Ipar, gazdaság, kereskedés.

— (Hernyók soksága.) Kalocsáról irják: Az egész aprilis valódi majus volt. Esőt szép meleg nap, s ezt viszont eső váltá fél; innen van az, hogy a gazdát mindenféle vetés a legszebb reményre jogositja, azonban csakhamar elkomorul, ha gyümölcsfáira gondol, mert hiszi, hogy azok menthetetlenül a hernyók áldozatai lesznek. Olly sok a hernyó, hogy legöregebbjeink nem emlékeznek ennyire. A fákon, bokrokon, sőt az utakon is töméntelen sokaságban tanyáz. Nincs gát ez ár ellen, bekenik a fákat kulimászszal, bekötik csöpükóczczal azok derekát, mind hiába, az ottvesztek hátán is fölmásznak. Nevetségig bámulatos nézni, miként vándorolnak az uj szőlőből árkon, kocsiuton keresztül az ó szőlőbe. És e csapás annyival megfoghatlanabb, miután a fákat kellő időben eléggé megtisztogatták fészkeiktől.

— (Kukoriczából mégis lesz papiros.) Diamanti találmánya, — irja a D—ü, — kukoricza szálakból és levelekből papirt késziteni, mégis a valóság terére lépend, még pedig a Bánság földén. A kincstár t. i. Budinczon vagy más alkalmas helyen e czélra gyárt fog felállitani, hol eleinte félgyártmány — azaz olly czikk, melly más papirgyárakban tökéletes papirrá átdolgoztatik, — és boritékpapir fog készittetni, később pedig a papir egyéb fajai is fognak gyártatni. A kormány nem szándékozik e gyárt egyikjövedelmi forrásául, vagy egyedáruságnak tekinteni, hanem gyakorlatilag meg akarja mutatni ezen papir-készités módjának hasznosságát, és ezáltal más iparosokat is buzditani, hogy a haszonvehető rongyok készletének mindinkábbi fogyásánál ezen iparágat felkarolják.