Mi ujság?

(Az erdélyi h. h. protestánsok) évi nagy zsinatja junius 17-én ment végbe Bonyhán. Az odautazó Bodola Sámuel urat utközben a különféle vallásfelekezetbeliek nagy kitüntetésekkel fogadták. A román helységekben a pópák a nép élén mentek üdvözletére, N.-Csengerben a román főpap magyar beszéddel üdvözölte. Bonyhán a diszebédek alkalmával a prot. egyházi ügy előharczosaiért, u. m. Zsedényi, Máday, Vay gr. Degenfeld és Tisza Kálmán urakért lelkes felköszöntéseket mondtak.

+ (A kecskeméti nők) a „Gy. K.” szerint elhatározták, hogy a külföldi drága kelmék tökéletes mellőzésével, ezentul ruháikat belföldi kelmékből fogják varratni. Már nem egy előkelő hölgyet látni ott egyszerü kék karton ruhában.

+ (A Szent-István-Társulat) Benkő Kálmán nemzeti szinházi könyvtárnok megkeresése folytán elhatározta, hogy ezentul minden kiadványából fog a nemzeti szinház könyvtára számára példányokat küldeni.

+ (Stéger Ferencz hazánkfiát) egy londoni szinigazgató három évre szerződteté, évenkinti 28 ezer tallér fizetéssel. Ez is szép pénz; de hát arra mit mondanak olvasóink, hogy Ristori asszony, a világhirü olasz szinésznő Szentpétervárra százezer frankért szerződött három hónapra!

+ (A bukaresti magyar operáról) egy levelező, „Hunyady László,” előadására vonatkozólag többek közt ezeket irja: „Egy öreg franczia direktor igy nyilatkozott: Erkelnek e műért rögtön hálafeliratot kell küldeni. Levassor, a román, olasz, franczia szinészek rohantak a szinfalak mögé, összevissza ölelték a kedves magyar vendégeket. A csarnokokban, társalkodási termekben, páholyokban sat. csak örömrivalgást lehetett hallani.” E szerint a dicsőségből bőven kijutott Havi dalműtársulatának; de annál rosszabb a helyzete anyagi tekintetben; Havi roszul számitott, daczára a teleházaknak, tetemes kiadásait nem birja fedezni. Nem is csoda, mikor csupán Aranyváry Emiliának minden föllépteért ötven aranyat fizet. Mint halljuk, Hollóssy-L.-né már elhagyta Bukarestet; ugyanezt beszélik Fürediről is. Azt mondják, hogy Havi már nem igazgató; Jekelfalussy és Mircse urak lettek a társulat vezetőivé. Jekelfalussyra meg az a panasz van, hogy olykor nem magyarul, hanem olaszul énekel.

+ (A Muzeum termei földiszitésére) báró Vay Miklósné szül. Geymüller Katalin bárónő Golopon (Zemplén) 107 ftot, gr. Wenkheim Józsefné Budán 54 ftot, özv. Horváth-Csernel Amália Sopronban 25 ftot, Jankovics-Sághy Paulina Fűzön (Komárom) 100 ftot, Reusz Teréz Pesten 86 ftot, Czékus-Aranyhalmi Malvin Makranczon 25 ftot, gróf Somsich Józsefné szül. Schiller Amália Gráczban 70 ftot, Hubai-Brandetter Julia Szolnokon 15 ftot, Szényey-Jekelfalussy Valéria Jernén (Sáros) 101 ftot, Hajdu-Kenéz Sarolta Túrkeviben 24 ftot, Babocsy-Daruváry Sarolta Kalocsán 78 ftot, Ivánka Zsigmondné szül. Rudnay Etel (Hontban) 107 ftot, Varró-Várady Zsuzsánna Kardszagon 12 ftot, gróf Batthyány Gézáné sz. Batthyány Emma 200 ftot, Hoycsy-Csernyus Ida Budán 55 ft 90 krt, Dőry Frigyesné szül. Boronkai Laura Zombon (Tolnában) 180 ftot, Herteleny-Bogyay Leontina Somajon (Zala) 40 ftot, Radvánszky-Szepessy Katalin Radványban (Zólyom) 133 ftot, Friebeisz-Somsich Riza Kurticzkán (Arad) 58 ftot 30 krt, Jankovich Gyuláné szül. Huszár Ilka 52 ftot, Karácsonyi Lászlóné szül. Kis Fánni Torontálban 74 ftot, Szewald Leontina Aradon 19 ftot, Pantocsek-Pereszlényi Irma Nagyszombatban 116 ftot, Gabovics Demeterné Orosházán (Békés) 50 ftot s egy aranyat, Petheő Ferenczné szül. Radics Mária Csányon (Heves) 47 ft 14 krt. gyüjtöttek.

