a munkában! - Laß ihn ruhig arbeiten! Ne álljon fel! - Bleiben sie sitzen! Cu? ume. Nem mutatná meg ezt a könyvet? - Könnten Sie mir bitte dieses Buch zeigen? Nincs egy cigarettája? - Can you spare me a cigarette? Nem kér még ebből? - What do you say to a bit of this? Nem szeretek elkésni. - I hate being late. [312]

Pete István

Vissza a Tartalomhoz

 

nyitólap