Az időjárásról, jelesen Herschell szabályairól.

(Vége.)

„A 19 éves időszak pártolói azt mondják, hogy az 1701. 1720. 1739. 1758. és 1777. évek, melyek ugyanazon aranyszámokat viselik, hol egy, hol más hónapban egyformán mutatták a szárazságnak vagy esőzésnek rendkivüli fokait. Vegyük elé hát mi is ugyanazon éveket, de ama határozatlan értelmü kifejezések helyett jellemezzük számokkal. Helyezzük mindenik év után a melegmérséklet és az esőzés legnagyobb és legalsóbb fokait, t. i. azon elemeket, melyek átalában véve legtöbb befolyással vannak a termésekre. A hasonlóság, gondolom, nem fog oly nagynak tetszeni, mint követelték.

Évszám     Legnagyobb meleg     Legnagyobb hideg     Az évbeli esőmennyiség

1701     +32 1/2°     –2 1/5°     21"     10”’

1720     +31 9/10°     –1 1/2°     17"     7”’

1739     +33 7/10°     –1 9/10°     19"     6”’

1758     +34 2/5°     –13 7/10°     19”     6”’

Lássuk más évekről vont számitásokat is. A páronkint egymás alá helyezett évek a holdcyclus ugyanazon számait viselik:

Évszám     Legnagyobb meleg     Legnagyobb hideg     Az évbeli esőmennyiség

1725     +311/5°     –4 1/10°     9”          4”’

1782     +32 1/2°     –13 4/5°     22”     8”’

1709     +30 3/5°     –21°     22”     4”’

1728     +30 3/5°     –8 2/5°     16”     7”’

1710     +24 2/5°     –13 7/10°     16”     2”’

1748     +36 9/10°     –12 3/5°     17”     8”’

1711     +29 3/5°     –9 1/2°     25”     10”’

1730     +31 1/5°     – 6 9/10°     16”     5”’

1733     +32 1/2°     –2 1/10°     9”          3”’

1771     +33 7/10°     –12 7/10°     18”     6”’

1734     +31 9/10°     –5°     18”     1”’

1753     +38 1/10°     –11 1/2°     18”     2”’

„Nem szükség tovább folytatnunk e táblácskát”, ugy mond tovább Arago, „eléggé meg van bizonyitva általa, hogy ugyanazon aranyszám alá tartozó évek, hol a mérséklet szélsőségeiben, hol az esőmennyiségben tetemesen különböznek. Merem állitani, hogy esetlegesen kikapott bármely két év közt sem lelünk nagyobb különbségeket.” – Én pedig valódi és részletes összehasonlitás után merem állitni, hogy a holdcyclus azon száma alá illő évek mind középszámaikban, mind szélsőségeikben, mind az időjárás tarka folyamában annyira különböznek, mint bármely más két év. S az összetalálkozások is amazokban szintoly esetlegesek, rend és szabály nélküliek, mint emezekben. – Hogy hát szót ne szaporitsunk, papirt se vesztegessünk, kimondjuk, hogy netalán 1841-ben tett időjárási jegyzetek a vele egy-azon arányszámu 1860-ra nézve semmi időjáslati segitséget nem nyujtanak, s átalában, hogy a 19 éves időszak e tekintetben merőben jelentétkelen.

Még eddig azonban csak fél lábát ütöttük ki alóla a hold prófétaságának. Még a más felén is meg tud állani, mig egy golyó azt is ki nem üti. A dolog metaphora nélkül igy áll: Ezelőtt egy pár tiz évvel egyszerre csak feltüntek a meteorologiában a hold járására épitett némi szabályok, melyeket a behonosodott angol hires csillagász Herschell W. neve alatt hirdettek. Vajjon igazán övéi-e, s ha nem tőle valók, ki fogta rá? – ezekre a felelet most már csaknem a lehetetlenséggel határos; hiszen tudjuk, hogy ezen gyors közlekedés korában semmiféle állat nem tenyészt oly gyorsan mint – a kacsa, de fészkére rendszerint nagyon bajos akadni. Már akár kiéi legyenek, minden legkisebb elméleti alap nélkül szükölködnek s légből kapott elvök csak az, hogy ha a hold változásai a napnak bizonyos óráiban állanak be, azon változás időszakában bizonyos jellemű idő is áll be vele, a következő változásig. Érthetőbb lesz ez magukból a szabályokból:

Ha a hold változása     Lesz utána az idő

(ujs., 1-ső negy., holdt., ut. negy.)     (apr. 15-től okt. 15-ig)     (okt. 16-tól apr. 14-ig)