– A magyar nemzeti Muzeum éremgyüjteménye végképen be levén rendezve jövő hétfőn meg fog a közönségnek nyittatni. Mult héten a muzeum igazgatója, Kubinyi Ágoston ur ő mlga a m. Akademia tagjainak mutatta be azt, előadván az éremgyüjtemény keletkeztének s gyarapodtának történetét, hálásan emlékezvén báró Sina Simon hazafias ajánlatáról, mely lehetővé tette, hogy a gyüjteményt alkalmas szekrényekben elhelyezni, s a közönség számára szemlélhetővé tenni lehessen, kiemelvén végül az őr, Érdy János ur érdemét, kinek fáradozása által a gyüjtemény ugy, a mint most van, fölállittatott. A nemzeti Muzeumnak azonban nem összes érmei vannak itt fölállitva (erre hely sincs), csak a fontosabbak és érdekesebbek, névszerint: görög 698, római 1810, czelta 279, személyes 236, a Magyarországhoz kapcsolt tartományokból 108, vegyes 359, magyar 5530, összesen 9020. Hogy az olvasónak némi képzelete legyen a nemzeti Muzeum éremkincseiről, megemlitjük, hogy csak római érmei meghaladják a 30,000-et. A fölállitott érmek ugy vannak rendezve, hogy az éremterem közepén álló nagy négy szekrényben foglaltaknak a magyar érmek, a falmelléki kisebb szekrényekben pedig, a középső szekrényekbe nem fért magyarokon kivül, a többi fönnebb megjelölt érem.

(P. N.)

– (Uj társas táncz.) Lakatos Sándor tánczművész jelenti, hogy egy uj magyar társas tánczot szerzett, melyet „nem kell tanulni, csak rendezni az előtánczosnak”; a lépések tetszés szerint lejthetők, csak a figurákat kell a tánczrendező után csinálni, melyek igen egyszerűek. A táncznak magyar jelleme van s a néző-közönséget is mulattatja. Neve „Magyar füzértáncz.” Bármely lassu vagy friss magyarra lehet járni, addig mig bele nem fárad a társaság. Lakatos Sándor, ki most Győrött van, a tánczkedvelők figyelmébe ajánlja e tánczot s e tárgyu kérdezősködésekre szivesen ad levélbeli felvilágositást.

(E hó 18-án beállandó nagy napfogyatkozás) látható lesz e napon délután, és pedig Budapesten 3 óra 23 perczkor kezdődik és 5 óra 21 perczkor végződik; kevés változással, az ország többi részében is ez időtájban szemlélhető. Vajha derült idő ragyogna e napon felettünk.

(Azon üstökösnek), mely jelenleg az est első óráiban észak-nyugatra volt szemlélhető, a bécsi csillagda tudositása szerint, helye s mozgása sokban emlékeztet azon körülményekre, melyek a sokszor emlegetett 1556-ki üstökös ujra feltünténél várhatók voltak. Mindazáltal még nem bizonyos, hogy ez egy régi s ujra megjelent, avagy még egészen ismeretlen üstökös-e?

+ (Uj kaszinó tervben). Pesten az irók, művészek, kereskedők, ügyvédek s más honoratiorok olcsóbb kaszinót akarnak alapitani; az engedélyért már folyamodtak is.

+ (Fáy Andrástól „Iskolai és házi növendékélet”) czimű, mindkét nemű növendékek számára irt munka van sajtó alatt s september hóban fog megjelenni Pfeifernél. Előfizetési ára 1 ft 50 kr.

(A pesti ref. egyház elemi és középiskoláiban) a nyilvános vizsgálatok e hó 22-től 26-áig, a templomban mennek végbe. – Szentes József finevelő-intézetében a próbatétek e hó 16-kán kezdődnek és 20-kán végződnek be.

(A nagykőrösi helv. hitv. tanintézetben) a nyilvános vizsgák e hó 29-én kezdődnek és augusztus hó négy első napján végződnek be.

+ (Boscovitz zongoraművész hazánkfia), ki közelebb Bukarestben átalános elismerés közt működött, Magyar- és Erdélyország nagyobb városaiban hangversenyeket fog rendezni, melyeknek egész jövedelmét jótékony és közczélokra szentelendi. Ugy halljuk, hogy Boscovitz e művészi körutat Reményivel együtt akarja végezni. Jelenleg Pesten van s valószinüleg nemzeti szinpadunkon is fel fog lépni, mielőtt a vidékre indulna.

