Báró Hübner Sándor.

BÁRÓ HÜBNER SÁNDOR.

A jelen eseménydus évben, a diplomatikai világban, nem igen találkozunk olly névvel, melly Hübner Sándor báróénál többször emlittetett volna.

Elkezdve, az ujévi tisztelgés alkalmával, a Napoleon császár ajkairól származó elhiresült szavaktól, egész a lefolyt háboru kitöréseig, s azután is jelen pillanatig, Hübner báró tevékeny szereplését mindenütt ott látjuk az események szinvonalán. Tudjuk, hogy Európa pénzcsarnokain milly változásokat hozott létre a hir, ha a lapok irták, hogy Hübner báró Tuileriák palotájában vagy a Compiegnei mulató kastélyban szivesen látott, s kitüntetett vendég volt, a francziák császára hosszasb ideig barátságosan beszélgetett vele, vagy a fényes udvari estélyeken a császárnéval tánczolt.

Hübner Sándor született Bécsben, nov. 26-kán 1811-ben. Elvégezvén a bécsi egyetemben tanulmányait, Olaszországba utazott, hogy az ottani viszonyokkal megismerkedjék. 1833-ban visszajött Bécsbe, s ott a nagy tehetséget korán sejtető ifju, azonnal feltünt Metternich herczeg előtt, ki is őt sját hivatali körében alkalmazta.

A diplomatikai pályára 1837-ben lépett először, midőn Apponyi gróf nagykövet kiséretében Párisba utazott. Innen egy év mulva visszajött Bécsbe, s ott személyes jelentést tett azon előhaladásról, mellyet Lajos Fülöp francziák királya, 1830. óta, politikájának kifejtésében előmutathatott. Ez időben Ausztria hosszas vonakodás után diplomatikai viszonyba lépett az uj portugal kormánynyal. 1841-ben a bécsi kabinet elismerte Donna Maira da Gloria királynő kormányát, s Hübner ur mint követségi első titkár utazott Lisszabonba. – Három évvel később Hübner ur főkonzuli minőségben jelent meg az irodalmilag és kereskedelmileg olly fontos Lipcsében.

1848-ban ismét Olaszorwszágban látjuk őt a birodalom érdekében működni. Ez időben igen fontos és nagy bizalmat igénylő helyet foglalt el Rajner főherczeg milanói udvarában. A mozgalmak kiütésekor a felkelők által fogságba tétetett, honnan azonban kicserélés által nehány hónap mula kiszabadult.

Az 1848-ik év végén Schwarzenberg herczeg miniszteriuma idejében Hübner ur Olmüczben hivataloskodott, s közhir szerint ő fogalmazá azon nagy fontosságu okiratokat, mellyek az uj rendszernek alapjait megveték.

1849-ben Hübner ur, különös megbizatással Párisba küldetett, s egy pár hónap mulva, mint Ausztria teljhatalmazottja nyujtá be a franczia köztársaság elnökének, megbizó levelét.

Ez időtől fogva Hübner ur megszakitás nélkül képviselé a birodalmat a franczia kormány mellett. Midőn Bonaparte Lajos, III. Napoleon név alatt a franczia trónt elfoglalá, Hübner ur ausztriai birodalmi báróságot nyert; mint követ befolyását arra használta, hogy a két birodalom között a barátságos viszonyt a nehéz időkdaczára is fentarthassa. Hübner báró tevékenységét nagy magasztalással emelék ki a lapok a keleti háboru idejében is, midőn Ausztria politikája a nyugati hatalmak felé hajlott, s nem követi Oroszországot azon veszélyes utra, mellyet ez utóbbi hatalom 1853-ban megkezdett. Ekkor Napoleon császár őt a becsületrend nagy tiszti keresztjével diszité fel.

A legujabb idők eseményei, olvasóinknak friss emlékezetében vannak. Január 1-én, midőn Napoleon császár, az uj évi tisztelgések alkalmával ugyszólván a hadizenet előhirét adá a világnak, az ausztriai követnek komoly és férfias magatartása átalános elismerésben részesült. Midőn april végén Hübner báró elhagyá Párist, a követségi palota előtt egész sorát lehete látni azoknak, kik baráti érzelmeiktől vezéreltetve a távozótól bucsut venni jövének.

A háboru folyama alatt Hübner báró római követté neveztetett, azonban augusztusban a legmagasabb bizalom folytán, az uj miniszteriumban az épen akkor ujonan felállitott rendőri tárczát nyeré. – A báró urnak ez utóbbi hivatalkörében kifejtett tevékenységét előszámlálni s azon okokat, mellyek őt rövid két hónapi hivatalos működés után lelépni ösztönözék, (s mik között Magyarország neve is előfordult) megvitatni, a politikai hirlapok rovataiba tartozik, s ott bővebben is szólottunk róla.