Nagy- és Kis-Czenk.
(Sopronmegyében.)

Soprontól keletnek másfél mérföldnyire fekszik: Czenk. Áll Nagy-Czenk mezővárosból és Kis-Czenk faluból, mellyek együvé olvadva, termékeny sikon terülnek el, mellynek regényességet a közel halmok és a távolban kékellő hegyek, adnak.

Osztrákhon határától Czenkig alig találni magyar vendészerető tüzhelyt, alig hallani magyar szót, – azért mondják aztán e vidék lakosai, hogy: „Czenken kezdődik Magyarország.”

Czenken van hazánk egyik legczélszerübben rendezett váltógazdasága, s valóban olly meglepő rendben látszik itt minden, hogy méltó bámulat foglalhatja el a szemlélőt. Eperfa-szegélyezte utak határitják egymástól a földrészeket, eperfák, mellyek itt selyembogarak tenyésztésére használtatnak; répa termesztetik itten, mellyet a közelben füstölgő répaczukorgyár fölhasznál, s igy van itt mindvégig a telkeken, az anyaföld a leghasznosabb termények szülésére kényszeritve.

E szép intézkedések éltető lelke, Hajnik János egyik legjelesebb hazai gazdánk, kinek arczképét a V. U. 1857. 4-ik számában közlöttük s kinek Isten engedje azon időt megélni, a mellyben e szép gazdaságot megpillantva, ez okból felkiálthasson: „Itt kezdődik Magyarország.”

Nem levén czélunk e gazdaságot, itt közelebbről megismertetni, – olvasóink figyelmét a következőkre kérjük ki.