Mária-czeli emlékszobor.

Épen e napokban van egy éve, hogy ő eminentiája az ország biboros primása 232 egyházi s a 25,000-t meghaladó világi személy kiséretében a hétszázados ünnepre, Mária-Czelbe, buzgó magyar őseink kedves bucsujáró helyére, ritka ünnepélylyel zarándokmenetet vezetett (1857. sept. 8.). Mult évi folyamunkban bővebben emlékeztünk ez ünnepről. Honi müvészeink köszönettel emliték föl, hogy az emlék-ajándokokat ez alkalomra mind itthon készitteté ő eminentiája. Annak idejében ezekről több lapban volt bővebb tudósitás. Jelenleg itt csak azon nagyszerü emlékajándokról akarunk megemlékezni, mellyet Patics Ferencz, pesti arany- s ezüstmüves készitett, s melly olly figyelmet gerjesztett, hogy a müértök által valódi remekműnek nyilvánittatott.

Ez emlékajándoknak, mellyet most rajzban mutatunk be, részei ezek. Hosszas ezüst talapzaton áll egy ezüst oszlop; ezen tiszta aranyból a mária-czeli csudálatos szobor mása; ezek magassága együtt a két lábat meghaladja. E szobor előtt van egy főpapnak térdelő szobra, ő eminentiáját ábrázolva, a mint egy vánkoson a magyarországi egyházak anyjának, az esztergami főegyháznak jelképében, Magyarország valamennyi egyházát a szent Szűznek további pártfogásába ajánlja. A vánkoson levő esztergami templom-minta remekmű ezüstből. Az oszlop alján négy arany táblácskán e szavak vannak vésve:


Mária-czeli emlékszobor. (Készité Patics Ferencz, utánönté Vandrák Sám. Pesten.)

Az első táblán:

„Isten Anyja, Hazánk Nagyasszonya, Magyarországi Hiveid Fiui Tiszteletét fogadd el.”

A második táblán:

„Az Esztergami Anya-Egyházat Magyarország Többi Egyházival Tartsd meg Kegyes Pártfogásodban.”

A harmadik táblán:

„A Római Pápára, Az Apostoli Királyra, s Magyar Hazánkra add Anyai Aldásodat.”

A negyedik táblán:

„1857, szeptember 8-dikán Mária-Czelben bemutatta Nagy-Kéri Scitovszky János Bibornok, Magyarország H. Primása, Esztergami Érsek.”

Van a térdelő előtt egy ezüst könyv, mellyet ki lehet nyitni, hogy irományt lehessen bele tenni. Tétetett is bele egy pergamenczédula. – A czédulán ezek vannak:

„Cari cives Mariani! Adhaerete Magnae Dominae Vestrae, quae se vobis saepissime Matrem esse monstravit!! Scribebam in Cellis Marianis festo Nativitatis B. M. V. Anno 1857. Aetatis meae prope septuagesimo secundo. Joannes Cardinalis Scitovszky P. H. A. St.” (Mária országának kedves polgárai! Ragaszkodjatok Nagy Asszonyotokhoz ki igen gyakran megmutatta nektek, hogy Anyátok. Irám Mária-Czelben Kisasszony napján 1857-ben életemnek közel hetvenkettedik esztendejében. Scitovszky János bibornok, Magyarország primása, esztergomi érsek.) – Ugyan-e czédulára nehányan a jelen volt egyházi méltóságok közől folytatólag ezeket irták:

„Mementote etiam nostri, qui eadem die Magnam Dominam Nostram in Cellis Majoribus jugi devotione venerabamur, Augustinus Roskoványi Episcopus Vaciensis. Josephus Viber Episcopus Haliensis. Emericus Tóth, Praep. de Viridi Campo Strigon. Andreas Lipthay Praep. s. Thomae. Sigismundus Daróczy Can. V. Eccles. Andreas Schirgl, Canon. Strig. Vicar. Tyrnav. Joannes Bucsegh Can. Strig. Theodor Ordódy Canon. Strig.” (Emlékezzetek meg rólunk is ugyan az nap Nagy Asszonyunkat Mária-Czelben álhatatos ájtatossággal tisztelők. Roskoványi Ágoston váczi püspök, Viber József haliai püspök, Tóth Imre esztergom-zöldmezői prépost, Lipthay Endre szent-tamási prépost, Daróczy Zsigmond pécsi kanonok, Schirgl Endre esztergami kanonok nagy-szombati helynök, Bucsegh János esztergomi kanonok, Ordódy Tivadar esztergami kanonok.)

E pergamen-czédulát sept. 9-kén 8 órakor ő eminentiájának a bibornoknak kegyes meghagyásából a czeli kincstárőr jelenlétében Zalka János az emlitett ezüst könyvecskébe zárta.

Ez emlékajándoknak egyik részét, t. i. a sz Szűz szobrát az oszlop és talapzattal együtt sárgarézből ügyesen utánöntve, jelesen kidolgozá s megaranyozá és ezüstözé Vandrák pesti bronzmüves. E szobrokból már több főrangu uraság rendelt meg példányokat. – Valóban olly csinosak azok, hogy valamint méltó diszei a termeknek, ugy szép mutatványai is a honi iparmüveknek. Az ide mellékelt kép az egésznek 1/3 mérveszszőre készitett fényképe után van metszve.

Illy megezüstözött érczszobor másolatokat Glanz József, bécsi akademiai müvész is ajánl aláirási uton 25 pftjával.