A trónörökös születése s keresztelése.

Testvérlapunk, a Politikai Ujdonságok közelebbi számában közlöttük azon örömhirt, miszerint Császárné Ő Felsége szombaton. f. e. aug. 21-én esti 10 óra 15 perczkor Laxenburgban szerencsésen trónörököst szült.

A keresztelési szent ünnepély hétfőn, aug. 23-án d. u. 2 órakor egész pompával ment véghez, mellyről a Budapesti Hirlap hivatalos részében következőket olvassuk:

A fönnemlitet óra alatt egybegyült a cs. kir. férfi udvari személyzet teljes diszben, a palota- és lakosztályképes hölgyek pedig ékszeres kerek ruhában, az ünnepély számára rendelt helyiségekben Laxenburgban. Az apostoli nuntius (karingben) közvetlen a keresztelő teremben számára készitett helyre ment.

Midőn minden készen volt, ez Ő cs. k. Apostoli Felségének a cs. k. főszertartásmester értesitése folytán a cs. k. első főudvarmester álal jelentetett.

Ő Felsége fölkelvén, a magas Uraságok Ő cs. k. Fenségeikkel és a főherczegi ajával, ki az ujszülött gyermeket gazdagon himzett vánkoson vivé, valamint az Annak számára rendelt női szolgaszemélyzettel, Császárné Ő Felsége benső teremeiből kiindult.

E teremekből kiérvén, t. i. az első emelet teremében, a főherczegi aja az ott készen álló hordszékbe ült, aztán átvevé az időközben a cs. kir. első főudvarmester által a vánkoson tartott fenséges gyermeket, a hordszék bezáratot s a menet megindult a főlépcsőn lefelé, a cs. k. főudvari marsall, továbbá nehány császári királyi titkos tanácsos, kamarás, asztalnok és nemes apród előlépte mellett, kik e végett az épen emlitett teremben gyültek egybe, a folyosókon keresztül a keresztelőterembe. Az uton, mellyen a menet elhaladt, cs. k. testőrök és várpalotai őrök álltak.

A rend következő volt: két cs. k. udvari irnok, a cs. k. nemes apródok, kt cs. k. kamarai irnok, a cs. k. asztalnokok, a cs. k. kamarások, a cs. k. titkostanácsosok, a cs. k. főudvari marsall, a Főherczeg Urak Ő cs. k. Fenségeik főudvarmestereiktől oldalvást kisérve.

Ő cs. k. Apostoli Felsége.

A cs. k. legfőbb kamarás, a cs. k. testőr-századosok és a cs. k. első vezérsegéd szolgáltak kiséretül.

A Főherczegi aja a Fenséges gyermekkel a hordszékben.

A cs. k. első főudvarmester és két herczegi rangu cs. k. kamarás, továbbá a női szolgaszemélyzet következtek.

A Főherczegnők Ő cs. k. Fenségeik, főudvarmestereik s főudvarmesternőik által kisértetve.

Cs. k. arciére-testőrök szolgáltaták a mellékkiséretet, a legmagasb s magas Uraságok mindkét oldalán.

A gyülekezeti terem előszobájában a hordszék felnyittatott, a cs. k. első főudvarmester átvevé a párnát a fenséges gyermekkel, a két herczegi rangu cs. k. kamarás mindkét oldalról hozzája csatlakozott, s a gazdag takarót tartá a kisded fölött, mire a menet tovább indult.

A keresztelési terembe érkezve a cs. k. első főudvarmester, a fenséges keresztelendő gyermekkel, az oltárnál álló s az ezen ünnepélyre meghivatott érsekek, s püspökök, valamint saját segédlete által környezett bécsi bibornok-herczegérsekhez, mint a pontificanshoz közeledett. – Ferencz-Károly Főherczeg ő császári Fensége, mint keresztatya, balról foglalt helyet a cs. k. első főudvarmester mellett; Ő cs. k. Apostoli Felsége, s a fenséges Uraságok az előrekészitett térdeplőpadokhoz mentek; az aja, a női szolgálati személyzettel az asztal közelében az oltár epistolaoldalán foglalt helyet; valamint a többször emlitett két cs. k. kamarás is.

Erre a pontificans az exorcismust olvasá és föltette a szertartási kérdéseket, mellyekre a fenséges kereszatya felelt.

