A világ legnagyobb városa.

Nem hiszszük, hogy volna olvasóink közt csak egy is, a ki ne tudná, hogy melyik városról van a szó, midőn azt mondjuk: a világ legnagyobb városa. London ez, Anglia, sőt mondhatjuk, Európa fővárosa, mely részint lakosai óriási számánál, részint nagyszerü kereskedelme és gyáripara, roppant gazdagsága és egyéb tényezőknél fogva, melyek föltételei valamely város nagyságának, jogosan tarthat igényt „a világ szive” elnevezésére. Lássuk már most e nagyságot számokkal kifejezve. A városok ez óriása, a nehány év előtt eszközlött összeirás szerint 2,362,236 lakost számlált, mely szám azóta a 2 1/2 milliómot is jóval felülhaladhatta. A fönnebbi számból 1,106,558 férfi s 1,255,678 nő; az elsők közől 339,098 nős, az utóbbiak közől 409,731 férjes. Ehhez járul 37,080 özvegyférfi, s 110,076 özvegynő. Az összeirás napján 28,598 férj volt feleség nékül, s 39,231 feleség férj nélkül. 1856-ban született összesen 86,833 gyermek, meghalt 56,786 személy. A lakosok száma ez évben legalább is 60,000-rel szaporodott. És mégis mennyi lakás áll mindig üresen! A lakosság egy kis része nagyszerü palotákban lakik, egy-egy személyre 3–4 szoba jut; mig a nagy tömeg héringekkint összeszorulva, homályos, szűk, piszkos cellákban nyomorog, öreg és fiatal, férfi és nő, rongyokban, a bűn és inség fertőjében, tuczatonkint egymásra halmozva fetreng. Emellett mintgy 200 ezerre rug azok száma, a kik bizonyos hajlék nélkül levén, szüntelen a szabad ég alatt laknak, hidboltozatok és kapuk alatt alusznak. A mi az egészségi állapotot illeti, London (bár kissé különösen hangzik) összehasonlitva más nagy városokkal, a föld legegészségesebb városa. Az utolsó évtized alatt egész 1855-ig, átmérőleg minden ezer személyre 25 halálozás esett évenkint, 1856-ban már csak 22; mig Berlin, Bécs, Páris, Peking, New-York s a világ egyéb nagy városaiban ezer személy közt 30–50 haláleset fordul elő évenkint.

London nemcsak legnagyobb, de egyszersmind legsűrübb népességü város is, egy egész, házaktól boritott tartomány, Angolország négy grófságára kiterjedő. Egy negyedrészszel népesebb, mint Peking, kétharmaddal, mint Páris, kétszer akkoránál nagyobb, mint Konstantinápoly, négyszer népesebb, mint Sz.-Pétervár, ötször, mint Bécs, New-York és Madrid, hétszer, mint Berlin, nyolcszor, mint Amsterdam, kilencszer, mint Róma, tizenötször, mint Kopenhaga s tizenhétszer népesebb, mint Stockholm. A város területe 122 angol négyszögmérföld, 327,391 házzal, mely szám évenkint átmérőleg 4000-rel szaporodik. Hossza északról délre 12 angol mérföld, nyugatról keletre 15 angol, vagy háromnál több német mérföld. Egy utczája csaknem minden megszakadás nékül 25 a. mfd. hosszában, mindkét felől házakkal van beépitve, s több városon fut át, mielőbb kiérnénk belőle. Számos más házsorai is megszakadás nékül más városokba futnak át. Van 10,500 megnevezett utczája, melyek egymást száz meg százféle alakban vágják keresztül, s a legsajátságosabb nevekkel vannak megjelölve. Az 5000 főutcza, melyek együttvéve 2000 a. mfd. hosszu vonalt képeznek, drága kövezettel vannak ellátva. E kövezet 14,000,000 sterling fontba került (egy sterling font mintegy 10 pft.), s fentartása évenkint 1,800,000 st. fontot vesz igénybe.

Ég a városban összesen 360,000 légszeszláng, melyeknek táplálására naponkint 13,000,000 köblábnyi gázt gyártanak; ennek vezetésére összesen 1900 mfd. hosszu csövek szolgálnak. E roppant mennyiségü légszesz évenkint 4 millió st. fontba kerül. Egy másik földalatti óriási csövezeten 80 millió gallon viz vezettetik a házak és konyhákba évenkint, egy harmadik kolossalis csatornarendszer pedig London minden piszkát a Themzébe vezeti.