+ (Az irók száma Bécsben és környékén) megközelitő számitás szerint mintegy 500-ra megy; ezek közül 12 theologiával, 30 a jogtudománynyal, 8 a történelemmel, 30 a statisztikával, 15 a gazdászattal, 10 az épitészettel, 40 az orvosi tudományokkal, 20 a természettudományokkal, 15 a mathematikával, 3 a csillagászattal, 12 a zenészettel, 30 ifjusági iratokkal, 15 a kereskedelem- és iparral, – a journalistikával és kritikával 120 s a szépirodalommal 100-nál több foglalkozik. Hátha Pesten is összeszámitanák az irókat!

(A párisi gazdasági kiállitás már megnyilt) és az első négy nap alatt 103,000 néző látogatta meg, holott az 1856-ki kiállitáson az első négy nap alatt csak 37,000 egyén fordult meg.

(Bukarestnek nevezetességei:) a nagy s pompás szinház, a csizmazsiu nevü kert, a chaussé melletti nagy sétatér, az országgyülés. A szinházat a város maga épitteté s 100,000 körmöczi aranyba vagyis 600,000 osztrák forintnyi összegbe került.

(Az esztergomi papnövelde) legszorgalmatosabb s legbuzgóbb tanulói jutalmazására bibornok hg. primás ő emja 300 ftot adott.

b. – (A Nagy-Czenken épitendő templom alapkövét) jövő Szt.-István napján fogják letenni. E templomot nemrég halála előtt még maga Széchenyi készittette Ybl pesti épitészszel. A templom Szt. István nevet viselend.

(Garay-emlék.) A szegszárdiak ott helyben emlékoszlopot állitni határoztak Garay János koszorus költőnknek.

(A pápai kölcsönre) Magyarország bibornok hg primása 30,000 frankot irt alá, irja a „Religio”.

+ (A székes-fehérvári szinterem) f. évi okober 20-tól kezdve a jövő téli szakra egy jól szervezett, diszes ruha- és változékos könyvtárral ellátott magyar szintársaságnak, minden dij nékül fog bizonyos föltételek alatt kiadatni. A vállalkozni akaró szinigazgató urak ebbeli szándékukat – társaságuk személyzetének névsorával együtt – mielőbb Székes-Fehérvárra, Drucker József polgármester urhoz czimzett levélben jelentsék ki. Sz. Fehérvárott juniusban 1860. – A sz.-fehérvári szinügyet pártoló társaság ideiglenes választmánya.

b. – (Ezer forintos tévedés.) A pesti hengermalmi-társulat pénztárnoka e hó 2-ka s 4-ke közt fizetések alkalmával egy 100 ftos bankjegy helyett valakinek egy 1000 forintost adott tévedésből. Az épen e napokban fizetett részvényeseken kivül ez idő alatt senki sem vett ki a pénztárból 100 ftot fölülmuló összeget, azért az 1000 ft-os bankjegy valószinüleg az urak közé tévedt. A ki ismeri egy hivatalnoknak hasonló esetbeni szomoru helyzetét, az aligha veendi lelkiismeretére a bankjegy megtartását.

+ (Egy rögeszmétől üldözött). Kun-Szent-Miklóson egy Bakos János nevü mészároslegény az olaszországi háboru alatt önkéntesnek állott s később betegsége miatt elbocsáttatván, midőn a hazai földre lépett, egy rögeszme kezdé üldözni. Solferinonál egy zuáv koponyáját kettévágván, azóta mindig e zuáv halálhörgését hallja. Fut előle s kegyelmet esd, de a halálhörgést folyvást nyomában hallja. Most a lelkészek vevék gondjuk alá, hogy a szerencsétlent megszabaditsák rögeszméjétől.

(A halál ellen nincs orvosság.) Ez igazságot akarja megczáfolni egy lángész, ki is a brüsszeli tudományos akademiához emlékiratot nyujtott be, melyben bebizonyitni igyekszik, hogy az állatok életét bizonytalan időre meghosszabbithatni, a vizbefultakat harmadnapra is életre hozhatni, sőt a megfagyottakat tiz év mulva is föléleszthetni. Ez emlékiratot a fönt nevezett akademia komoly figyelemre méltatá s szakértő férfiakból álló bizottmány megbirálása alá bocsátotta.

b. – (Meteorologiai figyelmeztetés.) Balla Károly ur Pótharasztról a „B.-P. H.”-ban emliti, hogy jul. 18-án, midőn a tudósok nagy napfogyatkozást várnak, Afrikában épen e napfogyatkozás helyein s óráiban a legforróbb s legmagasb légdagály támadand. Továbbá e napon Afrika északi szélein, julius 19-én, 20-án és 21-én pedig Afrika belsejében is nagy és forró szélvészek uralkodnak, sőt valószinű, hogy e napokon déli Oroszországban, Astrakan és Zariczin vidékein dulongni szokott forró szelek szintén feltámadnak.

