(Folytatás.)
III.


A franczia hadsereg.
9. Sorgyalogsági tiszt és közvitéz.
10. Vadásztiszt és közvitéz.
12. Tüzérség.
13. Markotányosnők.


11. Trombitás, dobos, karvezető és ács.

A franczia sorgyalogságnak a rohamban kevés párja van Európában. Midőn a zászlóalják szuronyt szegezve előnyomulnak, erőködésök ritkán marad siker nélkül. A lövöldözés, a francziáknál csak másod rendben bir fontossággal. Ezért irá Napoleon császár a Genuában kelt hires hadseregi parancsban „Tartsatok össze a csatában, és ne hagyjátok el soraitokat, hogy egyenkint előre menjetek. Ne tartsátok czélszerünek a tulságos buzgalmat, mert én csak hevességtektől félék. Az uj lőfegyverek csak távolban veszélyesek, s azok nem fogják gátolni, hogy mint eddig is, a szurony maradjon a franczia gyalogság félelmes fegyvere.”

9. számu rajzunk a sorgyalogság tisztét és közemberét tünteti elénk.

A franczia tiszt fő jellemvonása, hogy mindig háborus időket óhajt. Előtte azon kormány népszerü, melly őt harczba viszi, azért is a Napoleoni uralkodás, már csak a nagy császár emléke miatt is a katonaság előtt a legnagyobb tetszésben részesül. A franczia tiszt, egész fel a kapitányig, meglehetősen roszul van fizetve. A törzstisztek, őrnagyok és ezredesek feltünő szigorral különitik el magukat a kisebb rangu tisztektől. Mondhatni, hogy Francziaországban a kapitány és az őrnagy között, társalmi tekintetben nagyobb különbség van, mint Németországban az őrmester és hadnagy között. A franczia tiszt, csak azért, hogy tiszt, még nem tagja a magasb körbeli társaságoknak; a kapitány ugy tekinti tiszti hivatalát, mint életplyáját, közöttük nincsenek olly fiatal uracsok, mint például Angliában, kik csak azért kélkedjenek s pénzüket vig pajtások között költhessék.

A franczia tiszt ritkán szokott házasodni, hanem h szolgál a szerencse, és tábornokságig viheti, nem igen marad feleség nélkül. Vagyonos szülők gyermeke csak kivételkép kezdi pályáját a gyalogságnál, s a főhadnagy előrelátásból nem házasodik, mert reméli, hogy 45 éves korában ezredes lesz, s akkor, hite szerint, válogathat a legszebb és leggazdagabb lányok között.

A közvitézek Francziaországban az ugynevezett vig ficzkók közé tartoznak. Hivatalos adatok szerint a közemberek felerésze nem tud olvasni, az illyenek azzal vigasztalják magukat, hogy nem lesz belőlük káplár, a kinek magán kivül még másokért is felelni kell.

Az utazók, a kik Francziaországot bejárták, egyhangulag állitják, hogy a midőn előszőr láttak egy franczia zászlóaljat kiállitva, egészen megcsalatva érzék magukat. A legénység sovány és gyenge testalkotásu: mozdulata szabálytalan, könnyed és hanyag s mi a ruházatot illeti, a csinosságra sem nagy figyelmet forditanak. Azonban a külső csal: a kiaszott arczu katona edzett izmokkal bir; a látszólagos hanyagság szine alatt az önbizalom ereje rejlik; az öltözetbeli csinosság helyébe a kényelem és czélszerüség rendszere van behozva.

A franczia hadseregben van 100 ezred sorgyalogság. Béke idején egy ezredben van 2 mozgó, és tartalék zászlóalj. Az előbbiekben van 8 század, a tartalékban 7. – Midőn a zászlóalj sorba áll, a széleken az egyik század granátosokból, a másik könnyü gyalogokból áll. E két század „válogatottnak, (d”elite) a többi hat középpontinak neveztetik (Compagnies du centre.) A válogatottak közé nem vesznek ollyan ujonczot, a ki legalább már 6 hónapig a középszázadokban nem szolgált volna.

Háboru idején, minden zászlóalj két századot külön választ s akkor ezekből a 4-ik zászlóalj alakul; a szabadságosak behivatnak, s az ezred létszáma 4000 emberre emelkedik.

A franczia gyalogság kék kabátot visel, melly majdnem térdig ér. A nadrág téglavörös. A granátosok vörös vállrojtot voltigeur századok sárgát viselnek. Az előbbiek e mellett jelként vörös posztóból égő granátot, az utóbbiak vadászkürtöt viselnek.

A vadászok (10. sz. kép) összesen 20 zászlóaljat képeznek. 1851-ben még csak 10 vadászzászlóalj létezett, a mostani kormány kitünő figyelmet fordit e fegyver-nemre, s a zászlóaljak egymást felváltva, Vincennes-ben szoktak begyakoroltatni, azért is vincennesi lövészeknek neveztetnek. Egyenruhájuk hasonló a sorgyalogságéhoz, azon különbséggel, hogy zöld vállrojtot viselnek, s a bevarrások (pasepoils) sárgák.

11. sz. képünk a gyalogságnál létező trombitást, dobost, karvezetőt és az ezredbeli ácsot tünteti elénk.

A tüzérség (12. sz. kép) a franczia hadsereg legjelesebb osztálya. A leghiresebb franczia tábornokok a tüzérségen kezdik pályájukat. Az „Ecole politechnique” világhirü intézet, s ezenkivül a tisztek és altisztek számára külön iskolák léteznek.

A tüzérségben van: 5 ezred gyalog-tüzér, 7 ezred lovassági tüzér, és 4 gyorslovas tüzér. Összesen 16 ezred 197 üteggel, 60,000 ember, 49,000 ló 1182 ágyu. A jelen évben behozott vontcsövü ágyuk gyakorlati czélszerüsége, a lefolyt olasz hadjáratban fényesen bebizonyult s azóta más hatalmak is elfogadák az uj rendszert. Megjegyzendő, hogy a franczia tüzérek rövid lőfegyvert is viselnek, melly széles szuronynyal van ellátva.

13. sz. képünk három markotányosnőt ábrázol. A széles karimáju kalapot viselő a gyalogságnál, a másik szemközt az előbbivel a zuavoknál, a harmadik közből a lovasságnál van alkalmazásban.

(Folyt.)