IV. Teplicskai várkastély.

Teplicska északról kopár hegyekkel vétetik körül, azok legmagasabbikán Sztrányon maiglan is észrevehetők épületmaradványok; a fürge gyerköczök gyakran játszanak e romokban talált érdekes kövekkel, nem gyanitva, hogy azokból épült falakban egykor kardos szerzetesek laktak. Világosan fel lehet itt ösmerni pinczeüregeket, s egy régóta beomlott kutat. – A népmonda szerint templáriusok voltak ezen romok egykori lakói. De ez régen lehetett. A történet lapjain fel nem jegyezték eldődeink e hegy nevezetességét, csak a szóhagyomány utján jöhetünk ismeretére. – A hegy alatt szép s termékeny róna terül, mellynek közepén a kék Vág kigyózik, annak fekete földjét hullámaiba nyelve, s más határokba rakva le. Itt-ott nevezetes helységek csinos kastélyokkal s magas tornyokkal töltik be a termékeny térséget; s hogy a szemet gyönyörködtető tájból semmi se hiányozzék, zöld berkek s mesterkézzel ültetett gyümölcsös- és mulató-kertek egészitik ki a panorámát. Épen az emlitett nevezetes hegy lábánál sürű lugas s kertek közepében emelkedik, egy (langyos vizet télen is magukban foglaló s gőzölgő posványok s ingoványoktól körülvett) kis mezőváros. – Meleg fürdők egykori itt létéről beszél a nép, s gyanitását a helység Teplicska (meleg fürdő) elnevezése is igazolja. De ez is régen lehetett, ma nyomára nem akadunk az egykori fürdőhelynek, bár azt is tudjuk, hogy Teplicska már 1300 esztendőben plébániával birt. Teplicska keleti bejárásánál, gyümölcsös s tágas kertek közepében áll a képünkön látható három tornyu várkastély, mellynek épitői nemcsak kéjelemre, de biztosságra is számitottak az akkori zavaros időkben. – Teplicska egykor Sztrecsnóhoz tartozott, s mint amaz, király birtoka volt. 1420-ban Zsigmond király gróf Dersffy Szaniszlónak adá Sztrecsnót s Teplicskát is, s bár később Sztrecsnó a királyhoz visszajött, Teplicska mégis egész a XVI. század végeig a Dersffyek birtokában maradt, s még 1583-ban Dersffy Miklós s neje Prényi Borbála a zsolnai s teplicskai templomok épitői, laktak Teplicskán. A Dersffyek korszakára esik az erőd épitése is. – Utánuk hadadi báró Wesselényi Ferencz volt ura, s pártos terveit a közellevő lengyel s magyar nemesekkel itt forralta.


Vágvölgyi képek: IV. Teplicskai várkastély.

Ennek halála után az erődöt Tököli hadai foglalták el. – Tököli legyőzetése, Buda visszavétele s az 1699-ben a törökökkel Karloviczon 25 évre kötött béke idejében, a lengyel származásu gróf Lövemburg János jutott bitokába a teplicskai erődnek s uradalomnak. Ezen ájtatos ur a templomnál levő lorettói Mária kápolnáját épittette, hol Bosnyák Zsófia tetemei vannak letéve.

Holta után utódja lett veje, gróf Windischgrätz. Ennek unokája, Mária Terézia uralkodása alatt a nem csak szép, sőt fényes várkastélyt, s a mellette álló nagy épületeket is épitteté mostani alakjára, – s egyuttal gyolcs s gyapju-gyárt nyitott. De az ipar- s üzletpangás miatt, ez anyagi jólétre czélzó tervével kénytelen volt felhagyni. Ő sokat tőn Teplicska emelésére, ő vivta ki M. Teréziától Teplicskának mezővárosi jogát, s korábban jul. 18-án hires vásárok tartattak itt. – Czélja kivitelében megtörve, Teplicskát a genuai köztársaságnak adá el, ettől az olasz gróf Solignac vevé meg a várkastélyt, tőle báró Sina György 800,000 fton, s ma a nagy hazafi b. Sina Simon bírja. – A kastélyban most gazdasági tisztek laknak, a folyosón harczias leventék, s e vár egykori birtokosainak arczképei láthatók. A középső toronyról gyakran szólalnak meg harangok, az ájtatos vidék népét a kicsiny, de csinos s izlésteli vártemplomba isteni szolgálatra hiván. Az egykori gyár epületei, ma gazdasági helyiségekké váltak, s mint egy századdal ezelőtt épitőjök az ipar előmozditásán működött: ugy mostani urok a földmivelést s gazdászatot nagy szorgalommal s sok áldozattal mozditja elő. – Tagositott róna határában örömmel láthatni vas ekéket, vető, szóró s egyéb gazdasági gépeket, posványos rétjein csatornákat s árkokat, földjein pedig bő áldást.

(Folytatása követk.)