Gaeta.

Sokat emlegetett név, Ferencz nápolyi király végső menhelye az olasz szabadság harczosai elől!

Gaeta a nápolyi királyság csaknem legészakbib pontján, a Középtenger hason nevü öblénél épült város és erősség. A gaetai öböl, melynek partjai festői szépségre, a nápolyi öböl hires környékével vetekednek, kereskedelmi tekintetben igen fontos. – A város köves, sziklás földszoroson épült; kikötőjét mélyebb, terjedelmesebb és biztosabb a nápolyinál. A város, mely 15,000 lakost számlál, rendetlenül van épitve, szük és meredek utczákkal, legfeltünőbb épülete a dom, szép tornyával. Az erősség és a tengerpart között van az ugynevezett Rolandtorony (torre d’Orlando), mely gömbölyü formában épült siremléke Mumatius Plancusnak, Augustus császár egyik barátjának.

Közel Gaetához van egy kis erdő, mely a néphagyomány szerint azon helyen terül el, a hol Cicero, Antonius parancsára meggyilkoltatott.

Legnagyobb nevezetessége Gaetának erőssége, mely az olasz félsziget legfelső erősségeihez tartozik, s fekvésénél fogva olasz Gibraltarnak nevezik. A szárazföldről jövő ellenségnek mintegy 1800 lépésnyi hosszu része van kitéve, mely azonban a legnagyobb ágyukkal van megrakva.

A tenger felőli része, erős egymás fölött épült müvek s egy erőd által van védve, mely a kikötőt fedi. Gaeta Nápolyhoz 16, San Germano és Capuához 10, a római határhoz 3, Róma városához 17 német mérföldnyire van. San Germano, Capua és Gaeta erősségek, háromszöget képeznek, mely elég alkalmas arra, hogy egy bátor, jól felszerelt és jól vezényelt sereg hosszabb ideig ellentállhasson.

Gaeta mellett két főut visz. Az egyik a hires régi Via Appia, mely Rómából a Pontini mocsárakon keresztül Gaetába vezet. Ezen uttal egyesül Caprarotól nem messze, a pápai birtok határszélén egy másik, mely Pescara-ig az Adriai tenger partjáig terjed. Ezen ut csak 1855-ben készült el, s fontos a kereskedésre, de nevezetes hadtudományi szempontból is.

Gaeta régi neve, a régi római időben Cajeta volt. Megerősitése 1440-ben Aragoniai Alfons által kezdődött, V. Károly folytatá. Az első ostromot Gaeta 1450-ben állta ki, a trónkövetelő Aragoniai V. Alfons ellen. 1707-ben ausztriai sereg jelent meg falai alatt, 1734-ben 16,000-nyi franczia-spanyol sereg, mely ellen a vár 1500 emberből álló őrsége, öt hónapig tudá magát tartani.

A legnevezetesebb ostromot 1806-ban állt ki. Ezen év febr. 12-én kezdé meg Massena 10,000 francziával az ostromot, az erősség parancsnoka Hessen-Philippsthali herczeg volt. A francziák támadásai visszaverettek, végre a parancsoló herczeg megsebesült, az erősség védelmét maga nem intézheté, s Gaeta jul. 18-án megadá magát a francziáknak. Midőn 1821. a nápolyi forradalom elnyomására az osztrák csapatok Gaeta alá értek, a vár a fejér zászlót tüzé ki, s lövés nélkül megadá magát. Nevezetes Gaeta az ujabb időből azért, mert 1848-ban ide menekült IX-ik Pius pápa a forradalom elől, s az őt ide követő európai diplomatákkal itt értekezett azon eszközökről, melyek által pápai birtokában a forradalmat elnyomhatá.

A jelenleg folyó olasz háboruban – mint a politikai lapok olvasói tudják – Gaetának ismét jutott szerep; a nápolyi király II. Ferencz megmaraedt seregével Gaetába vonult, s falai alatt fog a nápolyi királyság elleni harczban az utolsó csapás megtörténni. Eddig San Germano és Capua már a piemontiak kezében van, s a háromszög utolsó – legnevezetesebb pontja, Gaeta közül foly a harcz Viktor Emánuel király személyes vezérlete alatt.

Mire e sorok olvasóink kezébe kerülnek, talán e vár sorsa is el van már döntve.


Zeleméri csonkatorony.