Trencsén várromjai.


A regényes Vágvölgy: Trencsén várromjai.

A hasonnevű cs. kir. város felett, a Vág balpartján emelkedik a hajdan hires trencséni vár. A megye is e vártól nyerte nevezetét. Némellyek szerint itt római telep volt, a vár épittetése Terentius római vezérnek tulajdonittatik, kitől egyszersmind a vár elnevezését is származtatják. Hogy mennyire lehet való ez állitás, nem tudom, sőt kételkedem, hogy ezt történelmileg lehetne bebizonyitani.

Annyi bizonyos, hogy már őseink bejövetelekor fennállott, s hogy egyik nevezetes határerősségünk volt. – Az Árpád, törzs uralkodása korszakában a királyok birták. Az Árpád-törzs reánk nézve szerencsétlen kihaltával bekövetkezett nagy nemzeti zavarban Csák Péter foglalta el... Fiának, a hires vitéz Csák Maténak, ez lőn családi fézke, fő erőssége. Sokat áldozott arra, hogy e vár mind erősség, mind fény és nagyszerűség tekintetében jeles nevéhez méltó lehessen. Ezen vártól vette fel a történetileg fényes emlékű Trencséni melléknevet is. Róbert Károly, miután végre iszonyu belvérengzés után tulnyomó ereje győzedelmeskedett, a trencséni várat az ehez tartozó uradalommal együtt Bebek György tárnokmesterének adományozta. Később a rettenetes hirű Stibor erdélyi vajda birtokába került.

Felejthetetlen Mátyás királyunk többször megfordult itt, legkedvesebb mulató helyei közé tartozott. Utóbb a fényes érdemeket szerzett Zápolyának adta, ki sok gondot forditott reá, s egyikét a leggyönyörüebb kerteknek varázsoltatta környékére. Az ottani 76 ől mélységű sziklakutat is, a monda szerint, ő ásatta volna török foglyok által.

Katzianer császári vezér 1528-ban kemény ostrom alá vevé a várat; azonban Bocskay s Kozár, Zápolyának lelkes kapitányai olly elszántan védelmezték 1000 fegyveressel a várat, hogy a császári nagy sereg kénytelen volt több izben visszahuzódni; csak akkor sikerült e várat elfogllnia, midőn a várban támadt szerencsétlen tűz a lőszereket felemésztette.

1555. I. Ferdinánd az uradalommal együtt Thurzó Eleknek adományozta, ki a várat saját költségén ismét fölépité romjaiból. A Thurzó család birtokábn azonban nem maradt sokáig, 1558-ban Forgách Imre nyerte el.

1600-ban Illésházy István birtokába került, ki, miután a reá nehezült árulási vád miatt Lengyelországba menekült, a várat Bocskay seregei foglalák el. Később Illésházy ismét visszatért s erélyes közremunkálásával a békét helyreállitotta. A király, imigyen bebizonyodott hűségéről meggyőződvén, elvett jogait és javait s igy Trencséut is visszaadá; mit az Illésházy család magva szakadtáig birt is.

Ujabb időben a várat, a hozzá tartozó uradalommal b. Sina Simon vette meg.

E század elején még lakható állapotban volt, – most is lakható ugyan, de már csak a baglyoktól. Volt idő midőn e vár fénye nem egy királyi lakot árnyékolt be.

A kőhalmazok között több kőlapot találhatni feliratokkal s Thurzó, forgach s Illésházi czimereivel. A tető alatt álló magas vártorony kivételével minden melléképület födetlenül...alázatosan ... fogadja a könyörületet nem ismerő időnek romboló csapásait.

A kilátás messze terjed s valóban meglepő.

A Vág alatt elterülő hasonnevű várost a Vág jobb partjával fahid köti össze.

(Folytatása köv.)