A vihnyei fürdő.

Hazánkat a természet annyi jeles gyógy-erejű fürdővel áldá meg, hogy e részben teljesen nélkülözhetjük a külföldi – több költségbe kerülő, de épen nem jobban gyógyitó fürdőket. Ki erről csak némileg is meg akar győződni, olvassa el dr. Török Józsefnek: „A két magyar haza első rangu gyógy-vizei és fürdő-intézetei” czimű 1859-ben 2-ik kiadásban megjelent avatott jeles munkáját, mely lehető részletességgel megismerteti a betegségek számtalan nemeit leghatályosabban gyógyitó, enyhitő, üditő forrásainkat, fürdőinket. – Ezen fürdőink legkitünőbbjeinek kétségkivül egyike a vihnyei hévviz, mely minden jeles sajátságainál fogva kiemelőleg vivta ki magának a nők fürdője nevezetet; s melynek ismertetését itt az idézett munka alapján annál erősb meggyőződéssel közölhetem, mert ezen fürdőben töltött egy nyári idény alatt magamnak is alkalmam volt ugy ezen hévviznek szembe ötlő gyógy-erejéről és hatásáról, valamint itt a fürdői élet kényelmének teljesen kielégitő s mégis eléggé jutányos kezeléséről meggyőződnöm.

Vihnye (Eisenbach) helység Barsmegye szélén egy regényes, Garanvölgyeig lenyuló, fenyvesekkel diszelgő, magas sziklás hegyektől környezett völgyben fekszik, Selmeczbányától két órányira. A helységtől a völgy mentében lefelé egy negyed órányira esik a fürdőház, mely alatt egy eléggé tágas szép sétatér nyulik el.

A vihnyei fürdő biztos történelmi adatok szerint már a XVI. században ismeretes volt, a midőn Vernher Györgynek „Magyarország jeles vizeiről” latinul irt munkájában Rősel Rázmán selmeczi kamara gróf nevéről Rősel-fürdő alatt emlittetik. Oklevelek keltei mutatják azt is, hogy már a mult századokban nem egy fő-uri nevezetesség – mint gróf Wesselényi Ferencz a nádor és neje Széchy Mária, továbbá II. Rákóczy Ferencz – látogatá meg e nevezetes fürdőt. Az 1848-ki forradalom idejeig pedig Barsmegye közönsége is oly élénk részvéttel pártolá e helyet, hogy egy kisebbszerü gyülések tartására is alkalmas megyeházat épitette nem messze a fürdőtől, melynélfogva a gyülésezések ideje közben azután a legélénkebb és zajosabb vigalmak is helyet találtak a völgy regényes oldalaiban, és bérczek lapályain, mely derült korszakra emlékeztetnek a Julia völgye (Csáky Julia grófné) és Amalia-hegy (gr. Hunyady ültetménye) elnevezéseik. Jelenleg azonban e megyeház bérletben áll.

Mi a fürdő-intézetet illeti, ez egy nagyszerü, kissé ugyan régies izlésben épült, de kényelmes kétemeletes lakból áll, mely negyvennyolcz elég tagás vendégszobát, egy igen diszes ebédlőt, és illetőleg tánczteremet foglal magában. És a mi a bennszállásolókra nézve nagy kényelem, ugyanez épületben vannak a fürdőmedenczék is, szám szerint négy tükör-fürdő- és hat kádas-fürdőszóba, de mely utóbbiakat az ugyis elég kényelem miatt nem igen használja senki. A tükör-fürdők közől egy nagyobb és egy kisebb a tisztesebbek számára, a többi köznép számára van rendelve. A tisztes fürdők kisebbikét is főleg azok használják, kik a társaságbani fürdést nem kedvelik. – E fürdőmedenczéket mind egyetlen egy forrás látja el, mely a fürdőház fölött fakad. E forráshoz egy kétszáz lábnyi hosszu keskeny, alacsony és forró gőzzel telt tárna vezet; a forrás fölött 27 láb mélységű akna van lejtve a forró gőzök kivezetésére.

E forrás oly bő vizü, hogy a terjedelmes, 3 öl hosszu s 2 öl széles, 4 1/2 láb mély, tisztesbek számára rendezett fürdőmedencze naponkint kiürittetvén, 5–6 óra alatt megtelik. Ezen hévviz a vezető-csatornákat s a medenczék párkányzatát szénsavas mészéleg és vaséleg – elegyvizből álló sárgás barna csapadékkal kérgezi be, s a benne fürdő fehérnemüjét vörös rozsda szinnel vonja be. Hévmérséklete a forrásban + 32° R. – a fürdőmedenczében pedig + 29–30, 6° R. Aránysulya 1,0025.

A vihnyei hévviz tudomás szerint a mult században egyszer, e jelen században pedig már háromszor vétetett vegybontás vagy elemzés alá.

Ha az 1820-ban Hering és 1854-ben Hauch Antal eszközlötte elemezést összehasonlitva tekintjük is, mindkét vegybontás szerint jellemző alkatrészek a vihnyei hévvizben a földes részek és a vas; és igy minden kétségenkivül földes-vasas hévviznek jelölendő. A vasas hévvizek között pedig, magas hőfokát tekintve, mint első szerepel, tulhaladván e tekintetben Szliacsot is, és e szempontból páratlannak tekinthetjük Európában. Valóban a vihnyei hévviz, – ugymond az idézett könyv tudós szerzője – az emberi szervezet hévmérsékletével egyező hőfoknál fogva, oly kellemes hatásu a benne fürdőkre nézve, hogy valamint gyógyerejét, ugy ezen sajátságot tekintve is méltán megérdmeli a nők fürdője nevezetét, kik is oly nagy számmal látogatják, hogy a fürdővendégek 98 százalékát rendesen ők képezik.

