Az ajnácskői fürdő.
(Nyilt levél báró Kemény Gábor urhoz N.-Enyeden.)

A természet három országából olly dusan van megáldva édes hazánk különféle termékekkel, miszerint merész állitás nem leend, ha azt mondjuk, hogy nincs ország, melly vele különféleség tekintetében mérkőzhetnék.

A természet-adta termékekből különösen megragadó figyelmet érdemelnek honunk ásványvizei s fürdőforrásai. Olly számmal és minőségben vannak ezek, hogy ha a természet nyert adományait az emberiség jólétére elkészitő művészet megtenné azt, mit tennie kell; a külföld mindennemü ásványvizeit nélkülözhetnők.

Vannak elsőrendü s jelenleg már jó hirben álló vastartalmu vizeink, minők: a szliácsi, balaton–füredi, ranki, bártfai, suliguli, szulini s a kevésbé ismeretes ajnácskői stb. Vannak nevezetes kéntartalmu vizeink, minők: a budai, parádi, az igen kevéssé ismeretes kácsi, kékedi, csernyelyi stb. Vannak különös olvasztó s oszlató erővel biró több nemü sótartalmu vizeink, minők: a pöstényi, szobránczi, tepliczi, szalatnyai, lublói, harkányi, erdőbényei stb. Sőt van egyetlen ismeretes ibolót tartalmazó vizünk is, t. i. a czigelkai, melly már gyógyvizként árultatik is. Ezeken kivül vannak még ásványvizeink olly számmal és minőségben, hogy elsorolni is sok volna, de a mellyek többnyire műveletlen és ismeretlen állapotban hevernek. Hogy mindezek a szenvedő emberiség állapotának részint enyhitésére, részint gyógyitására alkalmatosakká válhassanak, ahhoz országos pénzerő kivántatnék.

Az eddigelé ismeretes ásványvizeink közt egynehány már jó hirnevet vivott ki magának a körüle czélszerüen rendezett fürdőintézettel egyetemben. És az illyeknek tulajdonosai bizonyosan megkapják a befektetett tőkének tizszeres kamatját, az öntudat azon legédesebb jutalmazásán kivül, hogy a szenvedő emberiség javára a kétes jövő reményében áldoztak.

Egy olly vastartalmu ásványviz létezik Gömörmegye déli szélén épen egy bükkerdő tövében, Nógrádmegyétől ez választván el, – mellynek jelen állása még mitsem jelentő, ámde jövő várakozik reá, nagy és fényes, minővel már Balaton-Füred és Szliács dicsekhetik, ha tulajdonosa igénybe véve a művészet szabályait, a természetadta nyers anyagot élvezhetővé idomittatja. Ez ásványviz az ajnácskői, báró Kemény Gábor tulajdona, melly neki egykor kincsbányává válhatik, ha komolyan felfogva az illy ásványviz és fürdőintézet körül teendők sorozatát, a legszükségesebb kül- és belrendezést égető szükségnek tekintendi; a nemesités, szépités – izlés és kényelemnek pedig évenkint szentelend bizonyos tőkesommát, melly idővel dusan fog kamatozni.

Az ajnácskői ásványviz kitünően vastartalmu, s bármelly hasonnemü vizünkkel is versenyezhet. Szénsavas vaséleg, szénsavas szikéleg és szabad szénsav bőven benne a főfő alkatrészek stb. – Kellemes italul szolgál magában és borral is; és messze vidékre is szállitható erős, suliguli-féle hengerüvegekben. Az ivóforráson kivül van még két fürdőviz-kutja; egyik erősebb, másik gyöngébb és mindkettő olly bő vastartalmu, hogy iszapot hagy maga után a bőrön. Ezeken kivül van még egy kisded forrása, melly a nép száján szemforrás nevet visel. Tudakozódván ez elnevezés után, azon eredményhez jutottam, hogy azt szemfájós egyének kitünő sikerrel használják. Mindenik forrás az idei roppant nagy szárazság daczára is bőven ellátva vizzel.

