Mária-Család.

Barsmegye legdélibb pontján fekszik az igénytelen külsejü, tót-magyar ajku falu. Csehi, egy fiatal magyar költő s kedves költőnő boldog tanyája. – Mig maga a helység szerényen vonul meg egy szűk völgyben, az azt körző dombokról a legkaczérabb kilátás bájolja el a szemet. Három vármegye pompás látképe terül el előttünk; lábaink alatt Baromlak, balra a kortes világból nevezetes két helység, mikről csak ugy énekeltek:

Jászfalu, Szemere;
Nem megyünk semmire!

Szemben velünk a bájos komáromi rónaság a tengerként kiáradt Ó- és Uj-Nyitra ezüst tükrével, a láthatáron ezüstszalagként csillámló Dunával, s a köztük szigetekként szerte szórt falvak: Udvard, Perbete, Ohaj, Érsekujvár magasra emelkedő tornyaival, Surány, s apró pontokként Imöly, Naszvad, Andód, jeles Czuczorunk születéshelye, Hetény, hol Csokonai Lillája élt s elhunyt s a jobbról-balról kanadai pálmákkal szegélyzett komáromi országut mentén a három falu, melyek előtt a régi világi utas ily szavakkal biztatgatta kocsisát:

Gyalla, Bagota, Bajcs:
Itt ugyan kocsis hajts!

A háttérben a koltai cserjés hegyek emelkednek, mig zöldelő erdőség közől egy messziről mosolyogni látszó, de közelről igen szomoru tekintetü nagy épület tünik szemeinkbe.

Ezen épület a Mária-családi zárda és templom, melynek a helyszinén készitett rajzát közöljük.

Mikor s ki által alapittatott e zárda, azt hosszabb nyomozás után sem fürkészhettem ki; azonban ez a templommal szoros összefüggésben, azzal folyosók által is kapcsolatban levén, ha még az épitési modor, a templom és zárda porticusa hasonlatosságát is felveszem, tán nem csalódom, ha mind a két épület keletkeztét a XV. század elejére, Zsigmond király uralkodásának 26-ik évére teszem.

Ezen véleményemben némileg megerősitett ama márványlap a kripta ajtaja fölött, melynek feliratát egy halálfő kétfelé osztja. A felirat igy hangzik:

BEATI . . . . . . . . . MORTVI

QVI IN . . . . . . . . . DOMINO

MORIUNTUR . . . . . . A. P. C. 14 VS. 13.

S ez az egyedüli felirat mit a két épületen találtam. A zárda roppant négyszögü, négyszárnyu kétemeletes épület, mintegy 150 ablakkal. A földszint s első emelet egyes czellái s termei jó állapotban vannak s talán még több század lassu rombolásának ellentállanak, azonban a második emelet falai a rosz, az eső s szél dulásainak szabad bemenetet engedő tetőzte miatt omladoznak, hasadoznak. Az első emelet egy részét a mostani bérlő s családja lakja. Rémes lakás ezen, fenyüerdő köritette magányba helyzett kolostorban.

Az emelet többi része szemtárul (granarium), s a második emelet a tetőzettel együtt baglyok s denevérek tanyájaul szolgál.

Az első emelet folyosója egyenesen az egyik toronyba s innen az egykor diszes orgona romjaival ellepett rostélyos karzatra vezet, hol hajdan a honi tudomány s művészet érdekében annyit fáradozott kegyes pálos atyák áhitatos hajnali s esti Ávé-jukat énekelték.

E karzatról megragadó, de szomoru látvány tárul elénk a templom egyetlen tágas, bizanti stylben épitett hajójába. A márványmozaik padlózat megroncsolva, a padok szomszéd falvak templomaiba elhurczolva, a szomszéd falak oltáraiktól megfosztva, a hármas kupboltozat megrepedezve s párjukat ritkitó gyönyörü freskók a hozzájuk fért nedvességtől részint elmosódva, részint az időnként lehulló vakolat által megroncsolva.

A hivek áhitatos fohászai helyett a magasban most csak rút denevérek s csipogó verebek szállongnak.

Mi e helyet még szentté teszi, az egyedül régisége s a templom mélyében levő, ékességeitől megfosztott főoltár, hol évenkint egyszer tart isteniszolgálatot a szomszéd lóthi lelkész. Ezen oltár fölött valami nyomoru mázoló keze nyoma éktelenkedik, igazán méltatlan társa a még romjaikban is fenséges régi falfestményeknek.

E festmények közől most már csak Mária mennybemenetele s Judith s Holofernes csoportozatára emlékszem élénken. A többivel együtt oly művek ezek, mik csak az olasz festészet aranykorából származtak, s ha nem valamely Nagy Lajos, vagy később Mátyás által behítt olasz mester teremtményei, ugy a pálos atyák által készittettek. Ez utóbbit jobban szeretném hinni, annál inkább, mert ha sikerülne ezt bebizonyitani, honi müvészetünk nagyon tökéletlen történetébe ez egy igen fényes lapot iktatna.

E gyanitásra több ok vezet s pedig 1-ör több névtelen pálostól mai napig is birunk domborűveket (basrelief). 2-or A pálosok szerzetes-házai az e nemüek gazdagabbjai voltak honunkban, s a házak nem kevés tagjukat küldötték ki önkiképzés végett a vallás s müvészet „örök városába”, Rómába, hol egy kis hajlam mellett a XV. század elején épen a legjelesebb olasz mesterektől tanulhatták a festészetet melynek gyakorlása elszigetelt életük mellett sok élvezetes órát szerezhetett. 3-or Mind az itteni, mind a szent-kereszti (Barsmegyében) pálos egyház névtelen falfestményei szerzőikre nézve szerény barátokat engednek gyanitani, több levén az akár ex professo, akár hivatott müvészben a hiuság, hogysem ily remekek alatt nevét meg ne örökitse.

Egyébiránt műemlékeire nézve mind ezen, mind a szent-kereszti templomot annálinkább ajánlom lelkes műértőink figyelmébe, mert épen most szándékoznak egy átalános magyar müvészi lapot meginditani.

II. József 1781-ben Magyarországon 184 szerzetes-házat eltörölvén, ezek közt az egész „Ordo fratrum sancti Pauli Primi Eremitae” magyar szerzetet is eltörlötte s a zárdák gazdag birtokait a vallási alapitványhoz csatoltatta. – E szerzet tagja volt mult századi jeles költőnk, Ányos is.

A mária-családi zárda utolsó szerzetese kegyelemkenyéren élődve, nehány év előtt hunyt el Kis-Lóthon.

Érdekesnek tartom megjegyezni, hogy a török uralom alatt e zárda birtokai: Belek, Mikola, Zalad stb. a szerzetesek s hóditók által közösen birattak, természetesen nagy részben az utóbbiak által műveltetvén. – II. József átali elkoboztatások óta felsőbb helyről kezeltetnek, s mint minden olyan birtok, melyen nem függ mindig a gazda szeme, igen mostohául.

Oszágunk herczeg-primása két év előtt a templomot romladozó állapotából némileg helyre akarta állitani, de hiányzott a – költség! Mikor lesz arra költség? az idő titka!

Villámcsapás vagy égiháboru bármikor romokká teheti e müvészi emlékünket; ha tehát fentartására mást nem tehetünk, álljon az legalább e lap emléklei közt!

Szokoly Viktor.


Mária-Családi zárda és templom.