A cs. kir. első főudvarmester azután átadá a főherczegi ajának a fenséges gyermeket, kit az a mellékasztalra helyezve női segédlettel szükség szerint kipólyáztatott.

E közben a pontificans megmosá kezeit és az oltár közepe elé a lépcsőre lépett.

Az aja ekkor a fenséges keresztelendő kisdedet az oltár előt a cs. k. első főudvarmesternek adta át, ki azzal a pontificans elé lépett. A fenséges keresztatya bal oldalra állva jobb kezének ujjait a gyermek háta alá téve felelt a pontificans által tett keresztségi kérdésekre, mire a keresztelés végrehajtaték. Az ujszülött fenséges Koronaherczeg a szent keresztségben: Rudolf Ferencz Károly József neveket kapott.

Ennek végeztével a fenséges keresztatya elfoglalá helyét a többi magas Urságok mellett. A főherczegi aja pedig a megkeresztelt gyermeket a mellékasztalra vitte, hol az ismét bepólyáztatott, azután az előbbi módon a cs. k. első főudvarmester által a vánkoson a két herczegi rangu cs. k. kamarás segédlete mellett a fölebb emlitett előszobáig, s erre a főherczegi aja által a hordszékben a lakosztályba visszavitetett. Ez alkalommal két cs. kir. arcière-testőr szolgáltatá a mellék-kiséretet. A cs. kir. első főudvarmester, s a két cs. k. kamarás erre a lakosztályból visszatért a keresztelési terembe.

A fenséges megkereszteltnek a keresztelési terembőli elvitetése után a pontificans a Te-Deum-ot kezdé énekelni, melly a cs. kir. udvari zenekar által trombita- s dobszó nélkül énekeltetett el, s melly alkalommal hat cs. k. apród viasz gyertyákkal tett szolgálatot.

A pontificans a Te-Deum bevégeztével, püspöksüvegben s bottal Ő cs. k. Apostoli Felségéhez közeledett s meghajlás által szerencsekivánatát fejezé ki, ezután a papsággal együtt az oltárnál megállott.

Ő Felsége a fenséges Uraságokkal fölállott, trombita s dob-szó mellett elhagyá a keresztelési termet, s csupán a legközelebbi környezet álal kisértetve az e végre előkészitett szobába vonult vissza.

Miután egy ideig ott mulatott Ő cs. k. Apostoli Felsége, a magas Uraságokkal a gyűlekezeti terembe méltóztatott menni hogy kört tartson, s a szerencsekivánatokat elfogadja, mire Ő Felsége s Ő Fenségeik a lakosztályba tértek vissza.

* * *

Ő cs. k. Apostoli Felsége f. é. aug. 22-ről kelt legfelsőbb kabineti iratánál fogva, az ujszülött Rudolf Főherczeg Ő császári Fenségét, mint koronaherczeget, a legfelsőbb Császárháznál fönnálló ősi szokás szerint, az arany-gyapjas renddel, minden szertartás elengedése mellett, megajándékozni méltóztatott.

Ő cs. k. Apostoli Felsége f. hó 24-diki legfelsőbb határozata által a Fenséges Koronaherczeg Rudolf Főherczeg Ő császári Fensége szerencsés születése alkalmából Bécs birodalmi fő- és székváros szegényei számára husz ezer pengő forintnyi kegyajándékot határozni és legkegyelmesebben megrendelni méltóztatott, hogy annak kiosztásánál főleg a megszorult iparos és munkás osztályokra, továbbá a szégyenlős szegényekre legyen tekintet.

– A Fenséges Koronaherczeg születése örvendetes eseményének alkalmából Karácsonyi Guido földbirtokos 100,000 ftnyi összeget, ebből 20,000 ftot a szerb vajdaság s a temesi bánság számára ajánlott fel jótékony czélokra, s annak hovaforditását Albrecht Főherczeg magyarországi Főkormányzó Ur Ő császári Fenségének magas belátására bizta. Ugyanazon örömdus alkalomból, s annak maradandó emlékére, a debreczeni községi bizottmány, az evangelicus-helvét hitvallásu egyháztanácscsal együtt, 100 segélyreszorult személy számára egy 160,000 ftnyi tőkével ellátott szegényápoló-intézetet alapitott. – Ezen nemes szivű s hazafias érzületet tanusitó örvendetes jótékonysági tettek a legmelegebb köszönet kifejezése mellett juttatnak köztudomásra.

(B. P. H.)