Az ajnácskői ásványviz hatása vastartalmánál fogva izgatva erősitő, a benne létező olvasztó sók jótékony vegyülete által ollyaténkép módositva, miszerint azt akár a vér vegyületén, akár az életszerves nedvek vesztésén, akár a test és lélek kimerültségén alapuló gyöngeségi betegségekben, kitünő sikerrel használhatják férfiak és nők.

Mi az ajnácskői fürdő égalját és légmérséket illeti: ez minden tekintetben egészségesnek mondható. Maga a fürdő egy déloldali bükkerdő alatt kelettől nyugat felé elnyuló rónán feküvén, az északi zordon szelektől az északi oldalon magasan emelkedő szőlőhegy és északnyugatfelé elterülő erdőség, meg az ajnácskői váromladékot tartó kapuidomu hegy által védett; égy igy kelet meg nyugatfelé levén a völgynek nyiladéka, a változékony viharos időjárástól a tájék meglehetősen óva van, mi fürdőintézetre nézve nem kis előny. – Illy gazdagon áldván meg az ajnácskői fürdőt a természet, csupán és egyedül tulajdonosától függ, hogy az rövid idő alatt honunk első rangu fürdőintézetei sorába emelkedjék.

Hogy ez biztosan és minélhamarább megtörténhessék, következő teendőkre volna szükség.

Először: A források vize vegyileg megvizsgálandó, még pedig mind mennyiségileg, mind minőségileg, hogy világosan kitünjék az alkatrészek egymáshozi aránya s viszonya, s ezeknek nyomán meghatározni lehessen, minő betegségekben és az egyéniséghez alkalmazva milly mértékben használható az ivóviz; mellyik fürdőviz alkalmas egyik vagy másik betegnek és a kor ez vagy amaz időszakában. Illy biztos utmutató nélkül csak tapogatózva, néha haszonnal, néha önmagoknak kártevőleg használhatják azt a betegek, mi a fürdőintézet hirnevének megalapitására lényeges befolyással van. Az ajnácskői ásványviz, tudtommal, még eddigelé vegytanilag nincs megvizsgálva, tehát ennek tudományosan kimeritő vegybontása egy nevezetes vegytanárra lenne bizandó, kinek neve s tekintélye kezeskedvén a vizsgálat minden kétséget kizáró hitelességéről, az adatok vagy ujságlapokban közöltetnének országszerte, vagy pedig külön röpirat alakban kidolgozva tétetnének közzé.

Másodszor: Elkerülhetlen szükséges, hogy a fürdőintézetnek orvosa legyen. Orvos nélkül még egészséges emberek sem használhatnak fürdőt czélszerüen, annyival inkább azok, kik gyógyczélból látogatnak meg valamelly fürdőt. Mindenki átláthatja, miszerint az ásványviz vegybontása után az alkatrészek minő- s mennyisége s ezeknek egymáshozi arányához képest csak orvos határozhatja meg, hogy mellyik beteg, milly mértékben ihatja a gyógyvizet, és milly módositással használhatja a fürdőt. Ugy szintén azt is csak orvos határohatja meg, hogy a betegek részére a vizivás mellett milly étrendszer szükséges, ha üdvös eredménynyel akarnak távozni a fürdőből. E részben még semmi intézkedés sem történt az ajnácskői fürdőben, az intézet hitelének igen nagy kárára. Ez okból történik aztán, hogy a beteg, – egy vagy két hét alatt nem használván neki a fürdő, – kétségbeesetten hagyja el azon helyet, melly részére orvosi tanácsadás mellett valóságos gyógyhely lehetett volna. –

Addig is, mig rendes orvost nyerhetne ez intézet, elkerülhetlen szükségét látnám, – sőt az orvosi rendőrség körébe tartozónak hiszem és tudom, hogy fürdőintézetnek orvos nélkül nem szabadván lenni, a közel Rimaszombatból hetenkint legalább kétszer meglátogathatná egy orvos a fürdői vendégeket.