Déli 12 órától du. 2 óráig áll be:     nagyon esős;     havas és esős;

D. u. 2 órától du. 4 óráig áll be:     változó;     szép és szelid;

D. u. 4 órától esti 6 óráig áll be:     szép;     derült;

Esti 6 órától esti 8 óráig áll be:     éjsz. és kel. széllel szép     éjsz. és kel. széllel derült és hideg;

Esti 8 órától esti 10 óráig áll be:     déli és d. nyug. széllel esős vagy szeles;     déli és d. ny. szél. esős v. havas;

Esti 10 órától éjféli 12 óráig áll be:     szép;     szép és hideg;

Éjf. 12 órától regg. 2 óráig áll be:     derült;     kemény fagy, de d. nyug. széllel lágy idő;

Regg. 2 órától regg. 4 óráig áll be:     hives és esős;     havas és viharos;

Regg. 4 órától reggel 6 óráig áll be:     esős;     havas és viharos;

Regg. 6 órától reggel 8 óráig áll be:     szeles és esős;     viharos és szélvészes;

Regg. 8 órától d. e. 10 óráig áll be:     változó;     éjsz. széllel hideg és esős; kel. széll. szeles v. havas;

D. e. 10 órától déli 12 óráig áll be:     nagyon esős, lucskos;     hideg és erős szelet.

Ezen szabályok elég tisztán és határozottan látszanak szólani. Megszólalni pedig őket tudományos oldalról nem lehet; mert hiszen mint már emlitém, elméleti vagy tudományos alapot maguk sem igényelnek. Csupán hosszas tapasztalás szüleményei, azt mondják róluk; következőleg csakis ez czáfolhatja meg; és vajmi kurta tapasztalás kell sokszor arra, hogy egy hosszura épitett kártyavárat ledöntsön! Ime midőn ezeket irom, az utóbbi változás a holdtölte vala és beálla Budapestre nézve jul. 15-dikén éjfél utáni vagy is reggeli 2-ó. és 9 p.-kor. A reg. 2–4 órai időszakba esvén a változás, és nyár levén, a szabályok táblácskája szerint „hives és esős” időt várhatunk utána jul. 23-dikáig. Ma 15-dikén még jó meleg van, eső ugyan nem kezdődött, de – befellegzett, s a dolog további folyamát majd meglátandják olvasóim, mivel én ezennel a t. cz. szerkesztőség kezébe adom e munkálatomat. Hanem addig is, mig az időjárása igazolandja vagy megczáfolandja a jóslatot, annyit hiszek, hogy azoknak, kik a holdban minden áron hisznek, már az is elég leend igazolására, hogy a tegnapi rendkivüli hőségi foknál, ma valamivel (tán 1–1 1/2 fokkal) kevesebbet mutat a thermometrum. Az esőt pedig a mi illeti, ismét bizonysága nekik már a befellegzés, hogy a jóslatban van valami igaz. Egy kis permete vagy félóráig szitáló eső! no az végkép megveri az állitott Herschel minden elleneit. Hanem az ilyenek előtt aztán, nemhogy kurta, de hosszas tapasztalás sem rontja meg a szóban forgó szabályok hitelességét; a hol elfogultság létezik, ott kis ereje van a logikának. Gondolom, ily forma lélekállapotban lehettek a bécsi gazdas. egylet részéről kinevezett vizsgáló-biztosok, kik – mint Puky Simon beszéli – az időjárást a kérdéses szabályokkal egész 1838. évben és 1839. év nagyobb részében hetenkint összehasonlitván „78 jövendölésből 57-nek pontosan való teljesültét” tapasztalták. Sőt annak kell tulajdonitnom Puky S.-nak magának következő nyilatkozatát: „azon szabályokhoz alkalmazott sok idő lefolyta alatt mindig folytonosan nagy szorgalommal és pontossággal volt éber figyelmü tapasztalataim szerint soha még eddig előttem egyetlen egy hétre nézve sem történt az időnek változása máskép, mint mikép Herschelnek utmutatása áll; melynélfogva tartozom azt hinni, hogy azon rendszabály szerinti időváltozásoknak eljövetele soha nem hibázhat.”*

Én ily erős meggyőzödést háborgatni nem akarok; hanem azok érdekében, kik ily határozottsággal mondott itéletnek és ajánlásnak netalán vaktában utána indulnának, egy pár megjegyzést teszek.