(Köszönet-nyilvánitás.) A P. N. hasábjain a hejczei helv. hitv. egyházközség köszönetet nyilvánit a kassai püspök ő exeljának azon jótékonyságáért, hogy a tagosztály alkalmával hejczei uradalmában levő helv. hitv. egyház lelkészének 8, az iskolatanitónak pedig 2 holdat saját első osztályu földjéből kihasittatni rendelt.

b. – (Garibaldi Bécsbe érkezett), de nem az, a ki Szicziliában oly nagy dolgokon töri fejét, hanem az, ki Eszéken tanári minőségben van alkalmazva.

(Julius Caesar.) A francziák császára Julius Caesar történetét akarja megirni s az előmunkálatokkal már több tudóst meg is bizott. Hasonlag vissza akarja a császár állitni azon hadigépeket, melyeket Julius Caesar idejében használtak s e végből több mérnöknek utasitsát adott a nyomozásra.

(Biztositás.) A tűz által oly gyakran látogatott Duna-Földvár város tanácsa elhatározta, hogy ezután minden ház biztositandó értéke hatóságilag határozandó meg; miután akadhatnak roszlelküek, kik házukat magas értékben biztositván, a nyereség fejében felgyujtják azt, nem törődve vele, ha a fél város leég is. Ohajtandó volna, hogy minden községbe behozzák e rendszabályt.

(Biztositási ügy. Birtokos és haszonbérlő közti viszony.) Köztudomás szerint nagy birtokosaink közől többen a haszonbérlőikkel kötött szerződésbe mindig befoglalják azon feltételt, hogy a lak- és gazdasági épületek az „Első magyar átalános biztositó-társaságnál” biztosittassanak. A czél, mit a birtokosok a szerződés e pontja által elérni akarnak, nemcsak az, hogy a biztositási dij a hazai intézetnek jusson, hanem főleg az, hogy az épületek oly társaságnál biztosittassanak, mely a tapasztalat szerint, a kár esetében nemcsak rögtön, de a legloyalisabban szokott eljárni, vagyis hogy a fő, az első czél, t. i. a kár teljes megtéritése csakugyan eléressék. De e czél el nem érethetik, ha a birtokosok e tekintetben nem elég óvatosak. A birtokosnak meg kell e tekintetben győződnie, hogy az épületek csakugyan biztositattak, s azon kezességgel kell birnia, hogy kár esetében a biztositott kártérités a szenvedett épületek javára fordul. E kettős czél akként érethetik el, ha a birtokos maga biztositván az épületeket, a kötvényt magánál tartja, s igy kár esetében maga veszi át a társaságtól a kártalanitó összeget, a biztositási dijat pedig a haszonbérlő fizeti. Különben, ha t. i. a kártalanitó összeg a haszonbérlő kezébe jut, megtörténhetik az is, hogy a haszonbérlő ez összeget ugy tekintheti, mint sajátját s nem mint teljesen az épületek ujrafelépitésére forditandót. – Egy eset, mely legközelebb tudomásunkra jutott, hasznos tanuságul szolgáland az illetőkre nézve Egy nagy birtokos haszonbérlője, szerződése értelmében az épületeket az „Első magyar átalános biztositó-társaságnál” biztositá. A biztositás Szt. Mihály-napig volt érvényes, a haszonbéri szerződés pedig már elébb, u. m. Gyertya-szentelőkor letelt. Az épületek a haszonbéri szerződés letelése után, de még Sz.-Mihály-nap előtt leégtek; a kártalanitó összeg a bitositási kötvény birotkában levő volt haszonbérlőnek a társaság által (mely a haszonbérlet leteléséről tudomással nem birt) kifizettetett; azonban a volt haszonbérlő ez összeget a birtokosnak kiadni vonakodott, s annak egy részét egyezség utján adta csak ki, holott a haszonbérlő által fizetett dij a haszonbérlőnek semmi előnyt sem szerezhet, s egyedül csak arra szolgál, hogy az épületekben a biztositás tartama (és nem a haszonbérlet ideje) alatt eshető károk visszatérittessenek, s igy a haszonbérlő keze közt maradt kötvény erejénél fogva kifizetett összeg őt nem is illetheté.

y.