Harmadszor: Minden fürdőintézetnél első rendü szükség a jó s illendő élelmezés. E nélkül a leghathatósb gyógy- és fürdőviz sem teheti meg kellő hatását, sőt a reménylett czél helyett ellenkező éretik el, ha jó egészséges, a gyógyviz természete és a fürdői vendégek kórállapotjához alkalmazott ételek helyett, ollyakat kell élvezni szükségből, mellyek kártékony befolyással vannak a gyógyviz működésére s a betegek felüdülésére. E szempontból is főkelléke minden fürdőintézet fenállhatásának, még sokkal inkább virágzásának, hogy az élelmezés fölött is orvos őrködjék. E tekintetben is nagy hiányt tapasztalhatni az ajnácskői fürdőben, elannyira, hogy az ottani haszonbérlő nem értve saját hasznát és előmenetelét, a vendégeket nem látja ugy el, mint kellene.

Negyedszer. A kényelemhez tartozó kellékekből vajmi sok teendője van az ajnácskői fürdőintézetnek. Illyenek, a társalgási terem, elegendő számu lakszobák fölszerelve illő butorzattal, sétautak; a fürdőházak és lakszobák közti térnek lombos fákkali beültetése stb. Mind ezek olly kellékek, mellyek a gyógyviz jótékony hatásának előmozditására lényeges befolyást gyakorolnak. A természet adott Ajnácskőnek szép bükkös erdőt; ehhez két oldalt vezetőleg kevésbe kerülő árnyas sétautat, és bent az erdőben könnyüszerüleg több járdát lehetne alakitani, mert az a fürdőintézetek czélja s rendeltetése ellen van, hogy a betegek mindig szobában üljenek és a nembeteg vendégek agyon unják magokat.

Ötödször: Az ajnácskői fürdőnél nagy hiány, és minden orvosi rendőrség elleni az is, hogy az ivókut nem levén illedelmesen fölszerelve és elkorlátolva, abból minden napszámos kénye s kedve szerint meritget magahozta piszkos korsójával, és nem levén kellőleg felrovátkolva a kút, ebbe mindenféle tisztátalan elem befolyik, a vendégeknek nem csekély undort okozva. E fölséges, Istenadta viz azért van ugyan, hogy még a legszegényebb is használhassa, ámde kellő renddel és csinnal. Szükséges tehát a kellő rend fentarthatása végett a kút mellett folyvást őrnek lenni, ki a vizet merengeti s osztogatja mindenkinek. – A tulajdonos báró ur helybeli tiszttartója, Simonfy Péter ur, ki a fürdőintézet és szenvedő emberiség érdekében tett figyelmeztetéseimet szives készséggel fogadta, meg is igérte, hogy e kézzelfogható szükségen egy pár nap alatt segitend.

Az ajnácskői fürdőt én hatásából már nehány év óta ismervén, e hóban csupán ennek megszemlélése végett oda utaztam. A helyiség ásványvizével engemet valóban meglepett, és teljes meggyőződésem az, hogy e fürdőnek nagy jövendője van már magában is, és ha még idővel savó- és szőlőgyógymód köttetik vele össze, mire vidéke igen alkalmas, akkor junius hótól október közepeig vendégekre bizvást számithat.

Hogy pedig mind ez minélhamarább megtörténhessék, különösen Gömör, Borsod, Heves, Nógrád, Szabolcs megyék, – tőlök messze esvén Balaton-Füred és Szliács, – forrón ohajthatják; én pedig a szenvedő emberiség érdekében kérve kérem föl a tulajdonos báró urat, hogy kövessen el mindent olly karba helyezni az ajnácskői fürdőt, hogy minél hamarább legyen alkalma arról meggyőződni, miszerint az ajnácskői fürdőben saját részére nagy kincset, a szenvedő emberiség érdekében pedig elsőrendü gyógyvizet bir.* – Miskolczon, jun. 30-án.

Dr. Kún Tamás.