Elsőben is azt mondom, hogy az ugynevezett Herschel szabályaiban az adatokra nézve oly nagy bizonytalanság létezik, melyet eloszlatni semmi mód nincs. A bizonytalanság abban áll, hogy voltakép nem tudjuk, mi szerint kelljen számlálni a szabályokbeli órákat, délelőttöket és délutánokat. A szabályok minden elméleti alap nélkül csupán tapasztalásra épitvék; tehát csupán az eredeti tapasztalások körülményei jöhetnek tekintetbe, s ha mi ezen körülmények helyett önknényesen másokat veszünk fel, a szabályoknak alapját renditettük meg. Herschel vagy akárki Angliában tette tapasztalásait; tehát időbeli adatai is az angol órákhoz szabvák, melyek már délvonal alatt fekvő vidékek óráitól töbé-kevésbé különböznek. Legyen, p. hogy Herschell, Sloughban Windsor mellett azt tapasztalta, hogy 2–4 d. u. órák közt eső holdváltozás nyárban változó időt hoz. Igen, de az ottani 2–4 órai időköz Budapesten 3 1/4-tól 5 1/4-ig tart; és igy részint más időszakba esik. Tegyük, hogy angliai d. u. 3 órakor állott be a holdujság; ott hát változót várnak utána; Budapesten ekkor 4 óra s egy fertály levén, a szabály erre szépet mond: ki fogja már eldönteni, hogy az angliai tapasztalás perczét, vagy a budapesti helybeli időpontot vegyük-e jóslatunk alapjául? Lehetne ugyan ennek eldöntésére kisérleteket tenni, de oly nagyszerüek kivántatnának reá, melyek egyesek módja s tehetsége felett valók, és csak tudós egyletek közbenjárása és kormányok segitsége által sikerülhetnének. Igy p. o. ha felvennők, hogy Greenwichi adat szerint d. u. 3 órakor történvén holdváltozás, mint lesz pl. 1860. január 8-dikán; ezen időpontban nyugatra 30°-kal tovább (a missouri vidékén) 9 óra; idébb, az az keletre 30°-kal (Minskben) d. u. 5 óra; még idébb 30-czal (Orenburgban) esteli 7 óra van. Most már hát rendelést kellene tenni mindazon nevezett, vagy más hasonló viszonyu helyeken, hogy tartsák szemmel az idő járását jan. 8-diktól 15.-dikig, és majd tegyenek jelentést róla. Ha már ugy ütne ki, hogy Angliában szép és szelid, az Azor-Szigeteken havas és esős; Quebekben hideg és erős szeles; Missouri vidékén hideg és esős; továbbá keletre Minskben derült, Orenburgban (a szélhez képest) vagy derült és hideg vagy esős, havas idő járand; ekkor lehetne következtenti (a mennyire már egy kisérletből szabad ezt tenni), hogy Herschell szabályaira nézve a helybeli órák járását kell tekinteni. Ha pedig mindenütt szép és szolid idő leend, akkor az eredeti angliai órákhoz kellene szabni jóslatainkat. A helyek és kisérletek sokasitása aztán majd nevelné a valószinüséget. De megitélheti az olvasó, van-e kilátás nemhogy sokasitásukra, hanem egyszerü megtételökre is? Tehát a Herschel epocháira nézve merőben homályban vagyunk.

Másodszor meg kell jegyeznünk, hogy magukban a szabályokban néhol oly határozatlanság van, melyet ez a közmondás fejez ki: „Nesze semmi, fogd meg jól!” T. i. az esti 6 órától 10-ig való időszakra nézve az időjárást egyenesen a széltől függeszti fel. Ugyde sem a holdra, sem Herschellre nem volt szükségünk, hogy megtudjuk, hogy északi és keleti széllel száraz, derült, hives; délivel és nyugatival lágy, nedves idő szokott jőni. Meg van ez már részint irva Luk. ev. 12. r. 54. v.-ben: „Mikor látjátok, hogy napnyugotról felhő támad, azonnal azt mondjátok: Záporeső jő. És ugy lészen. – És mikor halljátok fúni a déli szelet, azt mondjátok: hévség lészen. És ugy lészen.” – Szint ez az ellenvetés éri az éjféli 12–2 órai és a délelőtti 10–12 órai időszakot is a télszakra nézve.

Mindezek, azt gondolom, eléggé devalválhatják a Puky S. itélete után forralandott vérmes reményeket s átalában megállapithatják, hogy ha szinte a holdnak és változásainak némi befolyást tulajdonitnunk kell is; mindazáltal jóslatokat épen oly kevéssé épithetni reá, mint az uralkodó planátéra.

Brassai.