Ha London összes lakói kettős sorban felállittatnának, 670 mfd. hosszu vonalt képeznének, s óránkint három mérföldet haladva, 9 nap és 9 éjjel folyvást kellene menniök, mig valamely pont előt mindnyájan elhaladhatnának. Mindennap 125 ezer kocsi s mindenféle jármű robog keresztül a főutczákon; van 3000 cséza, 1000-nél több társaskocsi, 10,000-nél több teherhordó szekér stb. A vidékről, a vaspályán kivül, 3000 kocsi és szekér hoz be a városba naponkint élelmiszereket, s más hasonló czikkeket.

Átmérőleg naponkint meghal 170 ember, s minden öt perczre egy-egy születés esik. 1856-ban a 116 különféle szegény- és jótékony-intézetekben összesen 10,381 személy halt meg, tehát az összes 56,786 halálozási esetnek csaknem egy ötödrésze a közintézetekre esik, melyekbe csak a nyomor legvégső stadiumán állók vétetnek föl. Éjjelenkint ezer meg ezer ember üzetik el a szegény- és dolgozóházak kapui elől (ha ugyan ott össze nem rogynak); mert már minden hely el van foglalva azokban.

Évenkint mintegy 500-an temetkeznek a Themze hullámaiba; ez áldozatok legnagyobb része a varrónők szerencsétlen osztályából kerül ki. 1856-ban 143,000 hajléktalan ember vétetett föl a dologházakba. Büntettekről rendőrségileg ismeretesek; 107 betörő és nyilvános rabló, 110 pusztán betörő, 38 utonálló, 773 rendes zsebmetsző, 3657 közönséges tolvaj (és a lefordithatlan „sneaksmen”, a kik a lopásra alkalmatosságot szereznek s az orozott tárgyakkal azonnal odább állnak), 11 lótolvaj, 141 zsebtolvaj, 3 hamis pénzverőmester, 28 egyes pénzhamisitó, 317 hamis pénzterjesztő, 141 ámitó („Schwindler”), 182 csaló („cheats”, egy különös keresetmód), 343 orgazda, 2768 tolongás- vagy zenebonacsináló („rioters”, hogy a tolongásban lophassanak), 1205 csavargó, 50 koldulóleveleket készitő intézet, 86 koldulólevélhordó, 6371 nyilvános kéjhölgy s 470 határozatlan gonosztévő, a kik majd eme, majd ama büntettet üzik mintegy mesterségképen. Ezen összesen 16900-ra menő, s a rendőrség előtt ismeretes bünönczök büszkeségöket helyezik abban, hogy egymás szakmájába nem avatkoznak. Azért például egy utonálló vagy betörő elvesztené becsületét társai előtt, ha a zsebmetszők mesterségében kontárkodnék; a tolvajok is lenézőleg tekintenek saját segédeikre az ugynevezett „sneaksmen”-cherekre, s a nappal sétáló kéjhölgyek utálattal fordulnak el az éjjel sétálóktól.

Ezek a rendőrségileg ismert, elhirhedt, megtestesült gonosztevők. A kezdő és egyes gonosztevők számát nem lehet kipuhatolni. Az 16900-ra menő ismert bünönczök évenkint mintegy 42,000 st. fontnyi vagyont tulajdonitnak el, s igy egy-egy bünönczre körülbelül 20 tallér esik. Látható innen, hogy a vétek pályája nem a legfényesebb sorsot nyujtja, s a legtöbb csak a nyomasztó szükség által kényszeritve lép e pályára. E gonsoztevők közül mintegy 6000 folyvást börtönben ül. Van továbbá Londonban 35,000 rendes koldus, kiknek két harmadrésze irföldi; ezenkivül van 150,000 oly személy, a kik énekelnek s csupán alkalmilag koldulnak. A 70,000 takács, 22,479 szabó, 30,805 lábbelikészitő, 43,928 piperekészitő, s 21,210 varrónő közül, is igen számosan még a koldusoknál is alább sülyednek, bünönczökké, kéjhölgyekké lesznek s gyakran a Themze hullámaiba menekülnek a nyomor elől.

