A mechitaristák temploma Erzsébetvároson.
(Erdélyben.)


A mechitaristák temploma Erzsébetvároson.

A V. U. mult számában adtuk e derék erdélyi város rövid ismertetését s mondtuk hogy e csupán 2000 lakossal biró hely, különösen templomainak nagy száma és szépsége által tünik fel. Ugyanott közöltük a plebánia templom rajzát; mai számukban veszik olvasóink a mechitaristák templomaét, melly első tekintetre igen nevezetes épitménynek mutatkozik s ékszereinek és ruháinak gazdagságán, oltárképein kivül, benne a sz. Ilonát ábrázoló kép valódi remekműnek mondatik.

Álljon itt még nehány szó e szerzet ismertetéseűl. Mechitaristáknak neveztetnek azon örmény szerzet tagjai, melly a fiatalság nevelését s tudományos buvárkodást tüzte ki czéljául, s e végett küldi tagjait a távol keleti tartományokba. Alapitója Mechitar vagy Mkhitar (azaz: Vigasztaló) volt, ki 1676-ban született Kis-Örményországban. 20 éves korában pappá lett, s régi szándékát valósitva egy társulatot alakitott olly czélból, hogy nemzete hanyatlásának ellene dolgozhasson. – 1700. körül kilencz barátja csatlakozott hozzá Konstantinápolyban, kiket bizonyos egyházi szabályok által fűzött magához. Üldözni kezdték s ő Moreába menekült, hol a velenczei kormány megengedte neki, hogy kolostort és templomot épithessen. 1712-ben IX. Kelemen pápa megerősité a szerzetet. Midőn a törökök Moreába nyomultak, Velenczébe vonult, hol Sz. Lázár szigetét adták át neki, hogy ott templomot s zárdát épitsen. Ezeket szerencsésen bevégzé s meghalt 1749-ben. – E szerzet tagjai tudományosságuk által tüntek ki mindig, számos és nevezetes munkákat bocsátottak ki az irodalom minden ágában. E kolostor mintegy középpontja az örmény irodalmi mozgalmaknak s egy hirlap is jelenik meg itt, mellyet keleten igen sokan olvasnak. – 1801. óta Bécsben is létezik egy mechitarista-társulat, melly irodalmi munkálatokon kivül a neveléssel és közhasznu munkák kiadásával foglalkozik; illyen van Münchenben is, s ezekkel áll összeköttetésben az erzsébetvárosi mechitarista-collegium is.