Az Al-Duna szorosai.

Az ország déli határain a Duna folyam mocsárok, ingoványok és nádasok között 5–600 ölnyi szélességben siet rendeltetése helyére. Vannak egyes helyek, hol a Duna mélysége a 10 ölet meghaladja.

Belgrádon tul egész a Neva befolyásáig (a hol a vasut a Duna partját érinti) a magyar részen a folyam partjai mocsárok s nádasok között mintegy elvesznek. Pancsovától Dubováczig közvetlen a part mellett még falut sem találhatni. A Bonyavicza-ér mintegy fél mérföldnyi távolsgára párhuzamosan fut a Dunával, s partjaival az áradatot korlátozza. A szerb oldalon Szemendria (Szendrő) tünik fel, a jelentéktelen Jeszova befolyásánál.

Uj-Palánka mellett már kezdődnek a sziklahegyek, s a vidék szépsége mindegyre növekedik. Igaz, hogy a kik gőzhajón utaznak, a vidék szépségeinek csak legcsekélyebb részét élvezhetik. A ki a hajó fedeléről a partokat kisérő sziklafalakat, s azok háta mögött a cserjével befödött emelkedéseket nézdeli, – távolról sem sejti, mily nagyszerü látvány tárulna szeme elé, ha alkalma lenne, s fölmehetne valamelyikére a legközelebbi magaslatok közől.

E sziklás helyeken a Duna vize felettébb összeszorul, a folyam sebessége szemlátomást növekedik. Uj-Palánka mellett a Duna még 350 öl széles volt, s most a 18 mérföldnyi Kliszura szorosban néhol alig látszik egyik part a másiktól távolabbra, mint a Tisza Szegednél. Azonban a Duna rohanó habjai s a félelmet gerjesztő zugás jelenti, hogy Európa legnagyobb folyamának vizei küzdenek itt az akadályokkal.

Igy tart ez a Csernecz völgyig, a hol Traján hidjának romjai láthatók. Innen a Dunát mintegy három mérföldnyi hosszaságban nyájas dombok kisérik, azonban a kies halmokat rögtön ismét kopár sziklapartok váltják fel, melyek 20 ölnyi magasságban a viz tükre felett festői látványt képeznek.

Az utazó kiváncsilag néz a másod perczenkint 10 lábat haladó hullámokra, mintha kérdené, mint fog most e nagy tömeg viz a 100 ölre keskenyedett mederben a sziklák közől kimenekedni? Jobbra-balra örvények zugnak s a habok dühösen a szikla tövéhez csapkodva szétfecscsennek, s a tájat átlátszó s a napfénytől csillogó vizgőzzel lepik be. A szük völgyben ezalatt észre sem vettük, hogy a távol láthatáron vihar-fellegek huzódtak össze, s csak olykor, ha a viz medrét képező sziklarepedés más irányt vesz fel, tünik fel az elsőtétült ég czikázó villámaival. A gőzös a két mérföldnyi utat, mondhatni fél óra alatt haladja meg. A szerb oldalon váromladékok tünnek fel, az innenső parton a határőrségi tiszta falvak házikók fehérlenek.

Drenkovánál a folyam délre kanyarul s megkerüli a Szirbucz Mali hegyet. A kanyarulat legdélibb csucsát Svinicza nevü falu foglalja el, innen a folyam észak-keleti irányt vesz s eléri Orsovát, az ország határszélét, és a Vaskaput.