Obrenovics Mihály szerb fejedelem.

Az Obrenovics-ház jelenben már másod izben foglalja el a szerb fejedelmi széket. – 1842-ben sept. 15-én a szerb előkelők, a török hatóságokkal egyetértve, az Obrenovicsokat a kormánytól eltávoliták s helyébe Karagyorgyevics Sándort ülteték a fejedelemségbe. Az uj kormány nem sokáig tarthatá meg népszerüségét; a török hatóságok Sándor herczeget csak fővezérnek (Bas-bey) ismerék el, s több oly engedvényt is csikartak ki tőle, mik a szerbek függetlenségét megsérték. Sándor herczeg tevékeny részt vett az 1848- és 1849-ki magyar eseményekben, a mennyiben az ő helybenhagyása mellett alakultak ott a szabadcsapatok, melyek az ország déli részén lakó rokonok táborát erősiték. 1855-ben Sándor herczeg a keleti háboru alkalmával a nyugati hatalmak politikájához csatlakozék, s egy mozdulatot sem tőn a Törökországba benyomulni szándékozó orosz sereg javára.

1858-ban, decemberben, szent András napjára, a herczeg Belgrádba országgyülést vagyis szkupstinát hivott össze. – A választások annyira ellenzéki szellemben ütöttek ki, hogy dec. 23-ik napján a szkupstina Sándor herczeg letételét kimondotta, miután elébb a fejedelmet siker nélkül szólitá fel, lemondásra.

Ugyanis dec. 22-én a szkupstina küldöttségének elnöke ily szóval járult a fejedelem elé: „Uram; a szerb nemzet eléggé meggyőződött már a felől, hogy neked sem akaratod, sem tehetséged nincs arra, hogy Szerbiát boldoggá tehesd. A nemzet kér téged, hogy mondj le a fejedelemségről, s aztán igéri, hogy bántatlanul maradhatsz az országban. Mutasd meg lemondásoddal, hazafiságodat.” Sándor herczeg nem adott egyenes választ, de még azon éjjel titkosan átköltözött a belgrádi várba, s török ótalom alá adá magát.

A szerb katonaság főtisztei egy ideig hűséget tanusitottak előbbi urok iránt; dec. 24-én minden arra mutatott, hogy a katonaság és polgárság között véres összeütközés történhetik, azonban a fegyelem a sorkatonaság között ekkor már meg volt ingatva, s a csapatok egyenkint pártoltak át az uj rendhez.

A szkupstina ismét az Obrenovics házat ruházá fel a fejedelemséggel, s követeteket küldött Bukarestbe, a hol a majdnem 80 éves Milos herczeg lakott, ki a választást el is fogadá.

Obrenovics Milos 1780-ban született. Atyja közönséges napszámos volt; ő maga, kora ifjuságában szolgálatban volt valami sertéskereskedőnél. Azonban 1811-ben már kitünteté magát az akkori felkelő harczban; 1813-ban pedig el lehetett róla mondani, hogy Szerbiát felszabaditotta. Az ország leginkább e hős vezérnek köszönheti jelenlegi kedvező viszonyát Törökország irányában. Ezen érdemeinél fogva a szerb előkelők s a papság a hős Milost 1817-ben szerb fejedelemmé választák. Milos herczeg uralkodása alatt Szerbia szemlátomást haladt; 1830-ban a fejedelem már arról is gondolkodott, hogy alkotmányt adjon nemzetének, azonban nem sokáig maradt ez uton, mert csakhamar kényekedve szerint, s a törvények ellenére erőszakos módon kezde uralkodni. Mondják, hogy a pénzvágy annyira erőt vett szivén, hogy a kereskedés alatta csaknem tisztán fejedelmi egyedárusággá fajult.

1835-ben Vucsics vezérlete alatt forradalom ütött ki. Az Obrenovicsok a mozgalmat ugyan fegyveres kézzel leverheték, de a kedélyek annyira fel valának izgatva, hogy a szerbeknek alkotmányt kellett adni. Ekkor alapittatott a nemzet előkelőiből a szerb szenatus, s a körülmények ugy hozák magukkal, hogy e nagy befolyásu testületben, leginkább a fejedelmi ház határozott ellenségei foglaltak helyet.

1839-ig Milos fejedelem uralkodásáról, a szerb hazafiak nem sok jót mondanak. Pénzvágyának kielégitésére még ekkor is sok tiltott eszközhöz nyult, mig végre a mondott évben a fejedelemségtől megfosztatott, és Szerbiából számüzetett.

Azonban e szigoru rendszabály csak a fejedelem személyét illeti. A szerbek Milos herczeg fiát, Milánt ülteték atyja székébe. Milán nehány hét mulva meghalt, s helyébe Mihály herczeg lépett, a ki 1843-ig maradhatott meg uralkodásban.

E pillanatban ismét ugyanezen Mihály herczeg ül a szerb fejedelmi székben.

Született sept. 16-án 1823-ban. Harmincz éves korában, 1853-ban nőül vevé kéthelyi Hunyady Julia magyar grófnőt, a ki született aug. 26-án 1831-ben.

Szerbia, sőt az európai török tartományok oly események küszöbén állnak, hogy helyén valónak tartottuk a szerep-viselésre hivatottakat olvasóinkkal előre is megismertetni.


OBRENOVICS MIHÁLY ÉS NEJE, GRÓF HUNYADY JULIA.