London két külön világból áll, melyeket iszonyu mélység választ el egymástól. Az egyikben laknak a szegények, nyomor, piszok és tudatlanság által szorosan egymáshoz csatolva; a másikban laknak azon kevesek, a kik pénz, előjogok és vagyon által hatalmasak, s kik közől csak egyetlenegy is sokkal több kényelmet s jóllétet élvez, mint ama másik világban százak, sőt ezerek együttvéve. A gazdagok ezen világának jellemzésére álljon itt nehány statisztikai adat. – Érczpénzt vernek tesz évenkint átmérőleg 5 millió font aranyat, 130,000 font ezüstöt s csupán 9000 fontot rézpénzben. Az angol banknak 25 millió st. font papirpénze van forgalomban; hivatalnokai száma 800, kik együttvéve 190,000 st. font évi fizetést hoznak. London kikötője 15 millió st. font vámjövedelmet hoz évenkint; s mintegy 70 millió st. font évi bért hoznak be. A házaknak csak két harmada van biztositva összesen 170,000,000 st. font értékig. A londoni tőzsérek tőkéje 70,000,000 st. fontra becsültetik. 1849-ben egyetlenegy tőzsérház 30 millió st. fontig kötött üzleteket. A bank fizető-osztályába 1839-ben 954 millió st. font folyt be. E mellett minden 100 st. fontot meg nem haladó fizetések ki vannak hagyva.

London lakossága fölemészt évenkint 280,000 ökröt, 30,000 borjut, 1 1/2 millió juhot, 35,000 sertést, 1,700,000 véka buzát, 312 millió font burgonyát, 90 millió káposztafejet, számtalan millió halat, 3 millió szárnyas állatot, 1,300,000 darab vadat, 80 millió tojást stb. A naponkinti tejszükségletet Londonban és környékén levő 14,000 tehén látja el. Ezenkivül van naponkint fris „vasuti tej.” Mindehhez megisznak Londonban 65,000 akó bort, 2 millió gallon szeszes italokat, s 45 millió gallon sört; ivóhelyiségül szolgál 3700 sörház, 600 „public”-ház, s csupán 13 borkorcsma.

Csodálatraméltó, hogy ily iszonyu embertömeg rendbentartására 6500 rendőr elégséges, kiknek fentartása évenkint csak 380,000 fontba kerül. A titok abban rejlik, hogy a csekélyebb, bármi nemű rendőri kihágások elnézetnek, nem vonatnak büntetés alá. – A ki olvasni tud, annak rendlekezésére áll a Londonban megjelenő 36 heti tudománytár, 10 napi, 5 esti és 72 hetilap, melyekben a legkülönbözőbb s legképtelenebb gondolkodásmódok, és legveszélyesebb irányok is feltalálhatók. A szegények iskoláiban 15,0000 gyermek közköltségen nyer oktatást s ruházatot. Vallási tekintetben is minden felekezetről eléggé van gondoskodva; van Londonban 371 angol prot. egyház, ezenkivül 140 a „függetlenek” számára, 130 a baptisták, 159 a methodisták, 23 a presbiterianák, 9 az unitariusok, 35 a katholikusok, 4 a quäckerek, 2 a moravianok és 11 a zsidók számára. Egyéb vallásfelekezetek, minők a Plymouth-testvérek, irvingianok, Sandemanianok, franczia protestansok, görögök, olaszok, németek (a kik felekezetekkint számittatnak) s mormonok együttvéve mintegy 100 templomot és kápolnát birnak.

Még számos részletes adatot hozhatnánk fel ez uj Babylonból, hol a jó a roszszal, a nagyszerü az aljassal oly csodálatos vegyületben áll; azonban a már felhozattak is bő anyagot nyujtanak a gondolkozás és bölcselkedésre; elégségesek arra, hogy a világ legnagyobb városának nemcsak jelenét lássuk, habár tökéletlen visszatükrözésben; hanem hogy jövőjéről is némi homályos képet alkothassunk magunknak. Legyen szabad csupán egy következtetést tenni a felhozott adatokból. Emlitettük, hogy London lakóinak száma a jelen népesség mellett évenkint mintegy 60,000-rel szaporodik, tehát száz év mulva, már csak ezen számitás szerint is, 6 millióval szaporodnék a lakosok száma, már pedig az évenkinti szaporodás is folyton növekszik a szerint, a mint a népesség száma gyarapszik, s igy föl lehet tenni, hogy London népessége, ha a szaporodás a mostani arányt megtartaná, száz év mulva 11–12 milióra fogna növekedni, s e szerint maga az egy város hatalmas országot képezne!

+