Mi a vihnyei hévviz gyógyhatását illeti, legilletékesb és czélszerü eljárásnak vélem, ha a tapasztalatok és köztudomásu hagyományos adatok nyomán, a vihnyei hévforrás gyógyjavalatait az idézett munka szavai szerint iktatjuk ide, mely szerint a hévviznek gyógyhatása átalában az oldozó, gyöngitő alkatrészek rendkivül csekély mennyisége mellett, mondhatni tisztán erősitő, zsongitó, üditő, a szervezet minden müködéseit, főleg az anyagváltoztatást élesztő, siettető; – ugy hogy e tekintetben minden hévvizeink között páratlanul áll. Különösen pedig javallva van:

1. Az átalános gyöngeségben, legyen az a hajlott kor, előre ment sulyos betegségek vagy nedvveszteségek, kimeritő szellemi foglalkozások, vagy szerelmi kicsapongások eredménye. A mult években történt – minek a fönnebb megnevezett szerző is tanuja volt, – egy nő, a nélkül, hogy betegsége föltünő, vagy meghatározható lett volna, oly erőhiányos állapotban szenvedett, miszerint rendkivüli erejébe és sok idejébe került, első emeleti szállására fölvánszoroghatni. És e hölgy e fürdő négy heti használata után minden nehézségek nékül járta be az itteni meredek bérczek tekervényes ösvényeit. Egy másik urnő 1857-ben egészen elsatnyult testtel, de vidám kedéylyel, látogatá meg e fürdőt, és a vendégek ajánlatára a fürdő szomszédságában fekvő gépműhelyben megméretvén magát, hatvan öt fontnyinak találtatott; a ime a fürdő ötheti használata után, határtalan örömére, testének sulya 25 fonttal növekedett. Mely esetek fényesen tanuskodnak a vihnyei fürdők üditő s a táplálási folyamatot siettető hatásáról.

2. A légzési-szervek üdült hurutában, főleg ha ez nemcsak a takhártyák zsongtalanságán, petyhüdtségén, hanem egyszersmind az egész szervezet erőhiányos állapotában gyökerezik. Erre is az emlitett serző saját tapasztalata után hoz fel példát. Egy előkelő hivatalnok neje, főleg éjszakánként kinzó, bőséges kiköpésekkel kisért köhögéstől egészen kimerülten jelent meg e fürdőben. Szük melle, hosszu nyaka, beesett arcza, előregörnyedt teste távolról elárulák a tüdővészrei hajlamot; és e nő a vihnyei fürdők hat heti használatára egészen felüdült, s azóta is három év elforgása után kielégitő egészségnek örvend, veszélyes üdült huruta a lehető legcsekélyebb fokozatra szállván alá.

3. Legnagyobb hirnevet vivott ki a vihnyei fürdő a női és férfiui ivarszervek bántalmaiban.

4. A sápkórban s átalános vérhiányos állapotban, mely rendesen a női ivarszervek működéseiben feltünő zavarokkal van szövetkezve. Némely idegkórokban, görcsök, szélhüdések, reszketegségben, ha azok az idegrendszer kimerültségének a következményei.

Ezekután be is zárhatnók ismertetésünket, ha az azoktól, kiknél netalán e fürdő iránt látogatási vágyat gerjeszténk, – támasztható némely kérdésekre is rövid felvilágositást és utasitást adnunk nem kellene. A vihnyei hévvizet vendégei napjában rendesen kétszer használják, reggel és alkonyatfelé azok, kik a fürdő-épületben szállásolnak – ingyen; kik a fürdő körül magánházaknál laknak, csekély dijért. Egész gyógyfolyamnak rendesen hatvan fürdés tartatik; de vannak, kik csak harminczszori fürdésre szoritkoznak, mi 15 nap alatt tehető. A hévvizben rendesen egy órai idő töltendő, noha bár milyen használata is soha senkinek – mint ez más vizeknél történik – rosz hatással nem volt; és sajátságánál fogva nem is lehet. Legelső feltünő hatása, mit a fürdés okoz, a jó étvágy, minek azonban teljes kielégitését Pfeilmajer Károlynak tavaly óta e fürdő bérlőjének – kinek jó izlése, s tapintata alatt e fürdő uj virágzásnak néz elé – tiszta, izletes konyhája jutányosan eszközli. Hasonló jutányos árért nyilnak meg vendégszobái is; ugy hogy alkalmam volt több családtól hallani, miszerint kevesebb költségbe otthoni háztartásuk sem kerül. A fürdőnek látogatói, kik az ország első megyeiből valók, rendesen Esztergom-Nánáig a vasutat használják, honnan az ott fogadott, vagy a fürdőbérlőtől rendelt kocsin Léva-felé a Garam völgyén (vagy kinek tetszik, a hegyek közt Selmeczbánya felé) utaznak ez áldásos gyógyfürdőbe.

N.


A vihnyei fürdő. – (Lásd a szöveget 386. lapon.)